Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-06 / 203. (3016.) szám

^mgmMagí^hirmp A gabonarozsdátó! sújtott vidékeken hatmillió korona értékű vetőmagot fog kiosztani Szlovenszké mezőgazdasági tanácsa Böfim Rezső országos kereszténvszocialista párti szenátor uiabb intervenciója a mezőgazdasági tanács­nál — A kiosztandó vetőmag árának egy hónap helyett egy évre való hitelezését fogja kérni a földművelésügyi minisztériumtól Pozsony, szeptember 5. A Prágai Magyar Hirlajp augusztus elején részletesen beszá­molt arról, hogy Bölkra Reaső szenátor a Szlovenszké keleti és klözép részeibe dl, vala­mint Ruipinszkóban pusztító gaihonarozsda miatt eljárt először Pozsonyban Országh József, Szlovenszké országos elnökénél, majd Prágában a földművelésügyi miniszté­riumban Pazderika dr. meghatalmazott mi­niszternél és rámutatva azokra a súlyos ká­rokra, amelyek az óvek óta aimugyis az ele­mi csapások sorozatától sújtott mezőgazda­ságot az említett vidékeken érték, arra kérte az országos elnököt, valamint a föld­művelésügyi minisztériumot, hogy tegyenek intézkedéseket a károsult gazdaközöneég megisegilésére, egyrészt vetőmag kiosztása, másrészt adózási könnyítések utján. Ha­sonlóképpen számot adtunk Grossdhmid Géza dr. országos keresztényszocialistaipárti szenátor interpellációjáról, mely elsőnek irányitoitta rá a kormány figyelmét a szlo- venszkói mezőgazdásági elemi csapásokra, nemkülönben ismertettük Szént-Ivány Jó­zsef nemzetgyűlési képviselőnek, a magyar nemzeti párt vezérének beadványát az or­szágos hivatalhoz és a kormányhoz, mely­ben Szént-Ivány a katasztrófa méreteinek adatszerű föltárásával kimutatta az elköve­tett hibákat s tárgyilagos előterjesztést tett a segítség gyakorlati meg valósítására, főleg a veíőimagibuza minőségének megválasztásá­ra vonatkozólag. Ma ujáhb lépésről száraod- hatunik be, melyet egyik törvényhozónk tett a tragikus sorsú kisgazdák érdekében- Mint .ismeretes, Országh József elnök elrendelte a gabonarozsdától sújtott területeken a ká­rok, illetőleg a felmerült ve tőm agsaükség- let összeírását, Böhna szenátor közbelépésé­re pedig Pazderka meghatalmazott minisz­ter azonnali jelentéstóioire utasította a po­zsonyi, illetőleg kassai növénylenmelő kí­sérleti állomásokat, hogy ezek alapján a kellő intézkedések foganatosíthatók legye­nek. Bohra Rezső szenátor most a ezlovenszkói mezőgaizdasági tanács titkári hivatalát ke­reste fel, hogy a kilátásba helyezett akció­kat szorgalmazza, mintán a szántás-vetés ideje megérkezett és az érdekelt gazdáknak immár sürgős szükségük van arra, hogy az okozott károk pótlásáról gondoskodhassa­nak. A mezőgazdasági tanács titkári hivata­lában közölték Bohra szenátorral, hogy a vetőmagszükséglet összeírása az egész vonalon folyamatban van és a jelentések egy része már be is érkezett a mezőgaz­dasági tanácshoz. A vetőmagakció céljai­ra négy millió korona áll Szloveoiszkó mezőgazdasági tanácsának rendelkezésé­re, amelynek segítségével 85—90 koro­nás áron fognak az erre szoruló gazdák között vetőmagot kiosztani, akik egyhóna­pos határidőt kapnak a vetőmag árának kiegyenlítésére. Az igy befolyó összegek­ből azután folytatják az akciót, úgy hogy összesen hat millió korona értékben ke­rülne vetőmag kiosztásra a mezőgazda­ság részére. A kisebb károkkaíl sújtott vidékiek részére Szlovenszkó országos 150 000 koronát utalt ki, hogy abból a károsult gazdáknak kisebb segélyeket lehessen nyújtani- Böbm szenátor aiz akció keresztülvitelét illetőfleg csak az ellen tett kifogást, hogy a gazdáknak egy hónap alatt készpénzben kell megfizetniök a kapott vetőmag árát, arai az adott helyzetben nagy nehézségeket fog nekik okozni. Ezért kívánatosnak mon­dotta azt, mogy a vetőmagkiosztás egyévi hite] engedélye­zése mellett történjék meg és a gazdák­nak módot adjanak arra, hogy a kapott vetőmagmennyiség árát majd a jövőévi termés értékesítésekor fizethessék ki. Ilyen hosszabb időre szóló hitel nyújtására azonban a mezőgazdasági tanácsnak felha­talmazása nincsen. Böhm szenátor már minapi közbenjárása alkalmával rámutatott arra, hogy a kiosz­tandó vetőim agot az ins-ég'os területekkel egyező talaj- és klimatikus viszonyokkal bí­ró vidékről kell beszerezni, ami meg is tör­ténik, mert a kiosztásra kerülő anyag diószegi és más délszlovenszkói származású vetőmag lesz. Az illetékes helyen közük, hogy a szétosztást a mezőgazdasági tanács a járási főnökök utján hajtja végre, akik kiutalják a vetőmagot az erre rászoruló községeknek, a községek pedig bizottsá­gukat alakítanak a szétosztás keresztül­vitelére, nehogy az akciót pártcélokra le­hessen felhasználni. A községek tartoznak garanciát vállalni az­ért is, hegy a kiosztott vetőmag ára egy hó­napon beiül befolyik­Böhim szenátor az utóbbi körülmény miatt a napokban újra él fog járni a földművelés­ügyi minisztériumban, hogy az érdekelt gazdák katasztrofális helyzetére ,való tekin­tettel a vetőmagkioaztás egyévi hitelre tör­ténjék, mert ilyen értelmű könnyítést csak maga a minisztérium engedélyezhet­Magyar tudósra hízták Keíet­E&rópa ősrégészeti huta fásainak megszervezését Budapestről indul ki a tanulmányút — A londoni ősrégészeti kongresszus eredményei London, szeptember 5. Most zajlott le Londonban a nemzetközi ősrégészeti kong­resszus, amelynek során nagy ünneplésben részesítették Tompa Ferenc dr. egyetemi ma­gántanárt, a Magyar Nemzeti Múzeum őrét, aki ott előadást tartott a magyar ősrégészeti kutatásokról. A kougresszus albizottságot kül­dött ki, amelynek tagjai voltak: A. J. D. Wace, a hírneves angol régész, Macedón-ku­tató, W- Unverzagt professzor, a berlini ősré- gészeli muzeum igazgatója, Tompa Ferenc dr. és Vladimír Dumitrescu bukaresti egyetemi magántanár. A bizottság a kongresszus meg­bízásából javaslatot dolgozott ki a középdunamenti régió és az Aegei-ten- ger vidéke között elterülő terület ősrégié- szoti kutatásairól. Ez a terület ősrégészeü szempontból még számos problémára vonatkozóan adhat felvi­lágosítást és ezért a kongresszus kívánatos­nak tartotta, hogy az érdekelt államok szak­embereiből bizottság alakuljon, amely meg­állapitja elsősorban az itt fölvetődő problé­mákat, másodsorban a legjobb módszert és azokat az utakat, amelyek ezeknek a prob­lémáknak a megöl dúsához vezethetnek. A kongresszus felkérte Tompa Ferenc dr.-t, aki a kérdéses anyagnak legjobb ismerője, hogy szervezze meg az ezirányu kutatást. A terv szerint a bizottság munkálkodásának kiindulása az a tanulmányút volna, amelyet a dunavidéki országok régészei két évenkint szoktak tartani és amely 1988. őszén éppen ezt a célt szefm előtt tartva Budapestről indulna ki. Ez alkalommal felkeresnék Jugoszlávia és Bulgária számbajöhető legfontosabb terüle­teit. A kutatások, amelyeket minden ország természetszerűen saját feladataként végez, remélhetően meghozzák a kivánt eredményt: megtalálják azokat a hiányzó láncszemeket, amelyek elsősorban a kréta-mykénei és a hellenisztikus kultúrát az őskor folyamán ősz- szekötöttók Európával. Az ember játszik a koporsóval és a halál gondolatával is Különös szeszélyek a végső dolgok birodalmában — Akik még a világtól való megválásból is színjátékot csinálnak Prága, szeptember 5. Olyan dolog a koporsó, hogy hz ember akkor is, ha a huszadik század­nak teljesen modern és romantikától mentes gyermeke, kitér előle. Gyakran észre sem vesz- szük, szinte tudat alatt dolgozik bennünk a ha­lállal szemben érzet iszony, amikor letérünk a járdának arról a szakaszáról, amely koporsó­üzlet előtt vezet. Bár manapság egyáltalán nem szép áz élet és nincs semmi olyan vigasztaló motívum benne, hogy lelkendezhetnénk érte, mégis magátólértetődő dolog, ka a halállal és annak egyik szimbólumával, a koporsóval szemben meglehetős tartózkodással viselke­dünk. Ez az inkább fizikai tartózkodásunk azonban sohasem volt akadálya annak, hogy az ember lelkileg és szellemileg ne foglalkozzék mind intenzivebben a koporsó, a halál és a túlvilág problémáival. A történelem nagyon sok külö­nös példát hoz föl az embernek és a koporsó­nak a viszonyáról. Elmondja a história, hogy a szerencsétlen örült Janka, a spanyol Szép Fülöpnek hitvese — aki, szegény, olyan halá­los gyötrelmeket szenvedett férjének tényleg elkövetett, vagy csupán vélt hűtlensége miatt — tulajdonképpen csak akkor találta meg nyu­galmát és boldogságát, amikor férje meghalt. Mert a halott aztán kizárólag az övé maradt, azt senki el nem vehette tőle. Bebalzsamozta tehát a világszép férfi holttes­tét, üvegkoporsóba záratta és ezt a koporsót hónapokon át magával hurcolta egyik vá­rosból a másikba s kedves férjének ágya mellett vettetett magának is ágyat. Elmondja a história, hogy nagyon sok kiemel­kedő történelmi alak kokettált a halál gondo­latával. II. Füiöp spanyol király, a „világ ura“, gyak­ran ravataloztatta föl magát fényes pompájú ágyán és ilyenkor lornyonjával kritikus szemmel vizs­gált) meg mindent, vájjon megfelelő losí-e a tényleges föLravatalozás, amelyet már nem tud ellenőrizni. Wallensteinről is hasonló dolgokat tudnak. Persze, ő már szerényebb volt, a kapu­cinus barát egyszerű csuhájában feküdt min­dig a jelképes halottas ágyra és ilyenkor szí­nészeket hozatott, akik az ő szerzetté nekroló­got recitálták tragikus pátosszal a „halottas" ágy mellett. Még a mi korunkban is követik ezeket a fai­rre történelmi példákat és gyakran hallunk olyan esetekről, amelyekben mintegy főipróbát tartanak az utolsó ut gondos előkészitése cél­jából. Es ezt egyaránt csinálják nagyok és ki­csik. A bukaresti egyetem orvosi fakultásának ordináriusa, Trandafire&cu professzor, aki nyil­vánvalóan rendkívül hajlamos a keleti miszti­kumra, * öngyilkossága előtt két héttel díszes ágyban fölravaíaloztatta magát és tükröt tétetve maga elé, hosszasan szemlélte, vájjon a fe­születet helyesen tartja-e összecsukott kezei között. Hasonlóan kokettált a halállal egy Stilling An­na nevű újvidéki nő, aki hónapokkal halála előtt valóságos exerciciumokat tartott kopor­sójában, minden dolgot elrendezett a koporsó körül, a legcsekélyebbre is kiterjedt a figyelme. Hogy mennyi legyen a koszorú, a virág, mi­lyen legyen a szinük, hogy helyezzék el őket, hol álljanak a gyertyák és amikor már minden tökéletesen egybevágott, akkor szépen belefe­küdt a koporsóba, s magnéziumféhy mellett le­fényképezhette magát, hogy még lássa saját ra­vatalának fényképét, rajta önmagával, a „ha­lottak'. Másrészt azonban, amint fönt már mondott tűk, a halálra való gondolás nem jelent min­denki számára vidám és fölüditő dolgot és nem ad alkalmat ilyen frivol é6 kokett játékra a világtól való megváltás tudata. Sőt. igen gyak­ran hallunk hátborzongató eseményekről is be­számolót. amelyek ennél a válásnál bekövet­keznek. Nemrégiben Tátarpaszardzsik közelé­ben, egy kis bolgár faluban temették a bitót és 1982 szeptember 6, kedd. a község jó vezetőjének koporsóját a falu ap- raja-nagyja mélyen megrendült lélekkel kö- vetto az utolsó útra. Amikor a nyitott sir szá­jánál a koporsóra Tá akarták csukni a fedőt — mert a közeli keleten a koporsót egészen a sir szájáig nyitva viszik és csupán a sírba való le- bocsátás előtt szögezik le a fedőt —, a halott polgármester hatalmas lendülettel kiugrott a koporsóból. Bizonyára borzalmas hatású jelenet volt ez, de még borzalmasabb volt az az eset, amely nemrégiben történt meg Brekan szerb faluban. Itt még megvan az a régi babona, hogy az em­berek haláluk után még nem nyugodhatnak meg sírjukban, hanem még egy ideig vámpír alakjában bolyongónak a földön. Ez a néphit szerint borzalmas időszak a halott szempont­jából és a halottat csak úgy lehet megszabadí­tani a halál utáni vándorlás borzalmaitól, ha a hullát szilárdul leszögezik a koporsóba. Ami­kor egy Popovics nevű gazdag paraszt meg­halt és fölravatalozták, veje a kovácsnál hosz- szu szöget szerzett be, hogy apósát megszaba­dítsa a várható lelki kinoktól. Kalapácsot ragadott a kezébe és a szöget fölülről, ahol a fej feküdt, beverte a kopor­sóba. Borzalmas orditás reszketteíte meg a gyászolókat s a koporsóból fölüvöltő hang bizonyította, hogy a gazdag paraszt csak tetszhalott volt, de most a koponyájába vert szög magáhoztérí- tette. Azt hihetnék, hogy az após tulajdonkép­pen rendkívül hálás' lehetett volna a vő irá­nyában, mert a szögbeveréssel megmentette őt attól a borzalomtól, hogy esetleg elevenen te­messék el. Az öreg, gazdag paraszt azonban azzal a szkepszissel, amely korunk sajátsága és amellyel gazdag parasztok mindig éreztek szegény vökkel szemben, elküldött a csend­őrökért, vejét elfogatta és azzal vádolta meg, hogy gyilkosságot kísérelt meg ellene. A bíró­ságnak ugyancsak nehéz dolga lesz az eset el­bírálásánál. Pályázati hirdetmény a prágs?, Lrüttsií és pgsssngi magyar mensa kedvezményes iránt as 1932-33 ískeSai év S. felében Mindazon szlovenszkói és ruszinszkói ma­gyar nemzetiségű főiskolai hallgatók, akik tanulmányaikat a prágai, brünni és pozsonyi főiskolákon végzik és az 1932—33. iskolai év­ben díjtalan vagy féláru étkezési kedvez­ményben részesülni kívánnak, kérvényüket az alábbiak tekin tel bévé telével nyújtsák be a Társadalmi Nagybizottság elnökségéhez. És pedig, akik a kedvezményt a prágai men­zán kérik, eziránti kérvényüket ajánlott le­vélben küldjék be Törköly József dr. nem­zetgyűlési képviselő címére. Rimaszombatba, Rim. Sobotára, akik pedig ugyanezeket a brünni és pozsonyi menzán kérik, azok kér­vényüket a Nagybizottság elnökségéhez cí­mezve, Janson Jenő tanár, Bratislaya-Po- zsony, Safarik-tér 4. I. 6. címre továbbítsák. I. A bélyegtelen kérvénynek tartalmaznia kell az alábbi sorrendben a következőket: I. a kérelmező vezeték és keresztnevét; 2. az egyetem; 3. a fakultás teljes megnevezé­sét; 4. az immatrikuláció kelte; 5. hányadik félévre iratkozik; 6. állandó lakhely; 7. ille­tőség; 8. vallás; 9. teljes születési dátum; 10. esetleges élvezett ösztönéij vagy más segély; 11. nyilatkozat, hogy a menza házirendjének magát aláveti és azt betartja; 12. a tandíj- mentesség kelte és száma; 13. ifjúsági tag­ság igazolása. II. Díjtalan vagy féláru kedvezményben csak azon szegénysorsu főiskolai hallgatók részesülhetnek, akik a főiskola tanulmányi és vizsgarendje által előirt módon eredmé­nyes eióhaladást tudnak igazolni és erkölcsi maga viseletűk kifogástalan. Ezért eredetiben vagy hivatalos másolatban melléklendők: 1. oly szegénységi-vagyontalansági bizonyít­vány, amilyet a főiskola a tandi jelenged és iránti kérvényekhez megkövetel; 2. tanulmá­nyi előmenetelt igazoló iratok (az elsőévesek­nél érettségi, a magasabb évfolyamoknál kol­lokviumi, államvizsgái, szigorlati bizonyít­vány. A díjtalan vagy fél árukedvezményt a ked­vező elintézés reményében csakis oly főisko­lai hallgatók kérhetik, akiknek tanulmányi előmenetelük alapján tandijelengedésre igé­nyük van. Az eredeti okmányok visszaküldésére és a bizottsági határozat közlésére ajánlási bélyeg­gel ellátott és megcímzett válaszboríték csa­tolandó. A kérvények beküldési határideje 1982 szeptember 8. Az ezentúl beérkező vagy hiá­nyosan felszerelt kérvényeket a bizottság nem veszi figyelembe. A beérkező kérvények is természetszerűen csak annyiban lesznek fi­gyelembe vehetők, amennyiben azt a menza költségvetése meg fogja engedni, illetve a bi­zottság Indokolás nélkül is redukálja az igé­nyeket. Az esetleg megadott kedvezmény az 1932— 33. tanév első szemeszterére érvényes, más­ra át nem ruházható és a menzabizottság ha­tározatával bármikor meg is vonható. Grosschmid Géza dr. Törköly József dr. a menzabizottság a menzabizottság elnöke. társelnöke. Janson Jenő előadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom