Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-21 / 216. (3029.) szám

XI. évf. 216. (3029) szám ■ Szerda ■ 1932 szeptember 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 K£; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Egye* szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Kö. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok petíti&ai napilapja Szerkesztőség: Prága 0. Panská ulice 12, 11, emelet, — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; Prága II, Panská ulice 12. Ili. emelet Telefon: 34184. SÜRQÖI1YCIM: HÍRLAP, P R fl H fl KARRIER? Irta: SZVATKÓ PÁL Prága, saeptiamíber 20. Itt is, ott is panaszkodnak a c&eh és a né­met lapok, hogy az Urnák 1992-ik esztonde- jélben nehéz ka miért csinálni. A cseh lapok kezdték, a németek folytatták- Rámutattak az ifjúság lehetetlen helyzetére s hogy az ország munkanélkülijeinek számából kö- írülibelül hetven százalék a harminc-har­mincöt éven aluli fia;talem(ber. A kor min­den ballasztja őket sújtja. A cseh lapok fő­leg a középosztálybeli fiatalok elhelyezke­désének lehetetlensége fölött siránkoznak, mert 1918nban, a nagy átcsoportosulás pil­lanatában, a hivatalokat és a pozíciókat csu­pa fiatalember szállotta meg, a forradalmi generáció, a 25—35 éves férfiak, akik a nagy szükségben villámgyorsan karriert csináltak. Ma minden hely be van töltve- Régeiblben a legkiválóbb emíber is hatvan éves lett, amig valami szemrevalóbb hiva­tali fokot elért, öt-hat évig ragyogott a ma­gas pozícióban, azután öreg emíber lett és ábadta helyét az utána következőnek. Most? Negyvenéves miniszterekkel, osztály főnö­kökkel, tábornokokkal, ezredesekkel, köve­tekkel, igazgatókkal, egyetemi tanárokkal, vezérigazgatókkal tele az állam- Meddig várjon a fiatalemíber, araiig az időelőtt be­érkezett életerős réteg kiöregszik? Hu9z- hanminc évig. S addig be kell érnie a sze­rény stallumokkal, nem juthat előre. Ami­lyen óriási karriérkonjunkturával rendelke­zett a forradalmi generáció, olyan végzetes, a rákövetkező nemzedék karriér-dekon- junk túrája­így a csehek. A németek szerényebbek ebben az államban s megelégszenek azzal, ha egyáltalán bejutnak az állami vagy az állaimhoz közelálló stalluimokiba. (Ma a sza­badkereskedelem és a magángazdaság al­konyának idején, az államkapitalizmusok kibontakozásakor, egyre több és egyre dön­tőbb a központi államhatalom szerepe a kenyérkereseti lehetőségek kiosztásánál.) A németeknél az is karrier, ha állást kapnak- Náluk a jobb idők 1926 után következtek be, a német pártök kormányra jutásakor, amikor sikerült néhány száz állást megsze­rezni vagy véglegesíteni. Az- ipar különben is a németek terrénuma: az igazgatók, a mérnökök, az üzleti vezetők nagy része be­lőlük regrutáilódik, de vannak német osz­tályfőnökök. követek, főtiszt viselők is, nem szólva például a rengeteg német egyetemi tanárról vagy biztos pozíciójú művészről, ahol a kereslet nagyobb, mint a kínálat s jó néhány a külföldről vándorolt be. De valamennyien panaszkodnak, hogy az ifjúság visszaszorul s ma lehetetlen a kar­rier­Mit szóljunk ehhez mi, magyarok, ebben az államban? A cseh fiatalember siránko­zik, hogy nem válhat hamar vezető tisztvi­selővé, a német, hogy a biztos állami stallu- mokba nehezen jut be, mit szóljunk mi, akik eleve ki vagyunk zárva az állami vagy az államhatalommal összefüggésben lévő el­helyezkedési lehe tőségekből. Karriér. Ismeretlen fogalom a ma érett­ségiző vagy egyetemet végző csehszlovákiai magyar ifjú ellőtt. Valamikor, a liberális Magyarország kialakulásának éveiben úgy vonzotta a szó az ország ifjúságát, mint a betlehemi csillag; aki ügyesen és józanul utánament, okvetlenül megtalálta megvál­tóját- Minden fiatal magyar tarsolyában ott volt ez a mansallibot, — hol van ma, amikor a magyar tarsolya itt legfeljebb Pandóra szelencéje, melyből egy óvatlan pillanatban kiszállhat minden rossz, ami kerek e vilá­gon létezik? Micsoda veszedelem és handi- cap a reménytelenség, mellyel a mi fiatal­jainknak indulniuk kell! Mennyi lelki erő és lemondás kell a biztos oél nélküli mun­ka útjához, amire a magyar fiú a nagy in­dulás pillanatában rálép ebben az ország­ban! Mi vár reá? Kenyér? Talán. Ha na­gyon összeszedi magát. De milyen kenyér! Az a vidék, ahol a köztársaságban él, a Du­na és a Tisza tája, a legszebb és a leggaz­dagabb búzát adja s mégis a legszárazabb a kenyér, amihez hozzájuthat- Karriér? Fény, vezető pozíció, rendelkezés, első hely, meg­elégedés;, befutás? P a o n a, szeptember 20. Gandhi délben tizen­két órakor utoljára evett. Ebédje buzakenyér- ből, vízben puhított datolyákból és tejből ál­lott. Amikor az ételeket elfogyasztotta, Desay nevű titkára remegő kézzel pohár citromvizet nyújtott át Gandhinak, aki ebéd után közös imát mondott barátjával, Patellel. Félegykor megkezdődött az éhségsztrájk. Egy órakor a P á r i s, szeptember 20. Herriot francia mi­niszterelnök két kabinettfőnökének társaságá­ban ma este tiz órakor Genfbe utazott. Paul Boncour hadügyminiszter a francia hadsereg chalonsi hadgyakorlatára utazott, ahonnét este ugyancsak tovább utazik Genfbe. A francia sajtó győzelmi mámora, amelyet a tegnapi angol válaszjegyzék közzététele után érzett, ma némileg alábbhagyott. A lapok is­mét tárgyiiagosabb hangon írnak. A Petit Pári­sién szerint Herriot ugyan tiltakozott a német javaslatok ellen, de nem zárkózik el a tárgya­lások elől. A merev elutasító szavak, a „nem, soha, lehetetlen" kifejezés csak a múltra vo­natkozott és a versaillesi szerződés fölbontá­sára, egyébként azonban a tárgyalások útjában nem áll akadály. Az elvi egyenrangúságról a népszövetség a szokásos procedúra szerint to­vább tárgyalhat. Főleg a baloldali lapok nyi­latkoznak ilyen értelemben, de néhány polgári orgánum is e véleményen van. Az Ere Nouveb Ie szerint az angol memorandum nem a német követelések abszolút elitélése, csupán a biro­dalmi kormány diplomáciai eszközeinek elveté­se. A Petit Párisién szerint a kvantitatív egyen­rangúságot Németország sohasem kaphatja Istenem! Egy daraíb száraz kenyér. Tudni kell, hogy kevés nemzet létezett, mely annyira szerette a fényt és anrayi eleo- sor-aimibició szorult belé, mint a magyarba. Kétszeresen bűvös szó volt a karriér az uri- ság és a vezérsóg után szomjazó magyarnál, aki szerencsétlennek és megcsalfenak érezte magát, ha szűk, kispolgári keretek között kényszerült maradni. Kétszeresen bűvös szó, ahol hatott és csodákat mivolt, ahol a középosztály megszokta, hogy álomszerű könnyedséggel helyezkedjék el a vezető ál­lami helyeken, mintha a közhivatalok Ame­rikájában élne- Nehezen, nagyon nehezen illeszkedhetett be oda, ahol ki kellett radí­roznia fogalmai közül az addig otthonias karriér szót. De tizen négy éves keserves munkával kiradírozta. Ám siránkozzanak éls elmélkedjenek os-e­fegyház igazgatósága közölte Gandhival, hogy szabad és elhagyhatja a fegyházat. Erőszakkal azonban aligha dobják ki Gandhit a börtönből. Ha ott akar maradni, tovább is ott maradhat és tetszés szerint fogadhatja látogatóit. Gandhi betegeskedik s ezért kezelőorvosa megtiltotta, hogy fogadja ismerőseit. London, szeptember 20. Gandhi ma meg­meg, de kvalitatív szempontból elképzelhetők bizonyos kompromisszumok. Csalódás Berlinben London, szeptember 20. Arthur Henderson, a lefegyverzési konferencia elnöke, tegnap leve­let intézett a német kormányhoz, amelyben uj-i ra meghívja a birodalmat a lefegyverzési kon­ferencia főbizottságának szeptember 21-én kez­dődő tárgyalásaira. A levélnek aligha lesz ha­tása, mert az angol jegyzék elmérgesitette a helyzetet. A német kormányt a londoni elutasító válasz váratlan csapásként érte. Papén nem számított arra, hogy Anglia ily mértékben csatlakozik Franciaországhoz s Ber­linben nagy volt a csodálkozás, amikor a lon­doni válasz a párisinál is erősebbnek bizonyult. Német kormánykörök meglehetős tanácstalan­sággal állnak a helyzettel szemben. Arthur Henderson egyébként a News Ohro- riicle mai számában cikket közöl a lefegyver­zési konferencia jövőjéről és a német követe­lésekről. Véleménye szerint az egyenjogúsági kérdés a lefegyverzési konferencia legdöntőbb problémája és a választmánynak föltétlenül foglalkoznia keli yale. A választmány semmi­bek és németek a karrier puha eelyemhág- osójáraak vesztén, bennünket nem érdekel­het többé ez a furcsa gond. Most a cseh és a szlovák fiatalság van ott, ahol a mi apáink voltaik valamikor: ok várják az állaim gon­doskodó kezét, ők keserednek tétlenül, ha ez a kéz nem jön jókor vagy nem emel elég magasra, ők szokták meg a külső istáipoláis kényelmes módszerét. A mi ifjúságunk kényszerűségből kigyógyult a karriérvárós betegségéből. Mi mást tehetne? A sült ga­lambok nem repülnek a szájaiba, — de nagy dolog, üdvös dolog, hogy kezdi belát­ni, hogy a galambokat tenyészteni is lehet, azután lelőni, megtisztítani, tüzet gyújtani és megsütni s késsel-villával megenni. Vég-1 eredményben ugyanaz az effektus, csak több munka, mintha a galamb sülve repült volna a szájba­Mi nem akarjuk és nem is tudjak az ilfju­kezdi a halálig tartó böjtölést. Tegnap, amikor el akarták szállítani a fegyházból, tiltakozott az elbocsátás ellen. A kormány Gandhit a fegy- ház közelében lévő kis házban akarja elhelyez­ni, de attól fél, hogy a böjtölés alatt a nemzeti hős köré gyűlt bennszülöttek megzavarhatják a közrendet és újabb forradalmi cselekedeteket provokálhatnak. esetre sem fogja lebecsülni a német követelést, mert tudatában van annak, hogy e kérdés tisz­tázása jelenti a konferencia jövőjét. Zaleski éles nyilatkozata Varsó, szeptember 20. Zaleski lengyel kül­ügyminiszter ma Genfbe utazik a népszövetség őszi közgyűlésére. A kormánypárti Expres Po- ranni meginterjúvolta a külügyminisztert, aki föltétlenül a népszövetség eszméje mellett fog­lalt állást. A genfi institúciónak óriási jelentő­sége van a nemzetközi életben s ha lealacso­nyítanák, vagy eltörölnék, ismét sok minden összebonyolódna Európában. A német javasla­tokkal kapcsolatban Zaleski megjegyezte, hogy a német jegyzék az államférfiak elé komplikált föladatokat állít és óriási munkára van szük­ség a nemzetközi együttműködés megőrzésére. Minden attól függ, hogy a német lépés milyen belpolitikai következményekkel fog járni. Ha csupán a hatalmon lévő csoprt presztizsköve- teléséről van szó, akkor kompromisszumokkal bizonyára sikerül az ellentéteket eltüntetni. Ha azonban Németország tényleg haderejének megerősítését követeli, akkor ez a kívánság bi­zonyára erős elleniállásra talál Genfben. Gandhi ma délben megkezdte a halálig tartó éhségsztrájkot A b9rtönt nem akarja elhagyni — Az utolsó ebéd — Angol gondok Döntés a Lac Lpariián ? A miniszterek Genfbe utaznak A német fegyverkezési egyenjogúság kérdése a népszövetségben dől el - Henderson békit

Next

/
Oldalképek
Tartalom