Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-22 / 217. (3030.) szám
6 hogy JeBatsIcih a legroakciósabb császár assoidjálban állott, amikor a magyarok ellen vonult és pusztított, ölt, amit csak talált? Ismeri a Venkov a románok erdélyi kegyet lenkedéseit, hallott a balázefal/vi mészárlásról, ahol a románok a magyarokat mez felemre vetkőzt-etíók, karéhoz kötették fc fő téren és a „felkeltő hadsereg" pokoli gaudiuimára a legrafináltabb kínzásokkal lassan-lassan meggyilkolták? Több mint száz magyar falni és város Jutott hason lő sorsra, a kézJoMrésaeléeek, eaníbero3onki tagok napirenden voltak. i Hol tűid a történelem arról, hogy a magyarok 1848-ban hasonló méreteidben ke- gyetlenkedtek volna? (Mart természetes, hogy kisebb szabású kihágások minden néplh áfboFuíbaai előfordulnak-) Ezzel szemben’ ténv, hogy az akkori némáé 1 iségek egy része a magyar tálborban küzdött a közös elnyomó ellen. Branyi&zkónál szlovák volt a vezényleti nyelv, a honvédek egyforma lelkesedéssel énekeltek szlovákul és magyarul Garibaldiról. Kossuth Lajos ugyanolyan szalbadságbősnek számi tóit Prágában, mint Debrecenben. A véget is tudjuk: az osztrákok és a zsoldosaik attakja nem tudta elfojtani a magyar szaibadiság- anozgalimat, az orosz cár, a másik legreak- ciósabb európai kényur kozákjaira volt szükség, hogy legázolják a szabadság mártírjait, a Petőfiket (akit éppen a smbad- ságSEteretet tett a magyarság rajongójává), a Bemeket, a D romja nicliokat- Ki volt 1848-ban az orosz cár és az osztrák császár reakciójának szövetségese, a felkelő magyarság!, vagy Jellasioh és társai? Mii,vein más lett volna Európa képe, ha az akkori nemzetiségek — ügyes diplomáéiai előkészülés után — csatlakoznak akikor a magyar szabadságmozgalomhoz s neirn állnak a császárok mellé! Be a magyar szabadság ethany átlőtt s migikezdő d'öi t a legre tten etesebb őlnyomáfás. amibein egy nemzetnek valaha része volt. Engedje meg a Gregor-Tajovislky, hogy néhány kérdést tegyünk föl s rábízzuk a választ. Ki képviselte negyvennyolc után a császár nemzeti elnyomását Magyarországon? Hallott valamit a neves szerző a Bach-hús zárokról? S tudja, hoigy ezek a Baidli-fliuszáiroik, akik mint a császár exekutivája jöttéik a magyar szabadság kihűlt helyeire néhány, év alatt annyira megkedvelték az elnyomott magyar né .et, hogy önként magyar-okká váltak j shna A sok niagy embert adnak friss vérükkel j a magyarságnak? Az is erőszakos magy-ari- záció volt, ha a Baeh-huszárok rokonszenv- bő'l a leigázott magyarokhoz csatlakoztak? A világtörténelemből ismerjük, hogy a győztes frankok Galliában átvették a leigázott latin kultúrát. Nagy s nemes tu 1 aid-onságokkat kell rendelkeznie a ledgá zott oknak, hogy az ilyesféle lehetővé váljon. Nem akarok a -részletekbe bocsátkozná. Annyi mindenesetre igaz;, hogy a legiigyetie- nebb dolog, ha valaki a miagyar szabadság- harc idejét állítja példaként a magyarok nemzetiségi elnyomásának igazolására. Gre- gor-Tajovsky megtette s ez is csak azt igazolja, mennyire balkezes darabszerző! o Cikkem, amelybe a Venkov belekapaszkodott, a Brockliaus-lexikon és -más külföldi tudományos müvek behozatalának meggát- lásárél szólt. A laip ugyan perfidnek nevez érte — de arról nem nyilatkozik, hogy mit tart a sárga céduláról, ame-ly tényleg megtiltotta nekem, hogy a könyveket megkapjam, s objektívon íáljékozódhassam belőlük — például akár a magyar szabadságbarc- -ről is. 1932 szeptember 22, csütörtök Ittas fiatalemberek förtelmes sirholigyalázást követtek et a kassai Kálvária-tem Kassa, szeptember 21. (Kassai szerkesztőségünk telefon jelentése.) Ma éjszaka fölháboritó temetőrombolás, sírbolt- és lnillagyalázás történt Kassán. Fiatalemberekbe! álló kisebb csoport a régi Kálvária-temetőben kártyázott és borozgatotf. Illumlnálí állapotban aztán fölbon- tottak hét régi sírboltot, köztük a Jaczkó-csahamis eskü miatt bűnvádi tett a korzikai banditaper egyik terheűó tanúja ellen. A bosszuimerón yleiet mos t ezzel a fejje leütéssel hozzák kapcsolatba. Iád sírboltját, a koporsókat föltörték, a holttesteket kihordták a sírboltból 6 a csontokat szétszórták. Néhány koponyát föltüztek a régi j temető kerítésére. A rendőrség ma délelőtt egyiküket elfogta, de nevét a nyomozás érdekében még nem közölték a nyilvánossággal. A többiek után folyik a nyomozás. Nasaryk tinók K6zépeurőpáró9v a liiáiiilsigril és a kibonfakozásri! Állási foglal az általános gazdasági megegyezés ellen § iegSseiyesefe&iíek tartja, ha az államok külfin-külán kitsieS? egyezss-seket Prága, szeptember 21. Knickerbocker ,JVIa- gához tér-e Európa?" cimen uj könyvet irt, amelyben Becs, Prága, Budaipest, Róma, Bázel, Páris és London vezető politikusaival folytatott gazdaságpolitikai beszélgetéseit közli. Knickerbocker az egyik fejezetében a Masaryk köztársasági elnökkel folytatott beszélgetését idézi, amelyből az alábbi kivonatot hozzuk: Az iró első kérdése az volt az elnökhöz, egyeiért-e. azzal, hogy a világgazdasági válságot nagvrészt az idézte elő, hogy az osztrákmagyar birodalom szétesett? Masaryk elnök erre a következőket válaszolta: Véleményem szerint a válságnak az egész világon, minden egyes országban, illetve minden egyes áPameso-po-rtban sajátságos okai vannak. Hiszen Ön is láthatta a válság jelenségeinek különbségeit nálunk és más országokban. Áusztria-Magyarország szétesését mindenesetre károsan érzi Bécs. A gazdasági állapot, amely alatt Bécs szenved, főként arra vezethető vissza, hogy Bécs az egész birodalom profitját magához ragadta, most pedig ettől nagyrészt elesett. Itt, Csehszlovákiában a gazdasági depressziónak mások az okai. Uj államunk felépítésére többet adtunk ki, mint amennyit adtunk volna, ha az adminisztrálásban nagyobb tapasztalataink lettek volna. Ez az állapot, ha nem is okozta, de mélyitette nehézségeinket. Csehszlovákia válságát nagyrészben tehát azokra a nagy költségeikre vezethetem vissza, amelyeket az uj hon alapi tás követelt. Aki azt a nézetet vallja, hogy az osztrák birodalom szétesése szoros összefüggésben áll a válsággal, mivel magyarázza a válságot Amerikában és Angliában, ahol politikai ösz- szeomiás nem volt és ahol a depresszió súlyosabb, mint Középeurópában? Igen — ismétli az elnök — a válság önöket épp olyan súlyosan érintette, mint a többieket, nem' állíthatják tehát Középeurópát bűnbaknak. Kint ck erbocker újból visszatér a régi monarchia összeomlására és az utána mesterségesén emelt vámfalak súlyos kihatáséra. — A vámok — mondta az elnök — természetesen korlátozhatják a kereskedelmet, ha azonban a régi birodalom még létezne, épp olyan korlátokat létesített és vámokat enielt volna, mint a többi állam. Vájjon a nagyobb gazdasági területeik nem ugyanezt tették? Vájjon a magas vámok hatása két nagyobb ország között nem olyan káros, mint a kisbb államok között? Elismerem, hogy a birodalom szétesése a világ c résziében talán bizonyos befolyással volt a válságra, falán ki is élesít ette azt, azonban a hatás sokkal csekélyebb vofit, mintsem sokan hiszik és egészen bizonyos, hogy nem ez a válság fő oka. Az író ezután a Csehszlovákia, Ausatinia, Magyarország, Jugoszlávia és Románia közötti gazdasági megegyezés lehetőségéről intéz kérdést az elnökhözMasaryk elnök csakis az érdekelt álBamok közötti külön egyezménykben látja a leg- hathatósabb megoldást, szerinte minden államnak külön egyezséget bllliene kötnie a többi államokkal. Egyelőx más végrehajtó módszert nem lát. Egy általános, megegyezést sem ellenezne az elnök, de nem tudja belátni, hogy miképpen lehetne ezit elérni. Minden ilyenértelimü általános megegyezés a gazdasági szervezet uj formáját követeli, ami majdnem ugyanannyi, mint egy uj államnak a fölépítése. Emellett ne in szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez az öt állam együttvéve nagyobb gazdasági területet képez, mint a régi osztrák- magyar birodal’Jom volt. Az elnök elvben a vámunió ellen sem foglal állást, de szerinte a külön szerződéskötések ugyanolyan és hasonló eredményre vezethetnek. Az uj határok gazdaságilag nem befolyásolják a helyzeíet.