Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-13 / 234. (3047.) szám

Jk Q XI. évf. 234. (3047) szám ■ ClOtSHSk ■ 1932 október 13 Előfizetős! ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egyes szám ára 1.20 K£, vasárnap 2.—Kő. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12, U. emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184. SÜRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRflHfl Páneurópa— Középe&rópa Irta: Almásy Mihály Coudenhove-Kalergi, ez a félig európai, félig japán, Bécsiben élő csehszlovák honos fflaimand-levantinus ivadék a Baseliben ülé­sező páneurópai kongresszuson kibontotta az európai párt zászlaját. Azok a körülmé­nyeik, amelyek között ez történt, nemi vala­mi kedvezőek a páneurópai gondolatra néz­ve Amióta a lelkes gróf „Páneurópa“ cimü könyve megjelent és oly nagy feltűnést kel­tett mindenfelé, az európai gondolat határo­zottan visszafejlődött. Locarno nem tudta megszüntetni azokat az ellentéteket, ame­lyek az európai népeket egymástól elvá­lasztják és a Népszövetségnek európai bi­zottsága, amelynek Briand volt az atyja, egy­szerű hatalmi eszköznek bizonyult a francia diplomácia szolgálatában. Franciaország és Németország, amelyek­nek kezében az európai kérdés kulcsa fek­szik, ma éppen oly élesen néznek farkas- szemet egymással, mint a világháború előtt és a Ruhrvidék megszállásának napjaiban. Mindenki érzi és tudja azt, hogy az európai népeknek meg kell ©gyezmiök egymással, ha nem akarják, hogy kontinensünk végleg elveszítse a versenyt a többi világrész egyre fokozódó elő törésével szemben, de senki nem ismeri azokat a gyakorlati eredményre vezető eszközöket, amelyek segítség évéi Európa egységét meg lehetne teremteni. A gazdasági problémák megoldása, a különbö­ző államok anyagi érdekeinek összeegyezte­tése már önmagában véve is herkulesd fel­adat, amelynek nehézségét még fokozza az a nemzetiségi, nyelvi és világnézeti Bábel, améllyé Európát a történelmi fejlődés kiala­kította. Régi meggyőződésem, hogy az euró­pai gazdasági kérdéseket nem lehet megol­dani addig, amíg politikai téren modus vi- vendit nem találnak, mert amiként két gyá­ros, aki családi okokból otthatatlan gyűlölet­tel viseltetik egymás iránt, nem tud egymás­sal’ társulni, úgy nem lehet a zöld asztalnál konzorciumot létesíteni oly tagokból sem, akik nemzeti okokból egymás vesztét kíván­ják. A legutóbbi évek tapasztalatai csak megerőltették ezt a meggyőződést. A há­rem éy óta uralkodó gazdasági válság eléggé megokolta volna annak szükségét, hogy Európa népei gazdasági téren megegyezze­nek és ilyimódon út ját egyengessék egy ké­sőbbi politikai megegyezésnek is. Ehelyett éppen a gazdasági válság kitörése óta élező­dött ki a francia-német ellentét és vele együtt az egész európai helyzet annyira, hogy ember legyen, aki a zsáfcuccából ki tud bennünket vezetni. Ugyanezek a meggondolások a közép- európai kérdésre nézve is helytállók. Mióta kitűnt, hogy az európai kérdés egyetemes megoldása egyelőre csak az utópiák világá­ban lehetséges és az Ansohluss megkísérlé­se még jobban kimélyitette a francia-német ellentétet, újból előtérbe került, mint rész­letmegoldás, Középeurópa együttműködésé­nek megteremtése. • Ma már minden gondol­kodó ember tisztában van azzal, hogy a Du- na-medence szükségleteihez szabott régi gazdasági egységnek megszüntetése gazda­sági szempontból véve nagy hiba volt és Középenrópa gazdasági élet szín vonalát erő­sen leszállt tolta. Érthető volt tehát az a vá­rakozás, amellyel a közvélemény azokat a középeurópai terveket fogadta, amelyek az utolsó esztendőben, persze meglehetősen ho­mályos formában, forgalomba kerültek. A nagyhatalmaknak a középeurópai ügyek Forradalom Belfastban Kétnapos véres uccai harcok a katonaság és a munkanélküliek kilőtt Kihirdették az ostromállapotot - Ha délben enyhült a feszültség London, október 12. A belfasti munkanél­küliek napok óta tüntetnek s ezek a tüntetések tegnap forradalmi arányú véres összeütközé­sekre vezettek. A hatóságok kénytelenek voltak az ostromállapotot kihirdetni. Az éjszaka folya­mán fényszórós páncélautomobilok cirkáltak az uccákon. Az esti és éjjeli összeütközéseknél há­rom ember meghalt, negyvennégy súlyosan megsebesült. A harcok a délutáni óráktól éjsza­káig tartottak. Az angol rögtönitélő bíróságok az elmúlt éjszaka harminc esetben hoztak azon­nali Ítéletet különböző kihágási esetekben. LSvészárkok, barrikádok A harc akkor kezdődött, amikor a rendőrök szét akarták oszlatni a városi segédmunkások tüntető felvonulását. A munkások az alacsony bérek miatt akartak tüntetni a városháza előtt. A menethez sok munkanélküli csatlakozott, úgyhogy a rendőrség nem tudta megfékezni a tömeget Amint az egyik csoportot föloszlatta, másutt uj csoportosulások keletkeztek. A házak tetejéről többször rálőttek a rendőrökre. Ami­kor a rendőrök végre katonai erősítést kaptak, szabályos uccai harcra került a sor. A tüntetők lövészárkokat ástak és barrikádokat emeltek. Az uccákon tervszerűen kirabolták az üzleteket, megtámadták a villamoskocsikat és az autóbu­szokat és fölforditották őket A város több he­lyén tűz ütött ki 8 a rendőrség biztosra veszi, hogy a tüntetők a gyújtogatástól sem riadtak vissza. Újabb SsszeütkSzés Belfast, október 12. A ma reggeli órákban a munkanélküliek ismét összeütköztek a rend­őrökkel. Több helyen elkeseredett kézitusára került sor. Az egyik uccában a tüntetők ismét lövészárkokat ástak és barrikádokat emeltek., A város keleti végén a hatóságok csapatokat összpontosítottak és teherautomobilokon teljes fegyverzetben a nyugtalanság központjába küld­ték őket. A legújabb jelentések szerint délben újra helyreáílott a rend. A York uccát, ahol a dél­előtti összeütközések lejátszódtak, a rendőrség kiürítette. Illetékes körök szerint a harc min­den pillanatban újra fölélénkülhet. A lakosság idegessége óriási. PAPÉN MÜNCHENBEN éíeshangu beszédet mondott Hitler ellen A kormány sikerei — Programadás közgazdasági kérdésekben A nacionalizmus kötelességei München, október 12. Papén kancellár a bajor közgazdasági vezérfiak gyűlésén ma délelőtt jelentős programadó beszédet mon­dott, amelyet valamennyi német rádió továb­bítót t. Beszédének elején néhány külpolitikai problémáról nyilatkozott. Kijelentette, hogy Németország épp azért kéri a szabadság és az egyenrangúság elismerését, mert tudja, hogy a világ békéje csak az egyenjogúság alapján biztosítható. A német követelések teljesítése nélkül a kontinens középpontja örökké a nyugtalan­ság színhelye marad. A birodalmi kormány gazdasági programijá­ra áttérve a kancellár megállapította, hogv a kormány intézkedéseit a közgazdasági &let vezetői mindenütt helyeseknek találták. A né­met gazdasági program alapelve az, hogy a bizalmat mindenütt helyre kell állítani. Pa­pén véleménye szerint a kezdő siker nem ma­radt el és az eredmények máris jelentkeznek. A birodalmi kormány helyesen ítélte meg a helyzetet, amikor azon a véleményen volt, hogy a világgazdasági fejlődés javuld ten­denciát mutat, A nyersanyagárak nem estek tovább és má­sutt is megtalálható a javulás. A kormány az autarkiát elvileg visszautasítja, de átmeneti­leg kénytelen bizonyos megszorító intézkedé­seket bevezetni a közgazdasági élet felélén­kít ésére. A kormány szociálpolitikai programját so­kan kritizálták. De ezen a téren Papén előtt nem lebeg más cél, mint az, hogy uja,bb és újabb munkaalkalmakat teremtsen. A kor­rendezése végett összehívott londoni konfe­renciája azonban csúfos kudarcba fűlt és a stresai értekezlet sem hozott látható ered­ményeket. Stresától neim vártunk csodákat, mert tudtuk, hogy e tanácsíkozások csak az európai bizottság és a világgazdasági kon­ferencia előkészítésére szolgálnak, de hogy a Lago Maggiore partján lezajlott értekezlet teremtő gondolatokban annyira szegény mány gazdasági programja a kancellár sze­rint ezen a téren is meghozta gyümölcseit. A német közgazdasági élet tartós megjavá­lásának előfeltétele a birodalmi alkotmány átépítése. A kancellár a weimari alkotmány alapvető második részén nem akar változ­tatni, de a politikai élet többi formáját meg kell újítani és hozzá kell idomítani a nép igényeihez. A birodalmi kormányt függetle­níteni kell a pártoktól és nem szabad ki­szolgáltatni a véletlenszerű többségeknek. A pártérdekek ellensúlyozására egy felső- házszerü első kamarát kell teremteni a bi­rodalomban. A kormány az alkotmány re­formját természetesen a tartományokkal karöltve akarja elvégezni. A reform kardi­nális tétele Poroszország és a birodalom ve­szedelmes dualizmusának eltüntetése lesz anélkül, hogy az egyes német országok autonómiáikat elveszítenék. „Hindenburgga? Németországé <.*' A kancellár beszédének második részében a német nemzeti szocializmus és a kormány vi­szonyáról beszélt, Kijelentette, hogy uralomra- jutásának pillanatában az volt a törekvése, hogy a nemzeti szocializmus hatalmas mozgal­mát bekapcsolja a kormányzás felelősségteljes munkájába. Ez azonban nem ment, mert a nem­zeti szocialisták tulerősen kihangsúlyozták a pártprogramot és állandóan az erőszakra, néha a demokrácia erőszakára támaszkodtak. Hin- denburg köztársasági elnököt senki nem vádol­hatja meg azzal, hogy animózitással viseltetik lesz, azt mégsem gondoltuk volna., Hiába kí­sérli most meg George Bon.net, a stresai konferencia elnöke, hogy a világsajtóban közzétett cikkeivel a kudarcot szépitgesse, sót eredményekről számoljon be, a közvéle­mény tökéletesen tisztában van azzal, hogy a stresai konferencia éppen úgy, mint az elmúlt évtized annyi más nemzetközi érte­kezlete, csak a tehetetlenség újabb megnyi­a nemzeti szocializmussal szemben. De a nem­zeti szocialisták alaptétele a kizárólagosság és a „mindent, vagy semmit11 elve s misztikus messiási hitükben gyakran erőszakkal mellőzni kívánják a realitásokat. A nemzeti szocialisták programjában sok el­lentmondás van. Egyrészt nem lehet a nép nagy rétegeit, csaknem a többséget szánalom nélkül lenézni, mint Hitler teszi, másrészt annyira a parlamenti demokrácia rabszolgá­jává válni, hogy bolsevista határozatokkal destruálja a határozottan nacionalista iránya kormányt. A birodalmi gyűlés szeptember 12-i ülése a legjobban igazolta, hogy hamis az az ut, amelyre a nagy nemzeti mozgalom lépett. A nemzeti gondolat újjáélesztését elvégre nem a nemzeti szocialisták gyakorolják kizárólagos joggal. A kormány véleménye az, hogy a pár­tok és az osztályok válaszfalait le kell bontani. Ha egy nemzeti mozgalomnak valaha köte­lességei voltak, akkor az föltétlenül közéjük tartozik, hogy ne támadjon hátba egy olyan kormányt, amely küzd az állam szuverénitá- sának és a nemzet becsületének helyreáliitán sáért. Aki ebben a küzdelemben nem áll a kormány mögé, ellensége a német népnek. A birodalmi kormány elhatározót szándéka, hogy megvaló­sítja a birodalmi elnök kívánságát és uj ala­pokra helyezi Németország állami és gazdasági létét. A kormánynak ehhez megvan az akarata, az ereje és a hatalma és nem kételkedik abban, hogy a tömegeket megnyeri annak a munká­nak, amely Hindenburggal a német nép érdeké­ben történik. latkozása volt­Grata, Hantos, Auer, Schuster, Peters, te­hát azok a gazdaságpolitikusok, akikről köz­tudomású, hogy túlzottan egyoldalú gazda­sági szempontból nézik a helyzetet és a szó szoros érteiméiben vett politikát szinte ki­küszöbölik számításaikból, Baseliben kemény és igazságos kritikát gyakoroltak a stresai konferencia felett és megjelölték azt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom