Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-24 / 219. (3032.) szám
Lefegyverzés, vegy..? Irta: MÁGOCSY-DIETZ SÁNDOR tír, Azt mondják, hogy ha valamit sokat em- leg&tn-ek, ajz bekiövetkeaik. Így van ez az jegyes emíbérek életében és a nemzetek történetében. A valóságban azonban éppen if ordítva áll a dolgok emlegetésének és bekövetkezésének logikai sorrendje. Az események nem azért következnek be, mert sokat beszélnek róluk, hanem azért beszélnek róluk, mert bekövetkezésük vagy lelki szükséglet, avagy mert az emberek lelkében tudattá válik, hogy az illető eseménynek be kell következnie. A Versailles! szerződés alkotói közül ma már C9ak Orlando és Lloyd George él. Csak ez a két ember tehet tanúságot arról, hogy a versaillési szerződés milyen lelki behatások alatt jött létre és annak végrehajtását hogyan gondolták. Lloyd George pedig a napokban megjelent „A versaillesi hitszegéé" cimü vezércikkében történelmi dokumentumként leszögezi, hogy Olémenceaoi a versaillési szerződést fogalmazó kollegái nejében levelet intézett a német delegátusokhoz, amelyben „biztosította őket, hogy a német lefegyverzés csak bevezetése lesz a valamennyi országban keresztülviendiő általá- ios lefegyverzésnek". S mikor Lloyd George élő tanúságot tesz a versaillesi szerző- léssel kapcsolatban a győző hatalmak által ott Ígéretről — mely különben kifejezésre ut a minden aláíró hatalom által elfogadott is minden állaim parlamentje által szentesiéit Népszövetség alapokmányában is — ügyben magáévá teszi a németeknek azt az illáspontját, hogy „a győztes nemzetek sze- nérmet lenül megszegték a fegyverkezés cérd'ésében tett ünnepies ígéretüket". A német nemzet tizenhárom éven kérészül válóiban emberfeletti önuralommal és tü- •elemmel tűrte a versaillesi szerződést fogalmazó nemzetek Jhitszegés“-ét. De minién önural óimnak és türelemnek van hatá- -a. S a német nemzet megcsufoimá önmagát, iá nem ragaszkodna a győző hatalmak ál- a! tett ígéret teljes Léséhez és nem köve- elné egyszer ígéretük beváltását. A német >irodaJlom nem is fegyverkezési jogának el- smerését követelte, hanem csak egyenlőséget a fegyverzésben- Csak azt, amire a gyűlő hatalmak a maguk akaratából Ígéretet ették- Azt, hogy a győző államok fegyveres erejüket a német birodalom fegyveres ereével egyenlő mértékűre szállítsák le. És a lémet birodalom osak arra az esetre köve- eli felfegyverzési jogának elismerését, ha a ryőző államok ígéretüknek nem hajlandók illeget tenni. Ez a német követelés a jogos egyenlőség elvének logikus és egyben leg- mimitivebb következménye. Ismerve a né- net nemzet széles rétegeinek mai feltfogá- át, számolni kel azzal, hogy ettől a köve- elésük tőíL, bármi legyen is, már nem foglak elállni. Franciaország után azonban Anglia is a lémet követelés teljes! lése ellen foglalt ál- ást s ehhez Amerika is csatlakozott. A né- neteknek tett ígéretüket tehát nem hajlan- lök teljesíteni. Lloyd George figyelmeztető zava, hogy „ez a mód, ahogy eddig a le- egyverzés kérdését kezelték, veszélyezteti liurópa békéjét", pusztában elhangzó szó narad. Nincs, aki meghallja. Mert a győző latalimak még mindig a győzelem rontó mámorában élnek és nem látják, nem tud- ák mérlegelni az események veszélyt rejtő lakulás'át. A leszerelési konferencia vége- áóhatatlanul húzódik s még csak a remény em kecsegtetheti a nemzeteket, hogy poziMeginduiiah a döntő tanácskozások a magyar kormányválság megoldására Bethlen és a házelnökök ISorthy tonnányiénál Az egységes párt k$zhangulata Bethlen mellett — Bethlen délutáni kihallgatása hozza meg a döntést? Budapest, szeptember 23. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kormányzó a koradélutáni órákban Gödöllőről Budapestre érkezett és megkezdte a kormányválság megoldására irányuló tárgyalásokat. Legelőször Bethlen István grófot fogadta kihallgatáson, majd a két ház elnökeit: Almásyt és Wlassics bárót hallgatta meg. Holnap a ház alelnökeit és más vezető politikusokat fogja kihallgatáson fogadni. Mozgalmas élet az egységes pártban Az egységes párt helyiségeiben csütörtökön este rendkívül nagy volt az élénkség, a képviselők a szokásos összejövetelre különösen nagy számiban verődjek össze s kisebb-nagyóbb csoportokba tömörülve tárgyalták a legújabb politikai eseményeket s a különböző kombinál dókat a kibontakozás tekintetében. A képviselők nagy része a Gellért-szállóba ment át, ahol megvac&oráztak. Pesthy Pál, az egységes párt elnöke a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy a párt eddig még nem fogadott el határozott álláspontot. A kormányzó különben ma folytatta a nem-hivatalos kihallgatásokat, ami annak a jele, hogy a dezignálás csak a jövő hét folyamán történhetik meg. is álig begombolkozott Bethlen Bethlen István gróf tegnap este 11 órakor érkezett vissza Budapestre és azonnal megkezdte tárgyalásait az egységes párt vezetőivel Pesthy Pállal és Mayer Jánossal. A tanácskozás megkezdése előtt egy újságíró kért interjút Bethlentől. — Sajnálom, ez teljességgel lehetetlen — válaszolta mosolyogva Bethlen- — Még nem informálódtam semmiről, most jövök faluról, vadászatról. Nem nyilatkozhatom, mert csak most fogok az egységes párt vezetőivel tanácskozni. Bethlen ezután elvonult s tanácskozásai a késő éjszakai órákig húzódtak el. Az ujságiró még mindig ott várakozott rá. Amikor ismét Bethlen elé akart állni, hogy kérdésekkel ostromolja, Bethlen csak annyit mondott: — Nem vagyok dezignált miniszterelnök. Az egységes pártban általános az a vélemény, hogy nem jöhet más csak Bethlen. Berky Gyula, a párt egyik irányadó Lg ja kijelentette, hogy a párt száz százalékig Bethlent kívánja. Előbb átmeneti, de azután végleges megoldásnak kell jönnie, — mondotta Berky. — Az átmeneti megoldás megszüntetheti a bizalmi válságot. Hogy részletkérdést említsek, mindenekelőtt le kell épiteni a túlméretezett pénzintézeteinket. Miért van szükség kilenc nagy bankra é6 négy altruista pénzintézetre, amikor például az utóbbi feladatát egy is elláthatná. A pártnak más vezető emberei is hasonlóképpen nyilatkoztak. — Az egységes pártnak az a kívánsága — mondották egybehangzóan, — hogy Betlhlen térjen vissza a kormány élére, s addig más kombinációk nem is jöhetnek, amíg Bethlen olyan megokolással nem hárítja el magától a kormány vállalását, amit a pártnak is el kell fogadnia. Bethlen a kormányzónál Bethlen István gróf ma délután kihallgatáson jelenik meg a kormányzónál és nem lehetetlen, hogy ezen a kihallgatáson már eldől, hogy ki lesz Károlyi utódja. Az ujságiró azonban nem hagyta magát, kön vette Bethlent, és folytatta kérdéseit: — Nem is lesz kegyelmes ur? — Azt nem tudhatom. — Határozott-e már valamilyen irányban ken gyelmes ur? — Semmilyen irányban még nem határoztam. A kormány lemondása engem határozottan meglepett. Ezzel máris eltűnt az ujságiró elől. Bethlen ma délelőtt hosszasan tárgyalt Kát rolyival Is. & lapok kombinációi a leendő kormányról A kibontakozás útja azonban még mindig nem ismeretes. Egyes lapok saját- kombinál- dójuk szerint különböző személyeket hoznak előtérbe és különböző kormánylistát is hoznak, A Mai Nap szerint Bethlen vagy Zsitvay lennének Károlyi utódai. Az Uj Nemzedék Bethlent vagy Gömböst emlegeti. Bethlen barátai körében állítólag kijelentette, hogy semmiképpen sem hajlandó a kormány vezetését átvenni, igy tehát a vele kapcsolatos kombinációk önmaguktól elesnek. Az egyes miniszteri tárcák betöltésére vonat* kozólag a lapok Karesztes-FisCher, Klebels-i berg, Gratz, Karait! átíh, Walko és Gömbös ne-> vét emlegetik a legtöbbet, de uj nevek is elő-* térbe kerülték. így többek között Marsball Fe-< renc egységes párti képviselő, báró Vay László bihari főispán, Korniee Gyula és Sohandl Károly államtitkárok stb. Miután a kibontakozás valószínűleg csak a jövő hét folyamán történik meg, e nevek fór-* Hí egységes párt Bethlent visszakivánia 83 tiv eredménnyel végződjön, A határozás idejét minél későbbre kitolni igyekeznek és a plenáris ülés megtartását már osak februárra tervezik. Köziben a gazdasági és pénzügyi háború egyre élesebb fegyverekhez nyúl. Az agrár- államok feleslegei előtt hermettoe bezáródtak az ipari államok kapui- Az ipari államok elzárkózásukban odáig mennek, hogy a :legszükségesebb nyersanyagokat sem engedik be és inkább üzemeiket tétlenségre ítélik. Az elzárkózás! és ölellátási politika csődje ma már mindenki élőtt nyilvánvaló- Az ipari államok üvegházi mezőgazdasága sem látja az elzárkózás hasznát, mert az ipari termelés megbénulása folytán minimumra csökkent a belföldi fogyasztás. De ennek dacára sehol a belátásnak és a megértésnek legkisebb jelét sem tapasztalhatjuk. Senkinek sincs bátorsága abJhoz, hogy az autarka politika szörnyű rombolásait nyíltan beismerje és az azzal elkövetett hibát jószántából jővátegye. Hanem megegyezés helyett újabb gazdasági és pénzügyi re- presszáliák vannak napirenden. A stresai konferencia ugyancsak kudarccal végződött, mint az utolsó óvek minden hasonló próbálkozása. Úgy gazdasági, mint pénzügyi téren is a legnagyobb elfogultság uralkodik. Mindegyik hatalom osak a saját önös és kicsinyes szempontjából Ítéli meg a helyzetet. S igy a konferenciázások eleve eredménytelenségre vannak Ítélve. A gazdasági és pénzügyi élet lehetetlenül összebogozott szálainak tényleges kibogozása egyre késik és a világgazdaságii konferencia megtartását a tervezett őszi terminus helyett ugyancsak februárra tolták ki. S igy megyünk neki a télnek. A gazdák helyzete több mint súlyos. Az ipari üzemek további beszüntetése várható- A munkanélküliek tömegeinek még további megnövekedésére kell elkészülve lenni. De a dolgozók sem tudják fenntartani régi életstandardjukat. Mindenki idegzete a végletekig meg van feszítve. A nyomor elviselhetetlen. Lord Beaverbrook nemrégen megjelent szenzációs cikkében nyíltan a háború veszélyére hívta fel a figyelmet. „Európa uj nagy háború előtt áll." S lehetetlen gondolkodóba nem esni Lloyd George ama megállapítása felett, hogy „1914-ben is a háború nem céltudatosságból, hanem a világos célok hiányából támadt, ilyesmi pedig ma is bőségesen vau azokban a közepes elméké ben, amelyek manapság irányítják, vagy eredménytelenül próbálják irányítani a; nagy nemzetek sorsát". De igazán be kell ennek Európában következnie? Igazán annyira elvakultak a né- pék, annyira tehetetlenek az európai államférfiak? De akkor miért nem állnak az élre azok, akik még tudnak objektíve Ítélkezni, akik az eddigi kicsinyes szempontok felé tudnak emelkedni és akik a szükséges széles horizontot látják maguk előtt? Mert kétségtelen, hogy a megoldásnak megvan a lehetősége. De kétségtelen, hogy szakítani keH mindennel, ami a mai tarthatatlan helyzetet előidézte és ami a megoldást akadályozza- Szakítani kell minden írott ma- laszttal és el kell távolítani az útból minden akadályt. Uj gondolatokra és uj koncepcióra van szükség! És minden munka megéri, hogy elkerüljük egy újabb kataklizma borzalmas embermészárlását, Európa további háttérbeszoritását a világversenyben és biztosítsuk békés, nyugodt megélhetésünket, emberi nívónk megtartását! Minden megéri, mert jövőnkről, életünkről van szó! i Ma: RÁDIÓMELLÉKLET (3032) szám ■ SzOlllbdt ■ 1932 szeptember 24 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prágáik Panská ulice 12. 76’ h,70nta 2tKC:k?!fíld/e: é';ente450. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok n. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal;* félévre 226 negyedévre 114, havonta 38 Kő. . . f v Prága II, Panská ulice 12. 111. emelet fi képes meJéklettel havonként 2.50 Kő-val több politikai napilapja Telefon: 34184. Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kő. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHH
