Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-28 / 222. (3035.) szám
1^2_Szepieml>er 28, szerda. 3 Lemond az angol külügyminiszter? Részlegés kormányválság Londonban — A liberálisok Sir Simon ellen — Szerdán dönt a király London, szeptember 27. Az angol kor- mánykrizis ügyében döntő minisztertanács szerdán fog lefolyni.- Ezen az ülésen dől el, vájjon a liberális miniszterek kilépnek-e a kabinetiből, vagy tovább folytatják munkájukat. Illetékes körök a mélyreható kabinettrekonstrukció előjelét látják abban a tényben, hogy az angol király csütörtökön elhagyja Balmoral kastélyát és rövid időre visszaérkezik Londonba. A lapok ma ismét hosszú cikkekben foglalkoznak az “ressé váló tárcák betöltésének különböző kombinációival. A Simon-liberálisok tegnap Sir John Simon és Runciman távollétében ülést tartottak, amelyen ugyan nem hoztak döntést, de hir szerint éles kritikát gyakoroltak Simon külpolitikája fölött. A Simon-csoport és a külügyminiszter közötti ellentétek napról-napra súlyosabbakká válnak s nem lehetetlen, hogy Simont pártja lemondásra fogja kényszeríteni. Más jelentések szerint a Slmon-liberállsok a kormány ottawai politikájával sincsenek megelégedve s ezért követelik a külügyminiszter lemondását. Mindezeket a híreket a lapok oly határozottsággal lanszirozzák, hogy az illetékesek már a lemondó miniszterek utódainak neveit is ismerni vélik. A külügyminiszteri székben Simont állítólag Lord Irwin volt indiai alkirály, vagy Lord Londonderry fogja követni. Az egyetlen kiút: a katonai kiadások mérséklése Ez az egyetlen magától kínálkozó fedezet, melynek igénybevétele sem az adózókat, sem az állami alkalmazottakat nem károsítaná - mondotta körmfic- bányai beszédében Jabloniczky képviselő Az országos keresztényszocialista párt nagyszabású választási népgyülése Körmöcbányán Körmöcbánya, szeptember 27. Az országos keresztényszocialista párt nagysikerű választása nópgyülést tartott vasárnap a körmöobá- nyai katolikus legényegylet színházi termében, amelyet a közönség zsúfolásig megtöltött. A választási népgyülést Seppeífeld János, a helyi pártszervezet elnöke nyitotta meg. A gyűlés vezérszónoka. Jabloniczky János dr. nemzetgyűlési képviselő volt s rajta ki vül Kadl ecz Antal, az országos kérészi ény- szocialista párt Selmecbányái titkára beszélt. Jabloniczky János német nyelven adott átfogó politikai helyzetjelentést. A közérdekű beszédből az alábbi részeket emeljük ki: az élet már keresztülhúzta a számításokat. Most végre reászánták magukat a tisztviselői fizetések redukciójára. Nem foglalkozom azzal, hogy az államférfiul bölcsesség, az előrelátás milyen klasszikus hiányára vall, egy már az ajtón kopogtató gazdasági válság bejövetele előtt egy állam alkalmazottainak fizetésjavitást adni 13-ik hónap alakjában s ezt a fize- tésjavitást aztán aránylag rövid idő múlva megvonni. A csehszlovák kormány, amely ezt megcsinálta, ezzel alaposan levizsgázott a kormányzás tudományából. Mindenféle mesterséges fedezetet keresnek az állami költségvetés egyensúlyának helyreálli- tásáxa és azt a fedezetet, amely úgyszólván önmagától kínálkozik és amelynek igénybevétele sem az adózókat, sem az állami alkalmazottakat nem károsítaná: nem akarják észrevenni. Ez Jabloniczky beszéde önök bizonyára legszívesebben azt hallanák tőlem, hogy mikor szűnik meg a gazdasági krízis — mondotta egyebek közt. — Már lehetett hallani egyes kormányférfiiak szájából, hogy már túl vagyunk a válság mélypontján, hogy már kifelé járunk. Én nem bocsátkozom semmi jövendölésbe, mert nem akarom választóimat ámítani, ez maradjon továbbra is mások előjoga. Én csak azt mondhatom, hogy én nem tudom a krízist megszűntetni, ezt ma már egy egész állam sem tudná megtenni, ezen C9aik úgy lehetne segiteni, ha az összes államok összefognának. A válság kezdetén úgy voLt, hogy amelyik országot a válság nem érintette, az nem akart a bajba jutott országon segiteni, sőt ellenkezőleg a másik baját igyekezett a maga javára 'kihasználni. Amikor például Ausztriában és Magyar- országon a legjobban dúlt a válság, a csehszlovák pállani vezetői vámsorompókkal, vámiháboruval és egyéb száz eszközzel még mélyíteni törekeditek a válság borzalmait. Akkor nagyon gyakran hangzott el Prágában a következő dicsekvés: „Mi vagyunk Európa oszlopa", „mi gazdasági oázis vagyunk". Ezt tele trombitával kürtölték akkor világgá, amig Prágáinak jól ment, most pedig, hogy kitűnt, hogy senkinek, tehát a cseh államiférfiak fái sem nőhetnek egészen fel az égig, csak szende fuvolahangok érkeznek a szomszédokhoz, hogy meg lehetne egyezni prefe- retuoiáMs vámok alapján is, vagy más módon is. A gazdasági válság pedig, amint azt keservesen saját magunkon tapasztalnunk kell, napról-napra terjed. A munkanélküliség arányai Ugyl'átszik, olyan időszak felé haladunk, amikor egész gondunknak a puszta élet megtartására kell összpontosulnia. Masaryk el7 nök nemrég egy amerikai újságíró előtt ugyan odanyilatkozott, hogy a köztársaságban senkinek sem kell félnie attól, hogy a bekövetkező télen éhezni fog. Én nem mernék ilyen jóslást megkockáztatni, mert a statisztikai hivatal közlései szerint a folyó szeptember hóban 459.000 munkanélküli volt nyilvántartva, miig 1980-ban csak 34.000. A népjóléti miniszter eldicsekedebt, hogy visz- szaszámitva egy évre, 670 milliót' fordított munkanélküllii segélyekre. Ha számításba vesszük, hogy az építő iparban még dolgoznak, de két hónap múlva itt is megáll a munka és ha figyelemre méltatjuk azt, hogy a folyó év kilenc hónapjában tavalyhoz viszonyítva a kivitel 1000 millióval kisebb, s az államvasutak hiánya is eddig bevallottan 360 millióval több 9 hónap alatt a tavalyi első 9 hónaphoz viszonyítva, akkor nem jövendölök merészen, ha azt állítom, hogy a munkanélküliek száma e télen el fogja érni a hétszázezret. Meg kell állapítani, hogy az elmúlt téltől kezdve máig a népjóléti miniszter csak azért volt képes kijönni a 670 millióval, mert úgy községek, egyletek, mint magánosok is a legnagyobb mértékben maguk is kivették részüket a munkanélküliek segélyezésében. Az elkövetkező évre tehát a mailt évi 670 millió kevés lesz s mert agy a községek, mint a magánosok is közben szintén elszegényedtek, nem igen fogják támogathatni a segélyezési akciót. az önmagától adódó fedezet a katonai költségvetés mérséklése. A katonai költségvetés évi szükséglete kereken 2.600,000.000 korona. Ha csak egyharmad- dal csökkentenék ezt a tételt, egy csapásra egyelőre fedezve volna az állami költségvetés ez- időszerinti hiánya. A nagy militarizmus a köztársaság közgazdasági életének átka. Teljesen improduktív mindaz, amit hadseregre fordítanak. É6 ki ellen kell ez a nagy hadsereg, ha minden szomszéd le van fegyverezve? Ez csak a franciákkal fennálló katonai szerződés miatt kell, e az ország lassan elvérzik a nagy katonai terhek miatt. Ezen tulnagy katonai terhek ellen küzdenie kell mindenkinek, aki szivén hordja az ország polgárainak boldogulását. A könnyelmű gazdálkodásnak és a terhes katonai kiadásoknak az eredménye, hogy mindenki szegényedik, mert az adóteher már elérte az elviselhetőség határát. Mindehhez járul még, hogy mi Szlovenszkón még sokkal rosz- szabb helyzetben vagyunk, mint a Morván túliak, mert azokat minden hivatalos tényező Szlovenszkó hátrányára favorizálja. E sorsból nincs és nem is lesz addig menekvés, amig az ide való őslakosok meg nem találják egymást. Genftöl nem remélhető semmi A külpolitika is teljesen sivár- képet mutat. Az ismétlődő genfi vásárokon csak beszélnek, vég nélkül beszélnek. Ott mindenki a másikat, vagy jobban mondva a többit igyekszik becsapni. Onnan semmi élet nem várható, onnan az enyészet 6zele fujdogál. Különben is nagyon furcsa fényt vet az egész társaságra az, amit a népszövetség egyik alapító tagja: Japán megengedett magának az általa is aláirt Kellogg paktum és egyéb paktumok ellenére Chi- nával. Innen Európának gazdaságilag megnyo- morodott népei segítséget nem remélhetnek. A községi választás jelentőségét nagyon alá szokták becsülni. Ez nagy hiba. A parlamenti választásoknál a választóknak a jelöltek összeállítására alig van befolyásuk, a községi választásnál ugyan szintén listaszavazás van, de a jelöltek mind a községből valók, ezeket a választók mind ismerik, közvetlen kapcsolatban vannak velük, s igy alkalmuk van a legalkalmasabbakat kiválasztani. És ez nagyon fontos, mert az élet legtöbb eseménye a községben, ahol az egyén lakik, játszódik le, s ezek érzékenyebben érintik az egyént, mini a távol lejátszódé nagy politikai események. Az elmúlt idők és a jelen tapasztalatai azt pa-. rancsolják, hogy a községi képviselőtestületekbe tapasztalt, tisztakezü, takarékos és nemzeti hűségűkben is kipróbált egyéneket válasszunk, akik nem szégyelik és merik is meggyőződésüket nyilvánítani, mernek azért síkra szultáni, akik megnézik a község garasait is, mielőtt kiadják azokat. Irányelvnek mást nem ajánlhatok, mint hogy végre egyesüljenek a jó szándékú emberek, találjanak egymásra, maradjanak toleránsak, mint eddig is mindig voltak, a más nemzetiségüek- kel szemben, de nemzethüségüknek erős várat építsenek sziveikben és merjék nyíltan is vallani nemzeti hovatartozásukat és párt- hüségüket, csak ez fogja meghozni mások részéről is a megbecsülést. A gyáva meghunyászkodásnak nincs semmi értelme, semmi helye, össze kell hoznia a bátorságot mindenkinek, mert csak ezen módon lesznek gyakorlatilag is megvalósíthatók a papiroson törvényekben már megigért jogok. Hatalmas éljenzés é6 percekig tartó taps fogadta Jabloniczky képviselő lendületes beszédét. Jabloniczky után Kadlecz Antal, Selmecbánya volt sztarosztája beszélt szlovákul. Kadlecz Antal beszéde Kadlecz Antal ismertette a párt programját, szintén hangoztatta az egyetértés ég egymásra találás szükségét. Az életből vett példákkal ismertette a szociáldemokraták könnyelmű, nem a nép javára irányuló gazdálkodási módszereit, felhívta a jelenlévő szlovákok figyelmét arra, hogy az országos keresztényszocialista párt mindenkor hü maradt az autonómiához, legyenek tehát ők is hűek a párthoz. A lelkes hangulatú gyűlést Seppeífeld János rekesztette be. Gandhi uj erőre kap A Mahalma és Tagore találkozása — 'űrül a hindu nép Poena szeptember 27. Gandhi ma reggel a reggeli előtt résztvett a börtön udvarán rendezett istentiszteleten. Erre az alkalomra az udvart szőnyegekkel borították és számos pária megjelent, hogy együtt imádkozzék Gandhival. Az orvosok tegnap megimassziroz- ták Gandhit. Később iszapba csomagolták és több injekciót kapott. Tagore, a költő meglátogatta Mahat inát és a következő Szavakkal közeledett hozzá: ,.A jó hírek folyamától hordozva érkeztem Hozzád!" A két ember némán megölelte egymást és sokáig örvendezett a dolgok szerencsés fordulásán. nagyon gyakran a / fojt 7 helyes, időszerű f, f Nvv. J tépanyagoknak kö- // J A szönhetők,amelyek I / 'dzf egyáialón nem j lakot a test- yj űa^ináíf mimlig KIADÓS. iÍsZ^Í^ÍyZSÍAT Miért került sokba az államalapítás? elhelyezést kértek, meg is kapták, sőt ma i görcsösen ragaszkodnak a kapott előnyökhöz Minden közhivatal személyzeti létszáma a múlt hoz viszonyítva megkétszereződött, avagy meg többszöröződött, úgyhogy például az államvas utaknak még ma is vagy 30.000 alkalmazottá van többje, mint amennyi kellene s igy van e: sok más hivatalban is. Méltó ztassék elképzelni, hogy ez 13 éven ke resztül mennyi milliárd fölösleges kiadást je lent! Nincs a világnak az a pénze, amely hlyei gazdálkodás mellett el ne fogyna! „A kormány levizsgázott a 13-ik fizetéssel*1 Érdekes, hogy bizonyos helyzetben lévői nem szoktak okulni mások példáján és szintéi ugyanazokat a hibákat követik el. Mindenüt tapasztalták, hogy dekonjunktúra idején az állami költségvetést ha az deficitbe jutott, nem lehet adóemelé sekkel egyensúlyba hozni. Mégis a csehszlovákok is úgy cselekedtek az eredmény az lett, hogy a preliminált adójövedelem, amidőn tényleg behajtásra került, csak a papíron volt meg r Egyébként Masaryk elnök ugyanazzal az amerikai újságíróval az állampénztár ürességéről is beszélgetett és ezt azzal indokolta, hogy egy állam alapítása és berendezése sok pénzbe kerül. Elméletileg ez tökéletesen igaz, azonban csak akkor, amikor a isemmiből kell az államot megalapítani, de a csehszlovák köztársaság területe hosszú évszázadokon át része volt a nagy és gazdag osztrák-magyar monarchiának és amidőn az uj állam 1918-ban megalakult, készen és kitűnő kondidéban volt úgy a köz- igazgatási, mint a pénzügyi, vasutügyi, igaz- ságügyi szervezet és egyéb állami berendezkedés, az állami pénztárak is eléggé meg voltak telve, ezenföltil itt volt a szorgalmas nép, a teljesítő- képes ipar és minden egyéb, úgyhogy az uj uraknak csak be kellett ülniük a puha párná- ®ott,székekbe és ment minden úgy, mint előbb, csak,át kellett festeni a céget. Ez semmibe sem került, legalább is legálisan nem merülhetett föl külön nagyobb kiadás a normálisnál. Én megmondom, mi okozta azután az állam- pénztáj ürességét. Jelentkeztek ugyanis százezerszámra az uj hazafiak, akik, érdemeikre hivatkozva, állami
