Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-14 / 210. (3023.) szám

Ifl32 wsftptftmbcT 14, aser&a. ,pra:<iaiA\a.g^'r.-hi klap 9 ■ ICöZ^AT^PASíAGP f M&m megy a világ vastermelisa! Négy év alatt telére esett a világ vasfogyasztása — Amerika a háború alatt magához ragadta a vezetést a vastermelésben — Az óriási fellendülést még nagyobb visszaesés követte — Az arak 26 százalékkal estek — A legnagyobb vállalatok sem tudnak nyereséget elérni A szén és a vas az a két pillér, amelyen az emberiség' kulturális és gazdasági fejlődése nyugszik. Ha a szón az alapja minden energia- gazdálkodásnak, különösen azokban az orszá­gokban, amelyeknek nem áll elegendő vizierő, a fehér szén, rendelkezésükre, úgy a vas való­sággal a gerince egész mai gazdasági rend­szerünknek. A vas és a vasipar jelentőségét ma már nem is kell nyomatékosan hangsúlyozni, hiszen egész mostani kultúránk megsemmisülne, ha a vas eltűnnék életünkből. A vas annyira alapja a mai gazdaságnak, hogy az, ami nincsen vasból, az is olyan szerszámok és eszközök se­gítségével készül, amelyek vasból vannak. ' A nehéz ipar mai méreteiben a gőzgép fel­találásával kezdett a 18. század végén kialakul­ni. A gépgyártás megindulása vezette a vas- öntőket. arra, hogy olyan vasfajták előállítására törekedjenek, amelyek a nagyobb követelmé­nyeknek megfelelnek. Vilájrraszóló találmány volt az acélgyártás fölfedezése a 19. században és azóta az egyre fejlődő vegyi és mérnöki tudomány évről-évre újabb és újabb fölfedezé­sekkel vitte a tökéletesség felé a vasterme­lést, amely a világ legnagyobb iparága lett. A világ vastermelésének fejlődése Hogy milyen értéket képvisel ma már va­lamely ország szempontjából politikailag is a vas- és a széntermelés, arra talán a legjobb összehasonlításul az a két szám kínálkozik, hogy a háború előtt az egész világ évi arany- és ezüsttermelése mintegy 3 milliárd aranykoro­na volt, míg az ugyanakkor termelt vas és szén körülbelül 20 milliárd aranykoronát reprezen­tált. A huszadik század első évében az egész világon 400 millió métermázsa nyers vasat ter­meltek, a háború előtti utolsó évben pedig a nyerevastermelés 800 millió métermázsa volt. Ebben az évben tehát annyi vasat termeltek, hogy abból 15.080 méter magas, 80 méter át­mérőjű oszlopot lehetne önteni. Az egyes or­szágok a múlt század közepe óta szinte verse­nyezve fokozták vastermelésüket. Az első he­lyen 1890-ig Anglia állott, de ebben az évben már legyűrték az Amerikai Egyesült Államok, amelyek 93-5 millió mótermázeával az első hely­re küzdöttek föl magukat. A huszadik század fordulóján az Egyesült Államok termelése már 140 millió métermázsa volt, a háború alatt elérte a 400 millió métermázsát és ezzel messze túl­haladta a többi országokat. A háború után Né­metország néhány év alatt 130 millió métermá­zsáig tudta 1927-ben termelését fokozni. Utá­na következett Franciaország, amely Elszász- Lotharingia és a Saarvidék hozzácsatolásával 93 millió métermázsát termelt és hátrább szorítot­ta Angliát is 74 millió métermázsás termelésé­vel. A rákövetkező esztendőben már jelentkez­tek a gazdasági világválság első jelei, amikor már csak Franciaország fokozta tovább kereken 100 millió métermázsáig vastermelését, mig Németország 118 millióra esett vissza. Az európai vaskarfel Amerika gyilkos versenye egyre súlyosabban hatott az európai termelésre, Németországot pedig még az is megbénította, hogy a Rubr- vidék francia megszállása a vámvédelmet is megszakította nyugat felé. .Igen súlyos követ­kezményekkel járt az is, hogy mig Németország már stabilizálta valutáját, Franciaországban és Belgiumban megkezdődött az infláció, úgyhogy a német iparnak a valutadömpinggel és meg kellett birkóznia. Ebben a helyzetben kezdő­dött meg a tárgyalás a nemzetközi vaskartell megalakítására, amely 1926 őszén Luxemburg székhellyel létre is jött. Németország, Belgium, Luxemburg és a Saar-vidék csatlakoztak a kar- telihez, amely a termelést kontingentálta. Az évi termelést 292.87 millió métermázsában ál- i :pi tolták meg, amelyből Németországra 43.18, 1" randa országra 31.18, Belgiumra 1156, Luxem­burgra 8.3 és a Saar-vidékre 5.70 százalék ju­•tt. A kontingensnek betartását a luxemburgi központ ellenőrizte és a túllépés szigorú bir- ■ ággal járt. A kar telihez, amelyet 1931 április • k'-ig kötötték, már a következő év tavaszán í. szeseu 21.4 millió métermázsa termelési kvó­tával Magyarország, Ausztria ég Csehszlovákia i -átlapozott, mint középeurópai csoport. Eb- 1 ;>1 Magyarország kvótája 3 millió métermázsa export Volt. Ez a kartell azonban egy pillana­tig sem tudta megközelíteni azt a célját, hogy a világpiaci árakat a vámmal védett belföldi árakhoz idomítsa és hogy a kartell az ármeg­állapításra is kiterjessze közös eladási szerve­zet fölállítása utján. Az európai vaskartell Amerika óriási termelésével szemben tehetet­lennek bizonyult. Az anreriftal ^ssdehossz kiMkszményei Még nagyobb bajt okozott azonban, hogy 1528-ban már megkezdődött a nagy amerikai ^özsdehossz, amely annyira elvonta a mobil 1 tőkéket Európából, hogy az egé6z kontinensen pénzhiányban fuldokolt minden ipari tevékeny­ség. Ezért csökkent már ebben az évben Né­metország termelése. Közel két évig tartott az amerikai tőzsdei őrület, amelynek 1929 végén történt összeomlása még nagyobb veszedelmet zúdított most már nemcsak Európára, hanem az egész világ gazdasági életére. Az amerikai tőke sokkal nagyobb mértékben angazeálta ma­gát a szédületes tőzsdei spekulációban, sem­hogy simán tudja kötelezettségeit lebonyolí­tani. Megszámlálhatatlan milliárd dollár veszett el az árfolyamok letörése következtében, ami a gazdag amerikai nép vásárlóerejét is megtörte. Á vastermelésben már az 1930. év kerek 30 százalékos visszaesést hozott. A vasút és külö­nösen az automobilgyártás, amely a legtöbb vasat, és acélf fogyasztotta, üzemét hirtelen kénytelen volt összezsugoritani, miután éppen 1929-ben érte el termelésének legmagasabb fokát. A fejlődés és a viszaesés mértékét mu­tatja, hogy a nyersvastermelés 1929-ben, ami­kor a tőzsdei hossz tetőpontját érte el, az előző évi 388 millió métermázsáról egyszerre 433 mil­lió métermázsára emelkedett, de már 1930-ban alig 320 millió métermázsára csökkent. A nyers acéltermelés az 1929. évi 573 millió mé­termázsáról 402 millió métermázsára esett. A múlt esztendőben a fogyasztók válsága szinte elképzelhetetlen mértékben növekedett, ami abban jutott kifejezésre, hogy a nyersvas- és acéltermelés kereken a felére zuhant az amugy- is már erőseu lecsökkent 1930. évi termelésnek. Az idén bónapról-hónapra egyre kisebb meny- nyiség került ki a kohókból ég ma már az Egyesült Államok vastermelése a gyárak telje­sítőképességének 13—15 százalékát éri csak el. Természetes, hogy a világválság Európa vasiparában még nagyobb pusztítást okozott, mert hiszen az európai ipar akkor is válsággal küzködött, amikor Amerikában tobzódott a prosperity. Németország a m-ult esztendőben már csak 60 millió métermázsa nyersvasat állí­tott elő, az idén pedig az első félévben a nyers­acéltermelés csak alig 30 millió, a nyersvaster­melés pedig mindössze 20 millió métermázsa volt­A vasárak és a vasgyári részvények nagy esése A fogyasztás óriási visszaesése természete­sen nemcsak a termelés korlátozásában jutott kifejezésre, hanem az árakban is. A rudvas vi­lágpiaci ára 1928-ban tonnánként 141 márka volt, az idén augusztusban pedig 104 márka, az árcsökkenés tehát 26 százalékos. A nyerstömb- vas 84 márkáról 69 márkára olcsóbbodott. Ha ebhez a. nagy áreséshez hozzávetjük a forga­lom összezsugorodását, megtaláljuk a magya­rázatát annak, hogy Amerika legnagyobb vas­ipari vállalata, az United States Corp., amelynek saját tőkéje 2 milliárd dollár körül van, egyik évről a másikra 260 millió dollár helyett 158 és fél millió dollár nyereséget ért el és hogy most már ez a nyereség is teljesen elenyészett. Érthető tehát, hogy ennek a hatalmas válla­latnak részvénye, melyet 1931-ben még 153 dollárrral jegyeztek a newyorki tőzsdén, a mos­tani hosszban is csak 40 dollárig emelkedett a 21 dolláros legalacsonyabb árfolyamáról. Ezek a számok mutatják azt. a válságot, amelyben a világ vastermeléee vergődik. A devizaengedély és az adótartozások. A ke­reskedelmi érdekszervezetek a pénzügyminisz­tériumnál interveniálni akarnak a devizaenge­délyező bizottság ama tarthatatlan gyakorlata miatt, hogy a bizottság visszautasítja az oly kérvényezőket, akiknek adügyük nincs teljesen rendben. A devizabizottság kérdésére az illeté­kes ’ adóhivatal rendesen nagyon általános vá­laszt ad s különösen nem állapítja meg például azt, hogy a kérelmező a megállapított adórész­ieteket. pontosan fizeti. Az ily fölületes válasz után, amelyben csak az áll, hogy a. kérelmező­nek adóhátralékai vannak, a devizabizottság a kérelmet elutasítja. Ez a gyakorlat nemcsak az egyes kereskedőket sújtja, hanem a nagyrész­ben kompenzációs ügyletekre utalt kiviteli ipart is. Angol kölcsönt kapnak a lengyel vasutak. A Daily Telegrapb a múlt napokban azt a jol-entést közölte, hogy Lengyelország köl­csönt szándékszik felvenni Angolországban. Ezt a jelentést most lengyel részről is meg­erősítik azzal, hogy egy angol pénzcsoportot akarnak megszerezni mintegy 3 millió font sterling kölcsön nyújtására. A kölcsönt a len­gyel vasutak kapnák. A törlesztés 6—9 éven belül történnék meg és pedig nem készpénz­zel, hanem nyersanyagokkal és áruval, ami Lengyelország számára nagyon előnyös vol­na. A részletkérdéseket az angol bankárcso­port megbízót fainak Varsóba érkezese után fogják megtárgyalni. A kölcsönt a lengyel kormány kizárólag a vasutak megjavítására fordítaná. ~ " ' A Gazda (Pozsony, Vármegyeház tér 11) szeptem­ber 17—18. száma most jelent meg a következő tartalommal: A buzafajták befolyása a termésered­ményre: Dworák Károly. — Az apodtszemü búza előkészítése vetőmagnak: Westsüt Vilmos. — Nö­vényvédelmi teendők szeptemberben: Füle Péter. — Az őszi vetőmagvak csá vázása. — Nagy baj fenye­geti burgonyavetéseinket is: Westsik Vilmos. — Hernyóényv készítése liázi’ag: Pálinkás Gyula. — Rozsdás búza. szalma, törek. polyya felhasználáso: Zaitschek Artúr dr. — Néhány adat a hidegen er­jesztett silótakarmányról: Kovateíls László. — Lu- cemaliszt etetése és jelentősége az angol süldők takarmányozásánál: Bíró Gyula dr. — Mikor vi- rueoljunk?: Szabados Béla. — A tehenek himlője: Csontos József dr. — Mire ügyeljünk a magastörzsü alma- és körtefák vásárlásánál: Szalóky Imre. — Miilyen gyümölcsfát lehet fal mellé ültetni? — A hemyóenyvgyürti. — Szüret elölt: S. Biró Géza. — A legjobb mezelőnövényekről: Páter Béla dr. — Védekezés az óventag ellen: Winkler János. — Gazdák szárazság elleni küzdelme: Dorner Béla. — őszi bükköny vetése. — Hagyma eltartása. A ló­here vetése ősszel. — Hasznos tudnivalók. Opti­mista termésbecslés. A gabonazsizsik. — Az ahna- termés osztályozása. — Téli alma és körte időe’.őtti leszedése. — Támogatás silóépitóshez. — Túlter­melés a faiskolai termékekben. — Konyhakerti ta­laj előkészítése. — Kultúrnövényeink nitrogén­igénye. — Borsó zsizsikmentesitése. — Piaci ár­jegyzések. \Jinden gazdának erdeke, nogy talajának trágyázását okszerűen hajtsa végre. rre ad útmutatást Fodor Jenő: „A trágyázás elmélete és gyakorlata11 o. most megjelent könyveben. Ára •Jő*— L6, izerr/’) könyvét vételkötelezettség nélkül megk ildi betekintés végett azoknak, kik e tegbö! hozza fordulnak. (Cim: Abovce p. Strkoveo. A galgóci terménypiac vásárbirót kap. Galgóci tudósítónk jelenti: A legutóbbi időben a galgóci terniéiiyp'iaeon mindinkább szaporodnak oly vitás esetek, melyek a gazda és kereskedő között, a ter­ménynek a gazda részéről nem az árumintának megiMelő leszállítása miatt lejátszódnak. Ez ese­tekben azonban mimdienlkor a hivatalos közegek beavatkozása nélkül, barátságos utón, nyertek el­intézést.- A múlt napokban, habár erre komoly ok nem volt, a hatóság is beleavatkozott egy vitás ügybe. Hogy ez a jövőben meg ne ismétlődjék, Mül- ter József képviselőtestületi tag indítványára a galgóci terménypiacra vásárbirót rendelnek ki. Ilyen vásárbirók csehországi és morvaonszági vá­rosokban már évtizede^ óta működnek és felada­tuk az összes differenciáik eleimiiása gazda és ke­reskedő között, melyek adás-vételi ügyletből kifo­lyólag keletkeznek. A vásárbirónak rendbírság ki­szabására is joga van. Remélhető, hogy a vásárbiró működését már rövidesen megkezdi. Ausztriában csökken a betétállomány. Az osztrák takarékpénztárak betétállománya augusztusban némileg csökkent. Különösen a kisebb betétesek veszik ki takarékösszegei­ket, ami nyilvánvalóan a gazdasági válság­gal függ össze. Román rendelet a Csehszlovákiába szóló fize­tésekről. A bukaresti csehszlovák követség hi­vatalos jelentése szerint a román pénzügymi­nisztérium szabályzatot adott ki a román im­portőröknek Csehszlovákiába teljesített fizeté­seinek módozatairól. Eszerint az eljárás a kö­vetkező: Romániában mindennemű Csehszlová­kiába szóló fizetést kizárólag a kompenzációs hivatal utján lehet teljesíteni. A romániai adós kötelezettsége alól csak úgy mentesül, ha a tartozását a román jegybank mellett működő kompenzációs hivatalba fizeti le. A fizetés lej­ben történik a jegybank által időről-időre meg- állapitott árfolyamon. A fizetésteljes-ités minden más módja büntetendő cselekményt képez s 1 millió lejig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy 15 napig terjedhető elzárással büntethető. A Csehszlovákiából érkező mindennemű külde­ményt előre be kell jelenteni a kompenzációs hivatalnál, amely a behozatali engedélyt csak akkor adja ki, ha az importőr előre lefizeti a •kompenzációs hivatalban a vételárat, avagy megfelelő garanciákkal alátámasztott nyilatko­zatot ad ki, hogy a vételárat záros batáridőn beiül lefizeti. Ez vonatkozik az utánvételes A csehszlovákiai gabonatőzsdék állandó v; lasztmánya Prágában szeptember 24. és 25-t rendes ü.ést tart, amelyen egyebek között Z dina cseh agrárpárti képviselőnek a gabon. tőzsdék ideiglenes bezárására vonatkozó indi ványát is tárgyalni fogják. Ezenkívül a tőzsd bíróságok judikaturáját is tárgyalni fogják ki lönös figyelemmel a devizaengedély beszere. hetetlenségének az eseteire vonatkozólag, vala mint a malátakereskedelem szokványait s az u polgári perrendtartási tervezetnek a tőzsdei hi róságokról 6zóló részét. A keményítőgyárak erősen csökkentik i termelést. Augusztus végén fejeződött be a keményitőgyártási idény, melynek utolsó hó­hónapjaiban már nagyon erősen korlátozták a termelést. A számszerű statisztika ugyan még nem kész, azonban az előzetes becslések szerint a keményi tőkészletek némileg mégis csak csökkentek. A jövő idényben a terme­lést tovább akarják csökkenteni, különösen a várt jó burgonyatermésre és a burgonya árai­ra való figyelemmel. A burgonya tervezett 18—20 koronás ára mellett, mely árral a gaz­dák okvetlenül számolnak, a keményítőgyár­tás nem volna jövedelmező. Sok függ termé­szetesen attól, hogy miként alakul különösen a textilipar helyzete. Az utóbbi hetekben a textilipar csekély föllendülésével a kemé- uyitőipar helyzete is javult, természetesen alig észrevehetően. Rimaszombati iparosok és kereskedők minta- vására. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Volaszkny Rezsőnek, a rimaszombati járási általános ipartár­sulat elnökének kezdeményezésére december 4—11. között nagyszabású mintakiálbás és minía vásárt rendeznek a rimaszombati iparosok és kereskedők az ipart áreulat 6Z ék háza bán. A vásárral egybe­kötött egyhetes kiállítás hivatva van a rimaszom­bati ipari készítményeknek propagandát teremteni és piacokat hódítani. A kiállításon minden önálló iparos és kerekedő részt vehet. Bővebb felvilágosí­tásokkal szolgál Valaszkay Rezső ipartársulati el­nök, Rimaszombat. Dohányszüret a Balkánon. A balkánálla- mok idei dohánytermése jelentősen kisebb ü tavalyinál s alig éri el a 60 millió kilogramot. Görögországban mintegy 20 millió, Törökor­szágban 22—23 millió s Bolgárországban mintegy 18 millió kilogram dohány termett. Propaganda a cukor olcsóbbátevésére Len­gyelországban. A lengyel cukorgyárak mint­egy két év előtt nagyarányú propagandaakciót kezdeményeztek a cukorfogyasztás céljából. „A cukor erőéit“, adták ki a jelszót, amely valóban az összes társadalmi osztályhoz eljutott. En­nek gyakorlati eredményei azonban nincsenek, a cukorfogyasztás nem emelkedett, különösen a magas ára miatt. Lengyelországban a cukor kilogramja 1.60 zlotyba, mintegy 6 csehszlovák koronába kerül Ezért újabban a 6ajtó, s igy különösen a kormánysajtó is hatalmas akciót fejt ki a cukor olcsóbbátéteie érdekében. A la­pok a cukorgyárosokat a cukor árának leszál­lítására hívják föl azzal, hogy a cukor árának leszállítása nélkül a cukorfogyasztás nem fog emelkedni. Lengyelországban az ilynemű ak­cióra igen nagy szükség van, mert ott egy la­kosra évenkint átlag 11.2 kg. cukor esik, ami a cukorfogyasztás terén a nemzetek sorában Lengyelországot a sor végére helyezi. Csehszlo­vákiában például az átlagos cukorfogyasztás mintegy 30 kilogram. emellett azonban itt is nagyon szükséges volna a cukor árának a le­szállítása. I A gyahor'ati gazda jövedelmének biztosi fása, a birtokát fcérbeae?6 gaz.da talaja termőképességének megőrzése céljából olvassa el Fodor Jenő : „A trágyázás eiméieie és gyakorlata" e. most megjelent k nyvét, melyet a zer/, vét el kötelezett ség nélkül i: megküld hete- I | kintés végett azoknak, kik e végb> hozzá fordulnak. Ára 2ő‘ Ke. ÍJim: Abovce p. Strkovcc. .■ tanmi. p x-.-iwwwwbiahw., mimiajinji J ary Sertésvész Ruszinszkóban. Keletszlovenszkó- nak Ruszinszkóval határos járásaiból a sertés­vész átterjedt Ruszinszkóra is. különösen az ungvári járásra. A sertésvész leküzdésére az állategészségügyi hivatalok széleskörű intézke­déseket tettek, igy az ungvári városi jegyzői hivatal betiltotta a heti sertésvásárok tartását. küldeményekre is, amelyeknél a kompenzációs ■hivatalhoz teljesített fizetés nyugtája szolgál az utánvételezett összeg kifizetésének igazolá­sául. A gyakorlatban a kompenzációs hivatal, illetve a román jegybank olyképpen jár el, hogy azoktól a román exportőröktől, akiknek zárolt csehszlovák korona követelésük van Csehszlovákiában, ezeket a zárolt csehszlovák koronákat megveszi s ezek ellenértékét lejben fizeti ki a csehszlovák áruimportőrök által a kompenzációs hivatalhoz befizetett összegek­ből. A csehszlovákiai exportőrnek a követelé­sét a Nemzeti Banknál lévő zárolt román köve­telésekből kell megkapnia, amiket egyelőre a román jegybank vett meg. Ezeknek az átuta^ lásoknak a végrehajtásával a román jegybank a Zsivnobankot hízta meg, amely ilyen módon a román jegybank megbízottjaként jár el. A Zsivnohank föladata egyebek közt az is, hogy a csehszlovák jegybanktól esetről-esetre enge­délyt szerezzen a zárolt csehszlovák korona- követelések engedélyezésére s a csehszlovákiai fürdők látogatói számára megfelelő összegek kifizetésére' ­A ruszinszkói piacokon az utóbbi időben mu­tatkozó sertés-hiány ilyen módon csak foko­zódik. Bolgárország külkereskedelmi mérlege pasz- sziv. Bolgárország augusztusban 29.265 tonna árut importált 274.1 millió léva értékben s ugyanakkor 26.199 tonnát exportált 192.9 mil­lió léva értékben. Az augusztusi passzívum te­hát 81.2 millió léva s az év első nyolc havi kül­kereskedelmi mérlegének passzívuma 324 millió léva. Tavaly augusztus végén a passzívum 561 millió lévát tett ki. A közép- és tíéleurcpai gabonatőzsdék ta­nácskozásait elhalasztják. A bécsi gabonatőzsde azzal az indítvánnyal fordult a többi közép- és déleurópai gabonatőzsde igazgatóságához, hogy a szeptember végére, vagy október elejére ter­vezett konferenciát halásszák el bizonytalan időre. A konferenciát Bukarestben kellett vol­na megtartani. Bizonyos, hogy a többi tőzsde ezt a javaslatot elfogadja. A konferencia elha­lasztásának oka a terménytőzsdéken uralkodó bizonytalanság. A konferenciát valósziirüieg csak a jövő év áprilisában tartják meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom