Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-14 / 235. (3048.) szám

^(3048) SZám" Pén*efc'19K °ktÓber M Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KA A képes melléklettel havonként 2.50 K£-val több Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—KA A szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok jZOjjtikai napilapja Szerkesztőség: Prágán., Panská ulice 12, 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 1L, Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. 8ÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRRHA Az ezeréves járom szétfoszlott meséje Irta: R. Vozáry Aladár Munkács, október 13. Ruszinszkó ruszinsága nagy többségének képviselete a m-ult vasárnap Munkácson „nemzetvédő kongresszust4* tartott. A kongresszust a legnagyobb kárpátorosz (ru­szin) kulturegyesület: a Duchnovics Társaság, a Kárpátorosz Tanítóegyesület, a kárpátorosz és a kárpátorosz nyelvirányzatot támogató pártok szervezeteiből alakult „nemzetvédö bi­zottság44 bivta össze. 297 kárpátorosz falu, 322 kárpátorosz Duohnovics-Olvasókör képviseltet­te magát a kongresszuson többszáz delegátus­sal. A kongresszus célja volt; tiltakozás a kár­pátorosz iskolák és a nép ukránositása ellen, s a kárpátorosz nép és Ruszinszkó nyelvi 6 auto­nóm jogainak követelése. A kongresszuson a cseh agrárpárti ruszin Bacsinszky szenátor el­nökölt és a kongresszus hivatalos szónokai kö­zött szerepeltek a Ruszinszkóban is szervezet­tel bíró, az orosz nyelvi irányzatot támogató cseh pártok kárpátorosz é6 cseh hivatalos kép­viselői is. Aki ott volt a kongresszuson, aki végighall­gatta a fölszólalá&okat és aki ismeri Ruszin­szkó és a kárpátorosz nép legutóbbi 13 évének politikai eseményeit, annak azt kell megállapí­tania, hogy a kárpátorosz népnek még olyan hatalmas megmozdulása és megnyilatkozása nem volt, mint amilyet a vasárnapi munkácsi kongresszus képviselt. A kongresszus lefolyása és határozatai már ismeretesek, most a kongresszusnak azon vo­natkozását ólhajtom kiemelni, amely mindennél jobban érinti s érdekli a magyarságot. A kongresszus fölszólalói között voltak kép­zett, intelligens emberek és egyszerű földmű­velők, ellenzékiek és kormánypártiak, képvise­lők, szenátorok és kérgestenyerü parasztok, kárpátoroszok és csehek, csehofil és magyaró- noknak állított kárpátoroszok. És a kongresszus minden fölszólalójának be­szédéből, megnyilatkozásából nyiltan és hatá­rozottan az. a megállapitás hangzott ki, hogy a magyar uralom nyelvében nem nyomta el a kárpátorosz népet (ruszinságot), hogy a ma­gyar múltban sohasem avatkoztak bele a ma­gyarországi kárpátorosz nép nyelvi ügyeibe, hogy a magyar kormányzat minden további néikül jóváhagyta a kárpátorosz nép nyelvén irt, a kárpátorosz nyelvű iskolák használatára szánt tankönyveket. A logikai konzekvenciáját vonfa le e meg­állapításnak a cseh nemzeti demokrata párt prágai cseh delegátusa, aki azt követelte, hogy a kárpátorosz nyelv és a kárpátorosz nyelvű iskolák ügyében a csehszlovák iskolaügyi kor­mányzatnak is az 1918, a prevrát előtti status ante quo-t kell visszaállitania. A kárpátorosz nép nagy többsége 1932 októ­ber 9-én Munkácson tartott „nemzetvédő kon­gresszusáénak minket érdeklő megnyilatkozá­sa tehát az volt, hogy a kárpátorosz nép nyelvi, kulturális, iskolaügyi vonatkozásaiban elégté­telt szolgáltatott az ezeréves járom meséjével vádolt magyar múltnak! És mo6t nézzük meg azt az alig két héttel ezelőtt megjelent tudósítást, amely — ismer­tetve a Csehszlovák Vöröskereszt Egyesület prágai központi igazgatóságának ülését — ar­ról számolt be, hogy Uhlmann dr., a csehszlovák vöröskereszt ruszinszkói divíziójának cseh ve­zetője, objektíve méltatta, hogy a magyar re­zsim gazdaságilag mennyire támogatta Ruszin- szkot, a kárpátorosz népet. Uhlmann megállapí­tásai gazdasági vonatkozásban szolgáltak a magyarság részére elégtétellel! Május 18-án 13 éve múlt annak, hogy az egyesült ruszin nemzeti tanácsok 100 szerep­lője kimondta az „önkéntes csatlakozás“-t. Az azóta elmúlt évek alatt csak kritizálni, ócsá­rolni, támadni, gyűlölködve hallhattuk emle­getni a magyar múltat mszinszkói vonatkozá­saiban is. Láttuk s hallottuk, hogy a ma ural­mi, nemzetiségi és politikai konjunktúrájából élők egyebet sem tudtak tenni, mint gyűlöletet szítani a történet meghamisításával és a ma­gyarok elleni hazug rágalmakkal. Most végre elült a tizenhároméves rágalomhadjárat. Franciaország Géniben „leleplezi” a németek titkos fegyverkezését Tehermentesítő manőver Herriot londoni tárgyalásaihoz? — Hz első nap Londonban — Herriot Madridba is ellátogat London, október 13. Herriot francia minisz­terelnök tegnap este tizenegy óra után a Vic- toria pályaudvaron Londonba érkezett. A perronon MaoDonald angol miniszterelnök fo­gadta Isabell lányának társaságában, továbbá Simon angol külügyminiszter, de Fleuriau francia nagykövet és a francia nagykövetség tagjai. A tárgyalások a francia és az angol ál­lamférfiak között ma délelőtt megkezdődtek. A „leleplezés** Pária, október 13. A Matin ma reggeK szá­ma szenzációs külsőségek között bejelenti, hogy „Franciaország ma Genfben le fogja rántani a leplet a német rendőrség katonai jellegéről44, ami azt jelenti, hogy a francia de­legáció a német titkos fegyverkezések igazo­lására nagy leleplezésekre készül. A véletlen különös játéka — Írja * lap —, hogy ugyan­akkor, amikor a francia miniszterelnök Lon­donban a megegyezés lehetőségiéről tárgyal, a genfi francia delegáció kénytelen a német tit­kos fegyverkezések aktáit bemutatni. Ezek az akták legalább részben megbízható adatokkal fognak szolgálni Németország fegyverkezésé­nek igazi méreteiről.44 A lefegyverzési konferencia technikai al­bizottságában az elmúlt napokban kellemetlen szócsatákra került a sor Wilson amerikai de­legátus és Massigly francia delegátus között. Wilson Németország rendőrségét békés ala­kulatnak minősítette, míg Massigly rámuta­tott arra, hogy a német rendőrség katonai jel­legű. Azt ígérte, hogy a bizottság mai ülésén pontos adatokkal fog szolgálni állításának be­bizonyítására. A diplomáciai oportunizmusra való tekintet nélkül bemutatja azokat az ak­tákat, amelyek a német rendőrség harci ter­mészetét igazolják. A sajtó egy részének in- diszkréciója folytán már előre tudni, hogy mit tartalmaznak ezek az okiratok. A franciák megtudták, hogy a német rendőrség és a né­met hadsereg az őszi hadgyakorlatokon közö­sen intézték Berlin védelmét. Az erről szóló dokumentumokat most bemutatják a lefegy­verzési konferencián. A Matin állítása ellenére nem nevezhető véletlennek, hogy Herriot londoni látogatása egybeesik az akták genfi bemutatásával. A leleplezések arra hivatottak, hogy megköny- nyiísék Herriot londoni helyzetét ég meg- gyöngitsék az angolok pozícióját. A francia sajtó amugyis kifejezi aggodalmát, hogy Mac- Donald uj előretörést tervez és Franciaor­szágtól ki akarja erőszakolni a katonai egyen­rangúság elismerését. A jobboldali sajtó kö­veteli, hogy Herriot bemutassa az angol mi­niszterelnöknek a német titkos fegyverkezé­sekről szóló okiratot. Pertinax szerint most végre tisztázni kell a német titkos fegyverke­zések ügyét. Ha Németország megkapja az egyenjogúságot _ írja Pertinax —, akkor Papén kancellár azonnal követelni fogja a békeszerződések területi részének revízióját. A londoni munka London, október 13. Herriot és MacDonaJÜd ma reggel megkezdték tanácskozásaikat. Ki­lenc órától félti zenkettőig tárgyaltak, amikor MacDonald a francia politikusok tiszteletére Nem dicsekszünk, nem kovácsolunk tőkét a kongresszuson történtekből, csak a tiszta lelki­ismeret nyugodt és megelégedett érzésével ál­lapítjuk meg a hallottakat. reggelit adott. Délután folytatták a megbeszé­léseket és este Sir Simon külügyminiszter ad ebédet Herriot és a francia nagykövet tiszteletére. Péntek délre Fleuriau francia nagykövet hívta meg az angol államférfiakat a francia nagykövetségre. A vendégek kö­zött minden alkalommal ott szerepel Norman Dawis amerikai nagykövet. Herriot az eddig kiszivárgott hírek szerint a tárgyalásoknál a következő szempontokat tartja szem előtt; Franciaország minden további nélkül elismeri Németország fegyverkezési egyenrangúságát, de semmAesetre sem engedi m»eg, hogy az elv elismerése után Németország versenyfegy­verkezésbe kezdjen. A franciák szerint a né­met fegyverkezéssel a lefegyverzési konfe­rencia és a lefegyverzés egész gondolata el­vesztené értelmét. Neurathot nem hívták Londonba Berlin, október 13. Parisból azt jelentették, hogy az angol miniszterelnök Neuraüh nemei külügyminisztert is meghívd a a londoni ta­nácskozásokra. Berlinben erről a meghívásról sem háiviatalosan, sem másként nemi tudnak. MacDonald valószínűleg csak a Herrioit-vai folytatott tárgyalások alapján és azoknak befejezése után dönti el, vájjon meghivja-e Neurathot vagy sem­Herriot újabb útitervei Madrid, október 13. Herriot francia minisz­terelnök október 31.-én két-hároim napos tar­tózkodásra a spanyol fc\árosba jön. A francia miin iszt erei nők már augusztusban kifejezte kívánságát, hogy meg akarja látogatni a Prado múzeumot és a Madrid közelében lé­vő történelmi emlékeket. E művészeti ambí­ciók mellett azonban a politikai szemponto­kat sem fogja elhanyagolni. Franciaország a saját politikájának akarja megnyerni a spanyol köztársaságot s e célból látogatja meg Madridat. Gömbös a magyar felsőházbati is átütő sikert aratott expozéjával Hangsúlyozta, hogy nem tiír el pártdikfaturát és minden téren megköveteli a puritanizmust — Szterényí szerint Magyarország Burgenland visszaadásáért vámuniót ajánlott föl Ausztriának Budapest, október 13. (ÍBudapeisti szer­kesztőségünk telefonijelentése-) A külföldi lapok részletesen foglalkoznak Gömbös kép­viselőházi beszédével. A berlini lapok kivé­ted nélkül közük a beszédet, amelynek kü­lönösen azt a részét emelik ki, amely az egyenjogúság követeléséről szól. A bécsi la­pok is terjedelmesen foglalkoznak a beszéd­del. A Neue Freie Presse szerint azok a gondolatok és tervek, amelyeket Gömbös vet fed, a különböző rendszerek alkatrészeit tartalmazza, amelyek déli és nyugati Euró­pában érvényesülnek. Minden attól függ, hogy sikerül-e a beszédet tettekkel kiegé­szíteni. A francia sajtó kivétel nélkül foglal­kozik a beszéddel. A Temps, Matin és a Fi­garo teljes részletességgel közli a szövegét. A londoni Manchester Guardian is részlete­sen ismerteti és megállapítja, hogy az or­szágban kedvezően fogadták Gömbös mi­niszterelnökségét. Budapest, október 13. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Gömbös mi­niszterelnök ma mutatkozott be a felsöház- ban, ahol oly sikert aratott, amilyenre nem igen volt még példa. Gömbös beszédében hangsúlyozta, hogy a társadalomból hiányzik az egység és ezért ő A kárpátorosz népnek testvéri érzéssel kö­szönjük meg azt, hogy az igazságtalanságok­kal, rágalmakkal nem engedi* megfertőzni a lelkét. ennek megteremtésére igyekszik. Á gazda­sági válság egyik oka a rossz békeszerződés sekben keresendő. A nagyhatalmaknak be kell látni ok, hogy nem lehet megnyugvás a Dunamedencé- ben, amig Magyarországgal nem ülnek le tárgyalni. A Dunám ed encében Magyaror­szág nélkül nem lehet semmit se tenni. Oly külpolitikára van szükség, amely le­hetővé teszi a sima bekapcsolódást a Dunaimedence uj politikai kibontakozási folyamatába, mert Magyarország a nyu­gat és kelet között nemcsak gazdasági, ha­nem a szellemi tranzitóra is hivatva van. A külpolitikában Bethlen és Károlyi nyo­mában halad, mert nem helyes bármely irányban a gyors változtatás. Hálával gondol Olaszországra, amely a revíziós törekvése­ket támogatta, és Angliára, Amerikára is- Örömmel állapit ja meg, hogy az utóbbi időben Franciaország is mele­gen foglalkozik Magyarországgal. Németországgal és Ausztriával az eddigi jó viszonyt meg akarja őrizni. A szomszéd államokkal békét és megér­tést keres. A belpolitikában a bürokrácia erélyes át­szervezését kívánja. Magyarország közjogi helyzete a jelen körülményeknek megfelel- Sem puecsot sem más kalandot nem tűr. A királykérdés jelenleg nem aktuális. Megértő, egészséges kapitalizmusra van szükség, a kapitalizmus csőké vényeit ki kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom