Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-15 / 236. (3049.) szám
2 'PR!C<M-MAGtAR-HTRMI> 1982 oktí/bw 18, womábal A kommunista ellenzék beolvad a szociáldemokrata pártba Prága, október 14. A Kólámban megjelenő Obraraa Svotbody, a komrcníunista ellenzéki csoport hivatalos lapja mai számában leM- vást intéz saervezeteiihez, amelyben bejelenti, hogy beolvad a csehszlovák szociáldemokrata pártba. A beolavdást hivatalosain a kommunista ellenzék országos kongresszusa Prágában fogja kimondani. A kommunista ellenzéknek a szociáldemokrata pártba vtalé beolvadásával a szociáldemokraták tulajdonába jut a kladnói népház és Muna lapja is A fúziónak máskülönben nincs nagy jelentősége, miivel a kommunista ellenzék számbelileg teljesen jelentéktelen. Érdekes azonban az, hogy a szoeiádeanokrata párthoz tér vissza Muna Alajos, a volt kamumul ista képviselő, aki 1920-ban a kommunista párt megalakításánál vezető szerepet játszott és aki ellen a szocáádemokirata párt évek hosszú során át elk9©redett harcot folytatott. Munát és társait — mint köztudomású — az idők folyamán a kommunista párt vezetőségéből kiszorították, sőt a végén a pártiból ki U zárták. A kormánypártok leleplezett kétszínűsége Munkács, október 14. (Saját tudósítónktól.) A ruszin nyelvi harcban óriási feltűnést keltő tény került a nyilvánosságra. Kiderült, hogy Dérer miniszter azon rendeletét, mely csak az ukrán irányzatú könyvék használatát engedte meg a ruszin tannyelvű elemi iskolák részére, amely rendelet ellen a munkácsi kongresszuson az agrárok, a nemzeti demokraták és a nemzeti szocialisták is élesen tiltakoztak, kibocsátása előtt a minisztertanács elé terjesztette s ott valamennyi koalíciós párt megadta rá a hozzá jánidását, köztük azok is, melyeknek képviselői most a rendelet ellen nyiltakoznak és dolgoznak. E leleplezés óriási fölhálborodást kelt, mert igy világosan áll a 'közvélemény előtt az agrár, a nemzeti szocialista és a nemzeti deMagyarország állandó jellegű kereskedelmi szerződést ajánlott fel Csehszlovákiának A munkanélküliségre és a külkereskedelemre vonatkoznak a nemzeti munkaterv legfontosabb ponttal Budapest, október 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Miután a csehszlovák kormány a magyar kormánynak három héttel ezelőtt történt ama fölszólitására, hogy állandó jellegű kereskedelmi szerződést kössön Magyarországgal, nem válaszolt, a magyar kormány ma megismételte kérését a csehszlovák illetékesekhez. A csehszlovák kormány kilátásba helyezte, hogy a napokban válaszol a magyar kormány fölhívására. Budapest, október 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Lapértesülések szerint a Gömbös-kormány a jövő héten nyilvánosságra hozza nemzeti munkatervét, amelynek legfontosabb pontjai a munkanélküliséggel és az export-importtal függnek össze. A kormány fölhívást intézett az egyes érdekeltségekhez, hogy a legsürgősebben tegyék meg javaslataikat a munkanélküliség enyhítésére. A kormány a fölhivásban hangsúlyozta, hogy oly javaslatokat kiván, amelyeknek megvalósításához az egyes tárcák azonnal hozzáfoghatnak. A Magyarország szerint ez ügyben a jövő héten már több kormányrendelet jelenik meg. Ismét erősödött egy mandátummal Gömbös tábora Budapest, október 14. (Budapesti szerkesztőségünk teletfoujelentése.) Tabódy Tibor keresztény gazdasági párti országgyűlési képviselő levelet intézett Zichy János grófhoz, a párt elnökéhez, amelyben közli, hogy a miniszterelnök legutóbbi programbeszéde nagy részében tartalmazza a keresztény gazdasági párt programmokrata párt kétszínű magatartása, amellyel becsapják és félrevezetik a ruszinságot. Ugyancsak nagy vissza tetszést keltett a Kidévé Noviny szerdai számának vezető cíklke, mely szintén az ukrán irányzat mellett foglal állást, noha a cseh nemzeti szeoi aliista párt szenátora, Marta a vasárnapi kongresz- szuson az ukrán irányzat ellenzőjének mondta magát és pártját is ilyen értelemben angazsálta. így ámítják a cseh pártok a ruszin ságot 1 ját. Mivel a keresztény gazdasági párt mégsem csatlakozik a kormányhoz, ezért Talbódy bejelenti kilépését a pártból és belép az egységes pártba. Elhatározását közölte egy másik levélben Gömbös miniszterelnökkel és Pesthy Pállal, az egységes párt elnökével is. Almafa csemeték a legkiválóbb téli fajtákból elsőrangú minőségben, nagyobb tételekben i*; a legjutányosabban szerezhetők be. Fnsxty Gazdaság Stará-fiala — Ogyalla (100 darabon felüli rendeléseknél nagy árengedmény) Árajánlat kívánatra küldetik. Olaszország igazságot követel Nagyarország ás Németország számára Aloisi olasz genfi födeiegátus nyilatkozata - A Times véleménye a középeurúpai helyzetről London, október 14. A News Cronicle interjút közöl Aloisival, Olaszország genfi fő- delegátusával. Aloisi kijelentette, hogy Olaszország igazságot követel Németország és Magyarország számára. Olaszország magával a népszövetséggel szemben nem viseltetik ellenséges érzülettel, de a népszövetség nem tud igazságot tenni a győzök és legyőzöttek közt. a békeszerződéseknek már több fontos részletét revideálták. Olaszország kívánja a revíziót, mert a békeszerződések méltánytalanok voltak Németországgal s Magyarországgal szemben. Olaszország minden német és minden magyar kormányt támogatni fog. A német kormány kézzelfogható eredményeket követel a leszerelési konferenciától és ha nem kap, kénytelen a konferenciától visszavonulni. Németország elég sokáig hiába várt és ha most teljesítik kívánságait, a kölcsönös bizalom az államok között újra feléled és sok más politikai kérdés is megoldható lesz. London, október 14. A félhivatalos Times feltűnő vezércikkben foglalkozik Magyarország helyzetével és súlyos véleményt mond a trianoni békeszerződésről. A vezércikk arra a megállapításra jut, hogy a volt dunai monarchia területén bekövetkezett súlyos válság és elviselhetetlen nyomor a békeszerződések egyes intézkedésének következménye. A béke megalkotói nem látták előre azokat a súlyos gazdasági következményeket, amelyeket a szerződések okoztak, amennyiben egy nagy és jól megszervezett gazdasági egységet egész sor kicsi és gymásra féltékeny gazdasági egységre szakítottak szét. — Bethlen debreceni beszámolójában válaszol az ellenzéki kritikákra. Budapesti szerkesztőség, ünk telefonálja: A képviselőházban legutóbb elhangzott kritikákkal kapcsolatban Bethlen István gróf volt miniszterelnök elhatározta, hogy legközelebb Debrecenben beszámolót tart s ott fog reflektálni az ellenzéki felszólalásokra. — Nem korlátozzák a vasúton a személyforgalmat. A cseh nemzeti szocialista sajtó tegnap azt a hirt közölte, hogy takarékossági okokból több gyorsvonatot és személyvonatot be fognak szüntetni A vasutógyi minisztérium ezt a hirt ma megcáfolta és hivatalosan kijelenti, hogy a szükséges megtakaritásokat nem lehet a személyforgalom kárára végrehajtani, sőt ellenkezőleg, a vasuttbgyi minisztérium intenciói szerint az uj menetrendben a vasúti összeköttetéseket tökéletesíteni és a járatok számát szaporítani akarják. KOMÁROMI JÁNOS: ORDASOK Hősi regény a XVII.-ik század végéből o . . G») oziinet állt be. Ee csak sokára válaszolt Szekeressy István, mintha- a megindultság elvette volna a szavát: — Négy esztendeje lesz idei őszben, hogy Báthory Zsófia fejedelemasszony zsoldosai meg a jezsuita-atyák elüldöztek bennünket a mi örök-Jenizeálemünkből. Azóta Marosvásárhelyen folytatjuk a tudományok művelését, hová könyvnyomtatómühelyünket s könyveink ösz- szességét is sikerült magunkkal cipelni. Mink pedig néhányan minden esztendőben megindulunk kétszer is a nagy útra: először tavaszidőben, mikor északi irányba szállnak a darvak, ■hogy megkapáljuk árván maradt Alma Materünknek, a mi nevelőanyánknak gazdátlan szállóit s másodszor őszidőben kelünk gyalogüt-ra Marosvásárhelyről, hogy leszedjük a szőlőt deáktestvéreink táplálására. Olyankor déli Irányba szállnak már a darvak. Petrőczy vezér, Kende Gábor, az ősz Keczer András és hadrakelt fia torkába visszafojtott indulattal hallgatott. Szepessy Pál igy szólt ekkor: — S o«kólámest er eit-ek hol vannak? — Oskolamestereink :— folytatta az okossze- mii Szekeressy István — visszamaradtak Marosvásárhelyen, mert tagjaikban elvénültek immáron. Ezokból mink sem hagyjuk el egymást, hanem akik már végigjártuk a tudományok minden osztályait, >továbbra is velökvagyunk s a mesterek helyett mink oktatjuk a eerdület- len muzsafiakat... Szepessy Pál bólogatni kezdett, a többiek négyen e!busult elmével ültek a lovaikon. S ekkor egy növekvő legénykét pillantott me^ a vezér, amint szemeiben apró búval álldogált a Szekeressy István háta megett. Azt kérdezte mostan a vezér: — Kicsoda is ez a növekvő legényke? — Sullay István kispajtásunk, — válaszolt Szekeressy István s megvoregette a tizenhat óv körüli legényko vállát. Minden esztendőben kétszer jön velünk a pataki szőlőkbe s onnét ugyancsak gyalogszerrel tér vissza a mi társaságunkkal Marosvásárhelyre. Apját-anyját keresi az árva, akiket a német hajtott el... Szepessy Pál nem bírt többé magával. Kiverekedett nyakkal kiáltott föl: .—Fiaim! Istenünkre fogadóm tinéktek, hogy visszavezetlek még a ti kis Jeruzsálemetekbe! Igaz hitére mondja ezt Szepessy Pál, a bujdosó hadak vezére! A deák ifjak meglengették szegletes kalapjaikat a vezér felé s háromszor kiáltottak reá vi- vátot. Aztán megindultak tovább, északi irányba, hol — a láthatár mélye alatt — a Hegyaljának kellett szenderegnie valamerre. Alakjaik mindinkább összezsugorodtak, mígnem eltűntek egy kerek erdő megett. Nagy-hallgatagon mentek tovább, lépés-t. Hanem egyszer még kénytelenek voltak megállni. Messzebb jártak még a Partium ama falujától, melyben a vezérek hadiszállása volt, mikor egy magányos tanya közelében citeraszóra kapták föl a fejüket mind az öten. Egy boglya alatt zörgette hangszerét a citerás, nyalka és kihívó táncnóta ütemei pattogtak ki a hurokból, a boglya előtt pedig (de háttal Szepessy Pálnak és négy társának) egy fölkelő rakta ki a táncot. Zömök alaknak hatott a rövid távolságon át, félszeme fölött piszkos kötés vonult ei s kunkorhegyü csizmáival nagyokat csappant a sárba. Zörgött rajta a fegyver, miközben a mélatáncu alak csípőre helyezte a balkezét, jobbmarkát viszont a tarkójára csapta. Olykor buskedvüen rikkantott egyet: — Héj! Szepessy Pál és négy társa darab ideig fejcsóválva nézte az érthetetlen alakot, aki a legsúlyosabb koplalás napjaiban nem átallott táncot lejteni, miközben talpai alól jobbra-balra csapott föl a sár. Petrőczy rosszaién kérdezte: — Ki lehet e? — Kuczug Balázs lesz, úgy vélem, — jegyezte meg egykedvűen Szepessy Pál. — Mondják róla, hogy messziről kerüli el a csaták forgatagait... Mert akkor mindenfelé ismerték már és fújták a Tyukodi pajtás ijesztő erejű táboridalát. ők öten .továbbkocogtak az utón. Kuczug Balázs viszont, o mihaszna, továbbcsattogott a sárban. XIII. Aközben Erdély felől egy kard suhant föl a levegőbe s fénye fölvillant egész Magyarországon. S erre a kardvillanásra Szepessy Pál ordasai üvölteni kezdtek az ujjongástól s a Partiamban zörögni kezdtek a fegyverek. Mert a fiatal késmárki Thököli Imre gróf kaTdja villant föl Erdély irányából. Hanem tetemes időnek kellett elmúlnia még addig a kardvillanásig. Lipót c&á6zár fölfigyelvén a még-megmaradt országrészek siket csöndjére, maga is megrémült. Mert temetőnek csöndje volt ez a csönd. A császár föltette magában ezokból, hogy az Ur 1678-ik esztendejének legelején- országgyűlést hirdet Pozsonyba, amire röhögve harsantak meg a fölkelők. Hocher kancellár, a császár megbízottja, tapogatózni kezdett Szepessy Pál felé, aki ötödik esztendeje hordozta már árva fejét a bujdosásban s leveleket csatolt az üzeneteihez úgy neki, mint Apaiffy fejedelemnek és Teleki Mihálynak. Az volt írva e levelekben, hogy kegyelmet fog kapni minden lázadó, aki a császár hűségére tér meg s kijelöltek egyes falvakat is, amelyekben istentiszteletet lett volna szabad tartaniok a protestánsoknak. Azonkívül széliében hirdette Hocher, hogy az országgyűlés közeledő határnapja alkalmából hitleveleket fog kiadni a császár. De erre már felhördült Szuhay Mátyás is, a sírja felé haladó zendülő. Mert ebben az időtájban testi-ereje véglegesen készült elhagyni Szepessy Pál vezértársát s leghübb barátját a földönfutásban. Maga sem hitte már, hogy viszontláthassa egyszer még szülőihazáját., most tehát, amikor a császári álnokság a hitlevéllel akarta kelepcébe csalni őket, úgy kezdett kiáltozni, hogy csaknem robbant: — Isten engem úgy segéljen, a császári hitlevelet a zászlómra fogom fölfűzni, úgy viszem katonáimat a német ellen s a hitlevéllel meg a zászló nyelével fogom fejbevágni a császárt! Szepessy Pál, akit — az Erdélyben dúlt viszályok okából —- temérdek gond busitott ekkoriban, megingatta vén fejét s úgy mondta Szuhay Mátyásnak: — Régi barátom és társam a vezérségben: igaz hitemre állitom teneked, hogy hamarosan megindulunk északi hazánk szabaditására s kardjaink hegyével fordítjuk ki akkor a. kendőjét valamennyi lancknehtnek! A császári fogadkozásokkal szemben érthető volt a bizonytalanság. Mert ezek az Ígéretek messze elmaradtak a bécsi és linói bókepontok- tól, amelyeket különben is rég fölrúgott a császár. Ám egyéb dolgok is keserít ették Szepessy Pált és vezértársait, úgyszintén a kardrakelt összes fölkelöket. Mert igaz ugyan, hogy Lipót — engedékenységének jölo gyanánt — mindenekelőtt elcsapta a kassai kapitányságból lvobb Farkas generálist-, akinek puszta nevére ükölberoppant a marka valamennyi ordasnak e helyébe az emberibb Wrbna grófot tette meg kapitánynak, ámde a temérdek-sokat nélkülözött, rongyok- banjáró e didergő bujdosók nem hittek már senkinek. Ugyanakkor pedig Nagybánya vidékére függesztették szemeiket: mert nagy ese- iöények voltak előkészülőben Nagybánya környékén. Mialatt ugyanis Szepessy Pál veszteg-koplaló legényei a Partiumban és Erdély szélein elszórva lestek a vezér! jelre, amikor feneketlen indulattal törhetnek ki északnyugat felé a Pártáimból és a nagyváradi basa kardja alá tartozó hódoltsági részekből s vethetik reá magukat németre, dánra és vallonra, azalatt Nagybánya körül vagy tizenkétezer békétlen erdélyi élén Teleki Mihály és hadadi Wesselényi Pál marta egymást. A fővezéri kardért. Az idő pedig telt-múlt s aközben csakugyan összeült a pozsonyi országgyűlés, a magyar rendek elmondhatatlan keserűsége közben. És szét is oszlott nemsokára, a magyar urak még féktelenebb indulatkitöréseitől kisérve. Erre az eredménytelenségre vad ujjongá6 rázta meg az ordasok táborát, mivel érezték, hogy megjött végül az ő idejük is! Ügy tetszett pedig, hogy a császár ezúttal komolyan szeretett volna kibékülni a fölzendült bujdosókkal, ámde az 1678-ik esztendő legelején egymás felé rázva öklöt, széledtek szét a szembenálló felek. Oka pedig mindennek Hooher kancellár volt, akit annyira fölbőszitettek a Szepessy Pál követelésének egyes pontjai, hogy csaknem eszét vesztette a dühtől. Mert az országgyűlésben mindenekelőtt a bujdosók követeléseire került rá a sor. Hangzottak pedig eme pontok, amint következik itten: 1. A német katonák takarodjanak a magyar haza területéről, mig nem késő, miután a bosz- szuállás tüze égeti a főikelők Összes belsőrészeit. 2. Töröltessenek el a törvénytelen és szörnyű adók, amelyek miatt csonttá és bőrré so- vánvodva tengődik a haza maradék népe s mely adók egyebekben is alkotmányellenesek lévén, becstelenek, minélfogva sértik a hires magyar nemzet önérzetét. Ila mégis ezen adók öito- citissime el nem töröltetnének, ám lássa a császár, mi vége lesz a dolgoknak itten! 3. A császár adassa vissza, do halogatás nélkül, a protestánsok összes elorzott templomait! Mert az Ur hajlékainak erőszakos elorzása bitang cselekedet volt. eddig is.. Ha mégis ezt sürgősen megtenni vonakodnék a császár, eb- sorsra és kardhegyre fog kerülni az országot dúló minden német zsoldos. (Folytatjuk.)
