Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-27 / 221. (3034.) szám
4 1932 szeptember 21, kedd. ra»^iMAfifeAft-HIELgfe Nyugalomba vonul Ebi osztályfőnök, a miniszterelnökség saitó- osztályának főnöke se zuéfljkfüi dis behajtóak és az adófizető polgár már rógeu befizette azt az összeget, melyei: ő méltányosnaik tant, s türeLmetteninjé lesz, mert. tudja, hogy a tu'ltfizetett összeget csak a legritkábban, mondhatni: sohasem kapja vissza. Ugyancsak a leghatározottabban tiltakozni kell a repülőbizottságok munkája ellen, oldódik. Mi minden esetre azon leszünk, hogy a nemzeti összefogás kormánya alakíttassák meg. Mayer János, az egységes párt al elnöke, •kijelentette, hogy véleménye szerint a válság a hét végéig is el Fog tartani. A kormányzó meglepő tájékozottságot árult ei mind a személyi, mind a gazdasági kérdések terén. Ma délelőtt a kormányzó több politikust nem is fogadott kihallgatáson. Jólinformált helyen úgy tudják, hogy szerdára kihallgatásra hívták meg a kormányzóhoz Bessenyei Zénót, Lázár Andort, Désy Gézát, Kozma Jenőt, Csizmadia Andrást, Schandl Károlyt és Korányi Frigyes báró pénzügyminisztert, aki a külföldi tárgyalások eredményéről számol l>e a. kormányzónak. Budapesten emlékművel áíHlotíak Erzsébet királynénak Budapest, szeptember 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A piarista rendiház é.s a belvárosi plébánia templomi előtti téren. ahol Ferenc József koronázása után megtette a hagyományos kardvágást, vasárnap délelőtt leleplezték Erzsébet királyné emlékművét Az ünnepélyes leleplezésen részivelt a kormányzó, a kormány, a főhercegek, a legitimisták vezetői és hatalmas ember tömeg. Az ünnepi beszédet Zsitvay igazságügyim niraté r mondotta- Az igazságügyiminiszter beszédéiben hangsúlyozta, hogy Erzsébet királyné, amikor a bajor harsból a magyarok, közé jött, áthidalhatatlannak látszó szakadékot talált az uralkodó és a magyar nemzet között. Deák Ferencnek a jog és az igazság volt a fegyver társa, azonban húsvéti cikkében 6 is az uralkodó ^ivéhez fordult, amit környezete és a szörnyű események megkeni én yitettek s valóban az uralkodó és a magyar nemzet közti mérhetetlen szakadék fölött az aranyhidat Erzsébet királyné építette meg. Zsitvay ünnepi beszéde után Sipőc Jenő dr. polgármester a székesfőváros nevében szólalt fel és átvette a főváros gondozásába az emlékművet. A beszédek elhangzása után az emlékmű megkoszorúzása következett- Elsőnek a koi- rnányzé helyezett el koszorút. Amikor az utolsó koszorút elhelyezték az emlékművön, megk-ondultak a főváros valamennyi templomának harangjai és az emlékművel szemben horgonyzó két monitor 33 ágyú- lövést adott le a királyné emlékére. Az ünnepély után a kivonult csapatok tisz- 1ele a lek a kormányzó előli. A kormányzó ezután a Dun-aparton fogadta a monitorok legénységének tisztelgését, amivel az ünnepség véget ért. Dinaartos merényletet követtek el a komonnai AfHlrássy-uradaíom intézőié ellen Kassa, szeptember 26. (Kassai szerkesztősé- igiink telefonjolentése. Vakmerő dinamitpat-ro nos merénylet történt- szombaton éjszaka Ho Toonnán az Andrássy Sándor-félo uradalomban. Eddig ismeretlen egyén Thein László intéző hálószobájába akart dobni egy hatalmas di- namitpatront. Ez azonban megakadt az ablak rámáján és visszaesett az uccára, ahol hatalmas detonációval felrobbant. Emberéletben szerencsére nem esett kár. A robbanás azonban betörte az intézőink ablakait és súlyosai) megrongálta a ház falát. A csendőrségnek az a gyanúja, hogy az uradalomnak valamelyik elbocsájtott cselédje követte el bosszúból a merényletet. Thein László ugyanis nemrégiben került az Andrássy-ura-dalomba intézői minőségben, ahol több alkalmazottal hűtlen kezelés miatt differenciái támadtak és néhányat emiatt cl is bo- csájtott. A csendőrség erélyesen nyomoz a tettes után. ________________ Aj ánTja"...^“„Nagyasszonyt" nőismerősei Zfö T közt! A cseh lapok súlyos kritikája a sajtóosztály működéséről — ..Milliós tételek téma" -1- Megindult a pártharc a saftófónöki dmért Prága, sEetpte-míbér 26, Ebi Ferenc,- » ini- uiszter-efniökség sajtóosztályának főnökei, megrendült egészségi állapotára való telkin- tettel hyugdijiaztatását kéri- Utódjának végleges kinevezéséig a sajtóosztály vezetésével Blodh miniszteri tanácsost bízta meg a mi n iisztere] nők. Ebi távozásával kapcsolatban a cseh sajtó egy nésze élénken foglalkozik a miniszter- elnökségi sajtóosztály dolgaival. A cseh néppárti Prazsky Vecsernik többek között ezeket írja: * V — Ebi távozásáéval a kormány sajtőszer- vének egyik legfontosabb állása üresedik meg és általánosan abban reménykednek, hogy ez alkalommal ezt a helyet szakkvali- fikác lóval bíró tiszt viselővel fogják betölteni. A sajtóosztály tiz év óta titokzatos hely, ahol az adófizetők milliói táncot jártak a nyílt vagy titkos szubvenciókban és eltűntek a, kormány hivatalos és félhivatalos sajtóüzem ei és lapjai között. Ebi távozásával ez a homályos pont nem tűnik el s ugylát- szik, hogy a vörös fényt a inai konstellációban söld fénnyel fogják pótolni, mert a szeplőtlen fehér fénynek még nincs helye. Ezzel a lap a szocialista, agrár, illetve néppárti befolyásra céloz. A Lidové Növény megemlíti, hogy Ebi 1919-ben, Tusárnak miniszterelnökké történt kinevezésekor került a sajtóosztály élére, anélkül, hogy erre meg lett volna a szükséges kvalifikációja- Ebi maga csak a sajtó megszór ve zésével és a laipvállalatókkal foglalkozott, amelyeket a kormány befolyása alá akart hozni és amelyeket titokban szubvencionált. Ezzel a köztársaság első éveiben a kormány védnöksége alatt rejtélyes vállalkozások ütötték fel fejüket, amelyek az állam millióit elnyelték és az államnak úgyszólván semmi hasznot nem hoztak. Hogy ez évekig eltarthatott, azzal magyarázza a Lidové Noviny, hogy az összes miniszterelnökök és az összes koalíciók helyeselték ezt és szemet hunytak az anyagi és erkölcsi kárt okozó vállalkozások fölött. Ebi erős pozíciója lényegesen meggyöngült, mikor a kormány vezetése az agráriusok kezébe került és ettől kezdve a sajtóosztály lassan teljesen agrár befolyás alá jutott. Tehát csak a pártok változtak, a homályos pont azonban megmaradt- Ebi utódjáról még nem tudtak dönteni és máris elkeseredett harc folyik az agráriusok és szocialisták között a sajtóosztály főnökségéért. 1 köztársaság teteti negyedének adózói tiltakoztak az adóprés iiizsáitiiiflsáiii ellen a kassal Iparkamara tiititisiülésén Hokky Károly képviselő iolai&saita a rassinsskOi magyar vidék panaszai — A népgyiílésen elhangzottakból memorandumot szerkesztenek Kassa, szeptember 26. (Kassai szerkesztőségünktől-) A kassai kereskedelmi és iparkamara vasárnap délelőtt Maxon Milán kamarai elnök elnökletével egésznapos tiltakozó nagygyűlést rendezett a kamara nagytermében a mai szigorú adóztatási rendszer és adóbehajtási módok ellen. A tiltakozó gyűlésen, melyen a pénzügyi hatóságok képviseletében megjelentek Jurecska dr. kormánytanácsos pénzügyigazgató és Kocsner dr. pénzügyi főtanácsos, képviseltették magukat a kamarai kerület összes grémiumai é.s ipar tá rsuLa t. ai, azo nk Lvii 1 ellenzéki pártijaink részéről részéveit ázom Hokky Károly, az országos keresztény szófiai ista párt nemzetgyűlési képviselője. A tiltakozó nagygyűlést Maxon Milán megnyitó beszéde vezette be, aki rámutal ott arra, hogy az adóztatási rendszerben felimerüli hibák é.s bajok oka nem annyira a helyi hatóságokban keresendő, melyek felüliről kapják a rendelkezéseket, hanem