Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-04 / 202. (3015.) szám
1832 szeptember 4, T&»árn.apCsehszlovák naradékbirtokok a köztársaság magyar etnikumában Irta: JAROSS ANDOR A földhivatal elnöke álltai kiadott legutóbbi beszámoló szép közgazdasági okfejtéssel magyarázza meg, hogy miért volt szükség a földreform végrehajtása folyaimán • AJ 1 A NIZZA kávéházban \ 3 ma és minden nap a közkedvelt Cigány- t 1 prímás* Hagymézy Dezső játszik mester- ► 13 zenekarával. Szabad bemenet. Szólista t 3 Balogh Bandi. £ 3 ► o▼▼▼TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTtTTTTTTTTTTTTTTTTVO ma radékbirtokokat létesíteni- A papíron so- rakozó bétáik látszólag őszinte logikával olvastatják: „A modem mezőgazdasági kultúra és haladás érdekében a kis parcellákra felosztott területek között, ahol a kis földművesek gyengébb anyagi készültsége nem teszi lehetővé a modern haladást, létesültek a maradékbirtokok, hogy mintául szolgáljanak a föld művelését és kezelését illetően a kisembereknek. A maradékbirtokok imigy komoly szociális és nemzetgazdasági célt szolgálnak." A csehszlovákiai magyar közvélemény túl van már azon, hogy kételyei támadhassanak a maradékbirtokok igazi célját illetőleg, sőt tovább megyek, a külföldön, ahol csak némileg érdeklődnek Középeurópa mai viszonyairól, is tudnak már a csehszlovák „zbytkárok" nem közgazdasági, hanem nemzetpolitikai feladatáról. A csehszlovák nacionalista földreform, mely a telepítések révén erőszakosan óhajtotta korrigálni az etnográfiai térképet, gondoskodott arról is, hogy a csehszlovák eleim túlsúlya a telekkönyvben is minél előbb biztosítva legyen. Ennek a feladatnak volt alkalmas eszköze a maradékibiríok, mely egyben azt jelentette, hogy a magyar etnikumban százával jelentek meg az uj földes urak, akik az, ottani tősgyökeres lakosság közé idegen nemzeti szellemet, más kultúrát hoztak magúkkal és hivatva voltak átvenni azt a közéleti, gazdasági és szociális vezető szerepet, melyet minden demokrácia és egyenlőség mellett nálunk egy nagyobb földibirtok tulajdo- ma is jelent. _£vyt Nincs szerepe a gúnynak abban, mikor azt mondják, hogy egy „uj nemességet" akartak installálni a marad ékbirtokosok személyében. Egy azóta elhunyt agrárpárti politikus mondta nekem úgy 1921- körül: ..Nagyon félünk tőle, hogy a magyar föld hi rfokososztály befolyása a nagy földműves- rétegekre nehezen fog megszűnni, mert nekünk nincs földbirtokososztályunk, azért kell nekünk ilyen osztályt a földreform révén teremtenünk-" Természetesen kérdés, hogy vájjon nemzetpolitikai szempontból ez a behelyettesít esi módszer szükséges-e és nem becsülték-e túl a magyar föl db irt-ok osság hatóerejét, de mindenesetre gyakorlati gondolat volt, hogy ilyen elv védelme alatt néhány száz vagyontalan ember tekintélyes földbirtokra tehetett szert a centralista politika érdekében Ma megállapítható, hogy a maradékibirto- kosok — különösen a' csehszlovák agrárpárt révén — tekintélyes közéleti szerephez jutottal:, ami nem volt nehéz szerep, ha tekintetbe vesszük., hogy nagyon sok aktiv politikus, vagy azok rokonai lettek a földreform végrehajtóinak jóvoltából a csallóközi róna vagy a Garammente egy-egy szép földdérabjának uj uraiNagyon érdekes lenne, ha a statisztika módot adna, hogy bepillanthassunk a maradó kibírtok ok pártállás szerinti beosztásába, sajnos az adatok ilyenirányú felosztása hiányzik s igy csak találgatásokra vagyunk utalva, hogy a kormányban levő pártok mi- ’ven arányban tudták híveiket jutalmazni. Magyar nemzetpolitikai szempontból ez végre nem is érdekel bennünket, csupán az, hogy a magyar etnikum mekkora felületén terjeszkednek az uj nemesi stallumok. Szlovenszkó és Kárpátalja egész területén a földreform uj birtokviszonyt idézett elő összesen 560.57102 ha-ron, ebből kis parcellákra felesz- ha % látott (telepeseket is beszámítva) 265.864 39 47-43 maradékbirtok 57.975.29 10-34 egyéb nagyobb ob- jek t um ok (községek, köztestületek birtokában) 96.624-71 17.24 államosittatott 140.106-63 24.99 Szlovenszkón és Kárpátalján tulajdonképpen szociális célt szolgáló felosztás alá a rendelkezésre álló terület mindössze 47.43 százaiéira került. 52-57 százalék, tehát a nagyobbak rész .nemzetpolitikai cél szolgálatába volt állítva, mert a maradékbirtokok és államosított területek mellett az úgynevezett egyéb objektumok szlovák és ruszin községeknek, vagy szlovák és ruszin köztestületeknek a birtokába jutót,tak. Tekintettel arra, hogy a magyarság települési területe végig a termékeny lapályok, a folyók alsó folyása és az enyhén dombos vidékből áll, a magyar etnikumot leginkább a felosztásra kerülő terület mezőgazdasági mii vele tü része érdekélte. A maradékbirtokok pedig úgyszólván kizárólag mezőgazdasági területen létesültek, úgy hogy a százalékszerü arány 10-34 százalékról 15.42 százalékra emelkedik a mezőgazdasági területet véve alapul. A csehszlovákiai magyar etnikum földművelésre használt területe 708-720 ha-t tesz ki, ebből telepekre felhasználtak 34.853 ha-t, maradékbirtokokra 57.975 ha-t, azaz ily célból összesem 92.828 ha-t nácianalizáltak a magyar nemzeti vagyoniból. Ez az egész magyarlakta te rület mezőgazdasági részének 14 százalékát jelenti- A maradékbirtokok maguk ebből 8.33 százalékot foglalnak leszámításomban a maradékbirtokok összterületét a magyar etnikum terhére irom, mert tény, hogy a maradékbirtokok csak a magyar többségű és vegyes magyar-szlovák járásokban létesültek, míg a tiszta szlovák járások felosztásra kerülő földjei úgyszólván százszázalékbam kis. igénylők kezébe kerültek. A földhivatal legutóbbi kiadványa közli a maradékbirtokok számát a maradékbirtokos tulajdonosok foglalkozása, hivatása szerint. Nem lesz érdektelen, ha ezen statisztikai kimutatásból néhány adatot illusztrálásul ideiktatok: Szlovenszkón összesen 517 maradékbirtokos van, akik hivatás szerint igy oszlanak meg; kártalanított mezőgazdasági hi% v a tálnak 54 10.4 kártalanított bérlő 47 9.1 igénylő különös mezőgazdasági szak képzettséggel 23 4.4 volt bérlő 2 0.4 lefoglalt birtok helyett maradékbirtokkal kártalanított 5 1-0 egyéb mezőgazdasági foglalkozású 245 47-4 légionárius 24 4.6 ■egyéb igénylő 46 8.9 egyesületek 3 0.6 ■állam tulajdon 41 7.9 községi tulajdon 2 0.4 mezőgazdasági szövetkezet 5 1-0 emberi és szociális célú intézet 4 0-8 szak testületek és iskolák 9 1.7 mezőgaadasági részvénytársaság 4 0.8 közbirtokosság 2 0.4 úrbéresek 1 0.2 összesen 517 100.0 Kárpátalján a maradékbirtokosok száma 27, ezek megoszlása: % kártalanított hivatalnok 5 18-5 kártalanított bérlő 1 3-7 égjél) mezőgazd. foglalkozású 9 33.4 légionárius 5 18.5 egyéb igénylő 1 3.7 államtulajdon 3 11.1 községi tulajdon 2 7-4 mezőgazdasági részvénytársaság 1 3-7 összesen 27 100.0 Remarque: ■ ----------Il laton £\ m:isr a ~ íj JTtSÉV JlpllÉ nap babonázva, líöllí70í i í j j bosszúság bosszúságra halmoíSí^ifl/jFíl Ili ) zódik. Erősen bosszankodva vagy Wv l jjjj ^ rezignálva menekül haza, hogy i" 1 •■ ■—■ ■ rádiója utján ismét kibéküljön Ijí a világgal. Ez azonban csak ak|j « h I Sjl m I í\ [ \_____ . kor fo8 önnek sikerülni, ha a felI v evés osztatlan örömet okoz. ______________ Használjon PEllTRIX anód:“ ::v j h a v-.^ ^"'"■*■*•4 elemet és meglepődik a fel vevés f*A‘‘8 A14 I ;• \ \ zavartalanságától és az elem tari Á vÉísfe *^SS,*S^61, úgy hogy mindig ezt MIMII a n,ArkAt r°gia kérniPortóköltség^— | A NAGYIG É NY Ü E K EL E M E. u anve e ezesne Látogassa meg kiállításunkat a Mintavásár palotában 1327sz. alatt. 5 — Ke Ez a táblázat nem igényel részletes magyarázatot, nehogy azonban kis félreértésre is alkalmat adjon és nemzet,politikai megállapításaim hitelét befolyásolhassa, a tájékozatlanok érdekében megemlítem: A kártalanított mezőgazdasági hivatalnokok és bérlőik első pillanatra magas száma nem azt jelenti, hogy itt magyar nemzetiségű emberek is jutottak maradékbirtokhoz, ezek kivétel nélkül olyan volt tisztviselők és bérlők, akik a csehszlovák nemzethez tartoztak s igy mint ilyenek he voltak illeszthetők a nemzeti földbiríokreform programjába. A többi csoport kétségtelenül fedi azt a feladatot, melyet a föld nacionali- zálása jelentett. Az egyéb mezőgazdasági foglalkozású és egyéb igénylők neve alatt ■szerepelnek kétségtelenül az uj „nemesség" igazi tagjai, akik politikai szerepük, politikai befolyásuk és egyéb, az állam alapi fással vonatkozásba hozható tevékenységük révén tartottak igényt maradékbirtoikra. Ezek közül legtöbben nem rendelkeznek semmiféle mezőgazdasági szaktudással, földjüket nem magúk művelik, hanem borsos áron bérbe adták. Ehelyütt nehéz lenne Vozeni- leknek igazolni, hogy mint képzeli ezen maradékbirtokosok a mezőgazdasági tudást propagáló tevékenységé!- Egyébként is sokat lehetne beszéli és írni arról, vájjon a földművelés azon módja, melyet a mnra- dé’kbirtokosoik kul táv álnak, mennyiben felel meg ezen feladatnakA maradékbirtokos majorját messziről megkülönbözteti a birtok kitérj-edéséhez és a többi mezőgazdasági épület mértékéhez aránytalan nagyságú hatalmas dohánypajta. A dohánytermelésben fekszik a maradék- birtolios anyagi léte és boldogulása, földterületének aránytalanul nagy részét, minden józan vetőíorgót megcsufoló módon, ülteti be dohánnyal. A maradékbirtokos mindig a legdrágább dohányt szállítja az államnak, legalább is a beváltás számadatai ezt igazolják. Ez látszólag nem nemzetpolitikai. hanem közgazdasági kérdés, pedig lényeges nemzetpolitikai oldala van: Szlovenszlkón és Kárpátalján a magyarlakta terület alkalmas csak dohánytermelésre, viszont az állam dohányraktárai és a szükséglet alapián csupán egy bizonyos felületen lehet dohányt engedélyezni, mennél többet engedélyeznek a m a radékbir tokosoknak, annál jobban kell csökkenteni a többi, többnyire magyar kistermelőnek jutó dohányterm-elé- si engedélyt. Miután múltkori, a telepítésekről szóló cikkemnek a magyarnyelvű csehszlovák lapok egynémelyükében visszhangja támadt, néhány szóval kiférek röviden a régi nagyElőfizetőink figyelmébe i Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési dijia! hátralékban vannak, vagy esedékes elő- fizetési dijaikat nem küldték be, sziveskeá enek a számlázott összeget postafordultával hiadóhwattunkhoz juttatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk, A P. M. fi. Kiadóhivatala. birtokosok szerepére a maradékbirtokokkal kapcsolatosan. Az egyik kormánylap ugyanis jő szolgálatot akarva tenni kenyéradójának, úgy állította be a magyar földbirtokosokat, mintha ők volnának az okai a telepítéseknek és maradékbirtokok rendszerének- Ezen állítást ebben a formában nem is érdemes hatálytalanítani, annyira nevetséges- A maradék'birtoikok kiosztásánál, illetve eladásánál azonban bizonyos szerep jutott helyenként és esetenként a régi nagybirtokosnak, ez a szerep nagyjában teljesen passzív volt, mert mindössze azt jelentette, hogy a földhivatal olyan objektumoknál, ahol pozitív tervei nem voltak, engedélyt adott a tulajdonosnak, hogy bizonyos területet „szabad kézből" eladhasson. Ez a szabad kézből Vedó eladás azt jelentette, hogy a földhivatal egy vevő-névsort nyújtott át, akiknek a birtok elidegeníthető volt, illetve eleve meghatározta, kinek és milyen áron adható el. Bár a magyar nagybirtokosak közül akadtak egyesek, akik a vagyonmentés lázában megfeledkeztek a magyar 'nemzete öli tik n: szempontról. azonban távol mennénk és az objektivitás talaját messze elkerülnék, ha a földreform nemzetpolitikai kártételének felelősségéből egv jottányit is áthárítanánk a kormánypártok vállairól a ezen esetben szenvedő alanyt jelentő magyar nagybi r tokosok ra A gazdasági válság a könnyű meggazdagodás reményétől áthatott nvirudékbirfokosok között is elvégezte puszii tó munkáját, l^egtcbb maradékbirtokos — miután aránylag olcsón jutott a földhöz — néhány év jövedelmével képzelte kiegyenlíteni a felvett kölcsönt. Az a „lefejő" gazdálkodás, mely ezeken a birtokokon megindult, egyszerre az adósságok összecsapni készülő hullámai közé juttatta a büszke „uj nemest"- A csehszlovák agrárpárt politikai követeléssé tette a mar ad ékbirtokosok megsegítését- Prágában már suttogtak azokról a milliókról, melyek szükségesek a ni arad ékbirtokosok megmentéséhez. Az objektív szemlélő pedig megállapíthatta, hogy a maradékbirtokosok közéleti tekintélye, gazdasági és szociális hatóereje, mely kezdetben tényleg érezhető volt a köztársaság magyar etnikumában, rohamosan gyengült. Gyengítették ezt részben önmaguk is, mikor a földhivatal utján szerzett maradékbirtokukat áruba bocsátva — mert ilyen esetek is fordultak és fordulnak még elő — tényleg -szabad kézből akarnak egyenesen valamely földtulajdonostól, lehetőleg nem a délvidéken, más birtokot venni. A pirostetős telepek mellett a maradék-, birtokosok dohánypajtás majorjai és uj kastélyai bántó színfoltok a köztársaság magyar etnikumában. - A magyar földműves- ember nem tekintheti gazdatestvérének és ■sorstársának, de még kevésbé tani tómesterének azt a jövevényt, aki ennek a földnek a zsírján jön meggazdagodni, melyhez semmiféle történelmi, nemzeti vagy családi tradíció sem kapcsolja A magyar nemzetpoliíika nem mondani le arról, hogy a magyar etnikumban a termő föld ezt a magyar népet illeti meg Ez egyelőre paeiresértékü követelés, de a történelmi jövő érdekébein fel kell állítanunk^^gM-MAG^st-HiULar> ^
