Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)
1932-10-14 / 235. (3048.) szám
ÍDS2 október 14, péntek. 3 Léva őilakoiaii Október 23-án csak a 3-as vagy 4-es számú listára szavazzatok! c A 3-as a magyar nemzeti párté, a 4-es az országos keresztény- szocialista párté A bátyúi körjegyzőséget a légioaista kolóniára: SvoMira akarják átkeiyezoi Beregszász, október 13. (Sarját 'tiudósítónk- töőL) A Bátyai melletti, volt Lónyay-uiradalimou létesített dégioariőta kolónia telepesei mozgalmat indítottnak a bátyúi körjegyzőség székhelyének Svolbodána való áthelyezése iránt. Az akció a körjegyzőség államalkotó elemednek'1 körében nagy rokoniszemvvel találkozik, de árunál nagyobb megütközést kelt a magyarság körében, ami érthető ás. Nincs ügyetlen olyan objektív momentum, amely- lyel indokolni lehetne az áthelyezés szükségét, vagy helyességét. Svoboda a körjegyzőség legkülső perifériáján fekszik. Lakosságát kétszáznyolcvan család képezi, akik háxoim csoportra oszolva, egymástól eléggé távol laknak a telepen. Kereskedelme, -ipara mos a telepnek. Ezzel szemben Bátyú cent- j ralisán fekszik, utak és vasút kötik össze a j körjegyzőség többi községével. Lakódnak szú- j n a 2500, kereskedelme és piaca élénk, vásárai látogatottak. Van gyógyszertára, fcör- •oa-vosa, csendőrsége, hitelszövetkezete. Bátyú ;aa egész vádék forgalmi központja és itt kell b .mi a közigazgiatás székhelyének is. A való st (követelményeivel szemben nem lehet látákai ideálok kedvéért uij, 'természetelle-1 oes centralizációt erőltetni, mert ez jelen- ’keny pénzügyi áldozat ókat kíván, súlyos tón sági hátrányt okoz és a lakosságra fe- sleges terheket ró. —hk.— Még mindig Kreyza miniszteri tanácsost hallgatják ki a Stribrnv-pörben íglau, október 13. A Stnibrny-pör tegnap délutáni folytatólagos tárgyalása, valamint a | ma délelőtti tárgyalás is Kreyza mérnök mi- | niszteri tanácsos kihallgatásával telit el. Tegnap is, ma is akörül a fontos pont körül mozgott a tárni kihallgatása, vájjon végleges szerződést, vagy pedig csak tervezetet, illetve vásárlási ajánlatot terjesztett-e elő annakidején- Stribruy miniszternek aláírásra. Ivreysa kihallgatását ma sem tudták befejezni, úgyhogy még holnap is folytatni fogják. A tanú egyébként ismételten hangsúlyozza1, hogy a vizsgálóbíró előtt annakidején érni ékezetből’ vallott, nem; pedig hivatali akták alapján. A délelőtt folyamán é-les összeütközésre került a sor a védők és az elnök között, amikor a védelem különböző indítványokat tett. Azután felolvasták a tanúnak régebbi vallomásait is. Mivel a felolvasás hosszú időt vett igénybe s a védők és az államügyész különböző kérdéseket intéztek ezzel kapcsolatiban a tanúhoz, nem lehetett befejezni a kihallgatást. — A budapesti dől híre sempés zés ügyében újabb három személy ellen adtak ki elfogatási parancsot. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A harminc öt ezer dolláros valuta- csempészés ügyéiben a rendőrség elfogató parancsot ad-ott ki Szőke Gyuláné, Szekulesz József anyósa, valamint Rcckenstein Lajos és felesége ellen. A Kolozsváron letartóztatott Nagy Pál levelet irt budapesti ügyvédijének, amelyben azt írja, hogy semmi köze sincs a 'kofférés rabláshoz, Ha bűnös lenne, nem autójával és saját útlevelével utazott volna. Mikor megtudta, hogy keresik,' önként jelentkezett. Motorkerékpár és teherautó halálos karambolja Rimáták mellett A motorkerékpár vezetője szörnyethalt, utasa életveszélyesen megsérült Rimaszombat, október 13. (Saját tudósítónk távirata.) Szerdán délelőtt a tiezolci országúton Rimarahó közvetlen közelében halálosvégü karambol történt egy teherautó és egy motorblcikli között. Jakusovszky János és Szivák István nyuetyai fiatalemberek motorkerékpáron robogtak Nyustya felé. Rimaráhó közelében utolértek egy pótkocsis teherautót, amelyen Perce Gyula kienóci lakos haladt ugyanabban az irányban. 1 A motorkerékpáros előzni akarta a teherautót, gépével azonban egy kőrakásra futott, amelyről lecsúszott és a motorkerékpár utasaival együtt a teherautó pótkocsija alá került. Jakusovszky a helyszínen szörnyethalt, utitársa életveszélyes sérüléseket szenvedett, amelyekkel a rimaszombati kórházban vették ápolás alá. Kétévi legyházraÍtélték a szkárosi gyujtogatót A részeg kőműves meg a vörös kakas — A saját háza helyeit tévedésből a szomszédjáéi lohbantotta lángra Rimaszombat, október 13. (Saját •tudósitónktól.) A rimaszombati esküdtszék őszi ciklusa tegnap Gál József 71 éves jómódú szkárosi kőműves gyújt ogatási bünperével kezdődött. A magánosán élő öreg kőműves afeletti dühében, hogy ezer koronával terhelt épületén nem tudott túladni, ez év márciusában felgyújtotta házát, kísérletei azonban olyan szerencsétlenül végződött, hogy nemcsak a saját portája égett le, hanem hat szomszédjának háza is áldozatul esett. A főtárgyaláson mindent bevallott a gyújtogató, éppen úgy, mint ahogy a JángbabOTulí épületekhez összecsődült embereknek is lármázva adta tudtál, bog)’ a tüzet ő okozta. Saját bevallása szerint már napokkal előbb fogant .meg agyában a terv, bogy ha már senkinek nem tudja eladni épületeit, akkor inkább felgyújtja, nehogy halála után mások élvezzék annak hasznát. A gyújtogatás éjjelén saját lakóházának padlására cipelt fel egy zsúp szalmát, meggyujtotta s mint aki jól végezte dolgát, lefeküdt aludni. A zsúp szalma nedves volt és a gyújtogatás nem sikerült s efelett! dühében éjfél után egy óra felé — állítólag jól bepálinkázva — kiíbotorkált az udvarra, az ólban tüzet rakott, majd létrán felmászott Bráz Albert nevű szomszédijának ereszéig és ott ugyancsak tüzes csóvát helyezett el. A B rázni éle épület a tüzes csóvától nyomban lángra kapott és a lakók alig tudlak kimenekülni az égő épületből, ami a rettenetes szárazságban papírként égett és rövidesen elharapózott a tűz Sajaton Barna, Beke János, Gál József és C-zangár Márton épületeire, sőt a tűz még Matus Mária istállójára is átkapott. A mentési munkálatokhoz az öreg Gál is kivonult és letagadhataflgnul részeg állapotban hencegett az emberek előtt, hogy a tüzet « okozta, részegségében azonban eltévesztette a házat és a magáé helyett ftrázét gyújtotta meg, amit nagyon rostéit. A kerületi biróság az esküdtek igazmondása alapján gyújtogatás, illetve tűzvészek ozás bűntettében bűnösnek mondották ki az öreg Gált és ezért kétévi fegyházra ítélte. Gál József megnyugodott az Ítéletben, az államügyész ellenben háromnapi meggondolási időt vett igénybe. GYOMFELVERTE KÚRIÁK Irtás K elembéri Sándor Nemrégiben a kelet szlovén szkói magyar vidékeken kóboroltam és egy kassavidéki föld- birtokos barátommal is töltöttem egy napot. Elbeszélgettünk sok mindenről s mivel látogatásom éppen a esóplés idejére esett, mi más lehetett volna beszélgetésünk tárgya, mint panasz, panasz és panasz. Már mint a barátom részéről. Én együtt éreztem minden szavával, hiszen csekély nyolc vagon búzáját ette meg a rozsda s vele azt a közel 120.000 koronáját, amit a nyolc vagon búzáért kapott volna. Nem tréfa ez a mai világban, amikor az egyre fokozódó dekonjunktúra sok helyen nem a kataszteri tiszta jövedelmet, hanem földjeik értékét túlhaladó adósságokba kergette a gazdákat. Tragikus ez a helyzet, csöppet sem gyönyörűség benne gazdának lenni. Egyszóval: beszélgettünk. Persze nem a szobában, mert a barátom kívül is megmutatta a birtokát s a legvégére a barátságos kúria körül szomorkodó parkot hagyta, melynek azelőtt szemmelláthatólag több gondozásban volt része. Az utakat, és a virágágyakat most derékig érő gyom verte föl s a barátom szinte szégyenkezve mentegetőzött: — Ezelőtt itt is másképpen volt minden. De lehet-e ma ilyenekkel törődni, amikor egyrészt pénzem sincsen a park rendibe ni a r- tására, másrészt minden gondolatomat és törekvésemet arra kell koncentrálnom, miképpen mentsem meg megmaradt földjeimet, melyek már a gazdaság rezsijét is alig hozzák be? Itt is igazat kellett adnom a barátomnak, mert ezen az utolsó mondaton dől el a gazdálkodás sorsa, nemcsak nálunk, hanem egész Közép- és Keleteurópában. Tudnak-e a gazdák ebben az egyre hatalmasodé válságban, melynek egészen mól yenfekvő okai vannak, olyan megoldást találni, amellyel egyelőre a rezsiköltségek nívójáig fokozzák fel. földjeik jövedelmezőségét s ezzel átmentik magukat a válság utáni egészségesebb időkbe. Mert ma már az a helyzet, liogy a föld a legtöbb helyen a termelési költségeket, sem fizeti visz- sza s itt kezdődik, de itt végződik is a gazdák tragikuma. A tartalékéi'ők végső kimerülésével senki sem bírhatja ezt sokáig és mi következbeíik ezután? Rossz rá gond ölni. .. * A helyzet amilyen tragikus, olyan világos is. Közép- és Keleíeurópa mezőgazdálkodása kezdetlőí fogva a búzatermelésre volt beállítva, hiszen az amerikai búza előtt ez volt egész Európa éléstára. A háború után a búzatermelés válságba került, hogy milyen okokból, arról rögtön szó lesz és magával rántotta a kelet- és középeurópai agrikulturát is. Kis- és nagybirtokot egyaránt, sőt: a 'kisbirtokosokat még inkább, mert a tömegtermelés előnyei éppen úgy vonatkoznak a mezőgazdaságra, mint bármilyen más iparágra. A mai földreformos és minél több kistoirtok után áhítozó világban talán keserű kontrasztnak hangzik, de úgy van, hogy — különösen a mi maradi viszonyaink közepette — olcsón csak nagybirtokon vagy szövetkezeti gazdálkodással lehetne termelni s ezért, ha a mai krízisben valaki elvérzik, azok elsősorban a kis- és törpebirtokosok lesznek. Az európai, de általában: a búzatermelés válságát, mert már erről is lehet beszélni, a jelek szerint jórészben egy olyan tényező idézte föl, melytől a mezőgazdaság hatalmas jótéteményt várt s amely valóban jótétemény is, csak nagyon drágán kell megfizetni érte: — a traktor. Ennek a valóban sokoldalú és egészen uj lehetőségekkel kecsegtető gépnek a föllépése valóságos forradalmat idézett föl az agnkultúrában, mint például annakidején a szedőgép a nyomdaiparban. Legelsősorban a traktornak köszönhetjük, hogy Amerika néhány év óta a jóval olcsóbb búza hatalmas tömegét zúdítja Európára s ezzel nemcsak a búza világpiaci árát konlreminálla meg, hanem jóidőre megpecsételte az európai búzatermelés sorsát is. A helyzet megint egyszerű és világos. Amerika óriási búzatermő területein közel egy évtizede a traktorok ezrei ~ dolgoznak, sőt: hovatovább már csak traktorok dolgoznak s ezzel sikerült Amerikában a búzatermelés rezsijét leszorítani olyan nívóra, amellyel a jórészt még a régi utakon járó európai búzatermelés nem versenyezhetik. Kivéve Oroszországot, amely az ötéves terv kezdete óta Amerika nyomába lépett és traktorgyártása rövidesen egynivóju lesz Amerikáéval, ha ugyan felül nem múlja. És ba Amerika után Oroszország is elkezdi az ugyanolyan méretű búzád ömpinget, különösen, ha sikerül eredményesen kereszté Ívin- nie agriku 1 túrájának tervbevett átcsoportosítását a talajok változatai szerint, (azt termelni az egyes talajokban, amire a legalkalmasabbak), akkor el lehet képzelni, hogy az Európa keleti szélén levő óriási orosz terület milyen tömegű olcsó búzát tud majd kidobni az európai piacra minden megerőltetés és jelentősebb szállítási költségek nélkül. A számítás itt is nagyon egyszerű. Egy métermázsa búza termelési költsége a mi viszonyaink és mai talajmiivelési módjaink mellett, nyolcmázsás átlagtermést és csak négy százalékos időkamatot számítva, pontosan 166 korona és 25 fillért tesz ki. Ezzel szemben a traktor munkája közel kétharmadára, hozzávetőlegesen 110 -120 koronára csapja le ezt a termelési költséget, sőt: az amerikai viszonyok között talán még olcsóbbra. Hol van a mi 150—156 koronás tőzsdei jegyzésünk a 166 koronás termelési költségtől, különösen az idei rozsdakatasztrófa után, amikor egy mázsa rozsdás búza benne van a gazdának 400—600 koronájába, de ha el akarná adni. 60 koronát sem kapna érte. Itt van a búza s vele együtt a gazda mai tragédiája és ezért olyan tragikus a közép- európai mezőgazdálkodás helyzete, amely eddig tisztán búzára volt beállítva. És ez a tragikum csak íokozódliatik, mert a termelési költségek olcsóbbodására alig van kilátás, viszont egész biztosan számolni lehet a búzaárak további lemorzsolódásával. * Hogy mii volna itt a tennivaló a könnyem bekövetkezhető katasztrófa elkerülésére? Más I mód alig van, mint a középeurópai s vele | együtt a szlovén szkói agrikultura teljes átszervezése, áttérés a búzatermelésről olyan növények termesztésére, melyek még ma is kifizetődők s amelyeknél a gazda többé-ke- vésbé még ma is megtalálja a számítását. Ebben az irányban elsősorban a kereskedőim' és ipari növények jöhetnek tekintetbe, de a gazda találékonysága, — mindig a helyi piaci viszonyokhoz mérten — bőven találhat mén más termelési irányokat is, amelyek elterelnék háza tájáról a búza rá súlyosodéit tragédiáját. A termelés átszervezése természetesen mindig jelentős 'költséggel jár, de ez még mindig kisebb baj, mint a búzával együtt belezuhanni egy biztos tragédia szakadékéba. Ha én ma gazda lennék, csak a magam szükségletére termelnék búzát, vagy talán még azt sem, mert ma minden mázsa búza súlyos ráfizetéssel szóródik a cséplőgépek zsákjaiba. A gyomfelverte szlovenszkói magyar kúriák •ma ezt a tragédiát mutatják, a búza keserves tragédiáját, amelyet egyelőre semmiféle más hatalommal nem lehet kivédeni, csak azzal, ha: kevesebb búzát termelünk, vggy, ha Miét. nem termelünk búzát. Az apa és fiú elszakítható ti annak hitt kötelékeivel egymáshoz láncolt két tényező: a gazda és a búza utjai ma Mii ön váltak nálunk és tessék bármilyen súlyosnak és lehetetlennek az állítás, de egyelőre szét kell szakítani ezeket a kötelékeket, hogy megmentsük azt, amiben a búza terem: a földet. És a szlovenszkói magyar föld, a még magyar kézen levő egyetlen pozitív érték megmentése érdekében még a legsúlyosabb eszköztől sem szabad visszariadni, — éppen a búza érdekében. BraearaMneNBneHeMMnniBneeHKHRBmsnsaHs Gyomor- és hélzavaroknál, étvágytalanságnál, szorulásnál, felfúvódásnál, gyomorégésnél, felböfögésnél, szédülésnél, homíokfájásnál, hányingernél 1-2 pohár természetes „Ferenc József" keserüviz alaposan kitisztítja az emésztőutakat. Közkórházi jelentésekben olvassuk, hogy a Ferenc József vizet még a fekvő betegek is nagyon szívesen isszák és általánosan dicsérik. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzíetekben kapható. — Himaláját megmászta, egy egyiptomi piramison a nya'kát törte. Kairóból jelentik: Az amerikai—német Himalája-expedició egyik tagját Heromot tegnap halálos baleset érte. A nagy piramis csúcsára igyekezett s közben megcsúszott, lezuhant és halálra zúzta magái.' Igen tisztelt Előfizetőinknek! | f felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinkéi, akik Í a lm Ifi se az előfizetési díjjal hátralékban vannak, vagy az esedékes e'iőiszelést nem küldték be, szíveskedjenek a számlázott összeget postafordultával kiadóhivatalunkhoz juttatni, nehogy a lap küldéséi be kelljen szüntetnünk.