a vezér- pénzügy igazgat óság okban ée a pénzügyminisztériumban, ahol olyan emberek ülnek, akik nincsenek tisztáiban a mai kritikus viszonyokkal, mikor -kiadják rendelkezéseiket. Okvetlenül szükség van ma az adótörvények liberálisabb alkalmazására és föltétlenül szükség van arra is, hogy a sokat emlegetett repülőbizoÓságokban olyan helyi embereket is szerepeltessenek, akik ismerősök a különböző viszonyokkal és körülményeikkel. Nagy hiba, hogy sok helyen a konjunkturális esztendők adóit most vetik ki, illetőleg most hajtják be, a mai nagy pénztelenségben, amikor az adóifizető polgárság, különösen a .tönk szélén álló kereskedő- és iparososztály a kenyerét is alig bírja megkeresni. A kamara részéről ígéretet tesz, hogy minden lehetőt el fognak követni a mai adóanoimólik megszüntetése érdekéiben. Ezután Scholtz Marcell, a kassai kereske- j dők grémiumának elnöke beszélt az adóhát-1 raléikok egyre szaporodó réméről, az adóreformról, adómorálról és az egyre .kíméletlenebb adóárverésekről, melyek egyre több kereskedő- és iparosexisztonoiát tesznek tönkre. A inai viszonyok között a magángazdálkodást a pusztulás réme fenyegeti, pedig elsősorban az állam érdeke volna, hogy védelmébe vegye a magángazdálkodást. Közel öt miliiárdot lesznek ki ma a különböző adóhátralékok, azonban nagy kérdés, vájjon ezek mind jogos köve t elések -e az állaim részéről vagy sem- Surovy dr. nyug. járásfőnök az adóbünte- tésebről referált és javasolta, hogyha kamara vegye be a pénzügyi kormányhoz küldendő felterjesztéséibe az idevonatkozó enyhítő paragrafusok alkalma zásának követelését és a már kiszabott büntetések mérséklésétHokky Károly teléig Ezuián Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő következett a felszólalók sorában, aki hosszabb s állandó tetszósnyilváni fásoktól kísért beszédben vázolta a helyzetet és az adóbehajtások módjait. A helyi pénzügyi hatóságoknak kötelessége — mondotta — hogy állandóan a gazdasági élet ütőerén tartsák a kezüket. Az ő információik és jelentéseik alapján kell képet alkotni ok a felettes hatóságoknak, végső fokon a pénzügyminisztériumnak. Ez nagyjában meg is van, azonban a pénzügyminisztérium gyakorol erős nyomást az alantas hatóságokra és azokon keresztül az adófizető közönségre és ennek eredményei az utóbbi időben mind gyakrabban előforduló adóárverési szenzációk. Ennek eredménye a mind gyakoribb * zselbimolozás, a kereskedők üzleteinek potom áron való elárverezése és végeredményben. exisztenoiájuk tönkretétele. Ez már egyenesen törvényellenes, mert a törvény megfelelő szakasza maga intézkedik aziránt, hogy a legnagyobb kiméi éttel kell eljárni azokkal az adófizetőkkel szemben, akiknek az adóbehajtások az oxisadenciáját fenyegetik. Az alantas pénzügyi hatóságok ellen a legnagyobb kifogás, hogy éveikre visszamenőleg nem intézik el az adófellebbezéseket, melyeknek, mint tudjuk, nincsen halasztó hatályuk. A törvény szelleme azt célozta, hogy az adózók vi.ssza ne élhessenek a fellebbezések elodázásával. Nem alkarom álíi- tiami, hogy most fordítva áll a dolog, de lény, hogy most az-adókaL a fellebbezések el intézőmért ások csak a papírforma után indulnak. a helyi gazdasági viszonyokat nem ismerik s iigy eljárásuk a legtöbbször a legna gyobb igazságtalanságokhoz vezet. Tiltakoznunk kell az ellen is, hogy álfámí tisztviselők megjelenjenek az adóárveré- seken és potom pénzen megvegyék a kereskedők és más adózók áruit- A kontraszt annál nagyobb, mive! az adózók azt, mondják, hogy ők tartják el adófilléreikkel a tisztviselőket. Súlyos hibának tarlóm azt, is, hogy már évek óta nem felel meg a gazdasági helyzetnek az állami költségvetés, mert a koalíciós körök ma, a legnagyobb krízis idején sem azt, tartják követendő példának, hogy az adózók helyzetén segítsenek, hanem ellenkezőleg, lüzzel-vassal arra térek Sízenek, hogy a már elviselhetetlen személyi és dologi kiadásokat olyan mérték- • ben tartsák fenn, mint azok a régi költség- vetésekben voltak előirányozva. Javaslom ezzel kapcsolatban, hogy írjon fel a kamara a kormányhoz, hogy sürgősen szükségesnek tartja az állami számvitel és ellenőrzésnek egy modern törvénnyel való helyettesítését, mert amíg a múlt század közepéről való törvénnyel van szabályozva, addig bőven lesz alkalom a költségvetés kereteit túllépő kiadásokra és bízónyois kiadások elrejtésére. Ez csak úgy lehetséges, ha az állami számvevőszék függetlensége teljes mértékben biztosítva lesz. Végül indítványozoim, hogy a Kamara állal felterjesztendő memorandumot ki kell egészíteni azzal a rezoiuclóval, melyet a beregszászi és uagyiszőllősi tiltakozó gyűléseken fogadtak el. Arra kérem a Kaimráí, hogy a memorandum előterjesztésénél kérje föl a kamarai kerület összes képviselőit és szenátorait a pénzügyminisztériumi küldöttségben való részvételre, hogy igy adjunk még határozottabb kifejezést kívánságunknak, melyek ma már nem képezhetnek csupán pártkérűést. Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő nagy hatású beszéde után az egyes ipartársulatok és grémiumok kiküldöttei szólaltak föl, akik közül Balogh tőketere'besi, Halász nagymiihályi és Reinitz beregszászi ipartársulati főnökök föl- szólalásait kell kiemelnünk. Az utóbbi Beregszász Tészére önálló adókivetési kerületet követelt, amely Beregszászt, mint tízezer lakost meghaladó várost, a törvény értelmében megilleti. Kifogásolta azonldvül. hogy Beregszászon 1931-re 20—80 százalékkal magasabb adókat vetettek ki, mint 1930-ban, pedig a ina-i súlyos krízisben éppen könnyítéseket kellene eszközölni. Ez a panasz különben általános volt az összes fölszólalók részéről. A további fölszólalások sorában nagyobb beszédeket mondottak még Tamás István ungvári kiküldött, aki az ottani adókivetések és behajtások módját ostorozta keményen és Helyei Gyula kassai delegátus, aki az országos ipartanács munkájával kapcsolatban a szlovenszkói iparosok megsegítésének módját tette kritika- tárgyává. A fölszólalások után Jurecska dr. pénzügy- igazgató reflektál az elhangzott, panaszokra és védelmébe vette a pénzügyi hatóságokat, akik ■— szerinte — a lehetőséghez képest lelkiismeretesen végzik munkájukat, de az adófizetők hatalmas számára való tekintettel lehetetlen mindenkivel, személyesen tárgyalni. Minden kivetésnek van alapja, mert, a pénzügyi hatóságok minden alkalommal egy sereg szakértőt hallgatnak meg és általuk nyújtott adatok alapján végzik kivetéseiket. A kassai pénzügyigazgatóság körletében eddig több, mint 40 millió korona adót írtak le, csakhogy ebben az irányban nehéz valamit tenni, mert a pénzügyigazgatóságoknak csali 2000 koronáig terjedő adóleiráshoz van joguk, ennél magasabb leírások már a vezérpénzügy- igazgatósághoz tartoznak. Az orvoslásnak általában fölülről kell jönnie, mert az alantas hatóságok kevés intézkedési joggal bírnak s engedelmeskedniök kell a fölülről jövő rendelkezéseknek. Megigérto végül, hogy a pénzügyi tisztviselőket eltiltja attól, hogy az adóárveréseken rész tvegyenek. Jurecska dr. pénzügy igazgató felszólalása, után Maxon Milán elnök bejelentette, hogy a gyűlés anyagából a kamara, memorandumot szerkeszt, amelyet küldöttség fog átadni a pénzügyminiszternek. A mai helyzet- egészen rendkívüli — mondotta —, azért rendkívüli intézkedésekre vau szükség, hogy kilóból junk a- bajokból. Ezután berek észt ot-t-e a késő délutánig tartó és végig elkeseredett hangulatú tiltakozó gyűlést. Flóra borozó Prága legkedveltebb helye, A Pihik testvérek cigányzenekara, Tánc,
