Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-04 / 202. (3015.) szám

1832 szeptember 4, T&»árn.ap­Csehszlovák naradékbirtokok a köztársaság magyar etnikumában Irta: JAROSS ANDOR A földhivatal elnöke álltai kiadott leg­utóbbi beszámoló szép közgazdasági okfej­téssel magyarázza meg, hogy miért volt szükség a földreform végrehajtása folyaimán • AJ 1 A NIZZA kávéházban \ 3 ma és minden nap a közkedvelt Cigány- t 1 prímás* Hagymézy Dezső játszik mester- ► 13 zenekarával. Szabad bemenet. Szólista t 3 Balogh Bandi. £ 3 ► o▼▼▼TTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTtTTTTTTTTTTTTTTTTVO ma radékbirtokokat létesíteni- A papíron so- rakozó bétáik látszólag őszinte logikával ol­vastatják: „A modem mezőgazdasági kultú­ra és haladás érdekében a kis parcellákra felosztott területek között, ahol a kis föld­művesek gyengébb anyagi készültsége nem teszi lehetővé a modern haladást, létesül­tek a maradékbirtokok, hogy mintául szol­gáljanak a föld művelését és kezelését ille­tően a kisembereknek. A maradékbirtokok imigy komoly szociális és nemzetgazdasági célt szolgálnak." A csehszlovákiai magyar közvélemény túl van már azon, hogy kételyei támadhas­sanak a maradékbirtokok igazi célját illető­leg, sőt tovább megyek, a külföldön, ahol csak némileg érdeklődnek Középeurópa mai viszonyairól, is tudnak már a csehszlo­vák „zbytkárok" nem közgazdasági, hanem nemzetpolitikai feladatáról. A csehszlovák nacionalista földreform, mely a telepítések révén erőszakosan óhajtotta korrigálni az etnográfiai térképet, gondoskodott arról is, hogy a csehszlovák eleim túlsúlya a telek­könyvben is minél előbb biztosítva legyen. Ennek a feladatnak volt alkalmas eszköze a maradékibiríok, mely egyben azt jelentette, hogy a magyar etnikumban százával jelen­tek meg az uj földes urak, akik az, ottani tősgyökeres lakosság közé idegen nemzeti szellemet, más kultúrát hoztak magúkkal és hivatva voltak átvenni azt a közéleti, gazdasági és szociális vezető szerepet, me­lyet minden demokrácia és egyenlőség mel­lett nálunk egy nagyobb földibirtok tulajdo- ma is jelent. _£vyt Nincs szerepe a gúnynak abban, mikor azt mondják, hogy egy „uj nemességet" akartak installálni a marad ékbirtokosok személyében. Egy azóta elhunyt agrárpárti politikus mondta nekem úgy 1921- körül: ..Nagyon félünk tőle, hogy a magyar föld hi rfokososztály befolyása a nagy földműves- rétegekre nehezen fog megszűnni, mert ne­künk nincs földbirtokososztályunk, azért kell nekünk ilyen osztályt a földreform ré­vén teremtenünk-" Természetesen kérdés, hogy vájjon nemzetpolitikai szempontból ez a behelyettesít esi módszer szükséges-e és nem becsülték-e túl a magyar föl db irt-ok os­ság hatóerejét, de mindenesetre gyakorlati gondolat volt, hogy ilyen elv védelme alatt néhány száz vagyontalan ember tekintélyes földbirtokra tehetett szert a centralista po­litika érdekében Ma megállapítható, hogy a maradékibirto- kosok — különösen a' csehszlovák agrár­párt révén — tekintélyes közéleti szerep­hez jutottal:, ami nem volt nehéz szerep, ha tekintetbe vesszük., hogy nagyon sok aktiv politikus, vagy azok rokonai lettek a föld­reform végrehajtóinak jóvoltából a csalló­közi róna vagy a Garammente egy-egy szép földdérabjának uj urai­Nagyon érdekes lenne, ha a statisztika módot adna, hogy bepillanthassunk a mara­dó kibírtok ok pártállás szerinti beosztásába, sajnos az adatok ilyenirányú felosztása hiányzik s igy csak találgatásokra vagyunk utalva, hogy a kormányban levő pártok mi- ’ven arányban tudták híveiket jutalmazni. Magyar nemzetpolitikai szempontból ez vég­re nem is érdekel bennünket, csupán az, hogy a magyar etnikum mekkora felületén terjeszkednek az uj nemesi stallumok. Szlovenszkó és Kárpátalja egész területén a földreform uj birtokviszonyt idézett elő összesen 560.57102 ha-ron, ebből kis parcellákra felesz- ha % látott (telepeseket is beszámítva) 265.864 39 47-43 maradékbirtok 57.975.29 10-34 egyéb nagyobb ob- jek t um ok (községek, köztestületek birtoká­ban) 96.624-71 17.24 államosittatott 140.106-63 24.99 Szlovenszkón és Kárpátalján tulajdonkép­pen szociális célt szolgáló felosztás alá a rendelkezésre álló terület mindössze 47.43 százaiéira került. 52-57 százalék, tehát a na­gyobbak rész .nemzetpolitikai cél szolgála­tába volt állítva, mert a maradékbirtokok és államosított területek mellett az úgyne­vezett egyéb objektumok szlovák és ruszin községeknek, vagy szlovák és ruszin köz­testületeknek a birtokába jutót,tak. Tekintettel arra, hogy a magyarság tele­pülési területe végig a termékeny lapályok, a folyók alsó folyása és az enyhén dombos vidékből áll, a magyar etnikumot legin­kább a felosztásra kerülő terület mezőgaz­dasági mii vele tü része érdekélte. A mara­dékbirtokok pedig úgyszólván kizárólag me­zőgazdasági területen létesültek, úgy hogy a százalékszerü arány 10-34 százalékról 15.42 százalékra emelkedik a mezőgazdasági te­rületet véve alapul. A csehszlovákiai ma­gyar etnikum földművelésre használt terü­lete 708-720 ha-t tesz ki, ebből telepekre felhasználtak 34.853 ha-t, maradékbirtokok­ra 57.975 ha-t, azaz ily célból összesem 92.828 ha-t nácianalizáltak a magyar nem­zeti vagyoniból. Ez az egész magyarlakta te rület mezőgazdasági részének 14 százalékát jelenti- A maradékbirtokok maguk ebből 8.33 százalékot foglalnak le­számításomban a maradékbirtokok össz­területét a magyar etnikum terhére irom, mert tény, hogy a maradékbirtokok csak a magyar többségű és vegyes magyar-szlovák járásokban létesültek, míg a tiszta szlovák járások felosztásra kerülő földjei úgyszólván százszázalékbam kis. igénylők kezébe ke­rültek. A földhivatal legutóbbi kiadványa közli a maradékbirtokok számát a maradékbirtokos tulajdonosok foglalkozása, hivatása szerint. Nem lesz érdektelen, ha ezen statisztikai kimutatásból néhány adatot illusztrálásul ideiktatok: Szlovenszkón összesen 517 maradékbirto­kos van, akik hivatás szerint igy oszlanak meg; kártalanított mezőgazdasági hi­% v a tálnak 54 10.4 kártalanított bérlő 47 9.1 igénylő különös mezőgazdasági szak képzettséggel 23 4.4 volt bérlő 2 0.4 lefoglalt birtok helyett mara­dékbirtokkal kártalanított 5 1-0 egyéb mezőgazdasági foglalko­zású 245 47-4 légionárius 24 4.6 ■egyéb igénylő 46 8.9 egyesületek 3 0.6 ■állam tulajdon 41 7.9 községi tulajdon 2 0.4 mezőgazdasági szövetkezet 5 1-0 emberi és szociális célú intézet 4 0-8 szak testületek és iskolák 9 1.7 mezőgaadasági részvénytársaság 4 0.8 közbirtokosság 2 0.4 úrbéresek 1 0.2 összesen 517 100.0 Kárpátalján a maradékbirtokosok száma 27, ezek megoszlása: % kártalanított hivatalnok 5 18-5 kártalanított bérlő 1 3-7 égjél) mezőgazd. foglalkozású 9 33.4 légionárius 5 18.5 egyéb igénylő 1 3.7 államtulajdon 3 11.1 községi tulajdon 2 7-4 mezőgazdasági részvénytársaság 1 3-7 összesen 27 100.0 Remarque: ■ ----------­Il laton £\ m:isr a ~ íj JTtSÉV JlpllÉ nap babonázva, líöllí70í i í j j bosszúság bosszúságra halmo­íSí^ifl/jFíl Ili ) zódik. Erősen bosszankodva vagy Wv l jjjj ^ rezignálva menekül haza, hogy i" 1 •■ ■—■ ■ rádiója utján ismét kibéküljön Ijí a világgal. Ez azonban csak ak­|j « h I Sjl m I í\ [ \_____ . kor fo8 önnek sikerülni, ha a fel­I v evés osztatlan örömet okoz. ______________ Használjon PEllTRIX anód­:“ ::v j h a v-.^ ^"'"■*■*•4 elemet és meglepődik a fel vevés f*A‘‘8 A14 I ;• \ \ zavartalanságától és az elem tar­i Á vÉísfe *^SS,*S^61, úgy hogy mindig ezt MIMII a n,ArkAt r°gia kérni­Portóköltség^— | A NAGYIG É NY Ü E K EL E M E. u anve e ezesne Látogassa meg kiállításunkat a Mintavásár palotában 1327sz. alatt. 5 — Ke Ez a táblázat nem igényel részletes ma­gyarázatot, nehogy azonban kis félreértésre is alkalmat adjon és nemzet,politikai megál­lapításaim hitelét befolyásolhassa, a tájéko­zatlanok érdekében megemlítem: A kártalanított mezőgazdasági hivatalno­kok és bérlőik első pillanatra magas száma nem azt jelenti, hogy itt magyar nemzetisé­gű emberek is jutottak maradékbirtokhoz, ezek kivétel nélkül olyan volt tisztviselők és bérlők, akik a csehszlovák nemzethez tartoztak s igy mint ilyenek he voltak il­leszthetők a nemzeti földbiríokreform pro­gramjába. A többi csoport kétségtelenül fedi azt a feladatot, melyet a föld nacionali- zálása jelentett. Az egyéb mezőgazdasági foglalkozású és egyéb igénylők neve alatt ■szerepelnek kétségtelenül az uj „nemesség" igazi tagjai, akik politikai szerepük, politi­kai befolyásuk és egyéb, az állam alapi fás­sal vonatkozásba hozható tevékenységük ré­vén tartottak igényt maradékbirtoikra. Ezek közül legtöbben nem rendelkeznek semmi­féle mezőgazdasági szaktudással, földjüket nem magúk művelik, hanem borsos áron bérbe adták. Ehelyütt nehéz lenne Vozeni- leknek igazolni, hogy mint képzeli ezen maradékbirtokosok a mezőgazdasági tudást propagáló tevékenységé!- Egyébként is so­kat lehetne beszéli és írni arról, vájjon a földművelés azon módja, melyet a mnra- dé’kbirtokosoik kul táv álnak, mennyiben felel meg ezen feladatnak­A maradékbirtokos majorját messziről megkülönbözteti a birtok kitérj-edéséhez és a többi mezőgazdasági épület mértékéhez aránytalan nagyságú hatalmas dohánypajta. A dohánytermelésben fekszik a maradék- birtolios anyagi léte és boldogulása, föld­területének aránytalanul nagy részét, min­den józan vetőíorgót megcsufoló módon, ül­teti be dohánnyal. A maradékbirtokos min­dig a legdrágább dohányt szállítja az állam­nak, legalább is a beváltás számadatai ezt igazolják. Ez látszólag nem nemzetpolitikai. hanem közgazdasági kérdés, pedig lényeges nemzetpolitikai oldala van: Szlovenszlkón és Kárpátalján a magyarlakta terület alkal­mas csak dohánytermelésre, viszont az ál­lam dohányraktárai és a szükséglet alapián csupán egy bizonyos felületen lehet do­hányt engedélyezni, mennél többet engedé­lyeznek a m a radékbir tokosoknak, annál jobban kell csökkenteni a többi, többnyire magyar kistermelőnek jutó dohányterm-elé- si engedélyt. Miután múltkori, a telepítésekről szóló cikkemnek a magyarnyelvű csehszlovák la­pok egynémelyükében visszhangja támadt, néhány szóval kiférek röviden a régi nagy­Előfizetőink figyelmébe i Felkérjük azokat az igen tisztelt Előfizetőinket, akik az előfizetési dijia! hátralékban vannak, vagy esedékes elő- fizetési dijaikat nem küldték be, sziveskeá enek a szám­lázott összeget postafordultával hiadóhwattunkhoz jut­tatni, nehogy a lap küldését be kelljen szüntetnünk, A P. M. fi. Kiadóhivatala. birtokosok szerepére a maradékbirtokokkal kapcsolatosan. Az egyik kormánylap ugyan­is jő szolgálatot akarva tenni kenyéradójá­nak, úgy állította be a magyar földbirtoko­sokat, mintha ők volnának az okai a telepí­téseknek és maradékbirtokok rendszerének- Ezen állítást ebben a formában nem is ér­demes hatálytalanítani, annyira nevetséges- A maradék'birtoikok kiosztásánál, illetve el­adásánál azonban bizonyos szerep jutott helyenként és esetenként a régi nagybirto­kosnak, ez a szerep nagyjában teljesen passzív volt, mert mindössze azt jelentette, hogy a földhivatal olyan objektumoknál, ahol pozitív tervei nem voltak, engedélyt adott a tulajdonosnak, hogy bizonyos terü­letet „szabad kézből" eladhasson. Ez a sza­bad kézből Vedó eladás azt jelentette, hogy a földhivatal egy vevő-névsort nyújtott át, akiknek a birtok elidegeníthető volt, illetve eleve meghatározta, kinek és milyen áron adható el. Bár a magyar nagybirtokosak közül akadtak egyesek, akik a vagyonmen­tés lázában megfeledkeztek a magyar 'nem­zete öli tik n: szempontról. azonban távol mennénk és az objektivitás talaját messze elkerülnék, ha a földreform nemzetpolitikai kártételének felelősségéből egv jottányit is áthárítanánk a kormánypártok vállairól a ezen esetben szenvedő alanyt jelentő ma­gyar nagybi r tokosok ra A gazdasági válság a könnyű meggazda­godás reményétől áthatott nvirudékbirfoko­sok között is elvégezte puszii tó munkáját, l^egtcbb maradékbirtokos — miután arány­lag olcsón jutott a földhöz — néhány év jö­vedelmével képzelte kiegyenlíteni a felvett kölcsönt. Az a „lefejő" gazdálkodás, mely ezeken a birtokokon megindult, egyszerre az adósságok összecsapni készülő hullámai közé juttatta a büszke „uj nemest"- A cseh­szlovák agrárpárt politikai követeléssé tette a mar ad ékbirtokosok megsegítését- Prágá­ban már suttogtak azokról a milliókról, me­lyek szükségesek a ni arad ékbirtokosok megmentéséhez. Az objektív szemlélő pe­dig megállapíthatta, hogy a maradékbirto­kosok közéleti tekintélye, gazdasági és szo­ciális hatóereje, mely kezdetben tényleg érezhető volt a köztársaság magyar etniku­mában, rohamosan gyengült. Gyengítették ezt részben önmaguk is, mikor a földhiva­tal utján szerzett maradékbirtokukat áruba bocsátva — mert ilyen esetek is fordultak és fordulnak még elő — tényleg -szabad kéz­ből akarnak egyenesen valamely földtulaj­donostól, lehetőleg nem a délvidéken, más birtokot venni. A pirostetős telepek mellett a maradék-, birtokosok dohánypajtás majorjai és uj kas­télyai bántó színfoltok a köztársaság ma­gyar etnikumában. - A magyar földműves- ember nem tekintheti gazdatestvérének és ■sorstársának, de még kevésbé tani tómeste­rének azt a jövevényt, aki ennek a földnek a zsírján jön meggazdagodni, melyhez sem­miféle történelmi, nemzeti vagy családi tradíció sem kapcsolja A magyar nemzetpoliíika nem mondani le arról, hogy a magyar etnikumban a ter­mő föld ezt a magyar népet illeti meg Ez egyelőre paeiresértékü követelés, de a tör­ténelmi jövő érdekébein fel kell állítanunk­^^gM-MAG^st-HiULar> ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom