Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-10 / 207. (3020.) szám
2 1382 szeptember 10, Bgombai <PRSGAI/vVVGVAR-H1RIíAP a nóme4 katonai diktatúra kísérlete a birodalom gazdasági, pénzügyi és erkölcsi izolálását fogja eredményezni. Az angol álláspont London, szeptember 9. Sir Jolin Simon angol külügyminiszter skóciai szabadságát váratlanul megszakította és rövid tartózkodásra visszaérkezett Londonba. Utazása állítólag összefüggésben áll a francia válaszjegyzékkel, amelynek szövege megérkezett az angol fővárosba. Az angol politikai érdeklődés középpontjában a lefegyverzés problémája és a német követelések kérdése áll. Henderson volt angol külügyminiszter New Castle-ban beszédet mondott, amelyben rámutat a verseny- fegyverkezés megindulásának veszedelmére. A volt miniszter beszédét a sajtó mindenfelé helyeslő lég kommentálja. Az országos keresztényszocialista párt közbenjárására a keletszlovenszkói adóárverések elhalasztását ígérte meg a kassai pénziigyigazgaté A kassas is szepsi járás gazdáinak 70 tagit feiülslií! Fteisttetsii tartomány* gyűlési képviseli és Wirtit pártigazgató vezette gazdáknak eziránt külön-külöu a községi elöljárósággal (jegyző és bíró) is láttámon zott kérvényt kell benyújtaniuk- A pénz- ' ügyigazgaító biztosította a küldöttséget, hogy ezeket a kérvényeket sürgősen fogják kezelni és jóindulattal elintézni s iá lehetőségekhez képest a kért haladékot minden indokolt esetben meg fogják adut A küldöttség kérelmiére kilátásba helyezte a pénzügy igazgató azt is, hogy utasítást fognak kapni az illetékes adóhivatalok is aziránybiam, hogy a már kiirt árveréseket bizonyos időre elhalasszák s hogy az Jn-j séges adózókkal szemben egyebekben is; kíméletes eljárást gyakoroljanak. ( A pénzügyágazgató válasza azt jellenti, hogy az országos keresztényszocialista párt ak-( ciójának eredményeként a szepsi és kassai, járások gazdáinak feje felöl a könyörtelen^ adóárverések rémét legalább rövid időre, sikerült elhessegetni. Gsak az a sajnos, hogy, a rövid haladék a gazdák bajainak gyöke-, Kassa, szeptember 9. (Az országos keresz- t-ényszocialista párt kassai központjának jelentése.) Az országos keresztén yszociialista párt fokozott erővel és gondoskodással folytatja az idei rendkívül súlyos terméskárok által teljesen f0ldresnjto.lt mező-gazdák érdekében bevezetett akcióját. Az adóhivatalok ugyanis a sorozatos károk által teljesen kimerült igazdanép könyörtelen helyzetéről nem látszanak tudomást venni s mintha mi sem történt volna, a szepsi és kassai járás csaknem minden községében kiírták szeptember hónapra az árveréseket. A szepsi és kassai járások községei a tűrhetetlen helyzetté! képviselőtestületi üléseikben is foglalkoztak s úgy határoztak, hogy helyzetüket a kassai peuziügyigazga-tó- ság előtt küldöttség utján fogják ismertetni. „ A küldöttségben a szepsi járásnak minden községe, valamint a kassai járás kártszenve- dett községei is 1—1 taggal vettek részt. A községek megbízottai tegnapelőtt az országos keresztényszocialista párt kassai kerületi központi irodájában gyűltek össze, ahonnan a 70 tagú küldöttséget Elei sch imapm Gyula dr- tar tornán ygyülési képviselő, Wirth Gyula ügyvezető igazgató és Kútra Kálmán dr. körzeti titkár a pénzügyigazgatóságra vezették. A küldöttséget Jurecska kormán yt anácsos-pén zügyigazga tó fogadta. ’A küldöttség vezetői a képviselt községek helyzetét és kívánságait a kővetkező-kiben _ ismertették: * A rozsdabároik azért okoztak különösen súlyos helyzetet, mert az egyes gazdaságok az 1930 és 1931 év nagy buzaveszfeségek pótlása végett az idén a szokottnál jóval nagyobb területet vetettek búzával. így a buzavetés pusztulásával az egyes gazdaságok össztermésének hétharmad -része semmisült meg. Az egyharmad részen megmaradt termés a gazdaságoknak még önfenntartását se biztosítja, annál kevésbbé, mert újabban a kenyérpótló szerepét betöltő burgonyáiban is nagyon súlyos károk jelentkeznek. A gazdáknak tehát gazdaságuk fenntartásáról elvonható, azaz értékesíthető fölöslegük nincsen s így adóik megfizetésére pénzt előteremteni nem képesek. Ha az adókat behajtják, ezzel a mezőgazdák kényszeTitve lesznek, hogy kenyérre és vetőmagra is kevés terményüket potom áron elpocsékolják. — aminek további következménye e télen a falvak éhínsége lenne, tavasszal pedig a — Maradákbirtokof bérelt egy veszedelmes cigánybetörő. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Az államfordulat utáni esztendőkben sok dolgot adott a közrendészeti hatóságoknak egy Rieger Károly nevű cigány, aki akkoriban a betörések, rablások, lopások egész sorát követte el. Rieger mint vándorköszörűs kószálta be az országot, szerepelt Bick- ler, Dubovy, Fikal és Borúsék álneveken és ahol csak megfordult, mindenütt elkövetett valami bűncselekményt. Legutolsó bűncselekményei miatt már körözték, amikor tiz esztendő előtt nyomtalanul eltűnt s a legtü- zetesebb kereséssel sem tudtak nyomára akadni. Most a véletlen adta csendőrkézre a veszedelmes volt betörőt. Kitűnt ugyanis, hogy Rieger bűncselekményei révén jelentős vagyonra tett szert és néhány évvel ezelőtt Szucsány mellett egy maradékbirtokot vett ki bérbe, természetesen álnéven, amihez megszerezte a szükséges okmányokat is. A esendőr-ség ezen a nyomon Szucsányban letartóztatta Riegert és átadta az illetékes bíróságnak. így ért véget a modern R inai dó ..karrierje1*, mely a mai időknek megfelelően egy maradékbirtok bérletében csúcsosodott ki. földek vetetlenül és műveletlenül fognak maradni. A küldöttség ezek előadása után a pénzügy igazgató oly irányú intézkedését kérte, hogy: az adóik behajtását ez évben teljesen szüneteltessék, hogy a mezőgazdák ezzel legalább rövid lélekzethez jutva vágómarhákat hizlalhassanak (az idei búzatermés úgyse való egyébre), ezeket télid vásárokon elad hassák s adóikat ezek eladási árából későbbi időpontban törleszthessék. Jurecska pénzügyigazgaió egyes községek speciális parnas-za-it is külön meghallgatta s Végül a küldöttségnek a következő választ adta: Arra, hogy az adók behajtását egy bizonyos időre és bizonyos adózási területem rendeletileg szüneteltessék, — a pénzügyi hatóságoknak felhatalmazásuk nincsen. A rén: teljes eladósodásukon és teljes leszegénye-, désükön egyáltalán nem segít. Elismerjük, hogy a gazdanép hathatós megsegítése érdekében a kassai pénzügy igazgatóság igen keveset tehet. Ez a mai agrárszocialista kormánytöbbségnek volna feladata. A mii agráriusainknak és szocialistáinknak azonban nem fáj emiatt a fejük- Nekik csak a gazdanép szavazatai a fontosak. Az öngyilkos lübecki biró megrázó lelki drámája A szérumper szakértői és a tájékozatlan közvélemény kergette halálba a biráí tanács elnökét — Elmebeteg volt-e Wibel dr.? Berlin, szeptember 9. Nemrég megírtuk, hogy Lübeckben agyonlőtte magát egy törvényszéki tanácselnök, Wiibel doktor. Látszólag egy rendőri bír, a valóságban egy nagy tragédia- Voltaképpen az utolsó láncszeme a lübecki tüdőrész- szérum&zenzációnak, amelynek kerek háromszáz gyerek volt az áldozaita. Hetvenhat közülük rettenetes kínok között halt meg, a többi örökös nyomoréba marad egy nagy tévedésnek. Annak a bíróságnak, amely a nagy gyerekhalál bűnösei fölött ítélt, Wibel doktor volt az elnöke. Közvetlenül a végtárgyalás után, mint lelkibeteg, szanatóriumba vonult, onnan az életbe visszatérve, most önkezűleg vetett véget további pályafutásának. Különös eset, amelynek csattanója az, hogy a 'lübecki pert valószínűleg újból le kell tárgyalni. Az itéilet nem lehet érvényes, ha fen mái 1 a gyanú, hogy egy elmebeteg biró hozta. A lübecki peri külön fejezet illeti meg a nagy bűnesetek történetében. Lübeck városa három esztendővel ezelőtt tudós szakvélemények alapján elrendelte, hogy az újszülötteket a francia Calmette-szérummal kezeljék a tüdővész elkerülésére- Calmette találmánya az egész világon ismeretes, kipróbálták mindenfelé és Lübecktől eltekintve használata bajokat nem okozott. Lűbeck- ben azonban a gyerekek sorra megbetegedtek, naponta öt-tíz áldozata voilt a híres szérumnak. családok egyetlen reménye, boldogsága, öröme pusztult el napok, órák alatt és egy egész lübecki generáció viseli magán a téves orvosi kezelés minden bélyegét. Előre kell bocsátani, hogy a Calmette-szé- rum nem volt okozója háromszáz család rettenetes gyászának. A lübecki városi kórházban összecserélték Calmette szérumát valódi élő tüdővész bácillusokkal, mérget adtak a gyerekeknek védő szérűim helyett és amikor a tévedést felifedezték, késő volt. A szerencsétleneken nem lehetett segíteni. Megindult a per és három híres lübecki orvostanár került a bíróság elé. Közel négy hónapig tartott a tárgyalás és az ítéletet, — amely börtönbüntetéssel sújtotta a végzetes tévedés előidézőit,. — a most halálba ment biró, Wibel doktor hirdette ki. A könnyezd professzor A bírói emelvényről nem mindennapos kép befolyásolta heteken keresztül Wibel doktor elméjét, lelkét és lelkiismeietét- Az ügyészség mellett telepedtek le a magánvádlók, a szerencsétlen szülők, akiknek gyermekeit elragadta a beléjük oltott vészes kór. Csupa proletárok, kisemberek, munkanélküliek, kézművesek és kereske- kedők, az alsóbb százezer tipikus képviselői. Nem volt közöttük egy sem a jobbmó- duak sorából. A lübecki tanács akarata látszólag csak az alsóbb rétegekben hatolt. A vádlottak azonban, a tudós professzorok, a magasabb társas körökből kerültek ki, abból a társadalmi rétegből, amelyhez a bíróság elnöke is tartozott. A vádlók nap-nap után szenvedetmesebben léptek fel, a vádlottak védelme ellenben mind gyengébb lett, nem hiányoztak drámai jelenetek, például amikor a fővádlott, Dreyke tanár, szinte könnyezve kijelentette, hogy életének egyik legnagyobb tévedése volt, amikor Calmette találmányában bízott. Pedig akkor már közismert volt, hogy Calmette tudós ténykedése éllen mit sem lehet felhozni. A lübecki orvosi laboratóriumban éppen nem uralkodott rend, minden össze-vissza hevert, a szérumok felcserélődtek, tehát felelős maradt minden fórum előtt az orvos, akinek feladata a rendet is ellenőrizni- Hasztalan is vonult fel a szakértők egész légiója, hasztalan bizonyították egye* sek közülük, hegy talán a Calmette-szál'li- totta szérum is hibás lehet, a vádat nem döntötte meg a tárgyalás eredménye, a vezető orvosokat ntf&g kellett büntetni. Az Ítélet meg is felelt eme általános felfogásnak. A biró dilemmája Lehet, hogy Wibel biró más álláspontot képviselt. Talán igazat adott a védelemnek, amely azt bizonyítgatta, hogy minden földi szérum -alá van vetve változásoknak, amelyekért valójában ki sem felelős. Talán ő is úgy gondolkodott, mint a lübecki társadalom fele, amely nem akarta hinni, hogy a tudós és közkedvelt orvosok valamelyes hibát követtek el. De a bíróság nagyobbik fele, közöttük elsősorban a nem hivatásos bírák (két kézműves) a bűnösség mellett döntött. A súlyos ítélet nem volt elkerülhetlek Wibel biró kihirdette az Ítéletet, de rögtön szabadságra mentÉrezte, hogy a lübecki közvélemény ellene fordult. Ne.m kivárni részese lenni ama nagy forrongásnak, amelyet az ítélet a város életéiben, okózott. Nemcsak a város közigazgatásának jó híre romlott le, de megtörött a bizalom is, amellyel a tömeg a különben mintaszerű közegészségügyi berendezések irányában viseltetett. Pénzzel, anyagi segítséggel, a még éledben lévő szerencsétlenek szinte emberfölötti ápolásával a megtörtént hibát nem lehetett jóvátenni. A büntetés azonban, amellyel Lübeck vezető orvosait sújtották, -feljebb arra volt jó, hogy megsemmisítsék pályafutásukat, a börtönbüntetésnek ebben az esetben nem lehetett javítás a célja, talán csak intő jelül szolgálhatott más egészségügyi berendezéseknek, amelyekben szintén nem uralkodik az annyira szükséges rend. Mindent összevéve, az itéilet jogois és igazságos volt a törvény betűi értelmében, de nem tetszett sem jogosnak, sem igazságosnak, legalább Wibel szemében nem, ha egymás mellé felsorakoztatták a vád cs a védelem érveit. Tehát el Lüibeckbői, volt Wibel biró -egyetlen vágya és kívánsága, Ment és még az ítéletet sémi irta alá. Rémtörténet Ami azután következett, már nem is regény, hanem rémtörténet. Az első szanatóriumban nem maradt soká, nyugtalansága vitte tovább. Betévedt a manburgi egyetemi klinikáról, véletlenül! egy professzor kezelésébe, aki a lübecki perben Calmette ellen tanúskodott. A bírót, aki látszólag Calmette mellett itéllt, beosztották az elmebeteg osztályba, ahonnan csak akkor szabadult ki, amikor egy hamburgi tudós, aki viszont ugyancsak a világhírű perben Calmette melleit érvelt, kissé erélyesen követelte a bíró elbocsátását. De akkor már hire járt Lübeckben, hogy a nagy pör elnöke megörült és a védők siettek semmiségi panaszaikat azzal is megokolni, hogy egy elmebeteg biró vezette a tanácskozást és ítélkezett a vádlottak fölött. A védelem nagy siker előtt áll, mert a lipcsei birodalmi törvényszék, amely előtt most a per fekszik, csak formai okokból semmisítheti meg az Ítéletet. Wibel bíró egyszerre egyedül maradt a nagy világon. Csupa ellenfeleket látott és ha akadt egy-egy megértő lélek, aki közeledni próbált hozzája, rideg visszautasításra talált, mert a szerencsétlen úgy vélte, hogy minden baráti szónak az emberi szánalom 3 forrása. Bántotta a tudat, hogy talán nagy gyorsan végrehajtották az ítéletet, amelyet ö mar i
