Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-25 / 220. (3033.) szám

10 'PRSGAI-A^ACí^AIí.'HITÍTi^P ——----------—- ■ innmaacaamnMHMMKaBMEEHEB Az alvilággal cimboráló koldusok képírásának rejtelmei Kapcsolat a holdasok és a bűnözők között — A „rajzoló holdasok" képjelei — Terepszemle alamizsnagyüjtés leple alatt Prága, szeptember 24. Berreg a lakások csengője, kikémlelsz a kukucskáló lyukon. Odakint elnyűtt íruháij.u koldus áll, kezét imára kulcsolja, értbe te tlen szavakat mor­mog. Ha megesik a szived (rajta, kinyitod az ajtót és egy darab kenyérrel, pár filléres alamizsnával küldöd tovább. Másnap már bárom koldus próbálkozik nálad. Mind ugyanazzal a kéreg-eitő gesztussal áll az aj­tód előtt s ha beszédbe elegyedsz velük, mindegyiknek van valami megható és szo­morú története, amivel megindokolja, ho­gyan csúszott le a lejtőn az egykori jobb sorból a koldulásig. Ezek a megindító sza­vak ujlból csak meglágyítják a szivedet, ki­nyitják az erszényedéit és adsz amennyit tudsz és amid van. A jószivü adakozó rossz tapasztalatai A jószivü adakozó azonban hamarosan kényleien belátná, hogy a koldusok naponta növekvő légióját nem tudia alamizsnával táplálni. .Mintha csak összebeszélnének, vagy va­lami titkos jelt adnának egyn.lúsnak, na­ponta újabb és újabb figurák bukkan­nak fel az élet iszapos mélységéből. Ha ez a koldusáraimdás intenzivebben éade- kel-ni kezd, akkor némi' kérdezősködés és megfigyelés után rájösz, hogy nem minden lakást látogatnak ilyen konok következetes- séggiel a koldusok, hanem rendszerint csak azokban a lakásokban próbálkoznak, ame­lyeknek lakói szamaritánus módra segitet­tek a náluk jelentkező éhezőkön- Az még csak érthetővé válik előtte, hogy ugyanaz a koldus, akinek egyszer már szerencséje volt veled, másodszor és harmadszor is fel­keres, de mi lehet a magyarázata annak, hogy r koldussereg egészen uj és addig előtted ismeretlen tagjai is nyomába lépnek a bő x kezüen támogatott koldusodnak és állan dóan újabb alaii £a&na-aspáránsokat von nak maguk után? Ennek a kérdésnek komoly szociális háttér van, amelynek tanulmányozása a maii általá­nos nyomorúság közepette nemcsak érdekes, hanem zsebbevágóan fontos is. A koldusmesterség változásai A koldulás mestersége e szó fogalmi jelen­tőségével együtt az utolsó hárem évtizedbe; mélyreható változáson ment át- Békeidők­ben rendszerint csak az koldult, akit test' fogyatékossága, amely lehetett veleszitlete' vagy szerzett, munkaképtelenné tett. A tár­sadalom, az állam intézményesen nem gon­doskodott kellőképpen szegényeiről, akik nek ellátása ilyen módon a társadalom egye deinek válialra hárult. A békeidők koldusainak táborában ?■ volt egy aránylag csekély réteg, amely élt keveredett a bűnözők világával. Az elnyomorodott szerencsétlen emberek az azonos életimód -révén kerültek össze a bű­nözők társadalmával. Csavargásért, tiltott koldulásért börtönbe vetették őket, a börtönökben egy cellába kerülitek to- vajokkal betörőkkel és más gonosztevők­kel, vagy pedig éjjeli menedékhelyeken, országúti csavargás közben akadtak össze a társadalom kitaszítottjaival, kik azután rávették őket az összedolgozásra. Aránylag kis rétege volt ez -a hivatásos kol­dusok tömegének, az idők változásával azonban ez a kis réteg alkotta a kirisztályo- so-dási magját annak a mostani koldtisregi- mentnek, mely már egész nyíltan Összszüri a levelet a miin­él enf éle tolvajokkal és betörőkkel. A koldus/mesterséigü zőinek ma sem a főka- tegóriája toborzódik a bűnözők cimborái­ból, mindeneseire azok között a valóban se­gi tségreszoruló elesettek és szerencsétlenek között, akik alamizsnáiért kopogtatnak ajtó­don, jó néhány olyan koldus ,is vau, aki csaik terepszemlére jön, szétnéz a lakásban és észleleteit közli azután megbízóijával, a hát­térben settenkedő besurranó tolvajjal, betö­rővel, vagy kasszafuiróval. ,^utúutMúUUtíí^. Az örök vándorok A koldusok egy másik csoportja már sok­kal ártalmatlanabb. Az országút szabad ván­dorai ezek, akik tulajdonképpen nem is testi rokkantság miatt választották mesterségül a koldulást, hanem a szabad bolyongás vágya vitte őket el az ottho­nukból és tette őket az országutak örök vándoraivá. Ezt a koldustipust különösen Németország­ban ismerik. Van közöttük sok tehetséges, értékes ember, akik az országúti vándor­lás szabadságát többre becsülik a bürómun- kánál s akik megelégszenek azzal a darab kenyérrel s azzal a talpalatnyi hellyel, ami­vel az országutak szabad vándorát a jószí­vű emberek megvendégelik. Nem is koldusok ezek tulajdonképpen, ha­nem a társadalom szabad madarai, akik az alamizsnáit természetes járandóságok­nak tekintik. Kölkők, írók, festők vannak közöttük s mint ez Németországban illő dolog, saját szervezetük is van, évenkint ko ngr e s s zu sok at tartan ak, amelyeken olyan nívós és szakszerű előadá­sok hangzanak el társadalmi és -művészeti kérdésekről, -akárcsak egy akadémiában.. Az igazi holdas A nagy kategórián bélül van a koldusok­nak egy harmadik csoportjuk is, a legősibb valamennyi között: a bénák, vakok, kezetlen, lábatlan rok­kantak, gyógyithatntlanul beteg munka- képtelenek csoportja, amely minden szá­nalmat megérdemeli s amelynek szeren­csétlen tagjai előtt minden ajtónak meg kell nyílnia. Csak éppn ahhoz kell jó -szem és emberis­meret, hogy a búzát el tudjuk választani a konkolytól s a koldus rongyai mögött -meg­sejtsük a jó vagy rossz szándékú embert. A munkanélküliség kényszere alatt... Végül egy negyedik kategóriája is van a koldulóknak. Ezek a 1-egujaibb kor termékei, a világgazdaság válságának áldozatai, több­nyire erős, -munkaképes emberek, akik a.z esetek túlnyomó részében a maguk hibáján kívül kerültek Olyan szerencsétlen helyzet­be, hogy a létfén-tartás egyetlen lehetőségéül az emberek jószivére való apellálás maradt a számukra. A munkanélküliek egy része, akik nem élveznek munkanélküli segélyt, koldusbotot vesz a kezébe és kéregetéssel próbálja megszerezni a mindennapravalót. Minthogy a férfiak rendszerint kevés siker­rel pályáznak az alamizsnára, maguk helyett inkább az asszonyt és a gyermeket küldik ki az uccára. Az alvilág hírszerzői E kolduskategóriák közül egyedül az első- foglalkoztatja a kriminalisztikát. A legujabbkori kriminológiában külön fe­jezetet kapnak a gonosztevőkkel cxralboráló koldusok, akiknek saját jelllirásuk van, amely némileg a kínai képírásra emlé­keztet. Akárhányszor megtörténik, hogy az ember bazamenet kapuján, vagy lakásának ajtaján ceruzával, krétával, vagy szines irónnail -raj­zolt kfix-kraxoikat talál, amelynek nem tu­lajdonit külön-ö'sebb jelentőséget, vélve, hogy játszadozó gyermek rajzolta. A valóság­ban kolduskéz húzta ezeket a vonásokat, ame­lyeknek nagyonis határozott jelentésük van olyanok számlára, akik a koldusok kép­írását értik. Ezek a „rajzoló koldusok*1, mint azt számta­lan kriminalisztikai tapasztalat bizonyítja, terepszemlére küldött tagjai egy gonosz­tevő bandának, akik kikémlelik a házbeliek viszonyait, a lakások beosztását, az általá­nos és speciális biztonsági viszonyokat, közel lakik-e a csendőr, vagy távol, tarta­nak-e odahaza pénzt, vagy sem, férfiak, vagy asszonyok vannak-e a lakásban, stb. A rajzoló eltűnik és pár órával, talán egy-két nappa-l később fölbukkan megbízója, szétnéz a jelzett lakások között és kiszemeli az alkalmas prédát. Nem mindig tolvaj, vagy betörő Útmutatá­sául szolgálnak ezek a jelzések. Átvette a képírást a koldustársadalom ártalmatlan csoportja is, amelynek tagjai egymás iránti szolidaritásból közük ezek­ben a rajzokban az utánuk jövőkkel, hogy van-e kilátás alamizsnára, vagy pe­dig jobb ha kopogtatás nélkül odébb áll­nak. Alant mutatóiba közöljük a koldusok egy pár 'ismertebb jelét. 3 í Vigyázat., itt. csendőr, vagy rendőr lakik OOO Pénz “f“ Gyorsan dolgozz & Kifizetődik a lopás ^ Al-k almozhatsz erőszakot Q Itt nem lehet semmit sem csinálni WVV\ Harapós eb CD A háztulajdonos rendőrt hiv GD Légy szemtelen Veszély fenyeget Riasztók é&zülék a házban Itt ételit adnak Itt pénzt adnak □ Semmiiit sem adnák l | Éjjeli szállást adnak // ck. Vigyázat, a házat őrzik A házban csak nők laknak 4 Itt hiszékeny nők laknak □ Goromba ember l^7) Goromba em beinek A Letartóztatva A Letartóztatták és kétezer kihallgatták g A letartóztatott tagad A Két évi fegyházra van elitélve A Szabadlábra helyezték V (TTut) Vigyázat.,'börtön fenyeget Csak égy pár jel ez itt a sok közül, bizo­nyos azonban, hogy aki ilyet talál kapujá­MAGYAR ASSZO LÁPJA A NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. ff. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K,számonként 3*50 K 19S2 szeptember 25, vasárnap. nak, vagy lakásának ajtaján, az jól teszi, ha eltünteti, mert nem tudhatja, hogy a jeladás révén nem szabadit-aoak-e rá tolvajokat, vagy betörőket. Egy nap a köztársaság legnagyobb rádió-gyárában (xx) Miután Steinibaoh a Telefunken gyár uj vezérigazgatója bennünket a iegszivélyesebben üd­vözölt és méltatta lapunk nagy publicitását, elhe­lyezkedtünk a kényelmes és elegáns berendezésű autocarba, amely bennünket Prelouöba v-itt. Utunk nagyon ketlelmes volt s éppen a vendéglátó társa­ság népszerű oégjegyzője, Brodeky Ottó szétosztotta a poharakat, hogy a sajtó képviselőire ürítse poha­rát, amikor egy autó lázasan száguldozva élénkbe jött s az autóból kiszálló Hospudka mérnök, a Te­lefunken gyár népszerű reklámfőnöke hozta a ie- sujtó hint, hogy Brodsky Artúr, a cég kiváló fiatal oégjegyzője trombózis következtében hirtelen meghalt. E hir nagyon megrendített bennünket. Utunk gyönyörű vidéken vezetett bennünket ke­resztül s egy három órás ut után végre megérkez­tünk Pfeieucba, ahol dr. Krysa.. a Radiotechna ve­zérigazgatója, valamint Schneider. a vállaltot igaz­gatósági tagja fogadott bennünket. Vrba, a gyár kiváló főmérnöke, aki kezdettől fogva vezeti ezt a nagy rádióüzemet, kalauzolt bennünket s nagy szakavatot-tsággal magyarázta a rádió gyártását. A Radiotechna rádiógyár Pfeloucban. ahonnan az ismert Telefunken márkájú fejvevőkészü 1 ékek származnak, kétségtelenül a legnagyobb belföldi vállalat, amely rádiókészülékek gyártásával foglal­kozik. Nagyon érdekes ennek a legmodernebbül berendezett gyárnak a megtekintése, mert még a legjobb szakember is alig tud magának a gyár­tási módszerről képet alkotni. Az összes nyersanyag először az áruátvételá osz­tályba kerül, ahol annak előírás szerint szükséges tulajdonságait megvizsgálják s 'unen a nyersanya­gok a mintaszerűen vezetett raktárba kerülnek. Itt felhalmozva látjuk a következő anyagokat: A leg­különbözőbb méretű és vastagságú mindenféle el­képzelhető fémből készített fémlemezek, szigetelő­lemezek és papírok, műanyag, a legkülönfélébb át- méretü drótok és kábelek foglalattal és anélkül. Egyes alkatrészek, amelyeknek a gyárban való ké­szítése nem volna rentábilis, az ezekre specializált belföldi vállalatoknál készülnek. Ilyenek elsősorban a szigetelő anyagból készült ailketróaeek, mint az adum inium - k ond enzá torház. A készítési módozatot magát illetően meglepőek a hatalmas és nagy kit erjedés ü gép-berendezések, az excentrikus sajtolok, gépelték, revolvereszterga- padök és önműködő gépek, fémreszelő- és csiszoló­gépek, többszörös csavanniienetfurók, csavar vágó­gépek s más berendezések, A gyárban egész külö­nös figyelmet fordítanak a különleges szerszámok és szerelési berendezések készítésére, amelyek nél­kül racionális gyártási mód el sem volna képzel­hető. Ezen sajátezerü gyártású módozat mellett még a külső megmunkálás számára külön speciális osz­tályokat, találunk és pedig: egy mintaszerűen be­rendezett nikkelező-mühelyt, lakkozok polirozógé- pefcet, p orsügárf u vők at stb. Az összes alkatrészeket rendkívül alapos felük viesgálás után raktározzák, el, ha azokat a szere­lési osztály azonnal fel nem használja. A felvevőkészülékek szerelése futószalag rend­szerű munkabeosztás szerint történik. M'ég a leg­nagyobb laikusra is, aki alig tudja elképzelni, hogy minő fáradságos előmunkálatokat igényéi ezen sza­kadatlan munkafolyamat a technikai osztály egy­idejű lehető legnagyobb teljesítménye mellett, fe­lejthetetlen benyomást gyakorol azon impozáns lát­vány, hogyan nő a ’ fel ve v ők észülék a futószoltogon dúrekt a néző szeme láttára, hogy onnan a vizsgá­lati helyiségbe kerüljön, ahol azután a szigorú fe­lülvizsgálatok egész sorozatán megy keresztül. Az igy megvizsgált, hibátlan alkatrészeket aztán ös­szeszerelik s a raktárnak adják át. Az egész gyárban a legaprólékosabb részletekre kiterjedő organizáció figyelhető meg, egyetlen kéz­mozdulat sem történik itt kihasználattomu!. — Vi­lágos tehát, hogy.,valóban preciz felvevőkészülékek előállítása csak egy ilyen gépezeti berendezések­kel és gyártású anyagokkal gazdagon ellátott gyár­ban lehetséges a különleges előállító és méretezési készülékek egyidejű igénybevétele mellett. Technikai szempontiból a RADIOTECHNA a leg­messzebbmenő támogatást élvezi a TELEFUNKEN cég részéről, amelynek találmányai szerint a készü­lékeket gyártja s igy az itt előállított felvevőkészü- liékek a legnagyobb precizitással kész ülnek. A gyár megtekintése Után a vendéglátó oég bankettet rendezett a sajtó képviselőinek, amelyen dr. Krysa, a Radiotechna vezérigazgatója, vala­mint Schneider igazgatósági tag üdvözölték a sajtó képviselőit. Ezek után kellemes emlékekkel hagytuk el Pfeloucot, ahol a republ lkának egyik legnagyobb rádiógyára van. (e. d.) A beregszászi heti piac árai. (Saját tudósitónk jelenti): A beregszászi szerdai hetipiacon a követ­kező árak alakultak ki: Búza mrn-ja 140—155, rozs 100—105, árpa 70—75, tengeri 65—70, zab 60—65, bükköny 80, burgonya 40—42, lóhere 80— 40, széna 25—30, szalma l(b—15, bah 80—82 koro­na. — Vágómarha élősúlyban kg-onként 3—1, bor­jú 3—4, sertés sovány 5—6, sertés kövér 6—7 ko­rona. — Egy pár járni os ökör 3000 -4000, fejős tehén 100(1—1500, kocsiló párja 3000 4000, igásló párja 1500—2000 korona. — Szárnyas kg-onkint 8—10 korona. _________________ ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom