Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-23 / 218. (3031.) szám

2 L...11IMUJIIIII MII Ilii—BM 1932 wgptMnber 23, péntek. Három hét óta szakadatlanul dúl a karé Délarai erikában isiivia és Paraguay elkeseredett küzdelme - Több száz halett — Harci kedv másutt is szóló gazdasági programot kellene adnia, mert különben egyetlen párt sem fogja támogatni. Gaál Gaszton, a független kisgazdapárt ve­zére, c&ak annyit mondott, hogy miután a le­mondásnak sem közvetlen előzményeit, sem okát nem tudja, igy nem is nyilatkozhatik. Eckhardt Tibor kisgazdapárti képviselő ki­jelentette, hogy amikor Bethlen megbukott, megbukott az egységes párt. A párttal úgyis csak Bethlen tudott megfelelően együttműköd­ni. Károlyi becsületes é6 jóhiszemű volt, de a , helyzetet nem ismerve vállalkozott arra a sze­repre, amit nem tudott megfelelően teljesíteni, ezért kellett távoznia. Payer Károly röviden csak annyit mondott, hogy bármilyen kormány jön, jobb lesz, mint a lemondott kormány. Friedrich István szerint a kormánynak már légen le kellett volna mondania. Lapvélemények a kormány- válság okárúi A kormány lemondásával kapcsolatiban a mai lapok általában megegyeznek abban, hogy Newyork, szeptember 22. Míg a semleges bizottságok Washingtonból egyre küldik La Pazba és Assuncionba a jegyzékeket, a Para­guay és Bolívia között dühöngő chacói csata már három hete tart. A bolíviai csapatokat a paraguayi túlerő bekerítette Boqueron erőd­ben. Az élelmiszerhiányon repülőgépek köny- nyen segíteni tudnak, de a vízhiány egyre na­gyobbá válik. Az egyetlen forrás az erőd mel­lett elterülő őserdőben van és a paraguayi lö­vészek állandó tűz alatt tartják az odavezető utat. A forrás vidékén több száz holttest hever már a tropikus napban. Mindkét fél rövid fegy­verszünetet akar tartani, hogy a bűzös holttes­teket eltemethesse. A bolíviaiak nagyobb had­erőt küldtek az erőd fölszabadítására, de mivel e hadak fölvonulása több hétig tart, aligha mentik meg az erőd legénységét. Időközben Peru és Kolumbia között heves határincidens támadt, amely könnyen háborúig fajulhat. Az Amazon folyón fekvő Lepicia ki­kötőt egy 1922-ben hozott szerződés Kolumbiá­hoz csatolta, de Peru jogot kapott a kikötő használatára. Azóta állandó torzsalkodások uralkodnak a városban. A perui csapatok a kö­zelmúltban egyszerűen megszállták a várost és a kolumbiai helyőrséget kidobták. Sem Kolum­biának, sem Perunak nincs pénze, de mindkét állam parlamentje lelkesen megszavazta a ha- dikölcsönt, amivel a háborút meg akarják in­dítani. Kolumbia tizmilliódolláros belső köl­csönt irt ki, míg Peru egyelőre megelégedett az öt milliódon áros kölcsönnel. Károlyi Gyula kormányzatát puritánság és jószándék jeHemezste, azonban nem tudott megfelelő rendszabályokat hozni a gazda­sági válság súlyos csapásai ellen. A Pesti Hírlap sz/erkut Károlyi máir kor­mányra ju'tása után röviddel meggyőződött arról, hogy a mögött© állító többség tulajdon­képpen nem az övé, hámom Bethlené, amely a kormányzatot addig tartja, amiig Bethlen ezt úgy akarja. A kormány lemondásának ár­nyékát már előre vetette a mezőcsáü válasz­tás, amikor egy aiktáv miniszter (Purgly föld­művelésügyi miniszter) bukott meg. A kor­mány lemondása után csak az hozhat hasz­not az országra, hogyha az egységes párt, j amely akaratával mindig Bethlen akaratát követte, összetart és nem engedi, hogy egyet- j tón tagja is prédá jává legyen az országban f uralkodó demagógiának. A Pesti Napló azt Írja, hogy a Károlyi-kor- j mány nehéz időben étit s nehéz időikben tá-1 vozik. Mint annyi kormányt Európában, őt is felemésztette a gazdasági válság, amelyhez hozzájárult pártjának politikai állásfoglalása is. A Népszava igy ir: Károlyit saját rendszere buktatta meg, amelyet változatlanul átvett elődjétől. Ahhoz, hogy a helyzetben változás állojn be, a rendszernek