Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-11 / 208. (3021.) szám

14 1932 szeptember 11, vasárnap.. Magyar város magyar középiskolája — a csehszlovák tanügyi demokráciában Beszélő számok a losonci reformreálgim- názium múltjából és jelenéből t KözŐptekoláhiik: minden évben statisztikai kimu­tatóét adnak tanulóiikróL Azonban e seámhaiknaz- zal kevesen törődnek, noíha az életről beszélnek e számok. Nem kertelnek, nem szépítenek, a nyers mióságot áüütják szemünk éllé. Mivel nem ál rendelkezésünkre vaameranyi mia­gyar gimnázium értesítője évekre visszamenőleg, csak egynek, a losonci állami reálgimnáziumnak képét akarjuk megrajzolni a hivatalos számadatok alapján és pedig olyképpen, hogy külön vesszük az áll amfordulat előtti (1905/6—1917/18) és az ál- lamfordulat utáni (1919/20—1931/32) tizenhárom esztendőt. Lássuk, mit mondanak az értesítők ki­mutatásai erről a 'huszonhat évről 1 I. A tanulók létszáma. Az államfordulat előtti 13 évben összesen 6785 tanuló iratkozott be, éven­te átlagosan 523. (Az egyes évfolyamokban a leg­kisebb létszám 1907—8-bon volt 417 tanulóval. A legnagyobb létszám pedig 708 tanuló 1917—18- ban.) Ezek közül évközben kilépett összesen 459, vagyis átlagban évente 35 tanuló (6.76 százalék). Az óv végén levizsgázott tanulók száma 6326, azaz évente átlagos számításban 487 (9334 százalék). Ezzel szemben az államiforduiat utáni 13 évben a magyar párhuzamos osztályokban a beiratkoztt tanulók száma csak 5624, vagyis átlagosan évente 433 tanuló. Év közben 315 diák maradt ki, azaz évente átlagban 24 tanuló (5.6 százalék). A vizs­gát tett tanuilók száma 5309, átlagos számítással évente 408 diák (94.4 százalék). Tehát az államíordulat utáni 13 évben 1161 ta­nulóval kevesbb iratkozott be, mint az állomfordu­lat előtti 13 évben, vagyis évente átlagosan 89. Az apadás 17.11 százalék! A vizsgát tett tanulók szá­ma 1017-tel, évente 78-oal lett 'kevesebb (16.06 szá­zalék). Ezzel szemben az áJIaMfordulafc utón Losoncon létesített csehszlovák állami reálgimnázium szlovák tagozatába a 13 év alatt 4075 tanuló iratkozott be, évi átlagban 313 tanuló. Év ‘közben kimaradt 341, évente átlagosan 26 (8.36 százalék). Vizsgát tett 3734 tanuló, évi átlagban 287 (91.64 százalék). A magyaroknál tehát az évi kilépés kisebb (2.75 százalék), a vizsgát tett tanulók száma 1.16 száza­lékkal nagyobb, mint a szlovákoknál. Ezt azzal le­het megmagyarázni, hogy a tulnyomólag városi magyar tanuló általános képzettsége nagyobb, mint a sokszor messze vidék éltről bejáró szlovák ta­nulóé. A magyarság tanulóinak apadása pedig ab­ban leli részben a magyarázatát, hogy a losonci magyar középiskolának egykori lelvevő területéből hatalmas részt levágott az uj államhatár; másrészt az államíordulat idején igen sok losonci lakos kénytelen volt a határon túlra költözködni. Ha az államíordulat utáni két intézet tanulóinak létszámát összegezzük, akkor a 13 év alatt a la- eonci reálgimnáziumba 9699 tanuló iratkozott be s közülök 9043 tértit év végi vizsgát. A szaporulat te­hát ez állomfordulat előtti állapottal szemben 3914 (41.3 százalék) beiratkozott, illetve 2717 (30 százalék) levizsgázott tanuló. Ez a 41.3 százalék, illetve 30.1 százaléknyi szaporodás kizárólag a szlo­vákság javára könyvelendő el! II. A tanulók születési és lakóhelye. Ennél a megállapításnál még érdekesebb a statisztikának az a része, amely a tanulók születési és lakóhelyét mutatja ki. E szerint az államíordulat előtt losonci illetőségű volt 3148 magyar tanuló, azaz 49.42 szá­zalék. Az álLamíordulat utáni időszakban loenci születésű 2145 (43.98 százalék) magyar tanuló. A Losoncon szüleinél lakó magyar tanulók száma pe­dig 3239, azaz 61 százalék. Ezzel szemben a Lo­soncon született szlovák diákok száma 303, azaz csak 8.11 százalék. A Losoncon szüleinél lakó szlo­vák tanulók száma pedig csak 1088, azaz 29.14 százalék. Mit mondanak e számok? Azt mondják, hogy a losonci gimnázium magyar tagozatának tanulósere­gében ötszörié többen születtek Losoncon, mint a szlovákoknál. A magyar tanulók hattizedrészben Losoncon szüleiknél laknak és csak négy tized- része kerül a vidékről. Ellenben a szlovák tagozat tanulóinak csak háromtizedrésze lakik szüleinél Losoncon, mig héttizedrésze a vidékről toborzódik össze. Hogyan lehetséges ez? Hiszen az 1921-ik nép- számlálás adatai szerint Losonc lakosságának 45 százaléka szlovák és csak 44.5 százaléka volt ma­gyar. Hát lehetséges az. hogy a losonci kisebbségi magyarságnak 35.87 százalékkal több gyermeke szülessék, mint az ittlakó losonci szlovákságnak? Ezt alig tudjuk elképzelni! Ha a népszámlálás adatai helyesek, mi követke­zik belőle? Az, hogy a losonci szlovákoknak vagy alig van gyermekük, vagy nem járatják gyerme­keiket szívesen a gimnáziumba, vagy talán a ma­gyarok a kelleténél több gyermeket küldenek a középiskoláiba. Hogy szlovák tanulók vannak, azt mutatja a vi­dékről bejáró sok szlovák diáik. De a városi szlo­vákok 13 év alatt csak 303, azaz évente átlagban csak 23 Losoncon született gyermeket küldtek is­kolába. Az el sem képzelhető, hogy a vidék ifjúsá­ga tudományéheeebb lenne a városi gyerekeknél. J Itt tehát valószínűleg a népszámlálás statisztikai adataiban van tévedés! A magyarság pedig ma sem küld több gyermeket a középiskolába, mint ez áílamfordulat előtt, sőt kevesebbet, hiszen a be­irt magyar nemzetiségű diákok száma a békekötés előtt 6098, az álOamfordulat utáni időben pedig csak 4973. Az apadás 18.45 százalék! Az állomfordulat utáni első négy évben az érte­sítők csak 52 losonci születésű szlovák tanulót mu­talnak ki, a 13 év alatt pedig csak 303-ait (8.11 százalékot). De számuk évről-évre emelkedik. 1920- ban csak 12 volt, 1932-ben már 30! Ugyanígy nő a Losoncon szüleinél Iáiké tanulók száma. 1920-ban csak 34 szlovák tanuló lakott szüleinél Losoncon, 1932-ben már 114. Az emelkedés 335.55 százalék. Ez mutatja a szlovákság özönilését Losoncra! Az idetelepitett nagy hivatalnoki karral, a sok idevándorolt cseh és szlovák iparossal és kereske­dővel Losonc őslakosságának magyar színezete szemlátomást gyöngül. Mindig több és több lesz a szlovákok és a csehek száma. Az utolsó hat évben az értesítők 198 cseh nemzetiségű tanulót mutat­nak ki. Az évi átlag 33 tanuló (10j84 százalék), ho­lott ezen idő alatt csak 157 Losoncon született, azaz évi átlagban csak 26 (8.59 százalék) szlovák tanuló járt az intézetbe. De ezt a 6zámot is két­ségessé teszi a szlovák tagozatba járt 266 (7.12 szá­zalék) magyar nemzetiségű tanuló, mert ezek szü­letési helye össze vau keverve a többi tanulóéval. Jaross Andornak a Prágai Magyar Hírlap augusz­tus 10-iki számában a telepítésekről megálilapitot ta, hogy a telepítések kizárólag magyar lakosságú községek határában létesüllek! Ugyanezt elmond­hatjuk a tanintézetekről. A kizárólag magyar ta­nulósággal bíró tanintézeteinkből csahszlovák anyaintézetet létesítettek és csak függelékként hagyták meg a magyar párhuzamos osztályokat. Ez­zel a magyarok lakta föld kultúrájában is átitadó- dik szláv kultúrával a magyar kultúra hátrányára, vagy — amint találóan mondja Jaross Andor — a óéi: „benyomulni a magyar etnikumba, megbon­tani a néprajzi térkép egységes szánét, megbízható megfigyelőket és határőröket állítani a megbizha- tatlamnak tartott magyar lakosság közé.“ Ezért nincs egyetlen magyar intézetnek magyar igazgatója. Ezért alkalmaznak szlovák nemzetiségű tanárokat a magyar intézetekben. És úgy látszik, ezért hono­sították meg a gimnáziumokban a fölvételi vizs­gát is. A fölvételi vizsgán végrehajtott drákói szigor magában is sérelmes a kisebbségi magyarságra néz­ve, mert lehetővé teszi a numerus clausust. A ta­nárok egy része s miaga az igazgató is nem magyar nemzetiségű. De sérelmes a fölvételi vizsga egész rendszere is, amely néhány perc alatt felül meri bírálni az elemi iskolai tanítóság négyéves becsü­letes munkáját, amikor az „elégtelen" osztályzattal kimondja, hogy az elemiből hozott bélyeges bizo­nyítvány nem jogosítja föl a tannlót a következő magasabb fokú iskolába valló fölvételre. A szülői tanácsok és az elemi iskolai tanítóság kötelessége lenne, hogy a fölvételi vizsga rendszere ellen meg­indítsák a legélesebb harcot. III. Nemzetiségi arány. Roppant érdekes a losonci reálgimnázium tanulóinak nemzetiségi viszonya is. Az áHamforduioit előtti 13 évben a tanulók összlét- számának 96.39 százaléka magyar volt. A szlovák­ság csak 3.05 százalékban, a németség pedig csak 0.55 százalékban volt képviselve. Az államíordulat utáni magyar tagozat tamulódinak 98.57 százaléka magyar; Az emelkedés 2.18 százalék az álfliamíordulat előtti állapottal szembeni A né­metség 0.91 százalékot, a szláveág pedig csak 0.52 százalékot mutat ugyanakkor, amikor a szlovák anya intézetbe 7.12 százalék magyar jár. Ezzel szemben a szlovák anyaintézetben a szlo­vákság csak 85.77 százalékot foglal el. A csehek 5.3 százalékban, a magyarok 7.12 százalékban, a né­metek 1.79 százalékban vannak képviseve. Vagyis a magyar párhuzamos osztályok tanulóinak magyar nemzetiségű aránya 12.8 százaékkal jobb, mint a szlovák anyaintézet szlovák tanulóinak nem­zetiségi aránya. IV. Vallási téren is találunk eltolódásokat. Az álilomfordülat előtti 13 évben a katolikusok száma 2778 (43.91 százalék), a zsidók 1899 (30.01 százalék), az evangélikusoké 1078 (17.04 százalék), a reformátusoké 499 (7.88 százalék). Az állliamíordiulat utáni 13 évben a magyar tago­zatban volt 2487 (46.84 százalék) római katolikus, 1902 (35.82 százalék) zsidó, 528 (9.94 százalék) evangélikus és 385 (7.13 százalék) református. Vagyis a katolikusok száma 2.93 százalékkal, a zsidóké pedig 5.81 százalékkal emelkedett. Ellen­ben az evangélikusok száma 7.1 százalékkal, a re­formátusoké pedig 0.75 százalékkal apadt. Ezzel szemben a szlovák anyaintézetben 1553 (41.58 százalék) a katolikus, 1810 (48.47 százalék) az evangélikus, 261 (6.98 százalék) a zsidó és 37 (0.98) százalék a református. Azaz az evangélikusok jutottak itt túlsúlyba a katolikusokkal szemben, miig a zsidóság és a reformátusság csak igen kicsi százalékban van képviseve. Ezeken kivü találhatók a cseh testvérek és a baptisták felekezetéhez tartó­(■SPORT- r Szlovenszhó bajnokságának döntője Prága, szeptember 10. A pozsonyi Makkabea pályán holnap dől el Szlovenszkó bajnoksága. A múlt heti eldöntetlen eredmény után egészen nyilt a holnapi mérkőzés kimenetele. Senki sem tudja megjósolni, hogy a Ligeti vagy Bratislava kerül-e ki győztesként. Nyilt küzdelem lesz s a sport­etika szabályai szerint a jobb csapatnak kell győznie. Egész Szlovenszkó figyelemmel kiséri a pozsonyi döntőmérkőzést A Ligetinek minden tudását és erejét bele kell fektetnie, hogy eddigi vezető pozícióját megőrizze. A Ligeti játéko­sainak arra kell ügyelniük, hogy bajnokcsapat módjára fairül küzdjenek, óvakodjanak minden durvaságtól, legyenek fegyelmezettek s lelkese­déssel küzdjenek a legmagasabb elmért, a baj­nokiért! A mérkőzésen a csapatok a következő felállí­tásban fognak játszani: Ligeti: Antos, Hédi, Meidlinger, Radó, Fe­kete, Calmayer II., Rieger, Mayer III., Müller, Po- rubszky, Mayer II. Bratislava: Kardos, Csulik, Daucsik, Jurn csák, Boncsó, Polák, Kostka, Bulla, Friese, Duis, SoraL Lényegesebb változás tehát csak a Bratislava csapatában van, ahol két uj játékos szerepel Friese és Duris személyében, mig a Ligetinél a lábát tört Calmayer I. helyett Rieger játszik a jobbszélen. A meccset Parpl bíró vezeti, aki arról ismere­tes, hogy minden fault lefütyül s nem tűr sem­miféle ellenkezést, Igen fürge, mindenütt ott van, ahol egy bírónak jelen kell lennie. A CsAF fe­gyelmi bizottsága is kiküldte megbízottját Hősek bizottsági tag személyében, hogy esetleges kihá­gásoknál, közvetlen információkkal rendelkezzék. Szporni Anikó tornaiskolát nyit Érsekújváron Az érsekujvári magyar közönség körében na­gyon kellemes meglepetést váltott ki az a hír, hogy Szporni Anikó oki. tomatanámö 6zept. tő­étől torna és ritmikus tánciskolát nyit. Söpörni Anikó nevét lapunk hasábjairól is jól ismeri a szlovenszkó.: magyar közönség a prágai magyar lánytorna megszervezésével és első nagy sikeré­vel kapcsolatban. Szporni Anikóban, aki már ta­nuló óvei alatt asszisztensnője volt a prágai Fő­iskolás Testnevelés! Intézetnek, a szlovenszkói magyar sport ügyié rendkívül qualitásos támoga­tót kap. Szporni Anikó tevékenységének megin­dulj ás a az egyetemes magyar női testkultúra nagy gyarapodása. )( Nyitrai AC—SK Trnava 4:1 (1:1). A két csa­pat a nyitrai pályán barátságos mérkőzést ját­szott, melyet a helyi csapat nagy gólaránmyal, megérdemelten nyert meg. A csapatok komplett felállításban vették fel a küzdelmet. A nyitrai csapatban mór az uj akvizíciók is szerepeltek. Va­sárnap a Bazimi SC játszik Nyitrán bajnoki jel­legű kvalifikációs mérkőzést, mely iránt nagy az érdeklődés. X Lóversenyt rendez Nyitrán az állami ménte­lep. Nyitrai tudósítónk jelenti: A nyitrai állami méntelep, mint az elmúlt években, úgy atc idén is nagyszabású lóversenyt rendez Nyitrán. A ver­seny napja szeptember 18-ika. Lefutásra kerülnek a következő veneemyszámok: Négyes fogat, lovas négyes, sikvereemyeken 1500 és 2000 méteres tá­von valamint két rövidtávú akadályverseny és ugró verseny A sik és akadályversenyeken a hely­beli tisztek indulhatnak csak, mig az altisztek ré­szére külön ve neon ysz ám ok lesznek. Mivel tota- lizatőr is lesz, a verseny iránt fokozott érdeklő­dés nyilvánul meg. Amennyiben az időjárás ked­vezőtlen lenne, úgy a versenyt szeptember 25-én bonyolítják le. )( Milyen összeállítású lesz a csehszlovák csa­pat Magyarország ellen? A szeptember 18-iki csehszlovák-magyar mérkőzéshez a CsAF. való­színűleg a következő fölállításai csapatot fogja kiküldeni: Planicsfca, Burger, Zsenisek, Madeion, Csambal, Krcsil, Kruska, Svoboda, Nejedly Ko- pecky, Pucs. )( Az amerikai tennlszbajnokság további ered­ményei: Cochet—Shields 4:6, 6:3, 6:4, 6:0. Vines— Stoeffen 6:3,7:5, 6:4. AlLison—Wood 5:7, 6:3, 6:3, 6:4. Sutter—Lőtt 6:0, 6:0. )( A pöstyéni Lawn-Tennisz-Klub Béysben. Va­sárnap a pöstyéni LTK Becsben játszik kl/ubközi mérkőzést az ottani kitűnő Aero-kLub verseny- csapatával A pöstyéni tenniszezők bécsi vendég­szereplését élénk érdeklődéssel várjuk. )( A Pöstyéni F. K. vasárnap Pöstyénben barát­ságos mérkőzést játszik az utolsó időben szépen fellendülő Vágujhelyi Atlétikai Club ellen. — A két szomszédos város találkozása mindég érde­kes küzdelmet nyújtott és nagyszámú néző előtt szokott lezajlani. — Előmérközést a PFK és Gal- góci SJÜ női kézilabda csapatai játszák. A vasár­nap, f. hó 11-ére tervezett 5 km. Postyán körűiig futóverseny jövő vasárnapra, f. hó 18-ára halasz­tották technikai okok miatt. zó tanulók is. Vagyis a bevándorolt csehszlovákok uj vallásfelekezetek terjesztőivé lettek. A három intézetben összesen található volt 44.36 százalék katolikus, 22.22 százalék evangélikus, 6 százalék református és 19.92 százalék zsidó. Míg az álamifordulait után a két intézetben összesen volt 44.76 százalék (—0.31 százalék) katolikus, 25.85 szá­zalék (+3.63) evangélikus, 4.66 (—1.34) százalék református és 23.09 (+3.17) százallék zsidó vallá&u tanuló, vagyis az evangélikus és zsidó valflásuak száma 6.8 százalékkal gyarapodott. (Vége következik.) (*) A Pöstyéni Muzeális Társaság II. köz­gyűlése e napokban folyt le számos kiváló sze­mélyiség jelenlétében. A résztvevők közül meg­említendő PrC'iss Jaroslav dr„ a Zsivnobank ve­zérigazgatója, aki elnöke a prágai Nemzeti Mu­zeális Társaságnak, továbbá Domin Károly dr„ egyetemi tanár, Fügner Hvnek dr. az egészség- ügyi minisztérium osztályfőtanácsosa etb. Preiss Jaroslav dr. 8.000 koronát adományozott a Pös- tyóni Múzeumnak, azon nagyarányú ásatások elő­segítésére, melyek a Postyán melletti Vlgváron folynak. Itt ugyanis a bronzkorból telepitvények- re akadtak. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta azt az alapító tagok által felvetett tervet, hogy Pöstyénben szlovák „skamsen" létesüljön, A Pös­tyéni Muzeális Társaság bízik öbbam, hogy a po­zsonyi országos hivatal támogatásban fogja része­síteni ezt a gondolatot. (*) Jeritza az uj szezonban nem énekel a Metro- politan-operaházban. Mint Newyorkból jelenítik, Je- rtiitaa Mária az uj szezonban nem fog énekelni a Metropolitan House színpadán, mert az igazgató­sággal nem tudott anyagiakban megegyezni. A Metropolitan ellenben szerződtette Maria Ölsze vé­kát, aki mint ismeretes, nagy harcban áll Jeritzá- vail. Néhány eszélűdévé! ezelőtt Jerilza kívánságára bocsátották el a művésznőt a bécsi Staatsoper kö­telékéből. (*) Az uj szlovák helyesírás szabályai, (összeállí­tották: Orbán Gábor dr. és Mencíreszóra Miklós.) E munka kiadását az 1931 október 2-án kelt 120.432 31—I. sz. miniszteri rendelet tette szükségessé, amely valamennyi szlovenszkói iskolában kötelező­vé tette az uj szlovák helyesírás használatát. A Matica kiadásában megjelent hatalmas szabálykönyv nem alkalmas arra, hogy belőle a magyar diákéiig és a nagyközönség az uj szabályokat elsajátítsa, mert iflimeretflen előttük a szabálykönyv nyelve, meg aztán a szabálykönyv nyelvi párhuzamai ter­mészetesen csak a cseh helyesírás egyezéseire vagy eltéréseire utálnak, ezeket pedig a magyar közön­ség még kevésbé ismeri, mint a szlovák hely esi rá ———- ■■ ......... .................. Ta rtós ondueálást, hajfestést, jsak speciális szakuzletbeD végeik a legjobban és a lég- megbízhatóbban. Ilyen régi, közismert szaküzem Béres Mihály ttölgylodrász és kozmetikai (ízlett Kassa, i'ö-u 85 i.Andrássy-paiots ‘ Szolid árak! törvényeit. A szerzők munkájuk előszavában talá­lóan állapítják meg, hogy „kívánatos, hogy' a ma­gyar tanulóifjúság és a nagyközönség a maga anya- nyelvén ismerhesse meg az uj szlovák helyesírás szabályait; hogy a saját anyanyelvének, a gyakor­latból is jól ismert magyar helyesírás szabályainak útjelzői mellett tanulhassa meg az újat, az isme­retlent". A szerzők rövid, világos szabályokban, összefoglalták a szlovák nyelvtan legfontosabb sza­bályait és ezáltal lehetővé tették, hogy a helyes­írási szabályok mellé ne kelljen az embernek még külön nyelvtani könyvet is vásárolnia. A könyv függelékül meglehetősen bő helyesírási szó-tárt is közöl. A könyvnek bizonyára nagy kelendősége lesz nemcsak az iskolák padjaiban, hanem a nagykö­zönség minden rétegében is. P 99 oldalas ízléses könyv az Aoademia kiadásában jelent meg. Ára 8.80 korona. A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Vasárnap délután: Vőlegényem, a gazember. Vasárnap este: Csókos huszárok. Operett. Hétfő: Csókos huszárok. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ MŰSORA: Szombat, vasárnap: Halló, téves kapcsolás! Egy rendkívül mulatságos szövegű, fülbe mászóan kedves zenéjü operett Főszereplői a magyar származású Schneider Magda, Trade Berliner és Jósé Wedorn. Hétfő, kedd, szerda: Lányok az Intézetben. Egy film, amelynek nincsenek férfi szereplői. Né­hány futó kép egy junker-leány nevelőintézet életéből. Főszereplői: Emília Unda, Dorothy W ick és Hedwig Schíichter. Csütörtöktől vasárnapiig Ligeti Béla világfilmje: Dracula a vérszopó vámpír. Előadások naponta 145, %7 és órakor. Szombat—Vasárnap, 10—11-én nélután HS órakor az első hangos cowboy film: Arizona hőse. Fősze­replő: Warner Baxter. Vasárnap, f. hó 11 én délelőtt 11 órakor az első hangos gyermek-előadás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom