Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-06 / 203. (3016.) szám

/BRK<5AI*AVAííYAR'H t PtTiAJ? wawwna | niT-^BgUftiM118—WMWW j líWil 1932 szeptember 6, kedd. Lengyelország nem kiván genfi tanécstagságot Az ídOic változása - A népszövetség leromlása Felhívás a csehszlovákiai magyar akadémikusekhez! A csehszlovákéi magyar egyetemj és fő­iskolai hallgatók 1931-Aki kassai országos kongresszusa alkalmából beiktatott ideigles nos tisztikar ezúton értesíti a csehszlovákiai magyar főiskolás diákságot, hogy az ezidén esedékes VII. országos Aiákko ngre&szus t szeptember 10, 11 és 12. napjaira hívja össze Komáromba, a Komáromi Magyar Aka­démikusok Egyesülete rendezésében. A rész­letes programot a sajtó közli. A diákügyekben teljhatalommal felruhá­zott ideiglenes tisztikar döntése alapján a kongresszuson megjelenhet minden csehszlo­vákiai magyar egyetemi és főiskolai hallga­tó, beleértve a rpost öregség izeit és főis­kolára készülő diákságot is. A jelenlevők- nk felszólalása joguk, a diákszövetség jogi ügyeiben azonban szavazati joguk csak a hi­vatalos kiküldötteknek van. Hivatalos kiküldötteknek számítanak a kö­vetkező egyesületek delegációi: a prágai és a pozsonyi MÁK 6—6 taggal, a brünni Cor­vina és a brünni MAKK 3—3 taggal, azonkí­vül miuden olyan szilovensakód és ruszin- szkói magyar diákszervezet 3—3 tagból álló delegációi, amely diákszervezet hatóságilag jóváhagyott és a diákszövetség követélmé­nyeinek megfelelő .alapszabályokkal rendel­kezik, vagy legalább is 40 nap telt el a kongresszus megnyitó napján az alapszabá­lyok beadásától számítva. A delegáltaknak a kiküldő egyesület által kiállított Írásbeli meghatalmazással kell rendelkezniük. A hivatalos kiküldöttek és diái. látogatók neve, egyesületi hovatartozása és érkezésé­nek pontos megadása legkésőbb szeptember 6-ig bejelentendő Nagy Árpádnál, Komárno- Komárom, Szegfű-uccu 19. Esetleges diák­előadások ugyanaddig a terminusig jelen- tendők be az előbbi címen. Az ideiglenes tisztikar nevében: Juc. Leskovits István s. k. titkár. Briikk Sándor dr. s. k. elnök. — Komáromi egyesületi hírek. Komáromi tudósi tóink jelenti: A komáromi kulturszezon újból erősebb lendületet vett az ősz bekövet­keztével s minden egyesület azon iparkodik, hogy tevékeny részt vegyen a vállalt munká­ban. A Jókai Egyesület vezetősége elhatá­rozta néhány ünnepély é<s hangverseny meg­rendezését, valamint a népszerű szabadokta­tási esték megtartását. A Dalegyesület sze­replését a magyar akadémikusok kongresz- szusán kezdi, valamint erősen készül a jövő esztendőben megtartandó jubileumra és zászlóavató ünnepélyre, amely országos ke­retek közt fog végbemenni. — A Katolikus Legényegylet re ndezőbi zottsá/za is foglalko­zott az őszi programmal. Bőséges miisoru szüreti mulatságot rendez szeptember 18-án a többi komáromi kulturegyesületek bevoná­sával, majd 25-én színielőadást rendez az egyesület, felújítja a ,.Beleznai asszonyok" című nagysikerű vígjátékot, valamint ping­pong-versenyeket is fog rendezni, az ifjúság önképzését elősegítendő pedig az ipari és ke­reskedelmi tanfolyam látogatására hivta föl tagjait. — Az Iparoskor szeptember 11-én kerti mulatságot rendez, százhúsz tagú mű­kedvelő gárdájának bevonásával. — Halálos baleset csónakázás közben. Nyitrai tudósitónk jelenti: Végzetes szeren­csétlenség történt az elmúlt nap a közeli Vágkirályfa község határában, mely egy ha­lálos áldozatot is követelt. Pasteka István falubeli legény Görcs János nevíi barátjával csónakázni ment a Vág folyóra. Az erős ár elsodorta a lélek vesz tőt, amely egy hatalmas örvénybe került és felborult. Görcs, aki jó úszó volt, nagynehezen kivergődött a partra, Pasteka azonban a hullámsirban lelte halálát. A szerencsétlen fiatalember élet-halál harcát többen nézték a folyó párjáról, de senki sem mert segítségére menni. Holttestét csak hosz- szas keresés után találták meg. ' xx Az elemes és hálózati felvevők létharca azon elégtétellel végződött, amit most már a vezető gyárak az elemes feűvevőkészülékek- nek adtak. Ennek ellenére a hálózati felvevő jó tulajdonságait nem lehet letagadni, de nem ér fel az elemes felvevő előnyeivel. A battéria felvevők most teljes egészéiben te kintetbe veszik egy battéria élettartamát és teljesitőkéoességét, amit ön a lehetőség ha­tárain belül gazdaságosan kihasznál. A PA- LABA gyártmány jó hire győz. Mindent, ami­re csak szüksége van, megtalál a mintavásá­ron, Vásárpalota 1L6. szám, félemelet. — Veszett kutya garázdálkodott Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A múlt hét vé­gén jelentették a rendőrségen, hogy veszettnek látszó kutya több embert megmart. A megmart embereket, mivel a kutyáról elfogatásk után megállapították, hogy valóban veszett, beszál­lítóit ák * a Pasteur-mtézetbe, a város területén pedig szigorú eb zári a tót rendeltek el. » Varsó, szeptember 5. Lengyelország az el­múlt években nagy ambícióval küzdött azért, hogy állandó tanácstagságra tegyen szert a népszövetségnél. Az idők változásának és a népszövetség tekintélye katasztrofális leromlá­sának jele az, hogy a Genf iránti lengyel han­gulat megváltozott s ma a legilletékesebb kö­rök sem tartják szükségesnek, hogy Lengyel- ország felelős részt vállaljon a világpolitikailag jelentéktelen, sőt kártékony genfi institúció­ban. Egyetlen orgánum sem ismétli meg a régi Lmberemlekezet óta tontos szerepet játszott az emberiség életében a dohány. Nicot mester furcsa találmánya, a dohányzás és a pipázók, szivarozók .és cigarettázók különféle apró, mu­latságos kalandjait eleveníti fel az érdekes anekdota-gyűjtemény, amely számos vidám történetet foglal össze a múlt nagynevű do­hányrajongóinak életéből. — Történt egyszer — meséli többek között Justinus Kerner, a neves bajor költő, aki egyébként maga is szenvedélyes dohányos volt — hogy régi barátom, Eichendoríf egy leg­újabb költeményét juttatta el hozzám, hogy azt lapomban közzétegyen). — Szeles, áprilisi nap volt, amikor íróaszta­lomnál ülve rendezgettem a kéziratokat. Egy­szerre szélroham süvit be a kitárt ablakon, pil­lanatok alatt szétszórja az előttem tornyosuló papinszeleteket s közülük néhányat kieeper az ablakon. Riadtan igyekeztem össze rakosgatni az iratokat ég megdöbbenéssel láttam, hogy Eichendoríf kézirata eltűnt! Magával ragadta a szél! Másnap házaló kopogtatott be hozzám, zsíros papirszeletbe csomagolt köteg dohányt kinálva megvételre. Mivel dohánykészletem ki­fogyott, gondolkodás nélkül megvásároltam a csomagot, és leírhatatlan meglepetésemre a cso­magoló papírnak használt papirfoszlányokban Eichendoríf elveszettnek hitt kéziratát sikerült felfedeznem. Vsctorsen Stsráott fidibusza Az anekdota-gyűjtemény megemlékezik a különös véletlenről, amelynek következtében Victorien Sardou, a XIX. század világhírű fran­cia drámaírója megírta „Pattes de mouche" cí­mű nagysikerű müvét. Az iró egy napon sétára indult a párisi bou- levardon és éppen szivarra akart gyújtani, ami­kor észrevette, hogy nem vett magának gyufát. Elhatározta, hogy a legközelebbi járókelők egyikétől tüzet kér, de hiába sétálgatott ides­tova, sehol nem akadt dohányzó emberre. Ked­vetlenül tekintgetett körül, amikor észrevette, hogy a járda egyik oldalán parázsló papirköteg hever. Gyors elhatározással odasietett, hogy a parázson meergyujtea szivarját, majd csodál­kozva vizegálgatni kezdte a félig elhamvadt papirfoszIányokat, amelyekben legnagyobb meg­lepetésére egy akkoriban hires és népszerű francia színművésznőhöz intézett levelekre is­mert. Ez a különös levélköteg adta azután az író­nak a gondolatot, hogy megirja munkáját, amellyel világsikert aratott. A zeneszerző, az ö!eb és a szivar Egy ismertnevü dán zeneszerzővel történt a következő furcsa eset. A zeneszerző szenve­délyes dohányos volt és Írás közben egymás­után gyújtott rá a súlyos külföldi szivarokra. Egy Ízben, amikor hosszabb útra indult, elhatá­rozta, hogy egyik megkezdett szimfóniáját a vonaton fejezi be s e célból elhelyezkedett egy másodosztályú dohányzó fülkében. Kellet­len meglepetésére csakhamar helyet foglalt ugyanabban a fülkében egy élénkpiros arcú, erélyesnek látszó urhölgy, aki kis öíebét szo­rongatta karjaiban. A. zeneszerző mit sem törő­dött váratlan utitársával és hatalmas havanna- szivarra gyújtva munkához látott, miközben bodor fiietfellegeket pöfékelt maga körül. Justinus Kerner nem említi meg, hogy milyen párbeszéd zajlott le a zeneszerző és a hölgy között s beéri annak megállapításával, hogy az erélyes dáma egyszerre rekedt sikollyal ve­tette rá magát a gyanútlanul dolgozó muzsikus­ra és kiragadva szájából a füstölgő havannát, kidobta azt a robogó vonat ablakán. A zene­szerző egy pillanatig szinte kővé meredt a meg­lepetéstők majd hallatlanul felbőszült és most már ő vetette rá magát a hölgy — öl ebére s a vinnyogó kiskutyát hatalmas ivben utána dobta a szivarjának ... Tumultuózus jelenetek következtek ezután! kívánságot, sőt ellenkezőleg az egyik kor­mánypárti lap azt javasolja, hogy Lengyelor­szág ne Is jelöljön tanácstagot a népszövetség legközelebbi választásaira. A népszövetségi po­litikáért járó felelősségben Lengyelország nem osztozkodhat, s a népszövetség eljövendő há­roméves tevékenysége semmiesetre sem lesz olyan, ami a lengyelek presztízsét emelné. Épp azért eleve el kell hárítani minden káros meg­kötöttséget. A hölgy élesen felsikoltott, majd elvesztette eszméletét. Feltűnt a kalauz is, az ellenőr kísé­retében, néhány buzgó utas megrántotta a vész­ieket és a vonat megállt. Vad szóharc és szen­vedélyes vitatkozás kezdődött, amelynek csak az vetett véget, hogy az ölebet sértetlenül meg­találták egy közeli szénaboglyában. A szivarnak azonban nyoma veszett. A vérig sértett hölgy kutyájával együtt most már más fülkébe vonult, a zeneszerző szó nél­kül megfizette a reá kiszabott büntetést, majd elvesztett szivarja fölött sajnálkozva — uj szivarra gyújtott és ismét hozzálátott munká­jához. Rossini pipája Gioachino Rossini, a nagynevű olasz zene­szerző soha életében nem pipázott! Sokkal inkább kedvelte a tubákolást. Ennek ellenére ma is őriznek a párisi zeneakadémia múzeumá­ban egy kis agyagpipát, amely állítólag Rossi­ni tulajdona volt. Mint annyi jeles művészt, Rossini életében is jóformán „agyonünnepelték" és nap-nap után jelentkeztek ismeretben rajongók a párisiak kedvenc muzsikusánál, hogy emléktárgyakat, kis; bb ajándékokat kérjenek tőle. Rossininak végül is eszébe jutott, hogy potom áron vásá­rolt agyagpipákat osztogasson az effajta kelle­metlen rajongók között azzal a megjegyzéssel, hogy azokat ő is használta. Rössini öreg inasa urának rendelkezése értelmében szívta- végig a nagyobb mennyiségben rendelt * nyagpipákat, de a Rossini-rajongók miteern tudtak erről a jámbor csalásról, amelynek árán a zeneköltő­nek sikerült a rajongók túlzott érdeklődésétől megszabadulnia. Történt egyszer, hogy maga Era-rd fordult azzal a meglepetósszerü kéréssel Rossinihoz, hogy őt. valamilyen emléktárggyal megajándé­kozza. Rossini elmosolyodott — önnek, kedves barátom, elárulom a tit­komat — mondotta. — Újabban csak olyan agyagpipákkal kedveskedem tisztelőimnek, amelyeket előzőleg az öreg legényem barnára. szív. Magam ugyanié nem vagyok pipáé em­ber. Ám az ön kedvéért most az egyszer ki­vételt teszek. Ezzel megtörnie a pipát, rágyújtott, néhányat szippantott belőle, majd fanyar mosollyal oda- nyujtott-a azt Éráidnak, miután előzőén név­aláírásával látta el az agyagpipát. Ezek szerint tehát a párisi zeneakadémián valóban azt a pipát őrzik, amelyből Rossini csakugyan szivott életében! Rosegger a vesztegető Peter Rosegger, az osztrákok nagynevű, né­pies írója, szintén nem vetette meg a jó szivart- és előszeretettel gyújtott rá finom külföldi do­hán y nem iiekre. Vele történt egy Ízben, hogy egy ki6 svájci faluban járva gyönyörű szőlő mellett vezetett el az útja. Rosegger nem tudott el'lentállni a kísértésnek és miután előbb gon­dosan körülnézett s megállapította, hogy a közelben egy lélek sem jár, gyors elhatározás­sal levágott egyet a mosolygó szőlőgerezdekből és nagy gyönyörűséggel elfogyasztotta azt. Alig fejezte be a költő a tilosban járást, máris ott termet, előtte egy szélesvállu, bika- uyaku, óriás termetű csősz és kemény han­gon ripakodott a csenevész Roseggerre: — Hallja kend, micsoda dolog ez? Hogy merte megdózsmáíni a gazdám szőlőjét? A meglepett költő ijedten rebegett néhány bocsánatkérő szót, majd hirtelen előkapta gyű­rűs szivarokkal dúsan megtömött tárcáját az okvetlenkedő csősz orra elé tartva. így szólt: — Ne haragudjék komám, inkább gyújtson rá egy jó szivarra! A csősz nem is kérette magát, csakhamar vidor füstkarikákat eregetett, sőt- Rosegger unszolására teletömte zsebeit a költő valameny- nyi szivarjával. így megrakodva azután újra kemény hangon förmedt rá a költör*) — Na de most aztán gyerünk! Egy-kettŐ! Majd a kapitányságon elintézik a kend dolgát! Szólt és magával cipelte a szerencsétlen Roseggert a csendőrségre, ahol alapos bünte­téspénzt. kellett leszurkolnia. Az öttetns Tristan Bemard A következő mulatságos történet hőse Tris- tan Bemard, a szellemes francia iró. Egy alkalommal zsúfolt vonaton indult Pha­risba Bemard, aki semmitől sem irtózott job­ban, mint hogy utazások alkalmával a megszo­kott kényelmét- nélkülözze. Mintán egy ideig hiába kutatott hely után, végre benyitott egy üres fülkébe, ahol nagy kényelemmel végig- heveredett az ülésen és kedvenc szivarjára gyújtva, vidáman füstölni kezdett-. Alig indult el a vonat, máris benyitott Tris- tan Bemard fülkéjébe a kalauz ég erélyesen ráripakodott- az íróra: — Mégis csak hallatlan, hogy hölgyszakaszt foglal le itt az ur g hozzá még dohányzik is. A bozontos, fekete szakállas, pápaszemes Tristan Bemard nem veszítette el lélekjelenlé­tét. Még jobban magára húzta úti takaróját ég cérnavékony gyertnekhangon fuvolázta a választ: — Kedves kalauz ur, hiszen én vagyok a- v-ilághiró „szakállas asszony", aki most indulok Párisba, hogy a világkiállításon mutogassam magam. Nekem csak igazán megengedheti, hogy dohányozzam! A kalauz, aki a félhomályban nem látott egyebet a reámeredő arc dús szakállerdejé- röl, elképedt a meglepetéstől és szó nélkül be­csapta az ajtót. Tristan Bernard-t pedig senki sem zavarta többé a hosszú utón. (dsk) _ Liliomtipró aggastyán. Beregszászi tudó­sítónk jelenti: Fodor György hetvenéves volt városi kondást súlyos bűncselekmény vádjá­val szállították a beregszászi kerületi biróság fogházába. Az aggastyán megrontotta a vele vadliázasSágban élő Sz. Mária tizenkétéves leányát és ismételten visszaélt a fejletlen gyerekleány védtelen helyzetével. A titkot ki- paRántották és a csendőrség felelősségre vonta az öreget, aki beismerte, hogy múlt év augusztus óta viszonyt folytat a kiskorú leánnyal. Fodort letartóztatták és bíróság elé állítják. — „Kisérfetjárás" Boborgazon. Komáromi tudósítónk jelenti: Bármily iskolázott és fel­világosult is legyen a falu, a babonának még mo-st is nagy hatása van. Élénken példázza ezt a „doborgazi kísértet". Doborgaz köz­ségben az a hir kapott szárnyra, hogy a Rá- bay-portán „kísértelek" járnák éjféli időiben. A doborgaziak összebeszeltek, hogy a ..kísér­teteket" megfigyelik s lia lehet, elűzik. Há­rom cigánylegény kapott az alkalmon s jó borravalóért lesbenállt. Másnap azzal kürtői­tek tele a falut, hogy látták a „kísérteteket" két fehér szellem alakjában. A bátor cigá­nyok, akiknek fegyvert is adtak, ráveriek a ..kísértetekre", de azokon nem fogott az ütés. A lakosságot most nagy félelem szál­lotta meg s az emberek messzire elkerülik a babonás házat. Történik ez 1932-ben. — Bemutatták a sajtó képviselőinek a po­zsonyi ASO áruházat. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi ASO áruház vezetősége ifjabb Ad- der cégfőnök, Csermák épitész és Wanicsek titkár vezetése mellett bemutatták a sajlo képviselőinek a most megnyil-t pozsonyi ASO áruházát. A Köztársaság-téren levő áru­ház az amerikai Woolworth szisztéma sze­rint dolgozik. Az ASO áruház elve minden árut egységes árban, lehetőleg 2, 5, 10 koro­nás árban adni. Az áruk ki vannak szórva a pultokra, az árak pontosan fel vannak tűn­tél ve, úgyhogy a vásárlás pillanatok alatt történik meg. Az ASO cég partiárut nem tart. Az elárusitónő-k számszerint 45-en — akik valamennyien pozsonyiak — nem kínál­hatják eladásra az árut és nem szólíthatnak meg senkit. Minden elárusitónő egyedül ad­ja el az árut, azt becsomagolja és rögtön be is hajtja a pénzt. Kétezer különböző árucikk van fölhalmozva, leginkább illatszerek, kon- zervek, konyha berendezési cikkek, cukor­árak, hihetetlen olcsó áron. A pozsonyi ASO üzlet a második Szlovenszkón s a 12-ik a köztársaságban. A 45 pozsonyi elárusitónő naponta 20.000 vevőt képes kiszolgálni. A cég központja Olmützben van. — A román határ közelében meggyilkolva találtak egy debreceni varróleányt. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A román határ közelében lévő Mikepércs községben egy meg­gyilkolt. leány holttestét találták. A c-sendőreé- gen jelentkezett egy leány, aki elmondotta, hogy a meggyilkolt az ő egyik ismerősével, Szatmári Zsófia debreceni varróleánnyal azo­nos. akit az utóbbi időben egy fiatalemberrel látott együtt. A nyomozó hatóságok gyanúja egy román katonaszökevény ellen irányul, aki a varróleánnyal közös háztartásban élt-. A bes tiális gyilkos a szerencsétlen leány gégéjét kés­sel átmetszette és arcát egy tompa tárggyal össze-vissz a zúzta. ... - — ....................................................................................................... —— ír ók, művészek és a nikotin Híres apró örömei és kellemetlenségei a dohányzás körül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom