Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-30 / 223. (3036.) szám

1982 Szeptember 30, péntek.

'fl^<aiMA<AaRHna^

SzmHÁzKönVvKubTaRA,

Két nap — négy bemutató

Teljes gőzzel megindult a budapesti színházi idény

Budapest, szeptember vege. Négy premier egy héten, kicsit sok a jóból. Még csak szeptembert Írunk, a nap júliusi tűzben ragyog, a strandfürdők zsúfoltak, a nyári vendéglőkben még vigan folyik az élet, a korzón sütkéreznek az emberek — és a színházak „főszezónt“ játszanak. Négy premiér két nap alatt! Még januárban is nagy teljesítmény! Hát még most. Általában olyan optimizmus uralkodik a színházak világában, mintha nem volnának gazdasági bajok, nem volna gond és nyomorúság, mintha a világ csak mulatni és szórakozni akarna. Nem tudjuk, miből mentik a budapesti igazgatók ezt a nagy, ezt az erős, ezt a hittel teljes bizakodást, <lo nem is kutatjuk. Szinte átragad reánk is valami belőle és tiszta szívvel kívánjuk, hogy nekik legyen igazuk, nekik: az optimistáknak.

Tehát: négy premiér két nap alatt. Vegyük sorraI.

JÓ HÁZBÓL VALÓ 11RILEANY Valószínűtlen történet 3 fölvonásban

Vaszary János, a szerző, valószínűtlen történetnek nevezi darabját. Valóban, a történet, amely a Vígszínház színpadán brilliáns, lendületes előadásban, dörgő kacagás közepette folyik le a szemünk előtt, valószerűtlen. Sőt ezenfelül még kiesé trágár is. (Lehet ugyan, hogy a főpróba óta ezen a hibáján segítettek, vagy lég alább is enyhítettek. De a valószerűtlenség bélyegét nem a történés süti rá a darabra, mert hiszen nem lehet igaz, nem szabad, hogy igaz legyen, hogy egy tisztességes, helyesebben egy testileg is tisztességes leány ne tudjon elhelyezkedni a mai társadalomban, ha. dolgozni akar. Nem lehet igaz az, hogy tisztességtelennek, rossznak és romlottnak kell lennie egy leánynak ahhoz, hogy kenyérhez jusson. A darab, illetően a, történet ott válik valószerűtlenné, hogy egy orvos, aki az anyaságról könyvet- akar írni és aki ehhez a munkájához tanulmányi alapul egy megfelelő nőt. keres, vizsgálat nélkül elhigyje egy nála. jelentkező ismeretlen leánynak, hogy az valóban anyának érzi magát. A „Jó házból való irrileány“-ban pedig ez történik. Ha a szerző egyenesen, nyíltan és őszintén bohózatnak, vagy burleszknek nevezte volna ezt a darabját, aminthogy valójában az is, senkinek sem jutna eszébe fönnakadni az olyan apró lehetetlenségen, mint amit az imént ■kifogásoltunk. Elvégre is az ember jól mulat, annyit kacag, amennyi csak belefér, jó kedvre hangolódik, minden tréfára kapható, — bánja is, keresi is akkor, igaz-e, nem-e az a bolondság, ami jóizü nevetésre hangolja. Mert Vaszary darabjának nagy erőssége az a derű, az a sok kedves ötlet, vicc, ami három fölvonáson át úgy ömlik le a színpadról, mint egy sziporkázó, foszforeszkáló hullámáradat'.

Mindezenfölül pedig a Vigs-zinház — amint már említettük — nagyszerű előadást produkál. Dayka Margit, a címszerep m égsz emély esi tője, közvetlen, kedves; minden hangja szivhezszöló, igaz és őszinte. Rajnai Gábor félszeg orvosa mulattató, élettel és jellemző erővel teljes alakítás. Fejes Teri vidám, ügyes, Hajmássy Miklós humora elragadó, Kertész Dezső, Végh Sári, Ladomerszky Mária, Eszterházy Ilona, Justh Gyula, Gárdonyi Lajos egytől-egyig a legjobbat adják. De valamennyin túltesz Ösortos Gyula, aki egy vénülő szerelmes színész szerepében az egész harmadik fölvonáson keresztül véget nem érő kacagásra kényszeríti a közönséget. A iegragyogóbb kabinétalakitások egyike, amit eddig Csortostól láttunk. És ezzel sokat mondunk.

A közönség a bemutatón megpecsételte a főpróba kirobbanó sikerét és számtalanszor szólította a rivalda elé a szereplőket és a fiatal, sok sikert látott szerzőt.

II.

MANOLITA

Hároiufölvonásos operett a Fővárosi Operett- színházban

Most, hogy ezeket a. sorokat irom. rádión hallgatom éppen a Fővárosi operettszinház szezonnyitó újdonságát: Fényes Szabolcs legújabb müvét, a Manolitá-t, amelynek szövegét Har- maíli Imre irta. A rádióm azért szól, mert azt hiszem, hogy úgy — másodszori hallásra talán eloszlik az a nem éppen kedvező benyomás, amit a. főpróba váltott ki belőlem. Megelégedéssel állapítom meg, hogy az előadás a főpróba óta lényeges változáson ment keresztül. Sok fölösleges, bántó, bosszantó, túlzásba vitt jelenet és részlet elmaradt és ezzel az operett — jobb lett. Hogy mi a tartalma az ope- n ttnek? Egy nagy primadonnától ellopnak egy milliókat érő nyakéket, az áldozat beleszeret a tolvajba, a félreértés tisztázódik (a tolvaj a primadonna öregedő imádójának — persze egy márkinak — a fia) és a szerelmesek egymáséi lesznek. E körül a sovány és szokványos tör tériét körül zajlik, táncok tobzódik, csillog, vil lóg, mókázik.- kacag, énekel, szóvicceket gyárt akrobatáskodik minden és mindenki. A szin

pádon a színek és a selymek valóságos orgia ülnek, — sokszor azonban több ízlés és keve sebb szin helyénvalóbb volna. Az operett a gör- lök tömegét mozgósítja és a színház a görlsereg élére kitűnő vezéreket dilit: Honthy Hannát, Somogyi Nusit, Szokolai Olyt, Rátkai Mártont

— a föiülmulhatatlan Rátkait! —, Latabár Árpádot, ezt a táncos csodát, a decens D‘Arrigo Kornélt, Vendrey tatát, Solthy Györgyöt, Simon Marcsát és még egész 6ereg szereplőt. A zenekar élén a temperamentumos Komor Vilmos kelti színes, zengő életre Fényes Szabolcs muzsikáját, amely — ezzel tartozunk az igazságnak — mögötte áll a Maya muzsikájának.

A Manolita előreláthatóan jó időre elvette a Fővárosi Operettszinház igazgatóságának mü- sorgondját,

n r.

A NAGY DÍJ

Csurka Péter 3 fölvonáöos szinjátéka Alapi Nándor friss lendülettel indult vállalkozása, a Kamara Szinház gyors egymásutánban uj és uj darabot iktat műsorába. A szinház. amelyet most egyik prominens tagjának. Rolkó Józsefnek tragikus halálával súlyos osa-pás ért, azon az utón van, hogy a magyar főváros egyik legjobb és legbecsiiltebb drámai színháza legyen. Legutóbbi darabja nem jelent ugyan szín házi sikert, de jelent valamit, ami erkölcsileg több a sikernél: a fiatal tehetség érvényesülését. Csurka Péter, akinek a most bemutatott A nagy dij cimü színmüve első színpadi próbálkozása, erdélyi iró és — tegyük mindjárt hozzá

— tehetséges iró, akitől a színpad még sokat remélhet. Most előadott darabjában érdekes és nem mindennapi problémát igyekszik megoldani. A festő apa idealizált képet fest csúnya leányáról. A kép nyomán egy ifjú szerelmes lesz a leányba, aki, hogy szerelmesét, megtartsa, versenyre kel a — képével. Amint látjuk, a probléma érdekes és ha az iró törekvése nem is sikerült, minden tekintetben, annyit mindenesetre elért, hogy mondanivalójával érdeklődést tudott, kelteni. Dialógusai helyenkint egészen meglepő nyelv- és formáérzékről tanúskodnak és olyan tehetséget árulnak el, amely megérdemelte, hogy a színpadon át, is érvényesüljön és | ez által ismertebbé legyen.

Peéry Piri, Pogány Irén. Lontay István. Vér- j tess Lajos erősségei a Vajda László által ren- j dezett. kifogástalan és kitűnő előadásnak, ame | lyen — a bemutatón — még Tészt vett szegény} Rolkó is. Zólyomi Dezső,

IV.

ÍRJA HADNAGY Meller Rózsi 13 képből álló játéka

A Becsben élő magyar vegyészmémöknő, Meller Rózsi dr. külföldi siker által fémjelzett darabja, az írja hadnagy, Bárdos Artúr dr.

színigazgató jóvoltából eljutott a budapesti publikum elé is, ahol döntő sikert aratott, A szerző szatirikus játéknak nevezi színdarabját, de több ennél: bűbájos mese, a költészet

aranyszálaiv-al át és átszőve. Egy csodálatosan ízép képeskönyv. A képeskönyv első oldala I. Pál cár gárdatiszti irodáját mutatja be. A gárdatisztek parancsnoka éktelen dühre fakadt, mert az Írnok, akinek a napiparancsot diktálta, két buta hibát követett el a szövegben. A cár személyes szolgálatára kirendelt gárdatisztek neveinek felsorolása közben a gárdakapitány ugyanis odaszólt az írnoknak: „írja", amit az írnok nagybetűvel beleirt a szövegbe és így született oneg a nemlétező írja hadnagy, viszont ugyanilyen elírási hibából kifolyólag a. napiparancsban holttá nyilvánittatik a gárda legszebb, legdélcegebb tisztje: Ribov hadnagy. A tökfilkó írnok utasítást kap a napiparancs újabb lemásolására és a hibák kijavítására, de már nincs erre idő, a cár követeli a napiparanceot, amit haladéktalanul át kell neki nyújtani. Senkisem meri bevallani a zsarnok cár előtt az iráshibát, A cár ugyan érdeklődik írja hadnagy személye iránt, akit még sohasem látott, de Andre- jev báró, a cár bizalmi embere azt válaszolja, hogy írja hadnagy a gárda legfiatalabb tisztje, akit csak nemrégiben helyeztek át a cári gárdába. A nem létező írja handnagy megkezdi életét a cári udvarnál, viszont Ribov hadnagynak, aki a napiparancs szerint halott, el kell hagynia a cári gárdát. Ribov hadnagy, aki szerelmes Nina Petrovnába, a szép cári udvar- hölgybe, nem akar eleget tenni a felszólításnak, de erőszakkal elűzik őt a cári udvarból, írja hadnagy valóságos személlyé válik a cári udvarnál, senkisem látja őt és mégis különös dolgok történnek vele. Megkorbácsolják, száműzik Szibériába, börtönben ül, majd egy kaukázusi garnizonbau szolgál, végül pedig a szeszélyes cár jóvoltából, aki már udvaroncai közül senkiben sem bízik, élére áll a cári hadseregnek, amelyet győzelemre vezet a felkelőkkel szemben. A felkelő csapatok élén az elbujdosott Ribov hadnagy áll, akit sebesülten elfognak. A cár most már minden áron látni akarja legjobb tisztjét, a. győztes hadvezért- „írja tábornokot". Követeli, hogy azonnal vezessék öt eléje. Andrejev báró, aki Írja hadnagy életének szálait bonyolítja, csak úgy tud szorult helyzetéből megmenekülni, hogy azt

I hazudja a cárnak, írja a harc hevében súlyos sebet kapott és most kórházban ápolják. A cár nem tagit, el akar menni a kórházba, hogy sebesült tábornokát megölelhesse. A ravasz Andrejev báró ekkor úgy segit a dolgon, hogy a sebesült Ribovot, a felkelők elfogott vezérét teszi meg Írja tábornoknak, aki rááll az alkura annál is inkább, mert ő még mcst is a cár gárdatisztjének érzi magát és csak a vele történt igazságtalanság miatt vezetett sereget a cár ellen és azonkívül visszahúzza az udvarhoz szerelme, Nina Petrovna udvarhölgy, aki már évek óta vár rá epedő szerelemmel, hűséggel. Az otromba iráshiha által okozott bonyodalmak egyszerre megoldódnak és a nem i létező írja tábornok testet ölt Ribov hadnagy j személyében.

Hogy ez a különös történet egyáltalán megtörténhessék, a szerzőnek a régi, cári Oroszországra van szüksége, ahol a cári tekintély abszolút. tisztelete é«s hatalma a nem létező dolgokat is valóságos tényékké képes varázsolni.

És itt válik a színdarab szatirikussá, amikor a cári udvar intrikáinak, a korrupció bűzös mocsarának, az emberi butaságnak és zsarnokságnak kitűnő rajzát adja. Szerintem azonban ez teljesen felesleges abban a pillanatban, amikor a. történet valószerüségét. elveszti és a mesevilágba csap át, ahol nincsen realitás, minden elképzelhető és könnyű szerrel megvailósitbató. És a kitűnő Bárdos Artúr jól tette, hogy a rendezésben a színdarab meeeszerüségét, pásztorjáték jellegét, kihangsúlyozta és felejthetetlenül szép élő képeskönyv formájában csiholta elő a darab költői szépségeit. Nádor Mihály kitűnő kísérő zenéje és Fülöp Zoltán zseniális díszletei tökéletessé tették a. darab előadását.

A szereplők valamennyien kiteltek magukért. Harsaim Rezső cárja és Turay Ida, mint Nina Petrovna. udvarhölgy a darab erősségei. Rendkívül mulatságos figurát ad Huszár Károly (Pufi) a testére szabott börtönigazgató szerepében. De a többiek is, Delly Ferenc, Boray Lajos, Soltész Annié, Farkas Endre, Baróthy József stb. kitűnő alakításaikkal méltán illeszkednek be a pompás együttesbe, amelynek Bárdos igazgató a tanítómestere.

Ami magát a szerzőt illeti, Meller Rózsi dr. színdarabját a nem létező Frank Maar osztrák iró néven nyújtotta be a bécsi Burg'theaterhoz, ahol a Burg kamaraszínházában, az Akademie- theaterben előadásra került. Ö is eljátszotta tehát. a, valóságban írja hadnagy szerepét, akinek győzelmet, kellett aratnia, hogy a-zután va- ilóságos, hiusbóil. vérből való emíber lehessen. Frank Maar győzött, Becsben, Meller Rózsi pedig bevonult, a. budapesti Belvárosi Szinház színpadára, ahol döntő sikert, aratott. A színiapi -— nem tudjuk miért — elhallgatja a. fordító nevét. Mi ideírjuk, hogy a kitűnő, gördülékeny nagyar szöveg Bálint Lajos avatott tollát, dicséri. Bihari Mihály dr.

(*) Kubelik János hangversenye Nyitrán. Nyitraí tudósitónik jelenti: Rubelük János október 5-én a Nemzeti Ház nagytermében hangversenyt rendez. Műsorán Suk-, Bacíh-, Haendeb, GoMmark-, Gsaj- kovszky-, Paganini-szerzemények szerepelnek. Mivel Kubelik most adja Nyitrán első hang versenyét, érthető érdeklődés előzi meg itteni bemutatkozásét.

(*) Uj Lehár-hangosfilm. Egyiik berlini Filmgyár elhatározta, hogy Lehár Ferenc ,,Cárevics“ oirnü operettjét hangosfilmre viszi. A felvételeket legközelebb máir meg is kezdik.

(*) Jó pipák. (Szilárd János ifjúsági regénye.) Szilárd János, ha pesti iró 'is, nógrádi ember és a nógrádiak mikszá'thi derűjét ő is a telikében viseli. Ez a derű az, amely a humor rózsaszínével fedi be mindennapunkat., ez a derű, amely nem a hamis idealizálás fényével, hanem a megbocsátás szelíd sugarával veszi körül a mindenapi embereket s teszi kedvessé előttünk még a hibákat is, melyek mindnyájunkban ott szunnyadnak. Finom, eilágyu- liásra hajlamos lélek a Szilárd Jánosé s ez az ellá- gyullás pompásam keveredik benne a mosolygó derűvel miniden Írásában. Palóc történetei, — melyeket itt Szlovenezkón mi is élvezhettünk, — népies dolgai, mind kifejezői ennek a lelkiségnek, népies történeteiben inkább több a humor, regényéiben a finom léleheliemezés, a szerelemnek pompás érzékeltetése, — most pedig egy ifjúsági történet keretében ragyogtatjia meg tolláit s ez az ifjúsági regény bedvelittó tette a fiatalok hatalmas olvasótáborában. Jó pipák; ez a elme a történetnek. Egy háromtagú di'ákkamara lakóiról van szó, a börtön- őrből koeztadógazdává emelkedett Muharos 'bácsi és a jószivü Moharos néni három gézengúz diákijáról, akik azonban csak addig követnek el haszontalan csínyeket, amiig egy komoly valóság: egy ágról- szakadt szegény fim somsa ki nem lendíti őket a „teirpuriár“ csíny,bevések sorozatéból, hogy minden játékos kedvüket igazán nemes, embeirbaráti cél érdekében használják fel s a szegény gyerek utolsó napjait megenyhitsiók. Ez igy, elmondva, nagyon is oktatöan hangzik. A regényben azonban ez az emberbaráti tendencia csak a sorok mögé. a történések közé van rejtve, a könyv, első olvasásra csupa móka, ,.6tá'klt“. kedélyes történet csak a végén eszmél az olvasó rá, hogy tulajdonképpen egy nemesen gondolkozó, öntudatlanul is altruista kis társasággal van dolga, egy társasággal, amelyet nem jelszavak, nem oktató tanítások vezetnek az emberi jótékonykodás mezejére, hanem a fiatalságban benne dobogó igazi szív. Pompás kis diákregény a Szilárd Jánosé. Minden sora kedves, minden fejezete ötletes s a kerek kis regényt színessé teszik Mammó Miltiádes jellemző rajzai. A kis regényt, amely fegirás, karakté rizálás szempontjából is egyike a legjobbaknak, nagyon ajánljuk a szlo- venszkói ifjúság kezébe. A regény lapjain a régi ipolymenti gimnáziumok miliőjének levegője rezeg.

A vasárnapi rádió

flponr £> X~.T

OKTÓBER 2.

PRÁGA: 0.15 Reggeli torua. 7.30 Közvetítés Karlsbadból: Reggeli hangverseny. 8.80 Orgouahangverseny. 9.00 Munkásrádió. 9.20 Gramofon. 9.30 Irodalmi matiné. 10.00 Egyházi zene. 11.00 Kamarazene-matiné (Ondri- csek vonósnégyes), 12.05 Közvetítés Pozsonyból: Hangverseny. 13.20 Mezőgazdasági hírek. 14.13—14.25 Alkoholisták gyógyítása. 16.00 Fúvós zene Brünnböl. 16.43 Folklo- rifiztikus est Kassáról. 17.45 Előadás. 18.00 Német óra. 19.00 Groteszk. 19.30 A briinn: filharmónia hangversenye a Smetana-terem- j bői. 21.43 Gramofon. 22.00 Sporthírek. 22.20 .Műsor. 22.23—3.30 Oseli jazz POZSONY: 6.15—8.00 Közvetítés Prágából: Hangverseny. 8.00 Katolikus istentisztelet. 9.00 Prédikáció. 9.30—12.05 Közvetítés Prágából: Irodalmi matiné. 12.05 A Rádió Journal hangversenye. 18.30 Mezőgazdasági hírek Prágából. 14.00—14.15 Mezőgazdasági rádió. 16.00 Fúvós zene Brünnböl. 16.45 Közvetítés Kassáról: Fo Lkio r i s z ti kus est.

17.45 Hegodühang verseny. 18.05 Szlovák népdalok cigányzene-kíséret, mellett. 19.00—

22.20 Közvetítés Prágából: Hangverseny.

22.20 A Rádió Journal hírei. 22.25—23.30 Hangverseny Prágából.

KASSA: 6.15—9.00 Közvetítés Prágából: Hangverseny. 9.00 Fúvós kvartett. 9.20 Elmélkedések. 10.00—12.05 Irodalmi matiné Prágáiból. 12.05 Közvetítés Pozsonyból: Hangverseny. 18.30—14.15 Mezőgazdaság.

16.00 Közvetítés Brünnböl: Fúvós zene.

16.45 Foldorisztikus est. 17.45 Gramofon.

18.00 Brácsa-konipoziciók. 18.20 Községi ön kormányzat. 18.40 Előadás európai diktatúrákról. 19.00—22.20 Közvetítés Prágából: Hangverseny. 22.25—23.30 Hangverseny Prágáiból.

BUDAPEST: 10.00 Református istentisztelet a Külvin-téri templomból,

11.00 Egyháza zene és szentbeszéd a. kirs lyi udvari és várplébánia templomból. Szerd - beezédet, mond Betűnyi Gyula dr. mezőtár- kányi plébános. A szentbeszéd mise közben, evangélium után van. Énekel a Magna Dönti na templom énekkara. Karnagy selmeri Főseid Vilmos.

Majd: A ni. kir. Opera-ház tagjaiból alakult, zenekar hangversenye. Karnagy Szita Ősz- ká r.

14.00 Gravnofonliaugverseny. 1. DelbAcqua:

Vilianella (Maria lvurenko).' 2. VTadier: La Paloma (Alessandro 0randa). 3. Testi: ideálé (Riecardo Stracciari). 4. Andit!: TI barin (Maria Kurenko). 5. Ereire: Ay, ay, ay (Róberté d‘Aleeeio). 6. Tosti: Aprile (Riecardo Stracciari). 7. Osma: Ay dél ay (Ippolito Lazaro). 8. G. Espinosa: Gr.au (Alessandro

Granda). 9. Jacobi: Leányvásár, egyveleg (Columbia szimfonikus zenekar). 10. Jacobi: Sybill levele (Tóth Erzsi és Kalmár Pál), li. Kacsóh: János vitéz, egyveleg (Columbia szimfonikus zenekar). 12. Schubert: Három a kislány, egyveleg (Columbia szimfóni- kme zenekar). 13. Ábrahám: Hawai rózsája, egyveleg (Eddie Saxon zenekara).

Í5.00 Zaitschek Artúr dr. m. kir. kisórlet- üigyi igazgató: Hogyan hizlaljon mangalicát a kisember.

15.45 Pécsi szüret. Helyszíni közvetítés. Vezeti Paulini Béla és Gyarmathy Sándor.

16.30 Pertis Jenő és cigányzenekaTának hangversenye.

17.30 A Budapesti Hangverseny Zenekar hangversenye. Karnagy Fridi Frigyes. 1. Heuberger: Operabál, nyitány. 2. Delohes: Lakmé, ábránd. 3. Moezkovszki: Malaguena. 4. dAntbrosia: Canzonetta (hegedűszóló). 5. Baynes: Deetiny, keringő. 6. Gciger: Leha- riana: 7. Nagypál Béla: Szerelmes levelek. 8. Pécsi: Győzelmi zászló alatt, induló.

18.45 Előadó-est. Közreműködik Tőkés Anna és Csortoe Gyula.

19.45 Sport- és ló versenyeredmények.

20.00 A bécsi rádióállomás műsorának közvetít őse.

Utána kb.: 22.10 Spor-teredménvek.

Majd: Veres Károly és cigányzenekarának hangversenye a Pannonia-szállóból.

BÉCS: 8.00 Reggeli hangverseny. 8.45 Kórusok. 10.45 Sc-huraann-hangverseny. 11.15 Korunk tudása. 11.45 Szinti ónikus hangverseny. 12.45—14.00 Szórakoztató hangverseny. 15.05 Könyvóra. 15.50 Hangverseny. 17.Ó0 Könnyű hangverseny. 17.30 Kamarazene. 20.00 Éneikhangverseny. 20.40 Bécsi melódiák. 22.25 Tánczene.

(*) Magyar vígjáték Parisban. Orbók Attila ..Fiacskám" ciniü három felvonáso,s vígjátékja még ebben a szezonban színre kenui Párisban, a Theátre des No wve autós -ba!n. A darabot Henry Bihar töt adas- tálta.

(*) Cigányszinház nyílik Leningradban. Lenin- igradban legközelebb cigány ezinh áz nyúlik meg, tmeiynek valamennyi színésze és színésznője ci- gányszánmaizásu. A színre! ver ülő legelső darab óimé: „Élet a sátonoekocöiban".

(*) Az oberammergaui passiójáték 300-ik évfordulója. Az oberaniimergaui passiiójáték intézménye nem sokára jubilál: alapításának háromszázad ík évfordulója felé közeledik. Elhatározták tehát, hogy az eddig tíz évenként ismétlődő játékokat 1934-ben külön ünnepi előadásokban rendezik meg. Hogy némi különbséget tegyenek az eddigi előadások és az évforduló ünnepségei között, a darabhoz előjátékot írtak, melyben a passiójáték eredetét szemléltetik. Továbbá csali a nyári hónapokban, júniusban, júliusban és augusztusban szándékoznak játszani és pedig hetenként kétszer. A helyáraikat is 'lényegesen leszállítják. Egy müncheni filmgyárnak sok nehézség árán sikerült engedélyt szereznie az oberammergaui passió játék iilmf elvét elére. Ezt a filmet is előkészítő propagandául akarják felhasználni az évforduló ünnepi játékához.