Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-01 / 224. (3037.) szám

I 5 A körmöci németek, magyarok és szlovákok közös őslakos listája: v tAVx Ete\RÍrtl Jt<JLiAAc£ ——B———BB—MBM———Bmaidi'ii o*lobor 1, szombat. Az eddigi kétoldalú kapcsolatok helyett sokoldalú kompenzációs forgalmat sürgetett Nitsch a földművelésügyi bizottságban Az országot keresztény szocialista oárt 5-ös sorszámmal ellátott szavazólapja. - Október 2.-án körmöt erre szavaz! atmasrférát és nem gondolnak őszintén a nemzetek együttműködésére. Más közvetítések G-e.nl, szeptember 30. A Henderson—Simon terv mellett Benes és Politisris tervet eszelt . ki Németország kibékitésére és az ellentétes álláspontok összeegyeztetésére. Benes és Po- litis az 1924-es geníi jegyzőkönyv tervezői voltak s mai tervük (hasonlít ebhez a régi el­ejtett kísérletihez. Az egyenjogúságot ugyau- , olyan alapon biztosítanák Németországnak, mint a Henderson—Simon-terv, azaz azzal a megkötéssel, hogy a birodalom nem folytat- - hatja fegyverkezését. A német külügyminisz­ter elutazása után a genfi atmoszféra meg- . enyhült s mindenki azon a véleményen van, hogy a birodalom októberben visszatér a le­fegyverzési konferencia üléseire. Németország nem enged Berlin, szeptember 30. Berlini politikai körökben szkeptikusan Ítélik meg a H©nder- son-féle kompromisszumos formuláról szóló genfi híreket. Amennyiben a közvetítő javas­lat a versaillesi szerződés ötödik részének bi­zonyos rendelkezéseit át akarná ültetni az ál­talános lefegyverzési konvencióba, Németor­szág nem fogadhatja el ezt a javaslatot sem. Herriot tegnapi beszéde egyáltalán n©m volt alkalmas arra, hogy az atmoszférát megeny- hitse. Németország tapodtat sem enged kí­vánságából és az egyenrangúság biztosítása nélkül nem tér vissza a lefegyverzési konfe­renciára. iandhi ismét Anglia foglya London, szeptember 30. Jayakar hindu li­berális képviselő és Gandhi napok óta tár­gyaltak arról, vájjon Gandhi részt vesz-e a kerekasztal őszii konferenciáján. A tárgyalá­sokat hirtelen félbe kelleitt szakítani, mert az angol kormánytól váratlanul utasítás jött, hogy Gandhit ismét fogolynak kelil tekinteni és igy nem érintkezhet senkiivel. Az uij ren­delet ak-ivor érkezett meg, amikor Gandhi fe- ' lesége a szabadsághősn él volt. A fogházőrök könnyezve vezették ki az asszonyt a fogház épületéből. A kormány magatartása Gandhi hívei között óriási felháborodást keltett. Hsuryork mégis választ polgármestert Newyork, szeptember 30- Mint ismeretes, az amerikai legfelső bíróság úgy döntött, hogy Mac Kee, Walker utódja á newyorki főpolgár­mesteri székiben, uj választások nélkül 1033 végéig megtarthatja állását. A legfelső ame­rikai fellebbezési bíróság most rácáfolt a leg­felsőbb bír óságra és úgy döntött, hogy Mac Kee, Newyork jelenlegi ideiglenes főpolgár­mestere, 1933 január elseje után nem marad­hat helyén, ha november 8-án nem írnak ki uj választásokat. Ilyen körülmények között valószínűnek kell venni, hogy november 8-án Newyork mégis uj főpolgármestert választ. Fellázít ii ni mandzsu hadsereg Paris, szeptember 30. A Maiin shangthaiii jelentése szerint a mandzsunál sorkatonaság Mancsukban, Haliadban és Dailanorban fel­lázadt. A lázadókat kínai ágensek támogat­ják. A katonák kitűzték a Koumintang zász­laját és elfogták öhava ezredest, a japán ka­tonai bizottság vezetőjét. Mandcsulíii ameri­kai menekültek jelentése szerint a zendülők három helyen elvágták a Gharbinba vezető vasútvonalat. Ohailarbam kilenc japán kato­nát megöltek. i — Giesswein Sándor szobra. Magyaróvárról jelentik: Néhai Giesswein Sándor pápai prelá- tus. országgyűlési képviselő szobra elkészült, volt választókerülete közönségének közadako­zásából. A szobrot minden ünnepies leleple­zés mellőzésével vette át Magyaróvár közön­sége A kormány gazdasági politikája alapjaiban hibás — A csehszlovák delegátusok minden gondolat és javaslat nélkül mentek Stresába „A cseh bankok Sztovenszkón kétszer-háromszor, Raszinszhóban n égyszer-ötszörnagyobb kamatot Prága, szeptember 30. Jelentettük, hogy Nátsch Andor, a szepesi németek pártjának nemzetgyűlési képviselője, a földművelés­ügyi bizottság ülésén beszédet mondott, melyben a szakértő oibjektivitásával vette bonckós alá Bradács földművelésügyi mi­niszter szeptember 24-én mondott expozé­ját. A szónok megállapította, hogy a kor­mány gazdasági koncepciója alapvonalaiban hibás s a behozatali korlátozások szüklátkö- rü politikája elvette az ipar kiviteli lehető­ségeit s ezzel az ipari fogyasztók vásárló erejét. A mesterséges áremelő politika he­lyett a termelési költségek csökkentését cél­zó intézkedéseket kellene tennie. Kimutatta a koncepciótlanságot a kormány stresai sze­replésében is s az eddigi kicsinyes bilaterá­lis kompenzációs kapcsolatok helyett a multilaterális kereskedelmi viszonyok ki­építését sürgette s megjelölte ennek módját a behozatali értékjegyek rendszerében. A nagyérdekű beszédből az alábbiakat emel­jük ki: Az adók és a szociális terhek csökkentésével kell a termelési költségeket leszámítani A mezőgazdaság követelésére a kormány — mondotta a szónok — már évek óta kü­lönböző kísérleteket tesz a mezőgazdasági cikkek árnivójának emelése érdekében- Eb­ből a óéiból elsősorban a mezőgazdasági cikkek behozatalát igyekezett részben vám­emeléssel, részben a behozatali eljárás ki- .terjeeztésével elérni. Ezt a célt szolgálta a magyar kereskedelmi szerződés felmondá­sa is. Mindezek a kísérletezések nem vezettek a megkívánt eredményre. Bebizonyoso­dott, hogy minden elgondolás, mely ezt a célt kívánta szolgálni, teljesen hibás ala­pokon nyugodott A oél az, hogy a mezőgazdasági termelés a termelési költségek fedezete után munkájá­nak megfelelő jövedelemhez jusson- Ez a jövedelem azonban nem kizárólag a mező- gazdasági cikkek árui vaját ól függ, hanem elsősorban és legnagyobb részben a terme­lési költségektől. A termelési költségeknek pedig ma a bek ev iszony okhoz képest aránytalanul na­gyobb terhei vannak a nagyobb adóteher éis a szociális terhek következtében. Ezéirt ha a mezőgazdasági termelést megfelelő jövedelmezőséghez kívánja juttatni a kor­mány, a termelési költségeknek, elsősor­ban az adózási tehernek és a szociális terheknek a leszállítására kell töreked­nie. Teljesen hibás elgondolás, hogy a mezőgazdasági cikkek magasabb árnivó- ját a behozatal korlátozása egyedül bizto­síthatja. Ezt az árnivót elsősorban a szük­séglet és a vásárló képesség határozza meg, ezért a kormány gazdaság- és keres­kedelempolitikájának minél nagyobb fo­gyasztást és minél nagyobb vásárló erőt kellene biztosítania. Az agrárpárt politikájának csődje Az agrárpárt követte eddigi egyoldalú agrárpolitika Csehszlováki.a gazdasági kon­strukciója következtében teljesen csődöt mondott. A mezőgazdasági behozatal csaknem tel­jes korlátozása következtében Csehszlová­kia ipara elvesztette kiviteli lehetőségét, ami az iparban és kereskedelemben foglal­koztatott igen tekintélyes fogyasztó töme­gek vásárló erejét lényegesen csökkentette- A mezőgazdasági cikkek árnivójának emelése, illetve a termelés jövedelmező­ségének biztosítása se gabonám onopó- Hiujm, se behozatali szindikátus révén el nem érhető. A behozatali szindikátusnak semmi létjogosultsága nincs, mert a ga­bona árnivóját biztosítani nem képes, ha « bolfiíldi gabonatermés a fogyasztás ré­széről nem találkozik megfelelő keres­lettel. A rozs-túltermelés következtében a buza- behozatal valószínűleg lényegtélen mennyi­ségre zsugorodik, nincs értelme tehát, hogy a kismértékű búza- és tengeribehozatal kü­lön szindikátuson keresztül történjen. A szindikátus bekapcsolása csak a kor­rupciónak nyit teret. Az állam vásárolja föl a rozsfölösleget A földművelésügyi miniszternek az ellen­zék is igazat kell hogy adjon abban, hogy a nagy gabonatermés és a kiviteli nehézsé­gek folytán a megfelélő ár nívó biztosítására feltétlenül szükségesnek mutatkozik az in­tervenciós vásárlás. Az államháztartás hely­zete nem lehet olyan rossz, hogy a pénzügy­miniszter ne bocsáttasson az intervenciós vásárlások céljaira 200—300 milliót rendel­kezésre- Ennek az alapnak segítségével fel kell vásárolni a rozsfel ©elegeket és az euzinozás után azokat takarmányozási célra kell a gazdáknak rendelkezésre bo­csátani. tMüaterális ftempenzáciő a behozatali értékjegyek révén A gabona!éleslegek kompenzációs alapon .történő kivitele olyan formában, hogy azok ellenében más agrártermékek jöjjenek be, egyrészt keresztülvihe tetten, másrészt úgy gazdasági, mint* kereskedelem-politikai szempontból ‘ újból elhibázott lépés tenne. A kompenzációs üzletek lebonyolításának a formája ma a tehető tegpnimitivebh, tág te­re nyílik azonban annak, hogy ezt a mai formát megfelelően tökéletesítsék. Termé­szetesen ehhez koncepció szükséges, a gaz­dasági és .kereskedelmi politika alapelvei­nek és célkitűzéséinek teljes és helyes át- érzése. A köztársaság delegátusai Stresába min­den gondolat és javaslat nélkül mentek, pedig ott javaslatokat tehettek volna a kom­penzációs árucseréiorgalonn tökétetesi tésó re és olyan formájának életbeléptetésére, mely az egész gazdasági élet érdekét szolgálhatja. Csehszlovákia szempontjából a bilaterális kompenzációk nem felelnek meg. Ugyanak­kor, mikor Csehszlovákia valamely államba árut kivisz, ugyanolyan mértékben más ál­lamból kell behoznia árut, vagyis a kompenzációs forgalmat multilat ©ralis sá kell tenni. Ebből a célból csupán á beho­zatali értékjegy rendszerét kell meghono­sítani, amely abban áll, hogy minden ki­vitel értékének megfelelő összegben ugyanolyan értékű bevételre jogosító be­hozatali értéknek a tulajdonába jnt és en­nek a behozatali értékjegynek az alapján bármelyik ország behozhat, ha a kivitelt kísérő behozatali értékjegy tulajdonába jnt A prágai bankok horribilis kamatokat szednek Szlovenszkón Ami a kamatláb csökken télének kérdését illeti, abban elvileg az ellenzéknek is igazat kell adnia a kormány álláspontjának. A ke­resztülvitel azonban igen sok kívánnivalót hagy hátra és nem bírja el a kritikát. Amikor a prágai nagybankok a történel­mi országokban a kamatlábat megfelelő mértékben szállítják le, Szlovenszkón ugyanennek a banknak a fiókjai két&zer- háromszor, Ruszinszkóban pedig négyszer- ötször olyan magas kamatot szednek, pe­dig itt a gazdasági erők, a gazdasági élet teherbíró képessége háromszor, sőt ötször kevesebb, mint a történelmi országokban. Olcsó hitelt a mezőgazdáknak! A kamat csökkentése' azonban csak egy csepp a tengerben. Pillanatnyilag a mező­gazdaság legégetőbb kérdése, hogy meg­felelő hitelforrások álljanak a rendelkezé­sére. Különösen Szlovenszkón és Ruszin szkon nincs a gazdának hova fordulni. A kormány egyáltalán nem törődik ezzel a kérdéssel • A mezőgazdaság pénztelensége azonban mar annyira akuttá vált, hogy a kormány nem térhet ki az elöl, hogy a mezőgazda­ság részére megfelelő összegű hitelt ne nyújtson. Miért nem segít a kormány Keletszlovenszkón? A földművelésügyi kormány minden te­kintetben a legmostohábban kezeli Keletszlovenszkó és Ruszinszkó mezőgazdaságát. Mikor a rozsdakárok ezeken a területeken az egész éyi termést elpusztították és a jövő évi termés biztosítására legkevesebb ezer vagon búzavetőmagra volna szükség, akkor a kormány teljesen elzárkózott a szükséges vetőmagakció keresztülvitele elől s csupán a galbonaszindikátus révén 125 vagon búza­vetőmagnak Magyarországból való behozata­lát engedélyezte. Ez a behozatal is olyan kezekbe került, hogy a közérdeket nőm látjuk biztosítva. A földművelésügyi miniszter előadott tervei alig nyújthatnak biztosítékot a mezőgazdasá­gi termelés költségeinek leszállítására. A miniszter maga bevallja, bogy előterjeszté­seit a minisztertanács aligha fogja elfogad­ni- Részünkről a miniszter által előterjesz­tetteket sem tartjuk elegendő intézkedés­nek a mezőgazdaság mai súlyos válságának enyhítésére s a miniszter egy szóval sem képes garantálni az adók, a szociális terhek s általában a közköltségekből eredő terhek leszállítását­A negyven órás misnhahét i szoclálpolltiSiai bizottságban Prága, szeptember 30. A képviselőház szo­ciálpolitikai bizottsága ma déllőtil Czeeh nép­jóléti miniszter jelenlétében megkezdte a vi­tát a negyven órás munkahét bevezetéséről szóló kezdeményező javaslat felett. Dubicky cseh agrár képviselő kijelentette, hogy a szo­ciálpolitikai problémákat csakis a mezőgaz­daság követ elései vei egyidejűleg lehet megol­dani. Ezért szükséges, bogy a kormánytöbb­ség megegyezzék egy közös munkaprogram­ban. A negyvenórás munkahetet csakis nem­zetközi utón tehet megoldani, de ez nem vo- natkozhatik a mezőgazdákra. Felvilágosítást kér a minisztertől, hogy mennyi pénzt kap­tak a szakszervezetek a munkanélküli segély céljaira. Klein cseh szociáldemokrata megin­dokolja a javaslatot s bejelenti, hogy pártja egyetért a miniszter expozéjával. Suchy cseh agrárpárti elismeri, hogy a munkanélküliség mindenkinek fáj, de a negyvenórás munkahe­tet nagyon szkeptikusan fogadják a mezőgaz­dák s azt parancsoló a n a mezőgazdaságra rá- oktrojálini nem lehel, mert a mezőgazdasági munka sokkal komplikáltabb, mint az ipari munka. A javaslat mellett szólalt még fel Tú­rna cseh nemzeti szocialista és Isremser né­met szociáldemokrata. A vitát jövő hétoa folytatni fogják. / a

Next

/
Oldalképek
Tartalom