Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-24 / 219. (3032.) szám
Í9S2 Bggpjemhgr 24, szombat 3 Eperjes és az ősiakosprogram (d) Eperjes holnap választ. Megválasztja azo- ikat, akikre négy esztendőre rábizza a város életének irányítását, rábizza a város diszét és gondját, rábizza a vagyonát és adósságait. Akikre rábízhatja magát, mert megbízik bennük. A történelmi tradíciók városának népe nem kell, hogy messze menjen nemes intőpéldákért: elég, ha a saját múltjába néz, ott látja a hit- valló gerinces vértanuk és a nemzetükért meghalni tudó nemzetharcosok hosszú szellemsorát Eperjesnek nem kell mást utánoznia, csak az kell, hogy hü és méltó maradjon múltjához, önönmagához. Csupán ez a kérdés. Mert ha hü marad, akkor győz az ősi sárosi szellem: a szlovák-magyar- német testvériség szelleme. Ez a szellem nem ismeri a visszavonást, a nemzetiségi viszályko- dást, a felekezeti torzsalkodást. A vértanuk vére nem ömlött ki hiába: kölcsönös megbecsülésre, az idealizmusban való közös összefogásra tanította meg az egykor egymás ellen küzdő egyházak fiait. A nemzeti harcok áldozatai sem estek el hiába: tragédiáik tanulsága szublimá- lódott és a nemzeti béke vágyát, a kultúráért való nemes versengés ösztönét oltotta az utódokba. Ez a sárosi történelmi tradíció lényege, ez a sárosi embertípus lelki arca. Csak az a kérdés, hogy ez a tradíció fogja-e vezetni Eperjes választóit, amikor az urnák elé lépnek. Mert akarva-nemakarva arra nézve kell dönteniük, hogy a sárosi őslakos-szellemet, vagy a nemzetiségi tekintetben intoleráns, vallási tekintetben indifferens, sőt a mózesi és jézusi etikát elvető és romboló uj irányzatokat fogják-e szavazataikkal a városházára beültetni. Az őslakosok lokálpatrióta idealizmusa, vagy a jövevény kortesek önér- dekihajhászó materializmusa lesz-e az erősebb? A három nemzetiség városában a régi békés őslakos-szellemmel ellentétben a vak nacionalizmus intoleranciáját hirdetik a centralizmus uj kreatúrái, a város uj jövevényei. A háromnyelvű városból egynyelvűt akarnak csinálni, nemzetiségi és felekezeti visszavonást akarnak, igyekeznek zavart kelteni, hogy a zavarosban lelkeket és javakat halászhassanak. Ostromot intéznek a városi gazdálkodásban a patriciusi önzetlenség tradíciója ellen, az iskolákban a mózesi és jézusi etika ellen. Egyik oldalról nemzetiségi intolerancia, nyelvi és kultúrharc, másik oldalról a társadalmat aláaknázó és robbantó osztályharc chiméráját zúdítják Eperjesre. Eperjesiek! Ezzel a 6áskaihadjárattai szemben egy a fegyveretek: az őslakosgondolat. Az őslakosgondolat nem üres jelszó, hanem mély etikai program. A nemzetiségi torzsalkodással szemben igazságos kiegyezé&t, nemzetiségi egyenjogúságot keres, az osztályharccal szemben igazságos osztálybékét, a felekezetieske- déssel és a vallási nihilizmussal szemben jézusi és mózesi szellemű szociális etikát. Az őslakosgondolat élő és eleven nemzet- és társadalom- épitő erő, az őslakosság hatalmi, gazdasági és kulturális kizsákmányolása elleni reális küzdelem. A legnemesebb értelemben vett pozitív program. Es ki lenne predesztináltabb arra, hogy ennek a programnak éppen történelmi múltja, nemzeti és vallási tagozottsága, kiegyensúlyozott vérmérséklete és derült kedélye révén önkéntes harcosa, védője, sőt zászlóvivője legyen, mint-éppen a háromnyelvű sárosi magyarság és általában a sáros-szepesi őslakosság. Az a Sáros és Szepes, ahol a szlovákságot, magyarságot és németséget a testvéri megértés legszorosabb szálai fűzik egymáshoz, olyan szoros berátsági, sőt vérségi szálak, ami- iyen nemzeti szimbiózisra úgyszólván csak Erdélyben volt példa.. Sáros és Szepes a mi Erdélyünk, három őslakos nemzet közös szülőhona. Sárosban az őslakos testvériség szelleme tulajdonképpen már akkor megvolt, amikor az őslakos önvédelmi harcra még álmunkban sem kellett gondolni. Ezért hisszük és várjuk mi most, hogy Sáros fővárosa, Eperjes vasárnap is hitvallást fog tenni az őslakos program mellett. Hitet tesz a hitvalló eperjesi hősök példa- adó kitartásával. A nemzeti és társadalmi destrukcióval szemben magasra emeli az őslakos-eszme magasztos védőpajzsát. Az őslakos- eszme a benne rejlő mélység mellett gyakorlati parancsot is tartalmaz. Ez a gyakorlati parancs: az összetartás parancsa. Őslakosok, tartsatok össze! Eperjesen az őslakosgondolatot a mostani erőmérkőzésen két politikai keret emelte zászlajára: az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt által támogatott városi párt. Az összetartás parancsa értelmében kapcsolták listáikat, úgyhogy egyetlen egy őslakos szavazat sem fog kárba- veszni, amely e két lista egyikére esik. A többi pártcsoport az őslakosgondolat ellen tör, vagy partikuláris kis célok után futva, legalább is gyöngíteni akarja az őslakos program átütő erejét ée ezzel fokozza a várost destruáló erők potenciális energiáját, öntudatos eperjesi magyarnak és németnek és minden öntudatos eperjesi szlováknak, aki föl tud emelkedni az őslakosgondolat szélesebb horizontjára: úgy kell az urna elé állnia, mintha oltár elé lépne és oltár előtt kellene bizonyságot tennie arról, hogy méltó a vértanú ősökhöz és méltó önmagához. Mert az őslakosgondolathoz való hűségével ősei tradíciói iránti hűségét bizonyítja be és egyben megtiszteli önmagát. Eperjesiek, tiszteljétek őseiteket és önmagatokat! De Valera elnököl Genfben A tanácsülésszak megnyitása — A délamerikai Etérdés A spanyol delegátus előkészíti Németország visszatérését a lefegyverzési konferenciára Géni, szeptember 23- A népszövetségi tanács 68. üléss®alkáit De Valiéra ir miniszterelnök ma délelőtt a szokásokhoz híven és mindjén különleges manifeszitáció nélkül megnyitotta. Ezzel az a szenzáció, amit az angolok De Valera elnöklésével kapcsolatban vártak, elmaradt. A tizenhat érvel ezelőtt halálra ítélt forradalmár ma mint Írország hivatalos képviselője ugyanúgy vezette az ülést, mint bármely más delegátus tette volna. De Valera homlokába hulló haja, halvány, szemüveges intellektüel arca a régi I orrad almáira emlékeztet ugyan, egyébként azonban az ir miniszterelnök tudja, hogy mivel tartozik Genfben állásának és országa tekintélyének. A napirend előtt az elnök fölszólította a tanács tagjait, hogy emelkedjenek föl helyeikről és emlékezzenek meg Gravina grófról, a népszövetség elhunyt danzigi főbiztosáról. Ferber dauzigi delegátust meghívták a tanács ülésére s ő is végighallgatta, amikor De Valera Gravina grófot elbucsuztatta- Rövid gyászpauza után Aloisi báró olasz delegátus megköszönte a honfitársáról való megemlékezést, majd a tanács áttért a napirendi vitára. Matos dr., Guatemala képviselője, a legutóbbi tanácsülés elnöke, jelentést tett Bolívia és Paraguay viszályáról, valamint azok-1 ról a lépésekről, amelyeket a népszövetség ebben az ügyben foganatosított. Matlriaga spanyol nagykövet figyelmeztette a népszövetségi tanácsot, hogy nehéz feladatot kell megoldania ya délamerikai kérdés eliminálásával. A népszövetségi paktum megszegéséről van szó s ezért a tanácsnak erélyesen kell eljárnia. A kérdéshez hozzászólt még Paul Boneour, Franciaország delegátusa, és Sir John Simon angol külügyminiszter. A fölszólalások után De Valera megállapította, hogy a tanács egyhangú véleménye az, hogy a délamerikai konfliktussal kapcsolatban nem maradhat tétlen és erélyes lépéseket kell foganatosítania. NémeforszÉi visszatér a lefegyverzési toleranciára! Páris, szeptember 23. A párisi lapok genfi jelentése szerint a lefegyverzési konferencián minden delegátus csak azzal törődik, hogy miként lehetne Németországot visszahozni a konferencia üléseire. A Petit Párisién szerint Németország sem zárkózik el a különböző tervek elől. Neurath dr. külügyminiszter azonnal Geníbe való érkezése után lépéseket tott Németország visszatérésének előkészítésére. Mindenekelőtt egy Európán kívüli hatalmassághoz fordult és annak a révén igyekezett elintézni a kérdést, de az oceánontuli hatalom külpolitikai komplikációktól tartva nem vállalta a közvetítést Erre Neurath Madariaga spanyol delegátust kérte meg, aki örömmel és lelkesen vállalkozott a munkára. Madariaga azonnal érintkezésbe lépett Hendersonnal, aki megígérte az intervenciót. A konferencia elnöke kijelentette, hogy a jövő kedden memorandumot nyújt be a lefegyverzési konferencia elnökségének a „helyzet enyhi- tésére“, ami természetesen azt jelenti, hogy a memorandum Németország javára fog Jxigy isüt kúné£l a Aufiáí, mert lágy vízben nem képződnek ama szürkés-sárga mész-szappan csomócskák, amelyek a szövet-rostokra tapadnak, öblítéssel nem távolíthatók el és ártanak a ruhának. Tudja, hogy 100 liter kemény víz egy darab szappant teljesen felemészt? Lágyítsa meg tehát a kemény mosó- és az első öblítő vizet CLARAX-szal. 1 csomag mindössze 1.50 Kc-ba kerül és 200 liter kemény vizet lágyít meg. Az ilyen iágy vízben a szappan teljes mosó ereje érvényre jut. Szappant takarít meg tehát, kíméli a szövetet és a ruha hófehér lesz. Kérjen egy ingyen iriintaisomagot a kereskedőtől, ahol vásárol. szolgálni. A francia lapok tiltakoznak a Géniben megindult intrikák és tehermentes sitési kísérletek ellen. Az Éoho d« Paris szerint Németország a novemberi választások után föltétlenül újra részt fog venni a lefegyverzési konferencia tárgyalásain. Elég barátja és ,,büntársa“ van ott, hogy a visszatérés arany hidját elkészítsék számára. Munkaalkalmak teremtésével, 40 órás munkahéttel és a munkapiac szabályozásával akarná enyhíteni a nagy munkanéikiiséiet Czeh népjóléti mMszter A népjóléti miniszter pesszimista taoroszkőpia a miinkaüílSsiiliiég ililalésáráS 1929-ben 34739 munkanélküli volt, 1932-ben 459.496 Prága, szeptember 23. A képviselőház szociálpolitikai bizottságának mai ülésén Czeeh népjóléti miniszter expozét mondott a munka- nélküliség kérdéséről s az aktuális és sürgős szociálpolitikai problémákról. A miniszter kijelentette, hogy a gazdasági válság és a munkanélküliség a közel jövőben nem fog gyöngülni, hanem ellenkezőleg, még minden valószínűség szerint ki fog éleződni. A kormány — sajnos — ebben a pillanatban még nem fejezte be tanácskozásait a gazdasági és szociálpolitikai munkaprogramjáról, miért is Czeoh miniszter csak a népjóléti minisztérium programját tolmácsolhatja a bizottságnak. A miniszter hivatkozik a Nemzeti Bank júliusi és augusztusi jelentésére, amelyből kitűnik, hegy az általános gazdasági helyzet az elmúlt hónapokban csak lényegtelen változásokat mutatott föl. összehasonlítja az 1929 és 1932 közötti munkanélküli statisztikát. Mig 1929 augusztusában 34.789 munkanélküli volt, addig ez év augusztusában a munkanélküliek száma 459.406. Mig 1929 augusztusában minden ezer alkalmazott személyre csak kilenc munkanélküli jutott, addig 1931 decemberében ezer alkalmazottra 144.6 munkanélküli jutott, 1929 augusztusában száz üresedésben lévő állásra 1323 igénylő, 1931 decemberében már 4519 igénylő volt. Miután a munkanélküliek száma 1932 augusztusában, tehát a munkaidény teljében, megközelíti az 1931. évi decemberi számokat, előre megjósolható, hogy milyen lesz a munkapiac, ha a rosszab- bodási tendencia folytatódni fog. A minisztérium programja A népjóléti minisztérium programjának legfőbb pontjaként három föladatot tűzött maga elé éspedig: a munkaszerzés, a munkaidő megrövidítése és a munkapiac törvénnyel való rendezése. A népjóléti minisztérium véleménye szerint ez a három programpont hozzájárulhat a gazdaság föllendüléséhez, a válság csökkenéséhez és a tömeges munkanélküliség leszállításához. A minisztérium úgy véli, hogy a mai gazdasági válságot csak a mai gazdasági élet teljes átszervezésével é6 ujjárendezésével lehet eltüntetni. A minisztérium saját hatáskörében a produktív munkanélküli segélyre törekszik. A minisztérium rendelkezésére bocsátott 145 millió koronával több hónapra keresethez juttatott több, mint kétszázezer munkást. Az építkezési mozgalom támogatásával sikerült a lakáspiacon harmincezer kislakást építtetnie és a munkapiacon a munkanélküliek tízezreit elhelyezni. Ha a népjóléti minisztérium elegendő pénzügyi eszközökkel rendelkezne, a produktív munkanélküli segélyre vonatkozó 3329 benyújtott _ kérvényt elintézhetné. Jelenleg 2840 építkezési kérvény vár elintézésre, amelyekkel újabb tizezer munkáscsaládnak lehetne kenyeret és munkát nyújtani. Mindez természetesen megakadt a pénzügyi eszközök hiánya miatt. A 40 Órás munkahét Ezzel párhuzamosan hozzá kell fogni a munkaidő megrövidítéséhez, amely a miniszter szerint a legégetőbb gazdasági problémák- közé tartozik. A negyvenórás heti munkaidő bevezetéséről szóló törvényjavaslatot a minisztérium 1931 októberében nyújtotta be. A negyvenórás munkahét gondolata azóta egyre nagyobb tért hódit. Mellette foglalt állást az Amerikai Egyesült Államok elnöke s az olasz kormány is. A nemzetközi munkahivatal elnöki tanácsa e hó 21-én rendkívüli ülést is tartott s elhatározta, hogy 1933 januárjában konferenciát fog tartani, amelynek napirendjén ez a fontos kérdés is szerepelni fog. A népjóléti minisztérium ezen intézkedés előkészületeit természetesen megteszi. ’ A munkaalkalomteremtés és a munkaidő leszállításának problémája mellett még igen fontos a munkapiac rendezése. A munkapiacon káotikus viszonyok uralkodnak és a minisztérium még a múlt év januárjában törvényjavaslatot nyújtott be a munkaközvetítésre vonatkozólag, ez azonban még ma is tárcaközi eljárás tárgyát képezi. A miniszter meg van győződve arról, hogy a fönt fölsorolt gazdasági és szociálpolitikai intézkedések föltétlenül szükségesek és végrehajtandók. Miután az állapotok még nem javultak, a népjóléti minisztérium tervbe vette, hogy a genti rendszer alapján való munkanélküli segélyezést a munkanélküliség elleni kötelező biztosítás rendszerével fogja fölváltani. Ehhez átmenetileg szükséges egy alapot létesíteni, amelynek segítségével a szakszervezetekből kiesett munkanélkü'iek is támogatáshoz jutnának. A terv keresztülvitele eddig még nem sikerült. A népjóléti minisztérium azonban továbbra is ragaszkodik a javaslat elfogadásán hoz. Addig is igyekszik a minisztérium a munkanélkülieken élelmezési és tejosztási akciók révén segíteni. Végül rámutatott még arra, hogy a. gazdasági helyzet rosszabbodása következtében a szakszervezetek is anyagi gondokkal küzdenek. A szociálpolitikai bizottság elhatározta, hogy a miniszter expozéja fölött a legközelebbi ülésen megindítja a vitát. Károlyi Mihály Genfben Liívinovval tárgyal? Genfbő! jelentik: Nagy feltűnést keltett, hogy Károlyi Mihály gróf váratlanul Geníbe érkezett. Károlyi Mihály nyomban érintkezésbe lépett a népszövetségnél dolgozó újságírókkal s főleg angol és amerikai hirlapirók társaságában mutatkozik. Egyesek szerint fiát akarja elhelyezni az egyik genfi nevelőintézetben. Má’& vélemény szerint Károlyi Mihály genfi tartózkodása összefügg Litvinovnak és az orosz delegációnak itteni működésével és állítólag már érintkezésbe is lépett Litvinovval.
