Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-23 / 218. (3031.) szám

weptfrmber 23, péntek. 9 'PRKGM-MAfií^HlraiSP . fCöZ<SA!ZI>AS[Á.'6r> . ^flBrir11 im i ipwr»i»WJM».«* w^*iuia»»wa«iM!EMwiK«i«awBira^s*g4^^ Nemcsak a hitelkamat, hanem az adóteher is csökkentendő (tj.) Prága, szeptember 22. Az utóbbi hetek­ben a közgazdasági körök, de a közönség leg­szélesebb köreinetk figyelmét csaknem kizárólag a hitelkamatláb leszállításának kérdése foglal­ja lé. Vannak emberek, akik babonás hittel hirdetik, hogy végeszakad a gazdasági nyomor­nak, ha a hitel kamatlábat a pénzintézetek le­szállítják, ha a kereskedő a vállalkozó olcsóbb hitelhez jut s ezzel megindíthatja az olcsóbb termelést. Nőm akarjuk az olcsó hitelnek közgazdasági jelentőségét csökkenteni, de ha tárgyilagosak akarunk maradni, úgy őszintén meg kell mon­danunk, hogy egyedül és kizárólag a. kamat­láb leszállítása nem hozza meg a gazdasági helyzet annyira várt javulását, mert a terme­lésnek és a javakat szétosztó tényezőknek, a kereskedelemnek a kamatokon kívül vannak még mis súlyos terheik, amelyek csökkentése nélkül pusztán a kamatláb leszállításával a közgazdasági helyzeten nem lehet segíteni. Nem szükséges ebhez 6emmi különös tanul­mány, elé bizonyos közgazdasági alapelvek ismerete. A vállalkozónak az az érdeke, hogy oly szá­mítást találjon, amely mellett az általa előál­lított áru ára alacsonyabb legyen, mint arneny- nyit azért a vevőtől kap. A vállalkozó, a ter­melő, ezt kétféle kóppen érheti el. Vagy úgy, hogy a vevőtől az eddig fizetett árnál nagyobb árat kap, vagy pedig az által, hogy a saját ter­melési költségeit csökkenti. Nagyobb árra a vállalkozónak akkor van kilátása, ha az általa termelt áruban hiány, a kínálat csökkenése mutatkozik, amikor az árakat nyugodtan emel­heti, mert tudja, hogy a vevőnek az árura minden áron szüksége van s ezért a kívánt magasabb árat is megfizeti. Manapság erről szó sem lehet, mert mindenütt árufölösleg van. Maradna tehát a másik módozat: a terme­lési költségek leszámítása. Miből is tevődnek össze a termelési költségek? A nyersanyagok, a féláru, a segédanyagok vételárából, a munka­bérekből. a szállítmányozási dijakból, a pénzin­tézettől igénybevett hitel kamataiból, a szo­ciális terhekből és az adókból. Ez utóbbi két tételt közterhek gyűjtőnév alatt össze is fog­lalhatjuk. Igaz ugyan, hogy a termelési költségek közül a bankkamatok manapság sok esetben az álta­lános lesz egén yedés folytán a vagyon állagát is kikezdték, ennek ellenére nem állítható, hogy a hitelkamat volna az egyetlen oka minden rossznak, mert hiszen ha az egyes üzemek, gyár ég kisipari vállalatok fokozatos romlását figyelemmel kisérjük, úgy rájövünk, hogy az eladósodásuk s ezzel a magas kamatteher oka nem csupán az a normális hitel, amit a vállal­kozó a nyersanyagok vásárlására, az ipari üzembe való beruházásokra vesz föl, hanem egyre több esetben a közterhek, az adók és szociális terhek abnormális tultengése, amelyek­nek kiegegyenlitésére a vállalkozó kénytelen- i kelletlen bankhitelt vett igénybe. Ami a mezőgazdasági termelést illeti, ennél j a kamatoknak sokkal fontosabb szerep jut. De i még itt is tapasztalható az, hogy a kevés számú tehermentes mezőgazdasági üzem minimális 1— 2 százalékos haszonnal, sok esetben ráfizetés­sel, vagyis a vagyonúikig fölemésztése árán termei. Mindezekből az tűnik ki tehát, hogy a termelés olcsóbbá tevésének problémája min­den esetre sokkal több oldalú, mintsemhogy azt a kamatláb leszállításával lehetne megol­dani. A házbér kérdése az üzemek kisebb ré­szénél játszik szerepet s az kölcsönösen az újon­nan létesített kereskedelmi vállalatokat sújtja annyira, hogy sok esetben tiszavirág élet után likvidálni kénytelenek. A nagyvárosokban lát­hatjuk azt, hogy a máról holnapra támadt uj palotákban az üzletek évenkint háromszor négyszer is változnak, mert a kereskedő műkö­dését lehetetlenné teszi az uj házbér. Eladni csak úgy képes, ha a saját házában, vagy a. törvénnyel „védett" házbért fizető kereskedő áraival lakó egyező árakat szab meg, ha pe­dig ezt megteszi, úgy nem keres semmit, mert akkor a. „háztulajdonosnak dolgozik." Ami a nyersanyagok árát illeti, az minden esetre olyan kérdés, ami alaposabb tanulmány­ra érdemes. Tény az, hogy a nyersvas, az acél. a műtrágya, a szén stb. Csehszlovákiában aránytalanul és indokolatlanul drága s igy a gazdasági bajok orvoslására irányuló tevé­kenységet a szén, vas, műtrágya és egyéb n y e re a n y ag - k a r t e lilék szemmivel sem indokolt tűin agy nyereségeinek megnyirbálására kell koncentrálni. Ugyanez vonatkozik a vasúti szállítási dijakra is. A szcciáiis terhek a háborút előző évekhez viszonyítva aránytalanul emelkedtek. Ma már mindenki, még a szocialista irányzatok hívei számára is teljesen világos, hogy a szociális biztosítás életrehivása korai volt. Mert egyene­sen tragikomikus, hogy a ma és holnap kenyér- gondjával küzdő munkást, és munkaadót meg adóztassák a jövő emberöltők jobbléte érdeké­ben. Az aggkor és rokkantság esetére szóló kö­teles biztosítás immár nyolcadik éve vau ha­tályban, a központi szociális biztositó mjl- íiardokra rugó tőkéket gyűjtött össze, azokat a termeléstől elvonta s ma a nagy, soha nem látott nyomor idején ezért ellát mintegy más­fél ezer rokkant és elaggott munkást, aki a régi rendszer mellett játszva lett volna elhe­lyezhető a régi községi és társadalmi népjóléti intézményeknél, emellett a felhalmozott tőké­ket nyújtott hitel alakjában nem a gazdasági szükséglet, hanem politikai protekció szerint adta vissza a termelésnek, végül — nehéz sza­tírát nem Írni — a háború előtt is meglevő be­tegbiztosítási és balesetbiztosítási intézményt olyan válság haragos hullámos vizeire vezérel­te, hogy a betegbiztosítási intézmény szanálása a kormánynak, de az egész közgazdasági élet­nek is súlyos gondokat okoz. Az improduktív és az áxu vevőjére nehe­zen áthárítható szociális terhek mellett a há­borút előző évek állapotához viszonyítva az adóterhek emelkedése aránylag a legna­gyobb. Hat év előtt, 1926-ban, hivatalos becs­lések szerint, Csehszlovákiában az adóter­hek a nemzeti jövedelemnek a 26 százalékát emésztették föl. Englis volt pénzügyminiszter és a közgazdasági tudományok tanára maga is beismerte, hogy Csehszlovákiában az adó­terhek a háborút előző évekhez képest teljes 100 százalékkal, vagyis a kétszeresükre emel­kedtek. Ha az 1927. évi adóreform némi könnyebbséget hozott, úgy ezeket a köny- ny-eb ősegeket az utóbbi három év adótör­vényhozása megszüntette, sőt a fogyasztási és kereskedelmi adók is emelkedtek. És pe­dig emelkedtek az 'adóterhek oly években, amelyekben a nemzeti jövedelem egyre csök­kent s igy nyugodtan állíthatjuk, ha az adók ma a nemzeti jövedelemnek a 40—45 száza­lékát veszik igénybe. A kereskedelmi adók -— különösen a forgalmi adó — is emelked­tek. pedig ha valami, úgy ez rettenetes suly- lyal nehezedik az adók kivetésénél és behaj­tásánál az utóbbi években tanúsított tuleré- lyes magatartása, a nemzeti jövedelem egy­idejű csökkenése és az árak esése következ­tében az adóterhek nyomása már régen túl­lépte a lehetőségek maximuma. Bár Papén birodalmi kancellár legújabb gazdasági inségrendeleteinek hatása talán csak évek múlva fog jelentkezni és azok ér­demben csak akkor bírálhatók el, elgondolá­sának egyik óriási érdeme már ma is annak felismerése, hogy az állam ma a termelésen, elsősorban az adóterhek csökkentésével se­gíthet. Papén meglátta azt, hogy a rigorózus adóbehajtásoknak szociális következményeik is vannak, mert a vállalkozónak minden ked­ve elmegy a munkától, ha azt látja, hogy örökké csak az állam számára kénytelen dol­gozni, ezért végül pusztulni hagyja üzemét. Az adóteher a vállalkozó eladósodásához és az adósságokban való elmerüléséhez vezet. Feltételezzük, hogy mindezeket Englis volt pénzügyminiszter és közgazdasági tanár is tudja s igy igazán csodálkoznunk kell azon. hogy Englis még a legutóbb is az elméleti tudós naiv egyszerűségével hirdeti — mint azt legutóbb már közöltük —, hogy az álla­mi költségvetés egyensúlyának fenntartása céljából a legközelebb pem az egyenes, ha­nem a fogyasztási adókat kell emelni. Ern­ői is dr. legutóbbi cikkével nem tett jó szol­gálatot a közgazdaságnak, mert az elméleti tudósnak is nagyon jó kell látnia, hogy ma a kamatláb leszállításával egyidejűleg, sőt az előtt az adóterhek beható leszállítását is kö­vetelnie kell. Reméljük, hogy az 1931. évi állami zárszám­adás most nyilvánosságra hozott adataiból vé­gül a légiWetékesebb tényezők ig megtanulják már egyezer, hogy az adóbevételek ma már sem az adótételek emelésével sem uj adók be­vezetésével nem növelhetők. Hiábavaló lesz te­hát az alacsonyabb kamatláb mindaddig, amíg egyrészt a kölcsönt adótartozásokra kell föl­venni, másrészt amíg a kamatterhen megtaka­rított csekélységet is az adóvégrehajtó viszi e]. Magyar indítvány a csehszlovák—magyar kompenzációs egyezmény kibővítésére. A Li­dové Noviny jelenti: A prágai magyar követ­ségnek a gazdasági agenda vitelével megbí­zott tisztviselője tegnap visszatért Budapest­ről s kormányának megbízásából a csehszlo­vák kormányhoz indítványt nyújtott be a csehszlovák—magyar kompenzációs üzletek kibővítésére, úgy honv újabb 60—70 millió korona értékű árut szállíthatna a felek mind­egyike. Magyar részről a már régebben szál­lított árufajták szállítását indítványozzák, igy különösen lisztet, borsót, babot, hájat és sza- lunnát, tengerit, bort, halat,, paprikát stb. A csehszlovák csereárut viszont a csehszlovák kormány állapítaná meg. Csehszlovák—bolgár csereüzletek. Egyes lapok jelentései szerint a közeljövőben na­gyobb arányú csereüzlet jön létre Csehszlová­kia és Bolgárország között. Bolgárország mintegy 20 millió korona értékű dohányt fog szállítani Csehszlovákiának s ennek vétel­árat csehszlovákiai ipari termékekkel fogják 1 kifizetni Nehezen haladnak a kamatláb leszállítására irányuló tárgyalások. A múlt napokban közöl­tük, hogy a Nemzeti Bank kormányzója infor­matív tárgyalásokat kezdett a pénzintézetek egyes csoportjaival a kamatláb leszállításának lehetőségéről. Mihelyt a tárgyalások megkez­dődtek, a lapokban egyre-másra jelentek meg az optimista jelentések. A Lidové Noviny sze­rint ezek a kedvező jelentések nagyon koraiak, mert a pénzintézetek egyes csoportjain belül s a csoportok között is még mindig nagyon je­lentős eltérések vannak ebben a kérdésben. Közben kidolgoztak ugyan bizonyos tervezetet a 'betéti kamatláb leszállítására, ez azonban csak a néphitelintézeteket elégítené ki, de még így is nagyon kérdéses, hogy a néphiteüntéze- tek elfogadják-e mind ezt a javaslatot. I>e nyitva marad a másik kérdés, hogy a betéti kamatláb tervezett leszállítása elég ksz-e ah­hoz, hogy a hitelkamatláb is lényegesen csök­kenthető legyen. Az említett tervezet ugyanis a betéti kamatláb 0.25—0.75 százalékos csök­kentésével számol s igy távolról sem közelíti meg azt az általános követelést, hogy a kamat­láb legalább 1 teljes százalékkal csökkenjen. Ezenkívül alapos aggodalmak merültek föl, hogy a csökkentett kamatlábat a pénzintézetek betartják-e s nincs semmi garancia, hogy való­ban betartják, ezért sokan a kamatlábnak tör­vényes rendezését kívánják. A kamatláb kér­dése rendezésének legnagyobb akadályát még mindig abban látják, hogy egyes privilegizált részvénytársasági bankok s az előlegpénztárak nagy versenyt fejtenek ki. Ha az egyes csopor­tok indőkint a nyilvánotság előtt hangoztatják is a kamatláb leszállítására irányuló készségü­ket, ez csak a törvényes rendezéstől való féle­lemből történik, a belső tárgyalások során azonban mindjobban kerekedik fölül az a né­zet, hogy a törvényes rendezés elkerülhetetlen lesz. A metilalkohol fölhasználása benzin-szesz keverésénél. A pénzügyi kormányzat a fadesz- tillációs üzemekkel folytatott tárgyalásait •csak most fejezte be a faszesznek a benzin­szesz keverésénél való fölhasználásáról. A tár­gyalások eredményeképpen október 1-töl, vagy 15-től kezdve a benzin-szesz keverésénél 2 százalék metilalkoholt is fognak használni, amely a prágai cseh műegyetem véleményezése szerint legföljebb 0.5 százalék acetont, tartal­mazhat. Az átvételi ár kérdésében a tárgyalá­sokat még nem fejezték be, valószínűleg azon­ban 3.40 K. körül lesz literenkint. Az 1932— 1933. évi idényben mintegy 12—15 ezer hl fa- szesz fogyasztásáról lehet szó, ami kétségte­lenül nagyot lendít a fadesztillációs vállalatok helyzetén. Eddig mintegy 60 ezer hektoliter abszolút motorikus alkohol került forgalomba, amit 26 szeezfinomitó állít elő. Októberben to­vábbi három finomító kezdi a vízmentes alko­hol előállítását. Egyébként Csehországban 70, Morvaországban 25, Szlovenszkón és Ruszín- ezkóban 15 szesz-benzin keverő gyár van üzemben. A newyortki kávétőzsdén az irányzat szilárd volt. Zárás; Rasis Rio 7, napi el adás becsi és 7000, készáru 9.50, szeptemberre 8.03, de­cemberre 7.07, márciusra 8.41, májusra 6.17. — Zárás Basis Santos: napi eladásbecslés 22.000, készáru 15, szeptemberre 15-20, de­cemberre 11.90. márciusra 9.76, 9.80. 9.76. má­jusra 9,18. Újabb nemzetközi cukortaná&skozások előtt, A nemzetközi cukortanács legközelebbi ülé­sét. október 5-re, Brüsszelbe hívták össze. Az ülésen csak folyó ügyeket tárgyalnak s elvi kérdések nem kerülnek tárgysorozatra. Csehszlovákia újabb áruszállításai Oroszor­szágba. A szovjetorosz kormány megbízottai most folytatnak tárgyalásokat a csehszlová­kiai nehézinari vállalatokkal nagyobbarányu gépszállitás tárgyában. A tárgyalások jelen­leg kedvező befejezés előtt állanak s ugylát- szik, hogy mintegy 100 millió korona értékű szállítást sikerül megszerezni. A szállítást a Skoda, a Rerg és Hiitten és a Vitkovici vasmű kapja. A csehszlovákiai fagazdálkodás aktuális kér­dései. A csehszlovákiai fagazdálkodási tanács végrehajtóbizottsága ezekben a napokban tar­tott. ülésén a bécsi nemzetközi fagazdálkodási konferencia eredményeivel foglalkozott. A bi­zottság jóváhagyta a Csehszlovákia, Jugoszlá­via, Románia és Lengyelország között létrejött fagazdálkodási egyezményt s elhatározta, hogy a létesítendő nemzetközi szervbe Lobkowitz Jáuost, a fagazdálkodási tanács elnökét és Korner Leó konzult delegálja. Ezenkívül a gaz­dasági tanácsban képviselt négy csoport mind­egyike a nemzetközi fagazdálkodási bizottság üléseire egy-egy szakértőt küldhet ki A nem­zetközi állandó bizottság föladata lesz a többi európai állammal fölvenni a tárgyalásokat a csatlakozás érdekében éspedig egyrészt a faki­viteli államokkal, másrészt a faimportra szo­ruló államokkal. — A választmány ezenkívül a Magyarországgal kötött csereegyezményt is tárgyalta s fölosztotta a szerződéssel megala­pított kontingenst az egyes tartományok kö­zött. A csehszlovák—magyar egyezmény — a. választmány megállapítása szerint — a cseh­szlovákiai fagazdálkodásnak különösen Szlo- venszkón és Ruszinszkón nagy enyhülést hoz, főleg ami a gömbfa kivitelét illeti. Az állami erdőgazdaságok fáját Magyarországra a Tiszán fogják úsztatni. A mintegy 5000 köbméter fű­részelt fa kontingensnek mintegy a felét az állami erdőgazdaságok fogják szállítani. A fa- gi-.dálk'-'dáöi tanács választmánya végül a vasúti tarifák kérdésével foglalkozott. A devi*a,bi»otteág korlátozza a káTébehorá­táit. A devizabizottság szeptemberben a ká­vébehozatal oéljára kérelmezett devizáknak csak 35 százalékát engedélyezte, mig július­ban és augusztusban még 55 százalékot en­gedélyezett. A devizabizottság emellett arra törekszik, hogy a kávét minél nagyobbmeny- nyiségbeu csereáru gyanánt hozzák be a köz­társaságba. A kávéimport őrök a Nemzeti Banknál fognak eljárni annak érdekében, hogy a devizabizottság engedélyezzen több devizát a kávébehozatal céljára, mert a bel- földi kávékészletek erősen fogynak, másrészt a csereüzleteket nem lehet olyan gyorsan perfektuálni, mint azt a devizabizottság el­képzeli. A kassai kereskedelmi és iparkamara köz­lései. (Az összes tudósítások minden kötele­zettség nélkül közöltot.nek. Kérdezősködétsek- nél a zárójelben lévő szám adandó meg. Felvi­lágosítás a kereskedelmi és iparkamarái nyer­hető.) Pályázatot hirdet: Ungvári oisz. hivatal: az újlaki vámhivatal építésére. Határidő októ­ber 1. (207—U). Kassai járási hivatal: a nagy- mihályi közkórház kanalizációs és vizvezeték Tekonstruációs munkálataira. Határidő okit. 3. (211—U.) Állami földhivatal, Prága.: meliorá­ciós munkálataira Secovská-PolankáD. Határ­idő október 6. (212—U). Kasasi vasait igazgató­ság: textil, kötél, bőr és üvegáru szállítására. Határidő október 20. — Különfélék: Berlini cé.g kereskedelmi összeköttetésbe lépne csehszlovák paprika exportőrökkel. (19.967). Sziléziai szö­vődé jól bevezetett provízióé ügynököt keres árui eladására. (19.960). Francia cég átvenné csehszlovák hentesáru-exportőrök ügynökségét (19.952). Bukarestben állandó ipar ki állítás van. Közelebbi megtudható a kamaránál. (19.929). Brüsszeli cég üzleti összeköttetésbe lépne na gyobb szönyelkészítő cégekkel. (19.955). Hol­land cég érdeklődik vörösbiikk-lócek iránt. (19-897). Szeptember 11—30. között épület- és lakáslkiállitás van Prágában. Kedvezményes utazásokra szóló legitimációik 12 korona elle­nében kaphatók a kamarában. (19.998). A prá­gai felsőbb kereskedelmi iskola 19:12—33 évi programja az érdeklődők rendelkezésére áll a kamarában. (19.791). Fizetésképtelenségek. A hitelezők védőegye- sületeinek jelentése szerint újabban a követ­kező cégek jelentettek bo fizetésképtelenséget: Liceman Béla, autóforgalmi vállalat, Ungvár; passzíva 205.114 K, aktíva 118.448 K. — Hru- sák József vendéglős, Zlabice; passzíva 156.222 K, aktíva 97.320 K. — Vyrostek János keres­kedő, Hostice: passzíva 114.764 K. aktíva, 61.635 K. — Kerekes Árpád kereskedő, Kassa; passzíva 51.070 K. aktíva 24.000 K. ÉRTÉKTŐZSDE Szilárd a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 22. A newyorki tőzsdén beálló újabb nagyarányú áremelkedés a prágai tőzsdén is érzékenyen éreztette hatását. Már az elotőzsdén is nagy volt az érdeklődés, úgyhogy az árfolyamok jórésze emelkedő irányzattal nyitott. Az érdeklődés előterében főleg a cu­kor- és montán értékek állottak. Később az irányzat megnyugodott, a zárlat azonban to­vábbra is szilárd volt. Az ipari piacon a Cseh Morva 35, a Skoda 12 koronával emelkedett, a montán értékek közül az Északi Vasút 60. Berg és Hiitten 35, Prágai Vas 20, a Gópérté- kek közül a Cseh Morva 35, a szeszértékek kö­zül a Brosohe 12, s a Kolini Szesz 5 koronával emelkedett. A többi értékek által 5—8 koronás emelkedést értek el. Gyengült egyedül az Északcseh Szén és a Solo 5 koronával. A be­ruházási piacon szilárd volt az irányzat. Devizák, kötött forgalom: Athén 22.45, Budapest 450, Riga 562. Szófia 23.90. Becs 418.50. Prága, szept. 2-2. Valuták: Holland 1352. jugo­szláv 50.55, német 801.50, • belga 465. magyar 472.50, román 18.7214, svájci G4S.50. dán 588, angol 116. 6pamyol 204.50, olasz 175.90. északametrikai 33.5214, norvég 568, francia 13160. bolgár 22.0214. svéd 568. 377.3714, osztrák 412.-f- A prágai devizapiacon London 30 fillér­rel esett, egyébként az irányzat nem volt egy­séges. Kopenbága 2, Oslo 1.50 és Stockholm 1 koronával gyengült, Amsterdam 1.75. Brüseel 1.25. Zürich Ö.50, Milánó 0.125, Paris 0.30, Varsó 0.25 egységgel estek.-j- Szilárd a budapesti értéktőzsde. A politi­kai helyzet dacára a budapesti értéktőzsdén is élénk üzlet é« szilárd irányzat mutatkozott. Az érdeklődés előterében a Magyar Nemzeti Bank ée a Bauxit állottak. Szilárd volt. még a Rima és a Szénértékek. A többi áruban vonta­tott volt az üzlet, zárlat felé kissé gyengülés állott be. az árak azonban tartottak.-f- Szilárd a bécsi értékíó'zsde. A külföldi tőzsdékről érkező jó jelentések folytán az egész vonalon barátságos volt a hangulat. A legtöbb csehszlovák és magyar érték szilárdult. Csu pán a prágai vas. Északi Szón és a magyar államvasuti közlekedési gyengültek kissé. A beruházási piacon csekély volt az üzlet. Szi­lárdak voltak a népszövetségi kölcsön és a vasúti kötvények.-f- Bizakodó a berlini tőzsde. A sok kedvező momentum a berlini tőzsdén is szilárdabb irányzatot idézete elő c- úgy látszik, hogy az üzlet a közönség érdekköréből lassanként a spekuláció kezébe niegyen át. Az egyes értékek 2—3 százalékos nyereségre tettek szert, főleg a Bemberg, Siemens és Vegyi papirok emel­kedtek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom