Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-15 / 236. (3049.) szám

Hetvenöt éve tartó üzleti kapcsolat után Ostrau már nem szállít szenet a budapesti gázmüveknek A ruhrvidéki szén előtörése Ausztriában s Magyarországon Nehezan születnek meg a kompenzációs ügyletek •°f!<5,ber 14 A Böroem-Cot r saámámajjc vezető helyén Lan cikkében T1a ,!PötösLeg€6 vereségek*1 cim , . í," n (^e'vlzakorlát ozások káros gazdi k^t;k«®mény^iwl foglalkozik e egy* 'bek kopott a kövotketókot Írja: B7Z som naP- ?-a, egyetle,n os^rai gördül Magyarországba- E&t 1 ^ ^ AÖV°^‘ ,Aa^^ ^Sal m****'' „!*•»** * eí^S#* M \iSc'j?r . I o A \ K V ^******* ^ tényt eddig rejtegették a nyilvánosság előli. Az oezbnaui bányatelep 1868 óta szállítja a budapesti gázmüveknek és iparvállalatok­nak a szenek A hetvenötéves üzleti össze­köttetés alatt csak egy megszakítás volt, közvetlenül az állaim fordulat után. Most kö- vetkeaett be a második félbeszakítás, amely sokkal veszélyeebbb, m i nt 1919-Jben vélt, mert a Ruihrvidék eamherei, akik Ausztriá­ban éppen most fejezték be diadalmasan hadjáratukat, aj támadásra készülnek az osztraui szén ellen Budapesten. — A ruihirvidéki szén hadjárata Ausztriá­ban azzal végződött, hogy az osztrák vas­utak 500000 tonna ruhrvidéki szenet kötöt­tek le oly áron, amellyel az osztraui szén versenyezni képtelen, mert a birodalmi vas­út és az osztrák vasút oly szállítási kedvez­ményt nyújt, amellyel szemben verseny nincs. Osztrau csak igen nagy fáradozás es ' áldozatok árán tudta megmenteni a maga részére a bécsi gázgyár szénszállítását. Az 500 ezer tonna ruhrvidéki szén a csehszlo­vákiai közgazdaság számára, ideszámítva a szállítási dijveszteséget is, mintegy 200 mil­lió korona veszteséget jelent s ezenkívül a csehszlovák vasutak elveszítik még a len­gyel és német szén transitófuvarját is­— Az első csapás után jön most a másik. Az ütközet Budapesten folyamatban van. Osztrau a budapesti gázmüveknek évenkint 240 ezer tonna szenet szállított a kokszon kívüli, amely a legutóbbi hónapokban 5—6 ezer tonna körül mozgott. Volt azonban olyan idő is a magyar vaskónjunkturátban. amikor Osztrau havonkint 30.000 tonnát szállított Magyarországra- A magyarországi gázszénnél évi 40—50 millió koronás üzlet­ről van szó csak a budapesti gázmüveknek való száll j fásnál. — Magyarország a szenet nem tudja meg­fizetni s nem is akarja megfizetni. Kompen­zációkat ajánlott fel- Az üzlet azonban sok­kal nagyobb, semhogy számtalan kis részlet­re volna felaprózható. Az államközi kliring teljesen csütörtököt mondott. Augusztusban Prága és Budapest között létrejött egy kli- rin "egyezmény mintegy 12 millió koronára Csehszlovák részről máig alig 200.000 koro­nát fizettek be. A sikertelenség teljes Ezért kell most óvatosabban eljárni. Tagadhatat­lan, hogy igen nagy érdekékről van szó Ma­gyarország liszttel és gabonával fizethetne. Ez az áru azonban nem jöhet be Csehszlová­kiába. Fizethetne sertéssel és zsírra! is. A dolog igy megoldható volna. Itt azonban a budapesti és prágai hivatalok egyformán nehézségeket támasztanak, ónért a csehszlo­vákiai hivatalok nemcsak szenet, hanem textilárut és egyéb terméket is akarnak ex­portálni, másrészt a magyar hatóságok is nemcsak liszttel és gabonával, hanem papri­kával, zöldséggel, gyümölccsel, borral s más terménnyel akarnak fizetni. Vagyis mind a két oldalén vannak nehézségek. Köziben Bu­dapest 100 vagon török szenet vásárolt. Emellett azonban a Rübrvidék is lázasan dolgozik- És ha egyszer a ruhrvidéki szén a Dunán Budapestig hajózott, vaj jen ki bizto­si that ja 'Osztrau számára a bécsi gázmüveket további vevőként? Ha a ruhrvidéki szén Bu­dapesten versenyképes,, annál versenyképe­sebb Becsben. Nagyon veszedelmes helyzet. — Ez az eset ismételten megmutatja azt, hogy1 hová jut a közgazdaság az állami sza­bályozás alatt. Összezsugorodik. Napról- napra tűnnek el a munkaalkalmak. Tizen­négy nap előtt követeltük, hogy „a behoza­tal a kivitelt illesse meg“. A behozatal és kivitel kompenzációs keretekben teljesen fölszabadítható, teljesen mellékes, hogy mely államitól van szó. A ruhnszén példája mutatja, hogy mennyire hasznos dolog vol­na a fényűző behozatalból prémiumokat nyújtani ama kivitel számára, amely egyéb­ként nem valósítható meg. Vájjon megtart­hatta volna-e a csehszlovákiai cukoripar a külföldi piacokon a helyzetét, ha éveken keresztül nem élvezett volna kiviteli pré­miumokat? Az osztraui szénbányák nem kínálhatják olcsóbban a szenet, mint a Ruihrvidék. Egy igen fontos üzleti ág meg­rekedt. A kereskedelmet azonban tovább el­lenőrzik, tovább szabályozzák. Nem teszik szabaddá. A hivatalok azzal érvelnek, hogy ha ezt a receptet elfogadnák, akkor hol sze­rezzen a Nemzeti Bank megfelelő deviza- mennyiséget a nélkülözhetetlenül szükséges nyersanyag behozatala céljaira, amely kész­pénzzel fizetendő. Csak ha ez a rejtély meg­oldódnék, akkor tehetnék a hivatalok meg­fontolás tárgyává a kereskedelem felszaba­dítását, korábban semmiesetre sem­— Szükséges volna, hogy a gyáriparosok is kilendüljenek már egyszer hagyományos gondolatlusta6ógukből s maguk is gondol­kozzanak a dolgokon. A hatóságokra háríta­ni át a felelősséget azért, hogy a közgazda­ság tartósan zsugorodik, ez semmire se vezet­— Csehszlovákiának nagyon kell törődnie azzal, hogy a munkaintenzitás legalább a mai mértékben megmaradjon. Ha ez nem sikerül, úgy a pénzügyminiszter kiegyensú­lyozhatja a költségvetést, ahogyan akarja, három hónapon belül a közgazdaság össze­zsugorodása ismét mindent halomra borit s a pénzügyminiszter négy hónap múlva ugyanolyan deficit előtt fog állani, amint ma. Minden költségvetési stabilizációnak a fölté­tele a stabilizált közgazdasági teherbíró- képesség, a bevételi források stabilizálódá­sa. A közalkalmazottak fizetésének a leszál­lítása, a dologi kiadások csökkentése, mind üres számítás marad mindaddig, amíg a pénzügyminiszter nem gondoskodik arról, hogy a bevételi források is tartósak marad­janak. Ez pedig a kivitelnek a mai deviza­gyakorlattal való zaklatásával nem megy. Miniszteri hivatalnokok határoznak gép- behozatalról, sőt már arról is, hogy az olyan üzemek, mint a Bafáé, milyen speciális, a 'belföldön elő nem állított tüt használjanak. A hivatalok eme tevékenységét a leggyor­sabban meg kell nyirbálni — fejezi be esz­mefuttatását a Pirager Börsen-Courier. Likvidálják a nemjövedelmező szanált ipari vállalatokat? A Prager Börsen-Courier leg­újabb számában jelenti a kővetkezőket: A bankszanálási alapok kuratóriumának leg­utóbbi ülésén a gyáriparosok szövetségének egy képviselője is jelenvolt. A kuratórium ta­nácskozásainak tárgya a szanált bankok gyár­ipari konszernjének a kérdése volt, A gyáripa­rosok szövetsége állítólag véleményt fog mon­dani arról, hogy mely üzemeket kellene felszá­molni a további veszteségek elkerülése céljá­ból. A fúziók, üzembeszüntetések stb. kérdésé­ben is meghallgatják a gyáriparosok szövetsé­gének a véleményét. Csehszlovákia szeptemberi külkereskedelmi forgalma Prága, október 14. A statisztikai hivatal most kiadott jelentése szerint Csehszlovákia külkereskedelmi mérlege szeptemberben 88.5 millió koronával aktiv, az ara-nybehozatal figye­lembevételével azonban 139.5 millió koronával passzív. A szeptemberi külkereskedelmi forga­lom egyébként az augusztusi nivón maradt, azonban azzal a különbséggel, hogy a kivitel 66.5 millió koronával emelkedett, a behozatal ugyanilyen összeggel csökkent, A behozatal oldalán legerősebben csökkent a készáru beho­zatala, 21 millió korona értékben; az élelmi­szer- és italbehozatal 10 millió koronával esett vissza, A nyereanyagbehozatal augusztussal szemben 38.5 millió koronával emelkedett. A vágóállafcbehozatal 5.5 millió koronával emel­kedett. A nyersgyapju behozatala augusztussal szemben 1543 tonnával, illetve 21 millió korona értékkel emelkedett, mig a gyapotbehozatal emelkedése 800 tonna, illetve 9 millió korona. A fémércek behozatala 2596 tonnával növeke­dett meg. A kivitel terén némi élénkség mutatkozik a textiliparban, amely 25 millió korona értékkel több árut exportált, mint augusztusban. Az üvegipari kivitel emelkedése 10 millió korona, a vasipari kivitel növekedése pedig 6 millió korona. A készáru kivitele általában 41.5 mil­lió koronával emelkedett. A múlt év szeptemberének eredményeivel szemben az idei szeptemberi külkereskedelmi forgalomnál a behozatal 287 millió koronával, vagyis 30.7 százalékkal kisebb, amennyiben csak az árukereskedelmet vesszük figyelembe — az aranybehozatal nélkül —, úgy a csökke­nés 47.9 százalékos. A kivitel viszont teljes 50 százalékos, illetve 575 millió korona vissza­esést mutat. A készáru kivitele egymagában 484 millió koronával (54.1 százalékkal) esett vissza. A defláció. A Prager Börsen-Courier írja: A bankjegyforgalom összezsugorodása 1921 óta van folyamatban. A bankjegyforgalom 1921 decemberében 12.129 millió, 1931 de­cember óben 7679 millió, 1932 októberében 5.920 millió korona völt. Az aranyfedezet 1981 végén a behozatali engedélyezési eljárás előtt 31.6 százalék, ma 40.3 százalék. A szesz beváltási ára. A szesz beváltási ára az 1981—1932. évi idényben valamivel kisebb lesz a tavalyinál. Az ipari szeszgyárak való­színűleg 360, a mezőgazdasági szeszgyárak pedig 480 koronát kapnak a szesz hektoliter­jéért Az osztrák sül ing stabilizálás*. A genfi ta- náiostkozájsok eredményeképpen úgy látszik, hogy az osztrák jegybank a silling tényleges stabilizálásához lát Valószínű, hogy a sillin­get a mai hivatalos árfolyammá! szemben 15 százalékkal alacsonyabb színvonalon stabili­zálják, ami a silling értékének 4—5 százalék­kal való emelését jelentené. A silling tény­leges diszázsiója a külkereskedelmi forga­lomban a hivatalos árfolyammal szemben ugyanis jelenleg 16—20 százalék. Az osztrák jegybank az idegen devizáknak a szabad de­vizapiacon való mintegy 15 százalékos leszo­rításával akarja a silling stabilizálását ke­resztülvinni. Az ilyen intézkedés természete­sen érzékenyen sújtaná az osztrák kiviteli ipart és az idegenforgalmat is. Sztrájkolnak a losonci eipészmunkások. Lo­sonci tudósítónk jelenti: A losonci cipészmun­kások szakszervezete mintegy tíz nappal ez­előtt írásban fordult a járási ipartársulathoz, amelyben kérték a nyolcórai munkaidőre vo­natkozó rendelkezéseknek betartását e kollek­tív szerződés kötését a munkaadókkal. Az ipartársulat bőripari szakosztálya a követelé­seket teljeslthetetleneknek találta, mire az ösz- szes losonci cipészmunkások sztrájkba léptek. A töhbizben lefolytatott békéltető tárgyalások sikertelenek maradtak s a sztrájk még a mai napig i&etm ért véget. Ausztria teljesen beszünteti *z orosz áru átvételét. A Neue Freie Presse közlése sze­rint az orosz sárcipő és az orosz konzerv Ausztriába való behozatalát teljesen beszün­tették. Miután a szovjetkormány az osztrák gyáriparnak újabb megrendeléseket nem adott, ezért Ausztria is teljesen beszünteti az orosz áru importját. Szó van arról is, hogy az osztrák kormány egy közgazdasági szakér­tőnek Moszkvába való küldésével még egy utolsó kísérletet tesz a két állam kereskedel­mi kapcsolatainak útjában álló akadályok el­hárítására. Németországban burgonyaliszttel keverik a ■rozslisztet. Berlini jelentés szerint a kormány leguja h ieségrendelete szerint a rozslisztből előállított. pékáru készítésénél keményitőlisz- tet is szabad használni. A sör árpa felvásárlása. A földművelésügyi miniszter kezdeményezésére a söráfepa felvá­sárlása céljából külön akciót szerveztek. Az akció arra irányul, hogy a sör- és maláta­gyárak egész évi szükségletüket nyomban az aratás után vásárolják meg. A földművelés­ügyi minisztérium ezenkívül hitelakciójával támogatja azokat a sör- és malátagyárakat, amelyeknek készpénzük nincs. Rövid lejára­tú, kamatmentes kölcsönről vau szó. amelyet vagy a szakiminisztérium vagy valamely más állami intézmény folyósítana. l^^^^^^^/zavartalan vevést / / és legnagyobb tel­fW jesitményf a KÉ / RÁDIÓ PALABA ^^^ ^ node^e mekkel Zavartalan vevést és legnagyobb tel­jesítményt a RÁDIÓ PALABA anodelemekkel Az államsegélyek kifizetése még mindig szünetel. A Národni Politika írja: Minden év­ben október elseje után valamennyi minisz­térium megkezdhette az államsegélyek kifi­zetését, illetve engedélyezését, anélkül, hogy a pénzügyminisztérium előzetes jóváhagyását kellett volna kikérnie. A minisztertanács ha­tározata értelmében ezidén tovább is érvény­ben marad az államsegélyek engedélyezésé­nek s kifizetésének tilalma, sőt a szakminisz­tériumok ígéretet sem adhatnak valamely segélyezésre. Ezzel a minisztertanácsi hatá­rozattal a minisztériumok számos osztályán a munkában jelentős könnyebbülés állott be, mert a segélyek engedélyezése iránt benyu# tott kérvények s ilynemű kérvények sürgés léseit egyszerűen irattárban helyezik el. Ál­talában a hivatalokban most nagyon gyatra© használják az ,.elutasittatik“, „Nem engedtetik meg“ 'bélyegzőt. Sőt ma már az se mondható ■bizonyossággal, hogy egyáltalán sor kerül-4 ezidén az államsegélyek kifizetésére, még korlátolt terjedelemben is, miután az adói inkasszó tartósan rossz és nem sok remény van arra, hogy az év végéig ez a helyzet meg. javulna. Uj köagaadasági és pénzügyi törvények magytft nyelven. A törvénytár hivatalos magyar fond irtásá­nak 1932. évi 38—41. füzete most jelent meg a kő­vetkező tflirtaOoonmafl: 111. Rendelet a folyadék­mésrőkéeaüliékek hivatalos hitelesítéséről. — 112. Hiirdehmiény a váimallafldságok egyszerűsítéséről. —- 113. Hirdetmény, amellyel a Csehszlovák Nemzeti Banknak a Romániából behozott áruk megfizetésé­ről és fizetéseknek Romániába való átutalásáról szóló intézkedése közzététetik. — A 39. füzet tar­talma: 114. Törvény, amelilyeil a rendszeres villamo- sitásnál nyújtandó államsegélyről szóló törvényt módosítja. — 115. Törvény, amellyel az 1930. évi április hó 10-én kelt, a T. és R. Gy.-ben 47. sz. a. kihirdetett, bizonyos fajta áruknak közhiva­talok, nyilvános vállalatok, intézetek és intézmé­nyek álltai való beszerzéséről szóló törvény hatá­lyossága megujiittatik. — 116. Törvény a munka- nélküli segélyekre vezethető végrehajtásról. — 117. Rendelet a gabonaifajsuHymérlegek hivatalos hitelesítéséről. — 118. Rendelet, amellyel a cseh­szlovák valutának és a törvényes fizetési eszközök forgalmának védelméről szóló törvény némely ren­delkezéseit végrehajtó kormányrendelet módosit- taitiik. — A 40. füzet taataíma: 119. Hirdetmény, méllyel a csehszlovák köztársaság és a dán királyság közötti kereskedelmi érintkezésnek ideiglenes sza­bályozásához 1932. évi jiulius hó 4-én megkötött pót-szabályozás ideiglenesen érvénybe léptettetik. — 120. Törvény, mieJlllyel az 1931. évi november hó 28-án kelt, a T. és R. Gy.-ben 177. sz. a. kihirde­tett, a jövedelmi adóhoz és a tandémadókoz átme­netileg szedendő pótlékról szóló törvény módosit- tatifc és hatályban kitérjesztetik. — A 41. füzet tartalma: 121. Törvény, amely a csehszlovák valu­tának és a törvényes fizetési eszközök forgalmának védelméről szóik) törvény némely rendelkezéseit módosítja és kiegészíti. — 122. Hirdetmény, aimely- lyel közhírré tétetik a csehszlovák Nemzeti Bank­nak intézkedése a csehszlovák hitelezők Csiliében, Lengyelországban és Romániában megkötött köve­teléseinek összeírásáról. — A csehszlovák állami törvényei és rendeletéi gyűjteményének évi elő- fizelésá ára 120 Ke. ae egyes füzeteké pedig leve­lenként 20 fillér. A régebbi 1922—1931. évfolyamok terjedelmük szerint 120—180 Kö árban kaphatók. Az összes megrendelések egyszerű levelezőlapon az „Államnyomda, Kosice“ címére küldendők. A pénz előzetes beküldése mellőzendő. A vaj és tojás behozatali kontingense. A devizabizottság a múlt napokban tartott ülé­sén ez év végéig 10 vagon vaj és 26 vagon tojás behozatalára adott engedélyt, azonban kizárólag kompenzációs utón hozható be ez az áru. A vajat valószínűleg csak november- ■decembekben importálják majd Dániából és Lettországból, a tojást pedig Lengyelország­ból, Romániából és Magyarországi'ók

Next

/
Oldalképek
Tartalom