is meg kell buknia, mert puszta kormány változás nem elegendő. A félhivatalos Budapesti Hírlap szerint az országnak ritkán volt nagyobb szüksége arra, hogy szilárd és nyugodt kormányzata legyen, mint ma, amikor körülötte és bent is annyira nyugtalanná és bizonytalanná vált minden. Egyébként a lapok egybehangzó jelentése szerint a kormány lemondása elsősorban annak a következménye, hogy az egységes párti kép­viselők által támasztott követeléseket Ko­rányi pénzügyminiszter kereszíülvihetetlec- nek mondotta, s ezzel szembehelyezkedett a kormánypárt kívánságaival. Bethlen redivivus? A lemondással természetesen a legkülönfé­lébb kombinációk merültek fel. Egyesek sze­rint Károlyi bizalmas környezetében állítólag ki­jelentette, hogy sem Puky, sem Kereszfes- Fischer személye nem alkalmas a válság megoldására, csak Bethlen jöhet. Sőt egye­sek már azt is tudják, hogy a kormányzó fel is ajánlotta Bethlennek a kormányalakítást Bethlen azonban egyelőre nem vállalkozott erre. Ez esetben szóba kerülne Gömbös meg­bízatása. Hétfőn kezdődnek a kormányalakítási tárgyalások Beavatottak szerint a kormányválság előre­láthatólag hosszabb ideig fog elhúzódni, mert a kormányzó csak hétfőre kérette magához a képviselőház elnökét. A kormányzó csak hét­főn kezdi meg a kihallgatásokat, amit kedden és szerdán folytatni fog. Károlyi ragaszkodik ahhoz, hogy nem vál­lalja többé a kormányalakítást. Politikai körök felfogása szerint azonban nem lehetetlen, hogy hazafias meggondolásból esetleg mégis vál­lalkozik. Pozitívum egyelőre csak annyi, hogy a kormányból minden körülmények között kiválik a pénzügyminiszter és Purgly föld- mivelésügyi miniszter is csak akkor vállalja ujból tárcáját, ha ismét Károlyi alakítaná meg az uj kormányt. A lemondott, miniszterelnöknél eddig csak Al- raácsy László tett bucsulátogatást, aki a láto­gatás után újságírók előtt kijelentette, hogy a kibontakozás valószínűleg hosszabb időt fog igénybe venni, mert a kormányzó csak hétfőn kezdi meg a kor­mányalakítási tárgyalásokat. Különben sincs ok arra, hogy siessünk. — mondotta Almássy, — mert. a lemondott kor­mány ideiglenesen tovább intézi az ügyeket. Bethlen István grófot ma déliben várják vissza Lillafüredről. Az egységes párt fiataljainak követelései Az Uj Nemzedék értesülése eaerhit az egységes párt fiatal képviselői, akik eddig is sok követelést állítottak, részletes pro­gramot dolgoztak ki, amelyben követelik a párt teljes újjászervezését, teljes személyi reorganizációt a kormány­ban, továbbá, hogy a gazdasági szempont­ból túlságosan exponált képviselők ne jussanak szerephez a pártban s végül, hogy a fiatal és aktív elemek érvényesü­lését biztosítsák. Az egységes párt helyiségében a kora dél­előtti órákban nagy élénkség uralkodott, iz­gatottan tárgyalták a lemondást és hogy ki következhetik Károlyi után. A legtöbben K er es ztes-Fisch er belügy­miniszter nevét emlegetik, de néhányan Zsitvay megbízatását is tippelik. Károlyi miniszterelnök kijelentette, hogy azért távozott mert elvesztette a többség 'bizalmát. A kormányzónak tegnapi audien­ciája során nem ajánlott utódot, csupán, annyit mondott, hogy Bethlent is hallgassa meg a kormányzó a kibontakozás kérdésé­ben. A távozd kormányelnSk nyilatkozata a kibontakozás kérdésérdi Budapest., szeptember 22. (Budapesti szerkesztőségünk, telefonjelentése.) A fél- hivatalos 8 Órai Újság mai számában Ká­rolyi Gyula gróf hosszasan nyilatkozik le­mondásáról és az ezzel előállott helyzetről. — Tegnapi kihallgatásomon, részletesem kifejtettem az államfő előtt, hogy miért nem vállalom tovább a kormány vitelét — mond­ja Károlyi nyilatkozatában. — A kormány­nak az egységes pártra kell támaszkodnia és a mai viszonyok között nincs is más lehe­tőség arra, hogy a nyugodt kormányzás biz­tosi tható legyen. Ltólki ismer etemmel uem tudnám