Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-04 / 202. (3015.) szám

MOZAIK G&e(hSzlovákia és Magyarország együttmü- ködéséről nyilatkozott Bones külügyminiszter a budapesti Újság szerkesztője előtt. Kijelen­téseiben nincsenek uj gondolatok, a megvál­tozott viszonyokra való utalás, mely a két ál­lam lakosságának érdekében immár az utol­só órában követeli az ellentétek becsületes elsimítását s a tradíciók és földrajzi adottsá­gok által megkivánt összeköttetéseknek újra való kiépítését. Benes legutóbbi nyilatkozata hangijában és tendenciáiban nem különbözik attól, amilye­neket hasonló alkalmakkor tőle hallani szok­tunk. Kijelentéseiben semmi pozitívum. Tak­tikája a mások gyengeségére való spekulá­lás. Jellemének és politikájának alapja a ha­tártalan cinizmus. Csak ezzel tudja magát tartani és leplezni eddigi politikai- elgondo­lásának, a kisantantra épített külpolitikának teljes csődjét. önfegyelme bámulatra méltó. Kifelé ma fe annyi önbizalommal lép fel, mint az állam- fordulat utáni első esztendőkben, amikor a hatalmas szövetségesek támogatása és az erő­sen lüktető gazdasági élet ereje véglegesen megalapozni látszott a csehszlovák kormány­koalíciók imperialista politikáját. Az idő azonban kétségkívül ellene dolgo- vott- A világ közvéleménye mind tisztábban látja azt, ami ma már vezető cseh tényezők aj­kairól is ismételten elhangzott, hogy tudniil­lik a konjunktúra fenékig való kihasználása nem bizonyult bölcs cselekedetnek, mert szükségtelenül szította a népek közötti ellen­téteket és gazdasági téren olyan károsodá­sok okozója lett, melyeket egyébként bizton el lehetett volna kerülni. Benes ma hajlandó a Magyarországgal va­ló együttműködésre. Ez az Újság szerkesztő­jével folytatott beszélgetésének a lényege. A Prager Presse nagy betűkkel ez alatt a cim alatt hozta le az egyébként üres szólamok­tól, évek óta számtalanszor hallott frázisok­tól hemzsegő interjút. A külügyminiszter ki­jelentéseiben megtalálunk mindent, aminek a valósághoz semmi köze. A működését és jellemét ismerő embert nem lepik meg cini­kus kijelentései, melyeket saját őszinteségé^ ről, a titkos diplomácia bukásáról, a vezető tényezőknek a néppel szemben való felelős­ségéről mond. Csupa olyan kijelentés, me­lyekből ő maga egy szót el nem hisz, s ami­nek egész minisztersége alatt az ellenkezőjét cselekedte. Évek óta állandó a panasz, hogy a törvényhozás plénumát csak ritkán részesíti abban a kitüntetésben, hogy előtte nyilat­kozzék. Expozéit rendesen csak a képviselő­ház vagy szenátus külügyi bizottsága előtt szokta elmondani. Benes cinizmusából folyó nagyképűségénél csak azoknak a magyar, megbizás nélkül Prá­gába futkosó magándiplomatáknak, üzletem­bereknek és közéleti strébereknek a naivitá­sa, vagy lelkiismeretlensége bámulatramél- tóbb, akik közelébe férkőzni igyekszenek s akiket Benes, ugyanazokat a frázisokat ismé­telve, Magyarországgal szemben táplált barát­ságos érzelmeiről biztosit. Teljességgel érthetetlen az a tájékozatlan­ság, amelyet a rádió, képtáviró és repülőgép korában úgynevezett közéleti személyiségek, sőt a magyar sajtó is, a csehszlovák esemé­nyekkel szemben tanúsítanak s az a tájéko­zatlanság, amellyel magyar emberek a cseh­szlovák-magyar közeledés kérdéséhez hozzá­nyúlnak. A Csehszlovákiában élő magyarság saját érdekében is kívánja a két állam közötti el­írta : TARJÁN ÖDÖN len tétek kiküszöbölését, de ezt csak akkor látja megvalósíthatónak, hogyha egyenlő fe­lek között születik meg a közös érdekek ál­tal parancsolt egymásrautaltság alapján a megegyezés. Cshszlovákiának semmivel sem kisebb érdeke, mint Magyarországnak, hogy ez a megállapodás létre jöjjön. Külpolitikai és gazdasági szempontok halasztást nem tű­rő módon követelik meg, hogy Csehszlovákia szomszédaival újra felvegye a gazdasági kap­csolatokat s hogy a mai rövidlátó pártérde­kek befolyását letörve, termelését a föld­rajzilag adott természetes piacok újbóli meg­hódítása által igyekezzék fenntartani. A kül­kereskedelmi mérlegnek az első félévben mu­tatkozó többszázmilliós passzívuma és a mun­kanélküliek számának a termelés zsugorodá­sából várható emelkedése, többet mond, min* Benes megtévesztésre szánt kijelentései. Ezért Ítéljük mi el a magyar részről meg­ismétlődő olyan próbálkozásokat, melyek akáir egyéni érdekből, akár a viszonyok nem isme­réséből megismétlődnek és azt a látszatot kelthetik, mint hogyha a magyar részről való felkinálikozás a két állam közötti közeledés útját egyengetné, miáltal a magyar közvéle­ményben hamis illúziókat keltenek. Az Utsóg SEerkesztőjéuék adott interjú­ban semmi porait ívűm nincs- Kérdéseiben nem is merészkedett odáig elmenni, hogy a közeledés módozatai iránt érdeklődjék. Még terimészeteeeíblb, hogy az itt élő magyar ki­sebbség kérdésiét a beszélgetés során nem érintették, mint ahogy a többi magyar ma- gánválHalkozónák sem volt bátorsága, hogy ezt a kérdést felvesse, mert félt attól, hogy a nagy urat elkedvetleníthetné s ezzel saját üzleteinek árthatna. Mialatt pedig Benes elszavalja sztereotip mondókáját, melyben a gazdasági meg­egyezés elsőbbségét hangozta tja, német fél- hivatalosa vezércikkében meggyőzően bizo­nyítja, hogy a politikai kérdések rendezése nélkül lehetetlen a gazdasági együttműkö­dést megteremteni .., Évek Óta hangozta­tott álláspontunk! Az Újság szerkesztőjének intenjuja egyéb­ként is nagyon felületes és hiányos Elfelej­tette megkérdezni Bérléstől, hogy 1921-ben Bruiokiban, ahol először tárgyalt hivatalos magyar tényezőkkel, mit mondott a cseh­szlovák-ima gyár viszonyról. A külügyiminisz­ter ugyanis kijelentette, hogy álláspontja azóta sem változott. Csupán azt felejtette el megmondani, hogy tulajdonképpen mi ál­lásfoglalásának a lényege. Bármiként le­gyen iis, eme állásipont körül valami hibá­nak kell lenni. Mert vagy helyesen ismerte fél Benes már 1921-fben a helyzetet s akkor politikáját a kilbékülés szolgálatába kellett volna állatainia. Miután ezt elmulasztotta megtenni, hanem ellenkezőleg egész politi kiájá't a békeszerződések sérlhe tette őségé­nek alapjára helyezte s egész külpolitikai koncepciója, a kisiantant megteremtése és a Magyarország effllen folytatott nagyszabású propaganda, melynek Benes tejiója még ma is szószólója, ellentétben állnak mostani knjelentéseá’veL, ugylátszik, hogy 1921 óta egy és más mégis csak megváltozott. Azon a kis résen, amelyet a jogbiztonsá­gon a békeszerződések ütöttek, rövid né­hány év alatt a népeiknek hosszú idők fo­lyamán fejlesztett jólléte és boldogulása szi­várgott el. A különböző konferenciák sora tulajdonképpen ennek a résnek a betömé­sén fáradozik- Nincs már józanul gondolko­zó emiber, aki tagadná, hogy ezt a rést csak a bizalom újólagos megteremtésével lehet elszigetelni. De éppen a bizalom az, me­lyet sem parancsszóra, sem erőszakkal nem lehet megteremteni. A békeszerződések ér­lelték meg és következményei fokozták a népek lelkiében a bizalmatlanságot a hely­zet stabilitása iránt. Ezen változtatni C9ak az uj helyzet haszon élvezői tudnak. Ezek­nek kell tehát áldozatokat hozniok, hogy a béliét a népek egyenjogúságának tényleges megvalósításával a saját érdekükben is megszilárdítsák. A Csehszlovákiában élő magyar kisebb­ségnek, mely a viszonyokat jobban ismeri, az a kívánsága, hogy ha már a Prágában kilincselő magyar magánvállalkozókat le­szerelni nem lehet, legyen bennük annyi emberség és őnéirzet, hogy ne mint alamizs­nát könyörgő koldusok, hanem mint egyen­rangú felek folytassák próbálkozásaikat. Hétfőn kezdi meg tanácskozásait Sírásá­ban a Középenrópa gazdasági és pénzügyi helyzetének tanulmányozására kiküldött bi­zottság, hogy a Briand javaslatára létesített európai tanulmányi bizottságnak munkás­sága eredményéről jelentést tegyen- A bi­zottság ösezeülése a nemzetközi konferen­ciáik végnélküili sorozatában alig több, mint a népszövetség tehetetlenségének egy ujaibb bizonyítéka. A nemzetközi kereskedelmi kamarák innsbrucki tanácskozásai, a kelet­en rőipai agrárállamok, a különböző ligák és Egységes antantvélemény a német fegyverkezés ellen León Blum aggodalmai — A „szuronyok hegyén" átadott jegyzék Lengyel-francia tanácskozások Páris, szeptember 3. A mai francia minisz­tertanácson Herriot részletesen nyilatkozott a német fegyverkezési jegyzékkel kapcsolat­ban. Mindenekelőtt a német jegyzék jelle­gét boncolta, majd rámutatott azokra a kísér­letekre, amelyeket a birodalom a közelmúlt­ban tett a fegyverkezési egyenjogúság el­érésére. Hangsúlyozta, hogy a német követe­lések teljesítése katasztrófális következmé­nyekkel járna, viszont Franciaország ebben az ügyben nem cselekedhet önállóan, hanem mielőtt választ adna, érintkezésbe kell lépnie a versaiUesi szerződés többi aláírójával. A tanácskozás után a miniszterelnök kijelen­tette az Intransigeant tudósitójának, hogy a miniszterek véleménye egyhangú a német kérdésben, ami nagy örömmel töltötte el Her- riot-t Párisi helyzetkép — A németek kis vakációé feladatot adtak nekem, — mondotta tegnap este Herriot francia miniszterelnök — de azon leszek, hogy a fel­adatot lehetőleg jól és nyugodtan megoldjam. A francia miniszterelnök e nyilatkozata kö­rülbelül rávilágít a párisi hivatalos körök fel­fogására. Herriot tegnap este fogadta a párisi lengyel nagykövetet, aki közölte vele, hogy a lengyel kormány a lehető legélesebben vissza­utasítja a német fegyverkezési követeléseket. Állítólag Prágából ugyanilyen elutasító nyi­latkozat érkezett Az Echo de Paris szerint Anglia ugyancsak tudatta Franciaországgal, hogy komoly kifogá­sai vannak a német szárazföldi, tengeri és légi haderők kiterjesztése ellen. Az angol külügyi hivatal egy véleményen van a Quai d‘Orsay-val a német követelések tekintetében, mert ezek a versailiesi szerződés revízióját jelentik s így csak valamennyi aláíró hatalom beleegyezésé­vel valósíthatók meg. Rendkívül érdekes León Blumnak, a francia szocialista párt vezetőjének álláspontja. A Po- pulaire tegnapi számában erélyesen meginti a Herriot-kormányt, amely állítólag a francia fegyverkezést úgy akarja megmenteni, hogy bizonyos fegyverkezési jogokat biztosit Né­metországnak is. A félhivatalos Temps egyik közleményéből indul ki, amely kijelentette, hogy a francia kormány á priori nem kifogá­solja a német jegyzéket s egyetlen kikötése az, hogy Franciaország kellő biztonsági garanciá­kat kapjon, azaz abban az esetben, ha Francia- ország megőrizheti katonai fölényét, Németor­szág bátran fegyverkezhet. Más szóval a fran­cia hadvezetőség inkább egyezik bele a német fegyverkezésbe, mint Franciaország lefegyver­zésébe. León Blum rendkívül veszedelmesnek tartja a francia katonák álláspontját és reméli, hogy Herriot nem fogadja azt eL A németek fegyverkezése semmiesetre sem lehet a fran­ciák fegyverkezésének az ára. A francia sajtó rendkívül rosszalja, hogy a német lefegyverzési jegyzék átadásánál Fran­cois Poncet berlini francia nagykövetnél meg­jelent Sohleioher hadügyminiszter is. E diplo­máciai tapintatlanságból a lapok franciaelle- nessóget magyaráznak ki. Az Oeuvre szerint először történt meg, hogy a háború után a né­metek egy diplomáciai okiratot a szó szotos értelmében a szuronyok hegyén nyújtottak át a franciáknak. Az Ere NouveUe fölteszi a kér­dést, hogy mit szólnának a németek ahhoz, ha a jegyzékükre adott választ Berlinben egy francia vezérkari tiszt nyújtaná át. Varsó állásfoglalása Varsó, szeptember 3. A varsói francia nagykövet tegnap fölkereste Zaleski lengyel külügyminisztert és részletesen tárgyalt vele a német lefegyverzési jegyzékről. A lengyel sajtó megállapítja, hogy a francia—lengyel szerző­dés első cikkelye értelmében Franciaország a Lengyelországgal való megegyezés nélkül sem­miféle lépést sem tehet Berlinben ebben az ügy­ben. MF~ IN® fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül TB|g mai számum a képes wtnEi 28 mán Ara a karosa JPlil ] XI. évf. 202. (3015) szám ■ Vasárnap ■ 1932 szeptember 4 :im<WARnmMg> Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőségi Prága II. Panská ulice 12 féYéVe6’2«TlavedéKvíik»í h7votta"3VKt A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok “• «"“'*• - - Kiadőhiv.taii félévre 226, negyedévre navonta 38 Rt . r Prága II, Panská ulice 12. Ili emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több politikai napilapja Telefon: 34184. Ejryea szám ára 1.20 Kg, vasárnap 2.-KÖ. ________________ SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom