Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-15 / 211. (3024.) szám

cJtktA^ARHí UioÁÍ£ 1952 szeptember 15, csü törtön. Egykori hercegi kastélyban élnek az orosz történelem ismert bombavetöi, akik a múlt évszázad véres merényleteit elkövették Még II, Sándor cár merénylői közül is többen vannak életben — Eleven történelmi múzeum a nagyszerű Seremetijev-féie várban Eleven Berlin, szeptember 14. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A szovjetföldet meg­járt újságírók élményei közül nagyon érdekes egy amerikai újságírónak látogatása azoknak az aggastyánoknak a hajlékában, akik vala­mennyien azzal tettek szert hírhedt népsze­rűségre, hogy bombamerényletet, vagy más­fajtája merényletet követtek el koronás fok, vagy kormányok vezetői ellen. Mint a kiszol­gált csataméneket, most agy táborba terelték ezeket az egykori má­niákus gyilkosokat és az egykori Sereiueti- jey hercegi palotában, amely egy csöndes rétségen hetven kilométernyi távolságban van Moszkvától, aziliiunot tartanak fenn késő öregségük napjaira. A palota most a volt politikai foglyok szövet­ségének tulajdona és a szövetség úgyszólván penzionált bombavetők aggkori otthonának céljaira használja fel. Ennek a szövetségnek az egész Szovjetoroszország területén kereken 3000 tagja van. Annak az elő félté tele, hogy a valaki a szövet­ség tagja lehessen, az az érdem, hogy a cári uralom idején politikai bűnök miatt börtön- büntetést töltött ki. A társaság büszkén mu­tat rá. hogy tagjai együttvéve 15.834 börtönévet ültek, egy-egv tagra tehát átlagban ötévi börtön- büntetés jut és 4883 évet töltöttek száműze­tésben. A társaság tagjai a legkülönbözőbb generá­ciókból rekrutá lódnak. Vapnak köztük azokból a terroristákból, akik részív ettek II. Sándor cár meggyilko­lásában és vannak abból a generációból is, amely ma a hatalmat kezében tartja Oroszországban. Vannak köztük anarchisták, nihilisták, szo- ciálrevolucionisták és bolsevisták. Emellett érdekes, hogy a szövetség tagjainak többsége egyáltalán nem hive a mai kormányzat esz­méinek. A régi korszak bombavetői nem vol- lak kommunisták és ha akkor kommunista érzelmüek is voltak, ideáljuk merőben elütött a kommunizmus mai rendszerétől. Egészen másképpen képzelték el a dolgokat, mint ahogy azok megvalósultak. Több mint száz egykori fogoly él most csa­ládjával együtt a Sercme tijev-f éle hercegi várkastélyban. Ez a várkastély valóságos élő muzeum. Az amerikai újságíró a kastély lakói között az egykori „népakarat pártjának14 több tagjával is találkozott, amely párt azon célból alakult meg, hogy a cároikat bombákkal és revolve­rekkel buktassa meg. Figner Vera, Frolenlko Mihály, Kovalszkaja Erzsébet, Pedirovszki Va- szüij, Cservanszki Mihály és több más nyolc­van éven felüli egykori merénylő van közöt­tük és az orosz újkori történelem ismerője el­csodálkozik rajta, ha látja, hogy ezek a törté­nelmileg is híres személyek most mind együtt élnek egy rakásban, jóval túllépve az aggkor küszöbét. Frolenko Mihály, aki résztvett a II. Sándor cár ellen elkövetett merényletben, ma nyug­dijat élvez a szovjetkormánytól. Huszonegy évet töltött börtönében és sok-sok óvet volt száműzetésben, ennek ellenére a 84 éves öreg ember még ma is frissnek és egész­ségesnek látszik. Az amerikai újságíró úgy hitte, hogy Frolenkot nehéz lesz megszólaltat­ni a múltra vonatkozólag. Az öreg azonban már az első tapogatózó kísérletre beszélni kez­dett Beszélt azokról a bombákról, amelyeket jelenlegi szomszédnője, Figner Vera készített el számára és beszélt egy meghiúsult merény­lettervről is, amelyet Odessza mellett készül­tek elkövetni. — Ott vártam egy csodálatos bombával a kezemben a vasúti pályatest közvetlen közelé­ben, azonban a cár vonata nem jött, a tervezett útirányt az utolsó pillanatban megváltoztat­ták. Az öregnek mind a mai napig fájdalmat okoz, hogy ez a merényi etkisérlete nem sike­rült, bár később ő és társai mégis csak eltették II. Sándort láb alól. Az amerikai ujságiró látogatásának idején a forradalmi bombavetők gyermekei és unokái, akik valamennyien ifjúkomimunisták, éppen „háború elleni41 manifesztációt tartottak. Az öregek fejcsóválva nézték a fiatalok tüntető felvonulását. A fiatalság rnilitarizálása és in- duszitriaiizálása egyáltalán nem felel meg az ő ójetelvei'knek. Az egyik ezeket súgta az újság­író fülébe: — Minden a gépeik körül forog s az em- bert csaknem teljesen éli eleji lették. A for­radalom csaknem teljesen elvesztette szem ejfíl azokat a dolgokat, amelyekért én küz­döttem: a szabiadtságof, egyenlőséget és testvériséget. A rémnult idők forradalmárait csak nehe­zen lehet megnyerni a kommunizmus eszméi­nek. Amióta társaságunk megalakult, csupán háromszázain csatlakoztak a kommunistákhoz. A társaság háromezer tagja közül csupán 870 élvez állaimi nyugdijat, a többi részt vesz a mindennapi életben. Sokam közülük vezető állásokban vannak. Sztálin, Drdzsooikiidze, ivuijbisev és a Kreml több más vezetője tag­ja a társaságnak. Sevemeitijev várának egyik legérdekesebb nyugdíjasa a 85 éves Lejeune Félix, az egykori lakatos, aki részit vett az 1871. évi párisi kommünben. Úgy- beszél róla, mintha csak tegnap zajlot­tak volna le a véres események és büszke­séggel mutatja az elfogatási parancsot, amely 1872-ből datálódik. Hat éven át élt fogháziban, azután száimJkiivetósibe került- Mivel a szovjet a párisi kommünit előfutárjá- nak tekinti, az agg Lejeune igen nagy meg­becsülésben él. Év ékkel ezelőtt látogatóba jött Oroszországba és azután örökre itt ragadt. A társaság nemirégiben sajátos ajándékot kapott a kormánytól. Átadták neki a lenim- grádi feltámadási templomot, amely azon a helyen épült, amelyen 51 évvel ezelőtt meg­gyilkolták II- Sándor cárt. A templomban forradalmi múzeumot alapítottak. Ezzel zá­ródik a történelem egyik csodálatos köre. kai megoldani A miniszter rendületlenül ki­tart a pár tok-közi egyezkedés politikája mel­lett. Amennyiben a mai kormánykonstelláció mellett sikerül a nehézségeket elhárítani, úgy ez jó lesz, ha meg nem, akkor a továb­biakra nézve ki kell kérni a nép vélemé­nyét. Lehetséges az is, hogy ez még ez év­ben megtörténik. Bradác miniszter ezután a mezőgazdaság sú­lyos helyzetéről és a stresai konferenciáról beszélt. Nem Kern @iMii@€KéIiPQiiik a ruszimzkói vetftmagsziikségKetnek Magyarországról való beszerzését Munkács, szeptember 14. (Saját tudóisitónktól-) Lapunk vasárnapi számában hírt adtunk arról, hogy Ruszinsz- kó négy búzát termelő, túlnyomó részben magyar lakosságú járásának búzavetőmag- szükséglete 260 vagont tesz ki. Az illetékes hivatalos nuszinezkói tényezők ezt a vető­magot árucsere uitján Magyarországról kí­vánják behozatni, tekintettel arra, hogy a magyarországi búza felel meg legjobban Ruszin szkó talaj- és éghajlati viszonyainak. Most tért vissza Prágából a hitelszerzés és az árucsere engedélyezése érdekében kikül­dött bizottság. Értesülésünk szerint a bizott­ság intervenciói nem érték el a kívánt eredményit­A vetőmagbuzának Magyarországról áru­csere utján való beszerzését nem engedé­lyezték azzal az indokolással, hogy Cseh­szlovákiában ezidőszerint elegendő búza van (amelynek árát azonban a legsúlyosabb in séggel küzdő gazdák nem tudják megfizet­ni! Szerk.). A kiküldöttek ezenkívül az igé­nyelt 260 vagon helyett csak 170 vagon vető­mag beszerezhetósére nyertek -- hitelfede­zeti i gér etet­Komárom, szeptember ll- (Saját tudósítónktól.) A komáromi pro­blémák rengetegéből elsősorban kér utat a nagy nyilvánosság elé a Deák Ferenc ucca aszfaltozásának kér­dése. Ez az ügy Komáromban immár tengeri kí­gyóvá növekedett. Évekkel ezelőtt ment határozatba, hogy a város egyik fontját, a Deák Ferenc uccát, amelyen az iskolák és a bírósági épületek is vannak, szintén ren­dezni fogják- Hosszú huzavona után sikerült a városnak egy pozsonyi céggel megállapo­dásra jutni s a oég a Vármegyeház uoca és a kérdéses Deák Ferenc ucca közötti uccát rendezte is, ki is aszfaltoztatta, majd a Deák Ferenc uccát kezdte alapozni. Itt azonban egy időleges akadály jött köz­be: a fogház kerítésének, valamint a ka­tonai kórház kerítésének néhány méter­rel való beljebb vitele. A fogház kerítése el is készült, a katonai kincstárral történt huzavona azonban azt eredményezte, hogy hónapok eltek el, míg a katonai kincstár megengedte, hogy kertje végéből egy részt az ucca céljaira kihasítsanak. Újabb idő telt el, mig az uj kerítést meg­csinálták s , m aszfaltozás, uccarendozés kérdése eb­ben ki is merült. Iijumár műit nyártól akadt meg a kocsifor­galom a Deák Ferenc uocán. A gyalogjáró egy darabon már elkészült, a kocsiuttest teljesen fölforgatva, sárosán és porosán várja a jobb időket, tagadha­tatlanul balkáni képet nyújtva. Ennek oka az, hogy a város hitele kimerült s a vállalkozó oég csak akkor hajlandó megindítani a munkát, ha kellő anyagi fedezetet kap búnk olás továbbiol y tatására­az neca­Ujahban úgy hírlik, hogy bizonyos megál­lapodás jött létre a város és a vállalkozó cég között s az uccáburkolás oly hosszú idő elmúltával ujlből megindul. Egyelőre azon­ban Komárom egyik legfontosabb uccája el­hanyagoltan, magárahagyatva néz szem'be az őszi esőzésékkel. Az uszoda kérése is állandóan időszerű, különösen most, amikor a nyári fürdőszezon mérlegét ál­lítjuk föl arra nézve, hogy hány víz bo­rii Sásnak lett előidézője az uszoda hiánya­Komáromi városa minden lehető irányból vizzel van körülvéve, de zárt uszodája mind­máig nincs. A diákuszoda kérdése éppúgy nyitva áll, mint a rendes fürdőközönség számára építendő uszodáé. A fürdeni vágyó közönség a Vágduna partjára siet, ahol egy szabad s meglehetősen primitív „Strand“ fogadja a hullámokban küsölni szándékozó­kat, ámde a sodró Vág és a nagy Duna vizébe messzire kimerészkedni sokszor élet- veszélyes cselekedet s nem múlik nyár, hogy néhány áldozata ne lenne a nagy víznek, különösein a diákok s a katonák között. Évek óta történt sürgetés után sem létesült állandó uszoda Komáromban, ahol éppen azért az uszósport s a vizipóló népszerű sportja sem fejlődhetett ki, amellett, hogy az evezőssportot gom része­sítik a komáromiak kellő szeretettben s az egy komoly evezősklub mellett csak néhány „vadevezős44 szántja a vizet- Komárom közönsége az állandó uszoda felállítását kívánja, hogy elejét vehessék az évenként mind- gyakrabban előforduló szerencsétlenségek­nek. Emellett a dunai mentőszolgálat is úgyszólván tel­jesen szervezetlen. Az Öreg postaépület már külső formájában is mindenhez inkább hasonlít, mint egy reprezentáns állami hi­vatal épületéhez. A rozoga ajtőju, sötét, rossz beosztású hivatal semmiesetre sem tudja lebonyolítani az élénk postaforgal­mi at. Jókai öreg kollégiumának, a virágos kollégiumi kertnek s a most ujjáfesteti re­formátus templomnak elegáns környezetéből kiri a posta roska­tag épülete, önkéntelenül is feladva a kérdést: mért csak az északi járások s a Komáromtól feljebb eső városok jutnak szép állami épületekhez? összehasonlítva a pöstyéni modern posta­épületet a komáromival, szomorú ered­ményre jutunk az állam áldozatkészségét illetőleg. Komárom idegenforgalma, vala­mint az a körülmény, hogy határmenti vá­rosok számára ok adatolt a reprezentáns épületek emelése: megérdemlik a komáro­mi postaügy teljes újjászervezését. Termé­szetesen nem várhatunk nagy áldozatkész­séget akkor, amikor a pénzügyi kirendeltség, az adóhivatal helyiségeit évente csak egyszer takarít­ják takarékossági okokból s úgy a hiva­talt járó közönség, mint maguk a hivatal­nokok is panaszkodnak a takaritatlan irodahelyiségek miatt, ahol még élesdiek is előkerülnek az adózó polgárok s a tisztviselők nagyobb lelki és testi épülésére •.. MAGYAR ASSZONY lapja a NAGYASSZONY Rendelje meg a P. M. íf. kiadóhivatalában Ára egész évre 36 K, számonként 3*50 K Indái földművelésügyi miniszter szerint mii ezidén liléiül választások Prága, szeptember 14. Bradác földművelés­ügyi miniszter egy Mentstscheinben ; tartott népgyülési beszédében hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság mellett az állam legfontosabb faktora az ipar, mely bár nem mindig van csehszlovák kézben, de mégis a köztársaság­ban működik és nemcsak a gyárak és azok tulajdonosai reprezentálják, hanem munká­sok és tisztviselők is, tehát az államnak is érdeke az ipart támogatni. A munkanélkü­lieknek joguk van kenyérre. A munkanélkü­liségi kérdést nem szabad brutális erőszak­1 kizirofeisséi pákBiálája lepi be a komáromi középitkezéseket Az évek óta húzódó uccáburkolás - Uszoda hiányában minden évben emelkedik a visbefuitak statisztikája - A rozoga postaépület

Next

/
Oldalképek
Tartalom