össze­egyeztetni, hogy amikor tudatában vagyok annak. hogy nincs megfelelő támogatá­som sem a házban, sem a pártban, akkor ilyen igazán súlyos körülmények közölt tovább folytassam in ügyek viteléi, ugyan­akkor, amikor a legnehezebb külföldi tárgyalátók előtt állunk. Hangsúlyozottan, ki fc&U omolnom ezt, mert októberiben tesz Parisban a keleti jóvátételi konferencia,, november bon vagy december­ben Londonban a világ konferencia. Mind­ezeken pedig nagyon súlyos,, felelősségtel­jes és kényes kérdések kerülnek megvita­tásra. Ezért, olyan kormánynak kell képvi­selnie a magyar érdekeket, amelynek meg­felelő biztos és szilárd támasza van itt- Olyan n.ak kei] vállalnia a kormány alakí­tást, akivel szemben az egységes pártban meg van a hajlam, a teljes támogatásra és követésre és aki iráni az egységes párt bi­zalommal viseltetik. Én javasoltam az ál­lamfőnek, hogy elsősorban az egységes párt vezérét. Bélfalén István grófot hallgassa meg. Valószín ön,sk tartó,ni, hogy az egységes párt­ból és .más pártokból is meg fog hallgatni az államfő löibb képviselői is. hogy a válsár/ megöl dúsára és a ki b on takozásra nézve tá jé­1 képviselőhöz üfdmweiÉsiiii bizottsága megkezdte a gazdasági helyzet megvitatását üradáes miniszter expozét mondott - A kormánykSrSh is zsaiődtak a saboaassindikátus működésében Prága, szeptember 22. A képviselőház föld- mivelésügyi bizottsága ma délután ülést tartott, amelynek egyetlen pontja Bradács földmivelés- ügyi miniszter expozéja volt. A bizottság ülését délután félkettőkor nyi­totta meg Dubiczky elnök, aki megnyitó be­szédében vázolta az összehívás okait és célját. A mezőgazdasági bizottság ma rendkívül sú­lyos időkben tilt össze — mondotta többek kö­zött. — Mindent el kell követni a mezőgazdasági nö­vény és állatíermékek árának stabilizációja érdekében, le kell szállítani a kamatlábat és olcsóbb mezőgazdasági hitelről kell gondos­kodni. A mezőgazdasági hitelügyi albizottság előadója Marcha képviselő éppen ma közölte, hogy ez az albizottság tegnapi ülésén egyhangúlag el­határozta, hogy a kormányt felhívja, hogy a kamatláb kérdést törvényes utón a legsür­gősebben rendezze. A közönség méltán csa­lódott a behozatali szindikátus működésében. A szindikátusnak nem állt rendelkezéséire meg­felelő összeg, ezért a gabonapiacra nem tudott semmiféle befolyást gyakorolni. Egyébként is csak a behozatalt tudja korlátozni, ami azon­ban csupán a búza áránál jut kifejezésre, a rozsnál nem. Pedig éppen a rozs a szegényebb vidékek terméke és ennek ára esett most olyan melyén a termelési ár alá. Biztosítani kell az állattenyésztési termékek értékesítését is, ami valószínűleg meg fog történni a tejrendelet alakjában. Utána Bradács földmivelésügyi miniszter be­szélt, beszédét, azonban csak holnap adják ki a sajtó képviselőinek. inálfivánva Az ülésen Nitsch szepesi és Hanreich német nemzeti párti képviselő indítványt nyújtott be, hogy a miniszteri expozé felett azonnal indítsák meg a vitát. Indítványukat azzal in­dokolták, hogy az elmúlt év decemberében hasonló ülést tartott a bizottság, amelyen szintén a miniszter beszélt s akkoriban meg­ígérték a bizottsági tagoknak, hogy a mi­niszter beszédét valamennyien Írásban kap­ják kézhez s csak azután fogják megtartani a vitát. A miniszteri beszédet azonban csak 1932. március végén kapták meg, amikor az idő már régen túlhaladta a miniszter beszé­dében közölteket. Nitsch képviselőnek és társának ez az indít­ványa kínosan érintette és zavarba hozta az agrárpárti képviselőket, végül is abban álla­podtak meg, hogy a bizottságot egy hét múlva újból összehívják e ezen fogják lefolytatni a miniszter expozéja fölötti vitát. O 170 millió koronát töröllek a költségvetés kiadásaiból Prága, szeptember 22. A gazdasági mi­niszterek tegnap folytatták tamácakozásaikat a költségvetésről. Trapl pénzügyiminiszter tegnap délelőtt az egyes reszortok költség- vetési referenseit fogadta és a további tár­gyi kiadási törlésekről tárgyalt véltük. A délelőtti tanácskozás eredményeképpen a gazdasági miniszterek elvben meg­egyeztek egy 170 millió koronás törlésben és kimondták, hogy egyetlen tárcának a ki­adásai sem lehetnek magasabbak a múlt- évieknél. A miniszterek ezután a tisztviselő- fizetések leszállításáról tárgyaltak, de dön­tést még nem hoztak. A mai minisztertanács a tisztviselők fizetésének leszállításával nem fog foglalkozni, hanem csak adminisz­tratív ügyeket intéz el­hozód jók. Én a válság megoldásából teljesen kikapcsolódóm és nem akaróik abba bele­folyni. Semmiféle koncentrációs terveim nin­csen. Az újságírónak arra a kérdésére, hogy nem akarta-e feloszlatni a házat és mivel az erre vonatkozó felhatalmazást nem kapta meg az államfőtől, azért mondott le, Károlyi a kö­vetkezőket válaszolta: — Es zeniágában sem volt ilyen felhatal­mazást kérni, mert a mai időkben teljesen lehetetlennek tartom a ház feloszlatását. Sőt, ha. láttam volna ilyen törekvést, akkor a leghatározottabban igyekeztem volna min­den erőmmel az illetékes faktorokat meggyőz­ni arról, hogy mennyire alkalmatlan a mostani idő uj választásokra. Teljesen lehetetlen ak­kor, amikor annyira föl vannak zaklatva a ke­délyek, uj választásoknak tenni ki az országot. Remélem, hogy a jövő héten lebonyolódik a válság s amikor átadom Íróasztalomat utódom­nak, falura megyek gazdálkodni p,s csak ritkán fognak Budapesten látni. Az Esti Kurir arról értesül, hogy Bethlen semmi estere sem kivan kormányt alakítani s erre vonatkozólag álláspontját már le is szö­gezte. A lap szerint a koradélutáni órákban .állítólag jó forrásból olyan hírek terjedtek el, hogy Károlyi utóda Walkó lenne, akinek de- zignálását nemcsak kormánypárton, hanem egyebütt, is szívesen látnák. Ezt a megoldási lehetőséget azonban elsősorban maga Walkó •cáfolta meg azzal, hogy a leghatározottabban kijelentette, hogy nemcsak kormányalakításra nem vállalkozik, de a jövőben egyáltalában nem kivan szerepet Vállalni. A lap arról is tud, hogy föltétlenül visszavonni Kenéz és Karaf­fiáth, sőt állítólag Gömbös is kijelentette, hogy szintén elhagyja helyét. pályafutása Károlyi Gyula gróf 1871-ben született Nyir- •baktán. Atyja. Károlyi Tibor gróf, a főrendi­háznak volt az elnöke, ő maga jogi tanulmá­nyait Budapesten, Berlinben és Bonnban vé­gezte. 1905 óta örökös tagja a főrendiháznak. A háború alatt az orosz fronton teljesített szol­gálatot egy huszárezrednél. Károlyi unoka­bátyja az emigrációban élő Károlyi Mihály grófnak és mindenkor legélesebb politikai el­lenfele volt. Amikor Károlyi Mihály 1919 már­cius 23-án kénytelen volt lemondani és Ma­gyarországon a szovjeturalom kerekedett fö­lül, Károlyi Gyula, gróf 1919 május 5-ón Ara­don azzal a céllal alakított kormányt, hogy a. bolsevista Uralmat megbuktassa-. Ez 1919 augusztusában megtörtént, bár abban az idő pontban már nem volt a kormány élén. 1927-ig nem vett aktív részt a. politikai életben. Ekkor a képviselőház és a. felsőház koronaőrnek vá lasztotta. 1930 husvétján, Walkó lemondása után, külügyminiszter lett. Hivatalbalépésekor kijelentette, hogy Magyarország céljait békés utón akarja elérni. Belpolitikájában a takaré­kosság volt vezető elve, mig külpolitikájában a. békeszerződések békés revíziójára, a kisebb­ségi kérdés igazságos rendezésére és a fegy­verkezési. illetve lefegyverzési egyenjogúság elérésére törekedett. Mint külügyminiszter Ró­mában is járt. és ott a Bethlen' által kezdenie nvezeti, olasz—-magyar barátsági politikát to­vábbépítette. 1931 augusztus 20-án. Bethlen István gróf miniszterelnök lemondása után, át vette a. magyar kormány vezetését s 18 hóna­pig volt Magyarország miniszterelnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom