Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-20 / 215. (3028.) szám

8 1982 szeptember 20, k edd. VÍZUMOT Magyarországba, Romániába, Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá- gal Magyar Hírlap*' pozsonyi kiadóhivatala, Lőrlnckapu-ucca 17-, II. (Central-passage.) Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállal­jak. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága Panská ul. 12., III. em. eszközli * KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Aatomatatelefon 3529. Fő-ncca 69., I. em. NYITRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Wilson-ucca 15. I. — Method-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27-87. Lőrinckapu-ucca 17. (Central=passage) UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja-ucca 7/2. — Szovjetoroszországot éltette a volt városi rendőr. Besztercebányai tudósítónk jelenti: Krokein Ferenc volt körmöd városi rendőr iz­gatás bűntettével vádolva került tegnap a besz­tercebányai biróság. elé. Az volt ellene a vád, Fogy ez év május elsején a kommunista párt körmöcbányai gyűlésén éltette Szovjetoroszor- szágot. A biróság ötnapi fogházbüntetésre ítélte. — Kézrekeriilt a Velebit hegység rettegett rablóbandája. Belgrádból jelentik: Egy csend­őrjárőr a Velebit-hegyeég Jadovno nevű vidé­kén nyolc fegyveres emberre bukkant, akik tagjai voltak annak a bandának, amely szep­tember 7-én Bruszaniban megtámadta a csend- őrörsöt. A csendőrök és a banditák között ösz- 6zeütközé6 támadt, amelynek során megölték Defcsics Istvánt, akit a rendőrség már régóta keresett és aki Zárából szökött meg. Több ban­dita megsebesült. A ceendőrjárőr az összeütkö­zés helyén négy óraszerkezettel ellátott és hét I közönséges bombát talált, azonkívül négy re-1 volvert, kétezer töltényt, nagymennyiségű rob­banóanyagot és két szuronyt. Rádió üzlef koncesszióvá! és beren­dezéssé! eladó. Nagy vevőkörrel bíró jól bevezetett üzlet, kis házbérrel előnyösen megvehető Szlovenszkó egyik nagyobb városá­ban a tőufon. Érdeklődök Írjanak e lap kiadójába „Biztos jövő" jeligére. — Kapával verte agyon unokabátyját a családi vagyon miatt. Nyitrai tudósítónk jelenti: Ujbiszt- rica községben a napokban borzalmas gyxíkosiság történt. Tapalka István a családi vagyon felosztása körül összekapott un oka öccsével, Tapalka Győző- j vei, aki a veszekedés hevében fölkapott egy kapát ! és úgy fejbe sújtotta rokonát, hogy annak kopo­nyája szétzuződott. Az ütés halálos volt. A csend- őrség letartóztatta a gyilkos legényt, aki erős fel­indulásával védekezett. A brencséni ügyészség fog­házába szállították. — Megkezdték a privigyei városháza építését. Nyitrai tudósítónk jelenti: A privigyei képviselő- testület hónapokkal ezelőtt elhatározta, hogy az omladozó öreg városházát lebontatja és telkére uj városházát építtet. Az építkezés költségvetésének jóváhagyása után Englis Alajos helybeli építészt bízták meg a munkával, amelyet szombaton már meg is kezdték. A legszebb virág is íp olásra szorul......... Ápolja arcát, szépsége virágát. Használjon rendszeresen, naponta HÁRY - CRÉMET, MARY - PÚDERT, urca bársonyos-sima. ide. rózsás-fehér lesz. Hatása biztos! ......... Min denütt kaphatói Postán naponta küldi; ör. Lad. Pollák és Tsa. Piesíany. — Jégkorszakbeli óriás szarvasagancsot ta­láltak Magyar-Bereghen. Debrecenből jelentik: A beregmegyei Jánd község határában a tiszai fürdőzők egy jégkorszakbeli óriás szarvas (cer- vus giganteus) jobboldali hatalmas agancsát találták meg. Jánd község elöljárósága a rend­kívül értékes leletet a debreceni Déri-muzeum- nak ajándékozta. Az óriás agancs rózsájának kerülete 32 centiméter, maga az agancs 100 centiméter hosszú. Csontmaradványait legna­gyobb számban Írország tőzegtelepein lelték eddig. A KASSAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA: Kedd: A fehér ló. Viola Margit vendégfeJléptével. AZ UNGVÁRI VÁROSI HANGOS MOZGÓ MŰSORA: Hétfő—kedd—szerda. AZ ERÉNYCSÖSZÖK. Káp­rázatos kiállítású német zenés slágervigjáték. Főszereplői: Ralph Arthur Roberts. Félix Bres- sart. Anny Ahlere Csütörtök: MONTÉ CARLO BOMBÁZÁSA. Az Ufa egyik legszebb világfilmjének másodbemutató­ja. Főszereplői: Anna Sten és Ha ne Albers. Csütörtöktől vasárnapig Ligeti Béla világfümjc. DRACULA, A VÉRSZOPÓ VÁMPÍR. Egy frak- kos vámpír izgalmas kalandjai. Főszereplője: Lugosi Béla. (Magyar dialógok). Előkészületben: Straues Oszkár bűbájos operettje: a Varázskeringő. Előadások naponta A 5, és %9 órakor. STTHTi lL-4——11—=-H| Ahol a háziasszony csak kulcslyukon keresztül láthatja vendégét Hogyan élnek az uj gazdagok Indiában India, — mint mondani szokták — az ellentétek hazája, ahol megmérhetetlen gazdagság és kimond­hatatlan nyomor váltogatja egymást. Különöskép­pen bizonyítják ezt a tételt azok a szűk uocák, ame­lyekben az autókon utazó felületes idegen ritkán fordul meg. Nem csoda, mert az uocák sötétek és atmoszférájuk kellemetlen az európaiak számára. Ezekben a szűk uccukban sokszor meglepő, szinte égig nyúló palotákat lát az ember, nyomorult kis viskók közvetlen szomszédságában. Ezek a „felhő­karcolók" az uj gazdagok palotái. Az uj gazdag in­dusokban ugyanis erősen él a családi érzés, nem restellik, hogy alacsony sorból kerültek a gazdag­ság csúcsaira, nem akarják megtagadni családi kö­zösségüket és ott építik fel palotájukat, ahol szü­lettek, vagy családjuk még ma is lakik. Egészen hihetetlen, hogy mily pazarul képeztetik ki palotájuk falát. Dombonnüvek és féldombormü- vek borítják az épületet a föld színétől kezdve a tetőig. A gazdag indus kereskedők versenyeznek egymással palotáik díszítésében. Egy-egy ilyen épület építése körülbelül negyedmillió rúpiába ke­rül, nem számítva a szobrász diját, ami négyzet- méterenként ötven rúpia. Minthogy az uccák hallatlanul szüke'k, a gyalog­járónak nincs elég távlata ahhoz, hogy gyönyör­ködhessen ezekben a szobrászalkotásokban. Az uj gazdag azonban segít magán, megveszi a vele szemben lévő házat is, úgy hogy vendégét először a szembeniévé házba vezeti el és úgy csodál tatja meg palotáját emeletről emeletre. Az idegen, miután kellően elcsodálkozott a palota díszes homlokzatán, még jobban elcsodálkozik, ha házigazdája előzékenysége következtében belülről is megtekintheti. Magától értetődőnek találná, ha a palota belseje még sokkal csodálatosabb lenne, mint külseje, de ebben a feltevésben alaposan csa­lódik. Sötét és rideg 1 épesőház fogadja, meredek lépcsők vezetik a barátságtalan udvarba. Piszkos, rongyos szolgák és még piszkosabb gyerekek ro­hannak fel-le a lépcsőn, ütköznek össze a vendég­gel. De magának a házigazdának a személye sem árulja el, hogy harmincmillió rúpiája hever a bank­ban. Egyedül ékesen hímzett sapkája tanúskodik a jólét bizonyos fokáról. Islenképek és egy íucaí gramofon Az első emeletről nyílik a palota szalonjának az ajtaja, bár szalonnak a szó szoros értelmében nem nevezhető az a terem, amely az egész ház emeletét lefoglalja, sőt folytatódik a második és harmadik emeleten is. Európai fogalmak szerint nincs is be- but-orozva. Főképpen érdekességek vannak felhal­mozva benne. A falakon istenképeknek megszám­lálhatatlan sokasága, igen olcsó olajnyomabban. A mennyezetről színes ampolna é6 kristályosilMr vi­lágítja meg a helyiséget, amelynek egyik ékessége az aranyozott trónus, amely nyilvánvalóan már ki­töltötte szolgálati idejét, valamelyik hercegnél. Bútor helyett vagy egy tucat gramofon díszeleg a falak mellett, játékskatulyák, mechanikai játéksze­rek, táncoló babák, kerékpározó medvék és maj­mok; valóságos gyűjteménye azoknak a játékok­nak, amelyek az európai gyermekek számára már túlhaladott állomását jelentik a szórakozásnak. Ad­dig azonban még tűrhető a szemlélődés ebben a sza­lonban, amíg a házigazdának eszébe nem jut műkö­désbe hozni az összes gépezeteket. Aranykalitkájá­ban elkezd csattogni az aranykanári, versenyszá- guIdáéba kezdenek a medvék és majmok, egymást tulkááltva működik a sok gramofon, táncolnak a babák ... Valósággal az őrültek háza ilyenkor a szalon. A házigazda azonban boldog mosollyal nézi mechanizált clownját és hallgatja arany madarának csicsergését. Negyvenezer rupiás ágy A palota legnagyobb büszkesége azonban a meny­asszonyi ágy, amely a palota parádés hálószobájá­ban van. A sötét szobát halványan világítják meg piros éjjeli lámpások, amelyeknek fénye visszave­rődik a menyezet é6 a falak üvegmozaikjáról. A szoba közepén áll az ezüstből készült és arany- intarziával díszített memyezetes ágy. A. vánkosok fölött zölden ragyogó najádok úsznak, kezükben vörösen égő ampo’nákat tartanak. A menyezet bí­borvörös vászonból készült, a függönyök gyön­gyökkel, ékkövekkel és arannyal diszitettek. Egy ilyen ágy körülbelül negyvenezer rúpiát képvisel. Másik érdekessége még ezeknek a palotáknak az esküvői konyha, amelynek berendezése százezer rúpiába kerül. Ebben a konyhában nem kevesebb, mint ötezer vendég számára lehet főzni. A palotá­nak ezt a három büszkeségét, a szalont, a menyasz- szonyi ágyat és az esküvői konyhát, minden uj gazdag palotájában meg lehet találni, aminek az a magyarázata, hogy egy-egy esküvő alkalmával az újdonsült indus gazdagok pompában és fényben versenyre kelnek a maharadzsákkal. A szalonok­ban mindenütt megtalálhatók a játékszerek, de sehol egyetlen helyen se nyílik a vendégnek alkal­ma arra, hogy találkozzon a háziasszonnyal, vagy a családhoz tartozó bármely más nővel. A nők a ház hátsó feliében tartózkodnak és a vendéget, akit a férfiak teához hívnak meg. csak I ajtónyiláson át, vagy a kulcslyukon keresztül néz- 1 hetik. Szn>HÁz«KönYvKoBTUBA„ Csók a tükör Fodor László drámája a Magyar Színházban Budapest, szeptember 19. Fodor Lászlónak a Magyar Színháziban csütörtökön bemuta­tóit drámája izgalmas, ügyes darab, a szín­padi technika minden csínjával megiirt da­rab — de alapjában hazug és üres- Sok ügyesség — sok üresség, talán így jelié­in ezlhe tő legjobban. És mégis lesznek sokan, akik megnézik, mert a témája érdekes és so­kakat érdekel; férjeket és feleségeket egy­aránt. Azonfelül pedig nagyszerűen játsszák a most uj igazgatás alá került Magyar Szín­házban. A sok. válságot látott színház veze­tése most irodalmilag Héltei Jenő, gazdasá­gilag pedig Werthelmer Elemér kezébe ke­rült. Hellai Jenő nagyszerű írói kvalitásai, finom ízlése, kedves, barátságos egyénisége, tudása, szorgalma és Wertiheimer Elemér anyagi felkészültsége garancia arra, hogy a Magyar Sziniház e kettős vezetés mellett arra a magaslatra jut fel, amelyre ezt a szín­házat néhai Beöthy László emelte s amelyről avatatlan kezek és tudatlan vezetés a tönk szélére juttatta. A mai vezetés mindenesetre művészileg, irodalmilag és anyagilag is tel­jes megnyugvást, biztonságot jelent. Ez az érzés — úgy éreztük — visszatükröződött a színpadról is, mialatt a darab főpróbája folyt. De térjünk vissza a darabra- Fodor László, akinek neve ma európai, sőt azt mondhat­nék világmárka, a vígjátéki sikert megunva, a dráma területére rándull ki. Ez a terület több izgalmat jelent, mélyebb barázdát szánt rajta az avatott toll, súlyos problémák horizontját öleli fel és az írónak átkaimat ad. hogy a felületes szellemes,ség s a nevet­tető helyzet teremtése és kiaknázása helyett mint a valósáig, az élet, a nagy történések, az igazság költője jelentkezzék. A téma, ame­lyet Fodor választott, alapjában véve alkal­mas egy író kvalitásainak bizonyítására é6 ebben a tekintetben Fodor László nem is ma­radt adósunk. Csak hamisan dolgozta fel a témát; olyan megoldásihoz vitte, amely nem elégít ki, mert nem őszinte és nem igaz. Igaz is lehetne ugyan, — ha az Író ennek az igaz­ságnak az irányában vetítette és vezette vol­na a történést. De ineim ezt tette. Egy egyete­mi tanár a tükör előtt öltözködő feleségét megcsókolja és abból a módból, ahogyan az asszony ezt a szerelmes közeledést visszauta­sítja, de különösen a tükörből reá tekintő arcból arra a felfedezésre jut, hogy a fele­sége, akit ő szereimének minden odaadásá­val, melegségével, ragaszkodásával, hűségé­vel elhalmoz — megcsalja. Meglesi és amikor az asszony szeretőije lakásán vetkőzik — le­lövi. Védője, aki egyben a legjobb barátja is, a bűnügy folyamán arra eszméi, hogy ve­le is Ugyanúgy 'bánik el a felesége. Szóról- szóra ugyanaz ismétlődik meg vele, ami ba­rátját gyilkossá tette. Ő azonban nem cse­lekszik ilyen elszántan,, ő nem öli meg rög­tön a hűtlen asszonyt, hanem a barátja és vé­dence ügyében hozandó Ítélettől teszi füg­gővé, mitevő legyen. Ha barátját az esküdt­szék felmenti — a darab Béesben játszódik — ő is megöli a nőt. De mintha félne ettől az eshetőségtől., a végtárgy a,láson, amelyen felesége is jelen van, olyan védőbeszédei mond, amely a feleség előtt tel tárja Ugyan a valót, de amelyből inkább az a vágy csendül ki, hogy barátiját ítéljék el. Az esküdtek verdiktje azonban felmentő. Az ember azt várná, hogy a férj most beváltja az ígéretét és lelövi az asszonyt, — e helyett elűzi és „ah, gyerünk!“ felkiáltással legördül a füg­göny. ö, ez a vég, csak eat tudnám fededuii! — kiált tel Adóimmal a néző, aki egy nagy kiábrándulás, az igazság és az dgazságtevés érzése nélkül hagyja el a színházat és akit ®z iró teljesen magára hagy, hogy véleményt alkosson arról, ami a szeme előtt három órán át zajlott. Olyan ez a dráma, mint a Ibdliárd- játékban az úgynevezett kifordított dupla. Valahogyan meglelt, de valahogyan nem a rugalmas golyók ütközésének rendes törvé­nye szerint. A színház kifogástalan előadásban hozta színre Fodor László szinházaviató darabját. A produkció középpontjában azonban két szí­nész áll: Törzs Jenő és Sulyok Mária. Az előbbi a védőügyvéd szerepében olyan ala­kítással gazdagította sikerei sorát, amelynél különbet Európa egyetlen színésze sem pro­dukálhatna. Nagy volt, magával ragadó, em­beri volt, húsból és vérből vailó ember. Su­lyok Mária a darab egyik mellékalLakja. ő az az asszony, akit az ura a darab elején agyonlő. Táz mondata van csupán és tíz moz­dulata- De 5 az, aki a darab egész hangula­tát, a darab levegőjét megadja. Ahogy be­surran, ahogy a zongorához ül, ahogy sze­relmesen suttog, ahogy jár s ahogy mozog — mindez tökéletes és szép. G-ellért Lajos a gyilkos egyetemi tanár szerepében méltó ma­rad a maga elismert művészetéhez, de mint­ha kissé tulh is átérik us volna, mintha túlmé­retezné magát az alakot. Titkos Ilona az asszony, az ügyvéd felesége. Vannak gyengéb pillanatai, de vannak helyzetek, amikor a nemes színjátszó művészet csúcsain jár. Szckeiliy Lujza kedves, közvetlen ügyvéd- kisasszony, Gőzön Gyula mulattató kabinet- figuna és Tannay Ernő méltóságteljes állam- ügyész. Hogy a darabnak lesz-e sikere, azt meg­mondani nem tudnám. Mindenesetre sokan fogják megnézni, mert — sok az érdekelt fel. Zólyoiai Dezső. (*) A „Fehér ló‘‘‘ nagysikerű bemutatója Kassán Viola Margit vendégszereplésével. Kassai szerkesz­tőségünk jelenti: Szombaton este Renatzky hangu­latos operettjét mutatta be a kassai színház pará­dés ki állításban, illetve rendezésiben, nagy siker- ,rei. Amit egy vidéki színpadon egy miinél színesebb előadást kívánó revüoperett kidolgozása tekinte­tében meg lehelt csinálni, azt a direkció díszletek­ben, kosztümökben, táncokban, áldozatkész igye­kezettől állította az előadás szolgálatába, melyet ez az áldozatkészség a legjobb kassai operettelőadá­sok sorába emeilí. A jól betanult együttes élén a vendégszereplő Viola Margit kedvessége, kitűnő játéka, szép ének- és táncszámai szolgálnak rá sok elismerésre a siker egyik legfőbb biztosítéka­ként.. Mellette Vágó Artúr remekbe sikerült, gro­teszk figurája és a nagyon ügyes Szőllöesy-Tóth Zsuzsi, Rajz Jancsi és Szenes László jobbnál jobb tánebetétei érdemelnek hangsúlyozott említést és dicséretet. A többi szerepekben Geszti Mária, Vincze Emimi, Sólyom Győző, Saakáts Zoltán, Far­kas Pál, Németihy Zoltán, Turóczy Gyula, Erdész Irén, Kardosé Margit és Iványi Dezső igyekeztek minél jobbat nyújtani. A pompás díszletek Bercsé­nyi Tibor, a hangulatos Renatzky-m uzsika precíz (betanítása Fiecher Károly karmgy, a mozgalmas rendezés pedig Iványi Dezső munkáját dicsérik. A telt ház közönsége sókat és szívesen tapsolt a szórakoztató előadásnak. — Pénteken este viszont olcsó előadásban Hunyady Sándor remekbeirt, iro­dalmi értékű darabját, a Pusztai szélt újította fel a színház, sajnos, üres ház előtt. Pedig az előadás, melynek előterében, Anna knosmárosné szerepé­ben, Székelyhidy Adrién értékes művészete, Tu- rőczy Gyula hatásos, robusztus űstödije és Vágó Artúr kitűnő betyárfigurája állott, telt házat ér­demelt volna. (*) A budapesti színházak e heti műsora: Nem­zeti Színház: Kedd: A tábornok. Szerda, szombat, vasárnap: Veronika. Csütörtök: A sasfiók. Péntek: Bizánc. — Vígszínház: Péntekig minden este Emimy. Szombaton (először) és vasárnap: Jó ház­iból való urileány. — Magyar Színház: Egész héten minden este: Csók a tükör előtt. Vasárnap dél­után: A torock ói menyasszony. — Kamaraszínház: Kedd, csütörtök: Caindidi. Szerda, vasárnap dél­után: Előfordulhat a legjobb családokban is. Pén­tek (először), szombat, vasárnap: A nagy díj. — Belvárosi Színház: Kedd, csütörtök, vasárnap dél­után: A tűzmadár. Szerda: Lányok és fiuk. Pén­tek (nyilvános főpróba), szombat (először) és va­sárnap este: írja hadnagy. — Pesti Színház: Kedd, péntek, szombat: A teve. Szerda, csütörtök, vasár­nap: Tavaszi álom. — Fővárosi Operctíszinház: Szombat (először) és vasárnap: Manói ita. — And- rássy-uíi Színház: Egész héten minden este és va­sa rnap délután: Bolond világ (Nagy Endre); Nem divat a szerelem. — Lahriola Színház Varieté: Egész héten minden este: Uj műsor. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA PÁRKÁNYBAN: Kedd: A cigány. Rózsahegyi Kálmán vendégfel- léptővel. Szerda: A mosoly országa. Csütörtök: Amikor a kislányból nagylány lesz. Péntek: A csárdáskirálynő. Kosáry Emimi és Király Ernő vendégjátéka. Szombat: Exhercegnő. Kosáry Emmi és Király Ernő vendégjátéka

Next

/
Oldalképek
Tartalom