Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-18 / 214. (3027.) szám
KöZeAZDA^ÁfiP . Csehszlovákia iparának és mező- gazdafásának érdekharca Stretában Munkács, szeptember közepe. A elfreeai konferencia, ba Tnegoldáeokat nem je fog' hozni, mégis olyan légkört teremtett, amelyben véglegesen színvallásra kényszeríti a középeurópai kormányokat gazdasági 'külpolitikájukban. Többek között a csehszlovák kor- máiny külpolitikája fölött is állandóan ott lebegett egy kérdés, amelyet a belpolitika nem próbált dűlőre vinni, vagy mert nem mert, vagy mert nem tudott s amely most az idegen nyomásra teljes aktualitásában robban ki. A stre- eai konferencia alternatíva elé állitja a kormányt azon kérdésiben, vájjon gazdasági külpolitikájában az ipari avagy a mezőgazdasági államok csoportjába sorozza a köztársaságot. A csehszlovák kormánykoalició, amelyben vezet az agrárpárt, befelé egy földműves államot reprezentál, amelynek eminens érdeke az volna, hogy a földmüveslakosság érdekeit, mint a többség érdekeit szolgálja. Kifelé azonban máskép fest a dolog. Egy pillantás a statisztikába meggyőz arról, hogy az állam gazdasági érdekei egész más irányba orientálódnak, mint amelyre a kormányzat összetétele engedne következtetni. A köztársaság kivitelét tulnyomórészben az ipari, kivitel alkotja, mely a következő számokból is világos: év mill Ke élelmi- nyersanyag kész áru szer %-ban 1928 21.190 14.0 17.2 68.7 1929 20-402 11.6 16.8 71.5 1930 17.418 10.1 16.0 73.8 1931 (I-X) 10.857 8.3 15.5 72.2 Ezzel szemben a behozatal a következőképpen fest: év mill Kő élelmi- nyersanyag kész áru szer %-ban 1928 19.166 22.0 47.7 30-3 1929 19.876 19.5 49.2 31.3 1930 15.647 21.6 45.5 32.9 1931 (I-X) 9.484 21.4 43.1 35.5 Ezek szerint legnagyobb a fölösleg a kész árukban g legnagyobb a hiány a nyersanyagokban. Külföldi viszonylatban ezen nézőpontból is ítélik meg Csehszlovákia helyzetét s nem Prága, szeptember 17. Az állami statisztikai hivatal most, adta ki Csehszlovákia 1931. évi fizetési mérlegének az áttekintését. Valamint az előző években, úgy a jelen alkalommal is a statisztikai hivatal kiadmánya nem nyújtja a fizetési mérleg teljesen pontos képét, hanem megelégszik a legfontosabb tételek ismertetésével. A fizetési mérleg egyes részei pontosan ugyanis egyáltalán nem állapíthatók meg a mai körülmények között, azonban ennek ellenére a statisztikai kimutatásnak nagy jelentősége van, mert a fizetések főbb csoportjait megvilágítja. Csehszlovákia fizetési mérlege az 1925—1928. években állandóan javult: a külföldi kötelezettségek csökkentek, a külföldről befolyó fizetések pedig emelkedtek.' Az 1929. évben a fejlődésnek ez az iránya lassankint megváltozott s 1930-ban és 1931-ben a helyzet tovább romlott. Az 1931. év fő jellemzője a nemzetközi hitelek visszahívása, illetve felmondása- és behajtása. Így igen érdekes megfigyelni, hogy a csehszlovák külföldi követelések és tartozások miképpen fejlődtek. Ami az állami adósságokat illeti, a külföldi csehszlovák adósságok állománya 1931-ben nem sokat változott, mert a hitelezők ez adósságok soron kívüli megfizetését nem sürgették Az 1931. év elején Csehszlovákia külföldi tartozásai 7322 millió koronát, az év végén 7266 millió koronát tettek ki, vagyis a csökkenés a szabályszerű részlettörlesztés eredménye. A csehszlovákiai önkormányzatok külföldi tartozásaiban ugyancsak nincsenek nagyobb változások s ez adósságok 486 millióról 422 millió koronára csökkentek. A közjogi külföldi követelések ugyanakkor 569 millió koronáról 536 millió koronára esték vissza. Míg a közjogi természetű tartozások és köveid inden gazdának érdeke, nogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. rre *d ítmutatási Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete ás gyakorlata" i. most megjeleni könyvében. Ara 25*— hi. özerz könyvét vételkntelezettség nélkül megk Idi betekintés végett azoknak, kik e égb >' hozz i fordulnak rí’im’ Abovee n ^trkovep volt indokolatlan Németország állásfoglalása* amellyel a köztársaságot az ipari államok csoportjába akarja vonni. A világ kész áru exportjában — 1930-as adatok szerint — a köztársaság a hatodik helyen áll s ez a teljesítőképesség megerőltetés nélkül fokozható, ha az olcsó nyersanyaggal szemben nem zárja el piacait. Az ipar versenyképességét rontja a nyersanyagok árának magassága, amely ép a védővámok következménye, másodsorban pedig a külföld elzárkózása, amely szintén természetes következménye a kormány által kifejezésre juttatott gazdasági külpolitikának. Kétségen felül áld, hogy Középeurópa gazdasági békéje azt kívánná meg, hogy Csehszlovákia, mint az ipari államok egyik legjelentősebbike, ezt a tényt tartva szem előtt, kössön szerződést Középeurópa államaival s előnyben részesítse az agrár, illetve a nyersanyagtermelő államokat, amelyek egyedül hivatottak arra, hogy Csehszlovákia iparcikk-kivitelét garantálják. A világháború befejezése óta a kormánykoalíciók fokozott törekvése, hogy a mezőgazdaság hozamát olyan nívóra emeljék, amely lehetővé teszi az állam önellátását. Leépítették ezzel szemben Szlovenszkó és Ruszinszkó iparát s ezzel mintegy belföldi piacot próbált szerezni a történelmi országok iparának, ahelyett, hogy ezeken a területeken is elhintette volna az iparosító törekvés eszméjét. így közeledett mindinkább az egyoldalú, de a jelen helyzetben mégis észszerűbb nemzetközi munkamegosztás elvétől az elzárkózás az au tarki a felé. Á köztársaság érdekei elválaszthatatlanok Középeurópa érdekeitől s a kormánynak észre kellett volna vennie, hogy helytelen politikát üz amikor az ipar továbbfejlesztésének tendenciáját elejtette s az agrárpolitika kedvéért megbénította az exportot. A kormány eddig nem foglalt el határozott álláspontot s mivel az agrár és ipari érdekeket nem tudja egymással egyensúlyba és harmóniába hozni, ezért Stresától Csehszlovákia szempontjából a legjobb esetben csupán csekély értékű megegyezéseket lehet várni. Herpay Ferenc. telesek állományában jelentős változások egyáltalán nincsenek, addig a magántartozások és követelések annál nagyobb eltolódásokat mutatnak. A bankok és a gyáripar hosszú lejáratú külföldi adósságai az 1931. év folyamán 1498 millió koronáról 1193 millió koronára estek vissza, vagyis a csökkenés meghaladja a 300 maliié koronát. A rövid lejáratú adósságok ugyanakkor 973 millió koronáról 665 millió koronára estek vissza, vagyis a csökkenés itt is teljes 300 millió korona. A l>el- földi pénzintézetek külföldi ügyfeleinek számláin az adósságok 2005 millió koronáról 1178 millió koronára csökkentek, vagyis a visszaesés meghaladja a 800 millió koronát. A külföldi magánadósságok tehát összesen 4474 millió koronáról 3036 millió koronára estek vissza, vagyis a csökkenés meghaladja az 1400 millió koronát. A külföldi adósságoknak ez az erős csökkenése különösen az 1931. év utolsó negyedében következett be, amikor a német bankbukások és az angol aranystandard feladása után a bizalomválság a tetőfokát érte el. A csehszlovák közgazdaságot tehát tavaly őszszel igen erős megrázkódtatás érte, bár annak hatásai nem voltak olyan erősen kedvezőtlenek, mint más államokban. A külföldi magántartozások csökkenésével járt a külföldi magánkövetelések apadása is, ami különösen a devizakészletek apadásában jutott kifejezésre. A bankok és a gyáripar külföldi követelései a múlt óv folyamán összesen két és féknilliárd koronával estek vissza éspedig 5511 millióról 2921 millió koronára. Ezáltal természetesen elég kedvezőtlen viszony állott he a külföldi tartozások és követelések között. 1928-ban például Csehszlovákia közjogi és magánadósságai a külföldön csak 4413 millió koronával haladták meg a követeléseket. 1929-ben ez a különbség 4183 millió koronára csökkent, 1930-ban azonban 6202 millió koronára emelkedett s 1931-ben elérte a 7252 millió koronát. Csehszlovákia összes külföldi tartozása ugyanis az 1931. év végén 10.714 millió koronát tett ki 6 a követelések összege ugyanakkor csak 3457 millió korona volt. A statisztikai hivatal eme tétel jegyzetrovatában a?t az észrevételt teszi, hogy ez az összeg nem veszi figyelembe a külföldre exportált áru értékét, de az importált áruból származó adósságokat sem, mert a statisztikai hivatalinak eddig nem állott módjában ezeket a tételeket pontosan megállapítani. Valószínű azonban, hogy a külföldi követelések összege némileg emelkednék, s igy a külföldi adósságok és követelések között mutatkozó viszony Csehszlovákia t>rxsaiA\a<Aarhiri^'m> javára mutatna különbséget. Ez a megállapítás azonban nagyon problematikus értékű volna, fi gyelembevéve azt, hogy az áruszállításból eredő követelések elég jelentős része behajthatatlanná vált. Csehszlovákia kereskedelmi mérlege a múlt évben 1348 millió aktívával zárult, ez a tétel azonban csökken az elektromos-áramkereskedelem, a monopóliumok, filmek és a szabadalomátruházások passzivtételeinek szaldójával 1182 millió koronára. A kölcsönös szolgálatok tétele az előző években mindig aktív volt Csehszlovákia javára, 1931-ben azonban 209 millió passzívát tüntet föl. Ez különösen annak az eredménye, hogy a vasúti forgalomból eredő fölösleg erősen csökkent (e címen a külföldről csak 348 maliié korona folyt be az 1930. évi 435 millió a az 1929. évi 577 millió koronával szemben) s igy a külföldi szállítási dijakból csak 331 millió korona folyt be az 1930. évi 414 millió s az 1929. évi 577 millió koronával szemben. Ennek a tételnek a csökkenését eredményezte az egyik oldalon a francia gyarmati kiállításra utazók nagy tömege, a másik oldalon a csehszlovákiai idegenforgalom erős visszaesése. Maga az idegenforgalom 1930-ban még 93 millió korona aktívával zárult, 1931-beu pedig 180 millió passzívát mutat. A fizetésnélküli átvitelek tétele (különösen a kivándorlók küldeményei) még aktív ugyan, az aktívum azonban erősen csökkent. 1929-ben a kivándorlók még 606 millió koronát küldtek az óhazabeli rokonaiknak, 1930-ban már csak 532 milliót, 1931-ben pedig 384 millió koronát. Az értékpapírokból, kamatszolgáltatásból, ingatlanokból s más hasonlókból származó jövedelmek tétele ugyan passzív, mint az a múltban is volt, a passzívum azonban csökkent, különösen azáltal, hogy a külföldi papírokból származó jövedelmek még mindig nagyobbak, mint a belföldi papírok után a külföldre kifizetett jövedelmek összege. Ugyancsak csökkent a külföldi adósságok után fizetendő kamatok összege is. Ez a tétel egészben véve 370 millió koronával passzív, míg 1930-ban 563 millió korona passzívum mutatkozott. Az éppen ismertetett négy főtétel mérlege ösz- szegezve aktiv volt, mert Csehszlovákiába összesen 15.297 millió korona folyt be s a külföldre szóló kiadás 14.328 millió koronát tett ki, vagyis az aktívum 969 millió korona (1930-ban 1707 millió korona volt). A tőketételeknél a külföldi adósságok 1367 millió korona passzív -maradékot a külföldi követelések 2465 millió korona aktiv maradékot tüntetnek föl. Kisebb passziv tételek mutatkoznak az értékpapírokkal való külkereskedelemnél, a külföldi tőke részvételénél, az ingatlan vásárlásoknál s a jegybank aranyvásárlásainál. A tőketételekből azonban összesen 4062 millió korona bevetői 8 3415 millió korona kiadás van, vagyis az aktívum 1616 millió korona, amit azonban teljes egészében a fizetési mérleg összeállításánál esetleg előállott hibák korrigálására kell fenntartani. A fizetési mérleg egy oldalának teljes forgalma összesen 19.351 millió korona az 1930. évi 24.048 millió, az 1929. évi 26.765 millió s az 1928. évi 27.247 millió korona forgalmával szemben. Csehszlovák-bolgár kliringtárgyalások. A csehszlovák és a bolgár jegybankok megbízottai ezekben a napokban kezdtek tárgyalni a külkereskedelemből származó tártozások és követelések kölcsönös kiegyenlítéséről. Miután az érdekelt két állam külkereskedelme évek óta egyensúlyban van, ezért az érdekeltek remélik, hogy az egyezmény megtkötése nem ütközik nagyobb nehézségekbe. • Az állami szállítások kiadása és az adótartozások. A pénzügyminisztérium a közelmúltban oly- értelmü rendelettervezetet dolgozott ki, hogy az állami s általában a közszállitások és közmunkák kiadásában csak oly cégek részesíthetők, amelyek adófizetési kötelezettségüknek teljes mértékben megfelelitek. A pénzügyminisztérium újabban azt is megköveteli, hogy mór a pályázatok kiírásánál az illetékes hivatalok figyelmeztessék a pályázni szándékozó cégeket, hogy árajánlatukhoz csatolják az illetékes adóhivatal tanúsítványát arról, hogy mennyi a oég adótartozása egyenes adók, forgalmi adó s pótadók ciánén, továbbá, hogy a oég kötött-e részletfizetési megegyezést és hogy azt miként tartja be. A tanúsítvány három hónapnál régibb keletű nem lehet. Ha a pályázó cégnek adótartozásai vannak, úgy olyértelmü nyilatkozatot köteles csatolni, hogy tudomásul veszi azt, hogy a pályázat elnyerése esetén az állammal szemben keletkező követeléséből az adótartozásokat levonhatják. A közmunkát, vagy közszállitást kiadó 'hivatal a különben egyenlően jó indítványok, illetve pályázatok közül azt köteles előnyben részesíteni, melynek beadója adóit rendezte, illetve, amelynek beadója adószámláján kisebb tartozások mutatkoznak. — Az ipari szervezetek most tárgyalnak a pénzügyminisztérium újabb krudélis intézkedéséről s azzal szemben a legközelebbi napokban foglalnak állást. 17 A csehszlovákiai textilipar a forgalmi adó átalányositása ellen foglal állást. A textilgyárosok reiohenbergi szövetsége ezekben a napokban foglalkozott a pénzügyminisztériumnak a textiláru forgalmi adójának átailányoe Másáról szóló rendelettervezetével. A szövetség megállapította, hogy az egész csehszlovákiai textilipar — a könig- grát-zi kis takácsüzemek kivételiével — a leghatározottabban ellenzi a kérdés oly megoldását, amilyet a pénzügyminisztérium javasol. A vajbehozatal. A vajpiacon mutatkozó áruhiány következtében az árak erősen emelkedtek, ezért a devizabizottság egyelőre öt vagon külföldi vaj behozatalára adott' engedélyt. Az importvaj megérkezése a legközelebbi napokban esedékes. Hollandia ötven százalékkal akarja emelni a vámokat. A holland kormány most nyújtott be a törvényhozás elé egy javaslatot, amely a vámok általános 50 százalékos emeléséről szól. A közelmúlt hetekben létrejött belga—'holland—luxemburgi hármas kereskedelmi szerződésre való figyelemmel ez a törvényjavaslat mindenfelé nagy feltűnést keltett. A kereskedelmi kamarák nézete szerint, ez a javaslat ellentétben áll az éppen említett kereskedelmi szerződés intézkedéseivel és hogy a holland kereskedelmi élet csak a termelési költségek leszállításával tartható fenn. A pénzügyminisztérium a vámemelési javaslatot az állami pénzügyek rossz helyzetével indokolja. Hollandia a vámtarifákat legutóbb ez év januárjában emelte 8 százalékról 10 százalékra s az újabb emeléssel az értékvámok 15 százalékra növekednének. Augusztusban erősen csökkent a gabona- és lisztbehozatal. A statisztikai hivatal most kiadott jelentése szerint augusztusban 1021 vagon búzát im,portáltak, ami ugyan jelentősen kevesebb a tavalyi augusztusi és az idei júliusi behozatalnál, azonban még mindig nagyon jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy a búzáit a gabonaszindikátus behozatali tálaim á/naJk hatálya idején importálták, Nyilvánvalóan a júliusban kiadott behozatali engedélyek alapján importált búzáról lehet szó. Tavaly augusztusban a buzaibehozatal 4390 vagon, ez, év júliusában 4834 vagon volt. — Augusztusban ezen kívül 290 vagon rozsot is importáltak, á juUpsi 512 e a tavaly augusztusi 580 vagonnal szemben. Az őrleménybehozatal augusztusban 25Ó vagon volt, júliusban 575 vagont tett ki. Tavaly augusztusban mindössze 151 vagon őrleményt importáltak. — Romániából augusztusban 306 vagon búzát, Hamburgon át 222 vagon búzát, Jugoszláviából 153 vagon búzát importáltak. A rozsot főleg Hamburgon át importálták. Búzalisztet Kanadából 151 vagonnal importáltak. — Az év első nyolc hónapjában öez- szesen 30.925 vagon búzát importáltak a múlt év megfelelő időszakának 16.167 vagon buza- behozatalával szemben. A rozsbehozatal ezidéri. nyolc hónap alatt 6948 vagon, tavaly 4594 vagon volt, mig az őrleménybehozatal ezidén 3424 vagon a tavalyi 660 vagonnal szemben. Ausztriában gyenge lesz a szüret. A bécsi Die Börse jelentése szerint az idei kitűnő szürethez fűzött remények nem válnak valóra. A szőlőkben a legutóbbi hetekben nagy mértékben léptek föl a kártevők, ennek következtében a kilátások 50—60 százalékkal romlottak. Összesen mintegy 900 ezer, vagy egy miliő héktöld- teres bortermést várnak. Az állatbehozatali szindikátus megszervezése előtt. Az állatértékesitő gazdasági szövetkezetek és az állattenyésztőik szervező telnék kiküldöttei ezekben a napokban újabb tanácskozásokat folytattak az állat-szindikátus megszervezéséről. Az értekezlet elhatározta, hogy a szindikátusnak oly formában való megszervezését fogja sürgetni a kormánynál, hogy az az állattenyésztők érdekeit erőteljesen képviselhesse és az állatpiacra is megfelelő befolyást gyakorolhasson. Hogy az uj szindikátus milyen formában s mikor kezdhetné meg működését, az egyelőre teljesen bizonytalan, mert a kérdés elintézését politikai térre terelték, s igy fontos a politikai tényezők megegyezése. A szindikátusban részesítendő szervezetekkel a kormánykörök már a nyári szünet előtt tárgyaltak 6 bizonyos megegyezések is létrejöttek, most azonban nagyon kérdéses, hogy a tárgyalások folytathatók-e az eddig létrehozott megállapodások alapján. Pecenady csoda búza. Az acélos, sikér búzának óriási bötermöre való nemesítése. Korai érésű, fagy és rozsda álló. Szalmája magas, kemény. Hektoliter súlya 82 kg. Idei átlag termése holdankint 20*40 q. A mi kiimánkon nevelt legjobb búza, termése biztos és bö. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban, Pecenady, posta: Vel’ké-Kostolany, stanica Leopoldov. Vételára: A bratislavai börzei alapár és 25% nemesitési felár. Csehszlovákia 1931. évi fizetési mérlege A gyakorlati gazda |övedeimenek biztosi tása, a birtokát bérbeadó gazda talaja r-ermoképességének megőrzése céljából olvassa ei Fodor Janó i „A trágyázás elmélete és gyakorlata" e. most megjelent k, nvvét, melyet a zerz vételkötelezettség nélkül if megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak, ára 25* ké. Cím: Abovee p. Strkovec.