(!) Az elnök hivatkozik a statisztikára, amelyből kitűnik, hogy Csehszlovákia Ausztriába, Magyarországba és Németországba, tehát ugyanazon államokba exportál, mint régebben. Ez azt bizonyítja, hogy a régi megszokások az uj határok dacára is fönnállanak. Az emberek, akik megszokták tőlünk vásárolni, ma is vásárolnak, tekintet nélkül a politikai határvonalakra. Arra a kérdésre, hogy kívánatosnak és ke- resztülvihetőnek találja-e az elnök, ha a dunai államok gazdasági egyezményébe belevonnák Németországot és Olaszországot, azt felelte Masaryk elnök, hogy ez nem sokat használna. Németország ma a csehszlovák ipar ugyszál- ván valamennyi ágúnak konkurrense, sőt még a csehszlovák „fehér arany"-nyal, a cukorral is konikurrál. A kérdés lényegében taktikai és éppen ezért ujiból hangsúlyozza az elnök, hogy külön-küllön egyezményeket kell kötni, természetesen Németországgal és Olaszé is z ággal is. A -közvetlen jövőt a következőképpen látja Masaryk elnök: „Ez évben jó termésünk lesz, azonban a tél minden valószínűség szerint nehéz lesz. Még néhány évig eltarthat, amíg a normális viszonyok visszatérnek. Csehszlovákiában senkinek sem kell éhenhalnia. Jó munkanélküli segélyrendszerünk van. Felkészültünk minden eshetőségre." Károlyi levált több főispánt Budapest, szeptember 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A MagyaT Hír* lap értesülése szerint Károlyi Gyula gróf miniszterelnök azzal a tervvel foglalkozik, hogy a közel jövőben fölfrissiti a főispáni kart, A kormány néhány főispánt saját, kérelmére és érdemei elismerésével fölmentene állásától s helyükbe másokat nevezne ki. Szó van Borbéiy-Macz- ky Emil borsodi, Mikszáth Kálmán miskolci. Erőhegyi Lajos szabolcsi, Ken-essey Pongrác veszprémi, Darányi Ferenc vasmegyei és Gyöm- rődy György zalamegyei főispánok fölmentésé- rőL Sitt-len s várakozás éiiáSpWtaüilíia f!@iiric&kt<£úiit Budapest, szeptember 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelenitése.) Ismeretes, hogy az egységes párt kebelében akció indult meg, amelynek az a célja, hogy Bethlen Istvánt újból megnyerjék kormány váll dósra, vagy esetleg az egységes párt elnöki székének elfoglalására. A Magyarország értesülése szerint BethUen párthívei előtt úgy nyilatkozott, hogy mindenekelőtt meg kell várni a kormánynak beígért intézkedéseit. Bethlen közölte egyúttal híveivel, hogy szeptember 26-án valószínűleg nagyobbszabásu konferenciát tartanak a miniszterlenöknél, amelyen pénzügyi szakértők is részi fognak venniEzen a konferencián fogják megvitatni mindazokat a problémákat, amelyeknek a megoldását az egységes pánt a kormánytól határozott időre kívánja. Ide tartozik a hitelprob- léma, a kamatlábkérdés és a gazda adósságok rendezése. A „NAGYASSZONY" szeptemberi száma a szokott értékes tartalommal jelent meg. — Az irck névsora kezeskedik a színvonal kitűnő voltáról. Péchyné Bartóky Mária, Máriássvné Szemere Katinka, dr. Ha- zayné Pápay Margit, Marióra, Szentmihályiné Szabó Mária, Kosáryné Réz Lola, Szirmay Kalos Margit, Petrássi Pák Klimrs Lajos stb. stb. irók díszes névsora, továbbá a Kertészet és Méhészet rovat vezetői a már alig-alig nélkülözhető értesítései és tanácsai teszik praktikus szemponttól is .értékessé a szlovenszkói és ruszinszkói magyar nők ma már nélkülözhetetlen lapját: a „NAGYASSZONY" Előfizetési tiij egész évre 36 X, fé! évre 13 X. Megrendelhető a „Nagyasszonyt kiadóhivatalában Prága II. Panská u. 12 III. ^mst iisfius lesi firma atőda Dansigbaa Varsó, szeptember 21. A. lengyel sajtó genfi jelentése szerint a népszövetség az elhunyt Gravina gróf helyébe valószínűiéig Resting dán. állampolgárt fogja kinevezni,, aki a ne]>szöveíség titkárságán a danáig! ügyeket vezeti. Rost inig, mint ismeretes, a tavaszi lengyel danzigi konfliktusban a közvetítő szerepet játszotta és a lengyelek rendkívül meg voltak vele elégedve. !e;zál!iioiiák a német disiftentfábat Berlin, szeptember 21. A nemet birodalmi bánik szeptember 22 iki crvéninyel a diszkontot öt százalékról 4 szazaiéira, a Jombard-kamatlábat pedig 6-rói 5 százalékra csökkentette, Titokzatos merénylő golyója terítette le Korzika szigetén Jeanne Catatle Mendez francia Írónőt Egy korzikai bandita ál?att bosszút az írónőn, aki beleavatkozott cí hírhedi banditák biinperébe ? Páris, szép leimbe,r 21. Jeanne Catulle Mendez. az ismert francia iiróinő ellem tegnap kor- zika szigetéin titokzatos merényletet követett el egy ismeretiéin egyén- A merénylő megleste az Írónőt, amint az rendes délutáni sétáját végzi, eléje ugrott és öt rcvolvergolyót röpíteti: felé. Az egyik golyó az asszony altestébe fúródott s életveszélyes sebet ütött. Catulle Mendez asszony eszméletéit veszítve terült el a földön, merénylője pedig eliuene- ki'át. Az írónőt valamivel későbben kórháziba szállították, kérdés azonban, hogy az idejében érkezett orvosi segítség megtud ja-e még menteni az életűéin A merénylet háttere egyelőre homályos, valószínűnek tartják azonban, hogy az Írónő a hírhedt korzikai banditavilág némely tagjával keveredett konfliktusba, beleártotta magát a korzikai banditahábo- ( ruha és a merénylő bosszúból tört az élltete ellen. Catulle Mendez asszony pártját fogta Rónia,nevei bandita kedvesé- nek, akit a bíróság nemrégiben életfogytiglani kényszermunkára Ítélt. Az írónő mindent elkövetett, hogy a meggyőződése szerint ártatlanul elitéit banditakedvesen segítsen és megmentse őt az életfogytiglani rabságból. E vél érdekébe* Salát fia gyilkolta meg Beigrád leggazdagabb gyárosát Belgrád, szeptember 21. Borzalmas apagyilkosság történt tegnap Saloniki legelőkelőbb szállodájában. Aszco Mojs sokszoros milliomos belgrádi nagyiparost fiatalkorú Ottó fia az éjszaka álmában késsel össze-vissza szurkálía, úgy hogy a szerencsétlen ember elvérzett, A rendőrség az apagyilkos fiút letartóztatta s egyúttal .letartóztatták a fiú anyját is, mert az a gyanú merült fel ellene, hogy előre tudott a készülő bűntényről. A meggyilkolt Aszco a leggazdagabb belgrádi nagyiparosok egyike, ak, spanyol zsidó családból származott s családja már régebben költözött Jugoszláviába. Aszco nemrégiben beleszór eteti egy manikűrös leányba, akire rengeteg pénzt költött. Legutóbb elhatározta, hogy feleségül is fogja venni, amit feleségének is bejelentett s egyúttal megindította a válópert A családban emiatt állandó volt a viszály s fia a rendőrségen való kihallgatása során kijelentette, hogy emiatt gyilkolta n;eg apját. Anyját később a rendőrség szabadon bocsátotta, mert kiderült ártatlansága— Egy évi börtön egy „testvéri" fejszecsapásért. Komá-mmi tudósítóink jelenti: Sütő Gyula és Sütő Lajos kúsöTwdi gazdálkodók nem a legjobb testvéri egyetértésben éltek egymással. A veszekedés állandó volt közöttük, mig egy szép napon verekedésben robbant ki s Sütő Gyula fejszét ragadott a testvérére. Úgy fej be vág t«. hogy a fivére öt hétig feküdt, és hatvanszázai!ókos rokkant lett.. A komáromi bíróságon a kisölvedi Kain erősen tagadott s azt állította, hogy a testvére esés közben szerezte a hatalmas fejse bet, Sütő Gyulát súlyos testi [.értőé vétkében találkák bűnösnek s ezért egyévi börtönre ítélték.
