Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-02 / 225. (3038.) szám

3 1938 október S, vanBárnaip. ^I«<xHMAGÍ!SR.HIKLS5 Az utolsó abauji alispán — Magyarország külügy­minisztere Prága, október 1. Puky Endre dr., a ma- igyar képviselőház volt alelnöke, Gömbös Gyu­la most összeállított kormányában külügymi­niszteri tárcát kapott. Ez a hir a csehszlová­kiai magyarságot különös és örömteljes érzé­sekkel töltötte el. Érzéseink gyökere abból táp­lálkozik, hogy Puky Endre dr. közülünk való, a kisebbségi magyar életből került Budapest­re, évtizedeken át közöttünk működött, velünk együtt élte át az összeomlás tragikus óráit és ő a maga személyében is megjárta a kisebbségi magyar sorskálváriát. Puky Endre dr. régi nemesi család sarja és 1871-ben született Kassán. Jogtanulmányokat végzett s először a bécsi közös pénzügyminisz­tériumban hivatalnokoskodott. Azután a ma­gyar közigazgatás szolgálatába lépett s egyike volt a magyar közigazgatás legkiválóbb erői­nek, akinek működése a régi Abauj-Torna vár­megyében felejthetetlen emlékezetű. 1902-ben foglalta el Abauj-Torna megye főjegyzői szé­két, 1906-ban, harmincötéves korában alispán volt. Minden predesztinációja meg volt ahhoz, hogy az i?azi alispán egyéniségét testesítse meg a vármegye élén. Hatalmas szál alakja, •koromfekete szakálla, férfias, erélyes mozdula­tai, mélyen zengő hangja, ellentmondást nem tűrő akarata és mindenekfölött való igazság­érzete valóban első emberévé tették megyéjé­nek. 1905-ben esett át a tüzpróbán, amikor Szalay László és Hadik János gróf képvise­lőkkel együtt megszervezte a darabontkor-1 rmány ellen a nemzeti ellenállást. Ekkor Pong- rácz Ferenc gróf kormánybiztos nemcsak a •vármegyeházáról kergette ki, hanem a jegyző? tanfolyam igazgatói tisztjétől is megfosztotta. Akkor állás nélkül volt, odahaza töltötte az1 idejét, muzsikált és tanult. 1906 április 6-áir azután megbukott a törvénytelen kormány és már másnap visszahelyezték Pukyt állásába. Nemsokára a megye alispánjává választották meg s az ő alispánságának idején hozták visz- sza Rákóczi Ferenc hamvait kuruc Kassa vá­rosába. A világháború idején a legválságosabb órákban is biztos kézzel vezette megyéjét és székhelyét akkor sem hagyta el, amikor az •orosz invázió közvetlenül fenyegette Kassa vá­rosát és Abauj-Torna megyét. Az összeomlás is helyén találta. Másodszor kellett elhagynia a vármegyehá­zát. Székács János dr. mostani országos alel- nök vette áf Puky Endre dr.-tól Abauj-Torna vármegye székházát, miután az alispán és tiszt­viselőtársai megtagadták az eskü letételét az uj hatalomnak. Március közepetáján Puky Endre dr. munkatársaival együtt elment Szikszóra és ott két kis szobában ütötték fel a megyeházát Dolgozni kezdtek, de pár nap múlva kitört a 4 bolsevizmus. Amikor a vörös csapatok bevo­nultak Kassára, Puky Endre dr. betegen is visszatért kedvenc városába, itt azonban ismét beteg lett és csendes visszavonultságban töl­tötte az időt. Amikor kivonultak a vörösök Kassáról, a volt alispán ott maradt Rákóczi városában. Eleinte kertészkedett, egyetlen szen­vedélye a paradicsomtermelés és nemesítés volt, amelyben nagy eredményeket ért el. Majd a ze­nében keresett vigasztalást. A vastagnyaku kálvinista a kassai dómba járogatott és ott ját­szott a mise alatt. Elbocsájtott tisztviselőtár­saival együtt kitűnő zenekart alakított és a Horváth Márton igazgatása alatt álló kassai Korzo-mozgóban muzsikált ez a zenekar. Majd 1919 őszén Pausz Ákos és Hercz Ottó dr.-ral együtt hangversenytriót alakított az utolsó abauji alispán és ez a művészi trió bejárta Szlo- venszkó városait. Első hangversenyüket Eper­jesen tartották. Mindenki ott volt, aki magyar­nak érezte magát. Azután sorra jöttek a szepes- ségi városok: Igló, Lőcse, Késmárk, ahol min­denütt magyar szivek dobogása áradt feléjük, majd tovább mentek Nyitrára és Besztercebá­nyára, ahol boldogult emlékű Petrogalli Osz­kár és Bogár Sándor rendezték meg hangverse­nyüket. Utolsó hangversenyüket Kassán tar­tották meg a Schalkház-szálló zsúfolásig telt nagytermében. Izzó, lelkes hangulatban folyt le az este. Hivei és tisztelői ekkor bebérkoszoru- val lepték meg Puky Endrét, amelyet az utolsó abauji alispán, most Magyarország külügymi­nisztere mai napig is kegyelettel őriz csöndes kis budai villájában, a Várhegy oldalán. A ko­szorúból kék-sárga szalag fut alá: Kassa város szine. Puky Endre dr. későbbi visszaemlékezé­seiben elmondotta, hogy hangversenyével az volt a célja, hogy a súlyos és nehéz világban megkeresse, megtalálja és tőle telhetőleg meg­erősítse azt a szellemi közösséget, amely Szlo- venszkó magyarságának lelkét kell, hogy egy­befogja. Puky Endre dr. 1920 elején távozott el kö­rünkből. Miskolc főispán-kormánybiztosává nevezték ki, de ezt az állást a kormány kebe­lében bekövetkezett változás miatt nem fog­lalta el. Ellenben a magyar —olasz bank mis­kolci fiókjának megszervezését és igazgatását spkgjv Gyorsabban és fehérebbé ! '/• -'V’s egyszerű, mint az A B C. ü Oldd fel a Radiont hideg vízben —y- Ezen oldatban főzd a ruhát JlL 15-20 percig----öblögesd előbb meleg-, majd —y g—: ÍZ hidegben mindaddig, mig a víz ' flT^É teljesen tiszta marad R T13/32 Uj rendezés előtt a magyar optáüsfizetéseh kérdése Budapest, okMber 1. (Budapesti szerkesz.-1 bőségünk telefon jelentése-) A magyar állás­pont szerint az optánsfi zetés ék magánjogi kötelezettségeket érintenek, tehát nem es­nek a moratórium intézkedései alá. Hír sze­rint Gömbös miniszterelnök azt fogja java­solni a nagyhatalmaknak, hogy az A. és B. alapokat vegyék át a nagyhatalmak, ebből kártalanítsák magukat a háború előtti ma­gyar adósságokért, valamint a befagyott hi­telekért, ezzel szemben a magyar állam vál­lalná az optánsok kielégítését. E javaslat megvalósulása nemzetközi tárgyalások ered­ményétől fiigg. Még nincs Ítélet a miskolci statáriális bünperben Miskolc, október 1. A statáriális bíróság ma folytatta a csendőrgyilkos Váradi Imre sajóbáJbooiyi legény bűnügyének tárgyalását, amelynek folyamán mindinkább megdől a gyilkos védekezése. A fegyverszakértők sze­rint a meggyilkolt csendőr zubbonyán nin­csenek oly nyomok, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy a lövés közelről történt- Már pedig Váradi azt állítja, hogy dulakodás közben sült el a fegyver. Arra a kérdésire, hogy kinek a kezében volt a fegyver, amikor elsült, Váradi azt válaszoilíia, hogy nem tud­ja, valamint a szúrás körülményeire sem akar visszaemlékezni. Ma délelőtt elhangzot­tak a vád és védöbeszédek is. Coudenhove-Kalergi Baselben megalakította az „Európai Pártot” „Utolsó pillanat Bázel, október 1. Bázel városának az eurő- pia államok zászlaival és a páneurópai szövet­ség lobogójával díszített mintavásárcsarnoka- ban ma nyílt meg ünnepélyesen az európai né­pek kongresszusa. Az európai országokból hat­száz delegátus érkezett a tanácskozásokra, me­lyek egyúttal a páneurópamozgalom tíz éves jubileumát ünnepük. A kongresszus célja,^ hogy Európa veszedelmes politikai és gazdasági széf­szaggatottságában az európai szolidaritást do­kumentálja, a nemzeti ellentéteken túl beoltsa a népek tudatába az európai sorsközösség ér­zését és elősegítse az egységes európai politikai szervezet megorganizálását. Coudenhove-Kalergi, a Páneurópa-mozgalom vezére, nagy beszédében bejelentette, hogy a kongresszus megalakítja az úgynevezett euró­pai pártot, amely megkezdi a küzdelmet az európai gondolat megvalósítása érdekében, ha kell — fejtette ki Coudenhove-Kalergi — a kor­mányok segítségével, ha kell, ellenük. Kijelen­tette, hogy nincs veszteni való idő, mert Európa egy uj háború küszöbén áll és a kormányok Európát egyesíteni akaró törekvései sorra ku­darcot vallottak. Az európai párt programja a külső és belső béke megőrzése, a gazdasági és a szociális haladás, a személyes és a nemzeti szabadság, ezenkívül annak az európai állam- szövetségnek megteremtése, amely a szuvere­nitás kölcsönös garantálásán keletkezne, to­vábbá az európai államok biztonságának meg­teremtése, a békeszerződések revíziója, az euró­pai szövetségi bíróságok fölállítása, az európai katonai szövetség megkötése, amely közös ve­zérkarral, közös légi flottával rendelkezve biz­tosítaná a békét és elősegítené az általános le- fegyverzést. Az európai békepolitikát és a nemzetközi együttműködés az egész világot átfogó uj nép- szövetség biztosítaná. Páneurópának meg kell egyeznie a brit világbirodalommal, a nemzet­közi háborús adósságok eltörlésére kell töre­kedni, megőrizni a nemzetközi jelleget minden Európán kívüli konfliktusnál és föl kell állítani az európai Monroe-doktrinát. A gazdasági célo­kat az európai vámszövetség hivatott megvaló­sítani, amennyiben lépésről lépésre lebontaná a vám és a gazdasági akadályokat, az európai államok között és közös vámvédelemmel vé­dené az európai mezőgazdaságot és ipart A program továbbá a gyarmatok közös kihasz­nálását követek és az egységes európai valuta megteremtését Az országok belső békéjét az általános európai szociális poütika garantálná. vállalta el. Miskolco-n élt 1922-ig és ekkor ne­vezték ki a magyarországi Abauj főispánjává. Később Miskolcnak is főispánja lett, majd 1924 januárjában a bodvaszilasi kerület az időszaki választáson a parlamentbe küldötte Abaujmegye nagy fiát. 1924 nyarán ő vezette a magyar képviselőket Rómába s ezzel meg­vetette alapját a magyar—olasz barátságnak. Ő volt az, aki Mussolini előtt olasznyelvü üd­vözlőbeszédet mondott, amellyel az egész vi­lágsajtó foglalkozott. Neki mondotta Mussoli­ni ezeket a történelmi jelentőségű szavakat: — Ungheria non e responsabile per la guerra. (Magyarország nem felelős a hábo­rúért.) 1926 óta megszakítás nélkül elnöke a ma­gyar parlamentnek. Élénk részt vesz a ma­gyar református egyház életében, kiváló pub­licisztikai cikkei jelentek meg magyar és külföldi lapokban, egyaránt kitünően beszél olaszul, franciául, angolul és németül. A tár­sadalmi és felekezeti békének és megértés­nek a hive, nincsenek ellenségei, csak tiszte­lői és jóbanrátai és sok egyéb erénye mellett higgadt bölcsessége az á kiemelkedő jellem- vonésa, amely őt újabb nehéz pozíciójában, a kis magyar állam külügyminiszteri székében bizonyára szép sikerekhez fogja vezetni az egész magyarság érdekében. Amikor Puky Endre dr. Magyarország egyik legnagyobb közjogi méltóságába jutott, akkor sziovenszkói számos barátai és tisztelői szere­tetteljes lélekkel gondolnak az egész ember­re, aki az ő sorukból került ki és aki bizo­nyára sokat gondol miég ma is egykori mun­katársaira és volt sorstestvéreire. Ez a szociális politika biztosítaná a munkások létminimumát, a munkanélküliség letörésére tö­rekedne a produktív gazdaságpoütikával, a munkaidő leszállításával, továbbá a korporaíiv gazdasági kamarák megteremtésével, amelyek véget vetnének az osztályháborunak. A szo- ciáüs törvénykezést összhangba kellene hozni és egységessé tenni. A program végül az egy­séges európai szabadságpolitikát követeli a nemzetiségek szabadságát, a nemzeti kultúrát és regionális tradíciók védelmét. Az európai párt hadat üzen a háborús politikának, a ver­senyfegyverkezésnek, a nemzetiségi elnyomás­nak, a nemzetközi rágalmazásoknak, a munka- nélküliség nyomorának, a plutokráciának és a kommunizmusnak, a korrupciónak és a dema­gógiának, valamint az évszázad átkos materia­lizmusának. Az európai kongresszus célja, hogy gazda­ságpolitikai alapelvek fölállításával hasznos élőmunkát végezzen a világgazdasági konfe­rencia számára. A páneurópai mozgalom Bá­zelben, a svájci nagyváro&ban, amely kellő­képpen kiegyensúlyozza a német és a fran­cia szomszédok ellentétét, megtalálja a kellő atmoszférát a nemzetközi munkához. Cou­denhove-Kalergi után a bázeli kormány el­nök emelkedett szólásra, aki a svájci kor­mány nevében rámutatott arra, hogy a kong­resszus olyan országot választott ki ülésezé­sére, amely ország kicsiben megvalósította már a páneurópai gondolatot és politikailag és gazdaságil’Jag egységbe tudott hozni külön­böző nemzetiségieket. A svájci kantonok, Páneurópa és a népszövetség a népek egy­másrautaltságának és az univerzális nagyság­nak gondolatát valósítja meg. Egyébként a páneurópai szövetség bázeli kongresszusára a jelenlegi politikai feszült­ség ugyancsak rávetette árnyékát. Herriot a páneurópai szövetség diszeSnöke, a német­francia ellentétek és Coudenhove-Kalergi nyílt levele miatt lemondott tisztségéről és nem jelent meg Bázeliben. 3 _ i i Felkérjük azokat az igen tiszteit Előfizetőinket, akik 1 B az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az ese­dékes előfizetést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk. I A Paneurópa-kongresszus — A nagy politikai program —

Next

/
Oldalképek
Tartalom