Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-16 / 237. (3050.) szám
1332 október 16, vasárnap. A dohányjövedéki igazgatás fiz százalékkal kivánta csökkenteni a dohány megváltási árát Kél napon át tartott a dohánytermelő érdekeltségek prágai bizottsági ülése - A dohányjövedéki igazgatás újabb álláspontja az ötszázalékos árleszállítás Prága, október 15. A dohány jövedék központi igazgatósága Prágáiba október 13-ra hívta egybe a sztóveuszikói és rusziusakói do- háuytermelök szőve Iségének. megbízottait, valamint a földül ívelés ügyi minisztérium, péuiziigyminiisztéiriuim, szlovensz'kói föld míves tanács s a ruszinszkói országos hivatal képviselőit a dohánybevál táai árak mogálla- pitáöának rendes évi bizottsági ülésére A kétnapos tárgyaláson a szloveuszkói dohány- termelők szövetségét Zvanovecz titkár, Holub és Papénak mérnök és Baranyay Vince vág- sellyei .földibirtokos képviselte, a ruszinszkói dohánytermelők szövetsége pedig Fogarassy Miklós csepei földbirtokost és Kaminszky János dr.-t (Nagyszöllös) küldötte ki képviseletéiben. A tárgyaláson Moravecz miniszteri tanácsos, a dókányjövedéki igazgató helyettese eLnökölt. A referátumot Dyk Miroslav, a dohányjövedék központi igazgatóságának osztályfőnöke tartotta. A referátum az általános takarékossági deviza jegyében állott s abban a törekvésben kulminált, hogy a dohány jövedéki igazgatóság a beváltási árat 10 százalékkal leszállítani kívánja. A dohánytermelők érdekeltségének képviselői a dohányjövedéki igazgatóságnak ezt a szándékát annál nagyobb meglepetéssel vették tudomásul, mert a dohánytermelésben az elmúlt ármegállapítás óta a termelés-i ár: £ nemhogy esték, hanem a szociális terhek és az adó terhek folytán jelentős mértékben emelkedtek. Machácsek mérnök, az ungvári országos hi- 7atál delegátusa a rusziinszkói dohánylerme- <5 szövetséggel közösen elkészített memoran- luimot s a termelés kiadásainak pontos és észdetes kalkulációját terjesztette elő és megdönthetetlen adatokkal támasztotta alá a dohánytermelők álláspontját. A memorandumnak s a kalkulációnak az ismeretese után a központi igazgatóság már hajlandóságot mutatott az árleszállítás részbeni visszavonására s arra az újabb álláspontba helyezkedett, hogy öt százalékban hajtja végre az ár- leszállítást. A termelő szövetségek delegátusai ezt sem fogadták el, amire Moravecz elnök a tárgyalást péntekre halasztotta. Az első napi ülés után a delegátusok megbízásából Zajic agrárpárt! képviselő, Zva- novecz és Kamuuszky dr delegátusok felkeresték Bradács és Slávik minisztereket 6 kérték, hogy meglel elő módon informálják Trapl pénzügyminisztert, aki minden ok nélkül ragaszkodik az árleszállításhoz. Kifejtették, hogy Szlovén szik ó n az egyetlen rentábilis ág a dohánytermelés és igy a tervezet! árleszállítás éppen a rentabilitást veszélyezteti. Különösen azt a körülményt kell figyelembe venni, hogy a beruházások a múltban történtek. Szlovén szkó és Ruiszinszkó közgazdasági életében a dohánytermelés tóén jelentős szerepel játszik, amennyiben 4800 hektárnyi területen folyik a termelés és az itt produkált termésmennyiség beváltási értéke hetven millió csehszlovák koronát lesz ki. A pénteki tárgyalások a kalkuláció ismertetésének jegyében folytak, de végleges eredményre nem vezettek, amire az elnök kijelentette, hogy a bizottsági ülést október 25-én folytatják. Ezen halaszlás azon célból vált szükségessé, hogy a delegátusok időközben megfelelő felhatalmazást kérhessenek a szervezetektől a végleges döntésre. ímig az állampapírok 6'6 százalékot jövedelmeznek, addig a bankok nem adhatnak 7 százalékos hitelt A kamatláb alapos csökkentésinek nehézségei — A bankok veszteségei Bankszanáfások — Fúziók -- A szemészeti kérdések A 29.800 koronás árban a Prága, október 15. A közvélemény az utób- i időben igen sokat foglalkozik a bank ügyi érdesekkel. Ez év tavaszán a banktörvény lódosilása, majd a bankok szanálása, később pénzügyi tanácsteslü'et megszervezése, il- Ive megalakulása foglalkoztatta a gazdasá- kérdések iránt érdeklődőket. . Különösen idig nagy az érdeklődés a bankügyök iránt óla, hogy a pénzügyi lan ács testület első Ladáiéul a hitelkamatláb csökken lését tűzte . A pénzügyi szakemberek a kamatláb ■rdéséröl azt állítják, hogy a kamatlábat m lehet diktálni, mert az a kereslet és nálat eredője s aki a maii tőkepiac helyze- : ismeri, az kénytelen igazai adni ennek felfogásnak. Ma már nemcsak ipari, hanem zálog hitel sem kapható. S ennek okát akran ott keresik, ahol az legkevésbé ta- ható. Ezekkel a problémákkal foglalkozik Pau- mérnök, bankügy! szakértő a Národni sty egyik legutóbbi számában, akinek cik- ből kiemeljük különösen a következőket: - Általában túlsúlyban van az a nézet — i Paulat mérnök — hogy a bankok a ma- i kamatlábbal elnyomják az ipart és álta- p.n a vállalkozói tevékenységet. Ennek ép- ] az ellenkezője az igaz, mert éppen a iripar s a többi gazdasági tényező idézte — ha nem is szándékosan, hanem a vi- nyok következtében — azokat az érezhe- veszíeségeket, amelyek a bankiszanálások- vezettek s kikényszeri lették a magas ka- ílábat. Most hát a gyáripar volna köteles doskodmi a helyzet javításáról. Igen sok .atkozó az 1928—1929. évben nyakra- > eszközölt beruházásokat a föl yós zárni ah i- terbére és bizony a bankok &ok esetben ak is örültek, ha 45 százalékban viszont- ik a hitelbe adott pénzüket. De még na- bb számban vannak oly üzemek, amelyek an ki nem egyeztek a törvény szerint, rban se kamatot, se részletet nem fizet- . A másik oldalon — és ezt. tárgyilago- meg kell állapítani — hiba történt egyes vezető b a nkí unfcoion ári usok nál is, amennyiben a hitel nyújtásánál nem jártak el kellő körültekintéssel és kellő óvatossággal. A legtöbb esetben azonban a helyzetváltozás idézte elő a legnagyobb veszteségeket. Hiszen a külföldön is jó hírnévnek örvendő egynémely csehszlovák kereskedelmi bank is olyan veszteségeket szenvedett el, hogy kénytelen volt belső szanálási akciót végezni. Itt van tehát az egyik oka annak, hogy a bankok miért követelnek meg magas kamatlábat, amely éppen azért oly magas, mert a kamatláb magában foglalja a kockázati biztosítást, ezenkívül a kamatlábnak kompenzálnia kell a bankot az elszenvedett és a jövőben esetleg elszenvedendő veszteségekért. — Az idei mérlegekből az tűnik ki, hogy valamennyi bank, kivétel nélkül, százmilliókat volt kénytelen leírni a rendkívüli veszteségekre, amiket egyrészt az ipari hiteleknél, másrészt az ipari vállalatokban való' részvétellel szenvedett el. A részvénytőkén mintegy 600 millió koronát Írlak le s a tartalék és egyéb alapokból 700 millió koronánál többet. A szanálási alapból 750 millió koronát fognak kifizetni a leggyengébb bankok támogatására, amelyek a veszteségeket belső szanálással nem tudták fedezni- A tartalék- alapok a belső szanálási . akció során úgy csökkentettek, hogy igen sok banknak most törekednie kell azok felemelésére, azonban Uinden rrazdanak erdeke, nogy i-alajának trágyázásán ékszer* en haitsa vé<rre rre ad ítmutatftsi Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata" most megjeleni könyvében. 4rn 'líf— ívé >7erzv' könvvét vételköi élezett ség nélkül megküldi betekinté' égett azoknak, kik e pgb *' hozz t Fordulnak. r('itn • Abovee n Str kövér úgy, hogy ezek gyenek, amelyek szüksé® esetén T* igénybevehetők. De az alaptők?emelik gondoltok kell a bánkódj*,me tai« JE restedéi™ banikokiban, aailw, az ewut pennákban, majd a, orszégo, hitlta^i tekiben « l^ajaesooyabb a taterékpén J- raknai. Ma kevés a betét, mert az emberek az üzleti vállalkozások csekélyebb jövedel mezősége miatt kevesebb pénzt tesznek el betétként. Ezenkavül az állam az adók s általában a közterhek állandó emelésével a magánvállalkozástól többet von el, mint amennyi reá az egyenlőség elve szerint jutna. Nem kétséges, hogy igen sok az államkölcsön, illetőleg túlságosan gyorsan bocsátották ki azokat. A forgalomban levő anyagot ugyan jelenleg csak mintegy egy milliárdra becsülik, de ez az aránylag kis összeg is állandó veszedelme a tőke és a hitelpiacnak és az államnak magának is be kell gyakran avatkoznia, ha az állam kölcsönök árfolyamait tartani akarja. Ha ma az állaim kölcsön papírok átlag 6.6 százalékot jövedelmeznek, úgy józan ésszel nem kívánható a kereskedelmi bankoktól, hogy az ipari vállalkozást 7 százalékos kölcsönnel támogassák, mint azt sok oldalról megkövetelik. Ha az ipar 7 százalékos hitelt igényel, úgy az állampapíroknak nem volna szabad 5 százaléknál többet jövedelmezniük, mert az egész világon természetesnek tartják, hogy az ipari vállalkozó legalább 2 százalékkal magasabb kamatot fizessen a szerzett hitelért, mint az állam. És mert az államkölcsönök konvertálásának föltételei adva nincsenek, ezért belátható időn belül az állampapírok jövedelmezőségének csökkentésével s a bankok hitelkamatlábának alapos csökkentésével nem lehet számolni. A csehszlovák—német szénegyezmény megkötése előtt. A prágai közmunkaügyi minisztériumban tegnap kezdődtek meg a tárgyalások Stutz német birodalmi szénügyi koT- mánybiztos és a csehszlovák kormány megbízottai között a csehszlovák—német szén- egyezményről. A tárgyalás igen nehezen és vontatottan halad s az még néhány napot vesz inénvbe. forgalmi adó bennfoglaltatik. A romÍnlákoraUán??P^hkenyértÖrvény készflL ■tót* be egy törvénvhiííw ^ DaPokban nyuj- a búza & LnV£t»ÍÍIf“?a,tot a Parlamentben A javaslat felhatalm^6^6 ^ 6zabályozá«sáról. földműié Jyi ? kormányt, hogy a 'kiváneáo-ára^rpndouf-102^^6 emü=yi miniszter ^ kenvérkerSta í Ut0n szaba]yozza a búza kormán/ írwlraka máen M kenyérsütéd. A .ellenőrizheti1Aialllapi;th«* m.e" 6 az<>kat "kori ^ a romániai pékek gyaS nékefcf-a A romáraff8fi7fpn' Dle 11 em akarják a kenyérre drtméhfti 1 f°k^ a bé!yegeket, melyek föve- fizeTte k°rmany a buza kiviteli prémiumát J£Se?B?.T“*uta«ondok. A nemzetközi fi' f/? ? u-n-kja igatóságának japán tagját, Tanak-a bárót ezekben a napokban búcsúztat- ,ak az igazgatóságból való kiválása alkalmáról. unnék kapcsán az európai jegybankok képviselői megbeszéléseket tartottak a va- lutakerdés ^uj, nemzetközi rendezéséről. A Borii ne r Börsen-Courier értesülése szerint az értekezleten különösen arra utaltak, hogy egy év alatt az angol font 25, a japán yen 46, a svéd és norvég korona 32 százalékkal esett vissza. Szó volt arról is, hogy Románia, Jugoszlávia, Ausztria és Bolgárország az inflációs politikára tér át, ha a stresai határozatokat nem hajtják végre. A nemzetközi fizetések bankja igazgatóságának tagjai súlyos elhatározás előtt állanak, mert az ő feladatuk a valuták szilárdságára ügyelni s annak érdekében mindent elkövetni. A nemzetközi fizetések bankja igazgatóságának egyhangú nézete szerint a valuták alapja tovább is kizárólag az arany maradhat s a világvaluták gyógyítását tulajdonképpen csak akkor lehet majd megkezdeni, ha a politikai viszonyok is konszolidátódtak. Angol részről ismét oly indítvány érkezett be. hogy a nemzetközi fizetésok bankjának székhelyét Bázelből Londonba tegyék iát, mig Franciaország őzt a tervet ellenzi. a owakorfatl aazda invedetmCnek biztosi ,aZT a birtokát bérbeadó - arda talaja ÍJS»képe*te««* mes«?é.e <*■.«* olvassa «*i Foffli©F Aew© ^ „A trágyázás elmélete és gyalcoríata" . k nvvét, melyet a ,zerz %tíSköteleS*»^ö nélkül t; meakuld bete; kfnié véít. azoknak, kik e végből, hozzá k fordulnak. Ara 2o he. Jim: Abovee p. Strkovec. m r vjevb-^_e- e\eoáOS \l ’ tk _ égést V^evo) bVXVfeslWe\»'S^SSr bzőA, roetX. fedése’D'tW S&*2Z*-«>*' a.»
