Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-14 / 210. (3023.) szám

SS Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több Ejryes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II„ Panská ulice 12, II. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága 11., Panská ulice 12. 111 emelet Telefon: 34184. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRAHA De Valera a genfi elnöki székben Az ir szabad államot 1921-ben volt kény­telen proklamálni Anglia és ezzel a prokla- mációval megszíiiLetett az ir politikai füg­getlenség- Világpolitikai jelentőségű tény, mert ez volt az első nagy lléipés az English Coimmonwealth felé, amellyé az Egyesült Királyság a háíbonu eredménye folytán át­alakulni kénytelen volt. A harcok még nem szűntek meg és nem lehet tudni, hogy ép­pen a jelenlegi ir miniszterelnöknek, de Valerának intranzigens politikája következ­tében hová fejlődik a Saorstat Eireann, az ' Ir Szabad Állam történelmi sorsa, annyi azonban bizonyos, hogy az ir szabadság megszületett az írek függetlensége törté­nelmi1 ténnyé 'vált. Vérrel és könnyekkel van megírva az írek 750 éves küzdelmének története s a harc gazdag a bátorság, elszánt hazaifiság vértanúiban., önfeláldozásban és kitartás­ban- Meg is született a nagy eredmény, amely két nagy történelmi tanulsággal szol­gál. Az első az, hogy az Ir Szabad Állam lakéinak a száma három millió, mindamel­lett ez a nép a világ leghatalmasabb, leg­jobban megszervezett államkeretében ki tudta vívni szabadságát és függetlenségét, tehát példát adott arra, hogy nem számmal, hanem belső értékkel kell egy nemzeti küzdelmet megvívni- A másik tanulság az, hogy ott, ahol a nemzeti lélekben megvan az élntakarás, a harcok és csapások, meg­acélozva a jellemet, ujj sikerek forrása le­hetnek. Elcsüggedni sohasem szabad é= még kevésbé lemondani az életről. Önkéntelenül a Saorstat Eireann nagy­szerű történelmi eredményére kell gondol­nunk, amikor olvassuk, hogy a most meg­nyíló népszövetségi tanácskozásokon az el­nöklés sorrendje de Valerára, az ír Szabad Állam kormányéi nőkére kerül. Nem tud­juk, hogy a népszövetségi tanács mélyen tisztelt tagjai, a nemzetközi diplomáciai élet ismert előkelőségei, a sima elintézések, nagyszerű kompromisszumok, félmegoldá­sok és elodázások patinás mesterei milyen érzelmek között kénytelenek lenyelni azt a tényt, hogy az egyszerű professzorból az Ir Szabad Állam sorsának irányi tójává vált politikus — akinek egész élete az ir sza­badságért folytatott küzdelemben telt el, -aki nem ismerte a kényelmet, nyugalmat, a kompromisszumokat és félmegoldásokat, aki nem rettegte a veszedelmeket és sokszor dobta kockára az életét, aki börtönben is ült s a hatalom birtokosai elől bujdokolni volt kénytelen, aki még nemrégiben is he­ves gesztussal dobta oda a keztyüt az angol kormánynak és hajlandó volt vállalni az Angliával való gazdasági háború minden eshetőségét — most odaül a genfi tanácsko­zások elnöki székébe. Vájjon mit hoz a tar­solyában. vájjon milyen szavai lesznek a vi­lágpolitika nagy és az emberiség sorsára végzetes kihatású kérdéseiről, mint aminő a legaktuálisabb probléma, a leszerelés is, amelyet különösen aktuálissá tett a néme­tek egyenjogúságot követelő lépése? Bennünket azonban de Valera elnöksége más szempontból érdekel. Mi de Valera szikár, csontos alakját, profeeszoros külsejét különösképpen nagy rokonszenvvel fogad­juk az elnöki székben, mert benne egy ne­künk szerfelett rokonszenves nemzeti küz­delem vezetőalakját látjuk- De Valera mód­HINDENBURG A HELYZET URA Megváltoztatott választási rendszerrel novemberitől issét ii parlamentet vl Németország Egyelőre minden az eteil? akarata szerint bonyolítóik te — Mg visszavonni! — Sió sincs diktatúráról - Papén tervei Berlin, szeptember 13- A birodalmi gyűlés tegnapi megiepetésszerü feloszlatása után a politikai pártok tanácskozásai és konferen­ciái jóformán szakadatlanul tartanak. Nem­csak a köztársasági elnöknél és a kancellár­nál folynak ezek a tárgyalások, hanem a bi­rodalmi gyűlés épületében is mozgalmas az élet. A nemzeti szocialisták részben a Kaiser- hof-szállóban, részben Göring házéi nőiknél ér­tekeznek. Tegnap kabinettanács volt, miután Papén kancellárt értesítették arról, hogy Gö­ring házéin öK az esti órákban az utolsó pil­lanatban mégis elállt a birodalmi gyűlés puecszerü uj összehívásától. Amikor ugyanis a centrum párt és a szociáldemokraták értesí­tették Göringet, hogy nem hajlandók a felosz­latott parlament további ülésein résztvenni, a birodalmi gyűlés elnöke valószínűleg párt­vezérének, Hitlernek utasítására takaródét fújt és belenyugodott a házfeloszlatásba. Idő­közben a köztársasági elnököt értesítették az eseményekről. A kormány nem látja szüksé­gét annak, hogy rendkívüli rendszabályokat léptessen életbe, mert az ország nyugodt s a parlamentet is sikerült megfékezni. Az uj vá­lasztások időpontjának megállapításáról egye­lőre nem történt intézkedés s a köztársasági elnök nem kezdte meg szokásos fogadtatásait. Miután Hindenburg elnököt részletesen tájé­koztatták a parlament eseményeiről, kizárt­nak látszik, hogy az elnök eleget tegyen Gö­ring esetleges kívánságának és fogadja a bi­rodalmi gyűlés elnökét. A frakciókkal való megbeszélés is idejét múlt álláspontnak lát­szik. Papén kancellár tegnap este rádióbeszédet mondott, amelyben törvényellenesnek minő­sítette Göring birodalomgyülési elnök eljárá­sát, amely az alkotmányba és a parlamenti ügyrend 33. paragrafusába ütközik, a kancel­lár ezenkívül hivatalos iratot is intézett Gö- rínghez, amelyben megállapítja, hogy az utób­bi hivatalos ténykedése alatt kétszer vétett az alkotmány ellen. A B- Z. am M. kifejti, hogy a kancellár joggal vádolja alko bmányellenes seggel Gö­ring házéi nö kiöt. A lap többek között fény­képet közöl, amely visszavonhatatlanul bi­zonyltja, hogy Göring tüntetőleg elfordult, amikor Papén kancellár tegnap délután még kellő időben szót kért. Mindebből nyil­vánvaló, Írja a lap, hogy a nemzeti szocia­listák és a kommunisták tegnap ismét ösz- szejábszottak és együttes ercve1 hajtották végre a parlamenti püccsot. A "béntrum és a szociáldemokrácia érdeme, hogy áthúzták a nemzeti szocialisták számításait és nem engedték, hogy az alkotmány megszegésé­ből államcsíny legyen, amennyiben Göring Hindenburg legfelsőbb rendelkezése elle­nére tovább vezette volna a birodalmi gyű­lés üléseit és igy ő gyakorolta volna a lég felsőbb hatalmat. A centrum és a szociál­demokrata párt tagijai tegnap nem vettek többé részt a birodalmi gyűlés főbizottságá­nak ülésein, ami visszavonulásra kénysze- ritette Göringet. flz uj választások Az uj választások időpontja egyelőre bi­zonytalan. A Papen-kormány választási jel szava a következő: „Hindenburggal, Német országért!1* Ezzel a nyilatkozattal fejezte he Papén tegnapi rádióbeszédét is A birodalmi kormány kinyilvánítja, hogy föltétlenül uj választásokat akar kiírni s csak abban az esetben tekintene el e tervének keresztülvitelétől, ha az ország békéje és nyugalma nem állna helyre 8 a választások kiírása veszélyt jelentene. Az első pillanat izgalmai után senki sem vonja kétségbe, hogy a választások simán lefolyhat­nak. Göring visszavonult s ezzel szabad folyást engedett az alkotmányos fejlődésnek. Állítólag Hitler utasította Göringet a visszavonulásra, mert a nemzeti szocialisták vezére meg akarta őrizni a legalitás régi nimbuszát. Senki sem tart tehát a nemzeti szocialista párt veszélyes kísérletezésétől. Az uj választásokat legkésőbb november 13- ra kellene kiírni. A választás időpontján kívül az is fontos, hogy milyen választójog alapján választ majd a ne­meit nép. A B. Z. a M- szerint az alkotmány 48. cikkelyére támaszkodva Hindenburg rende­letet fog kiadni, amely érintetlenül hagyja ugyan a választási jogot, de a választási tör­vényt mégis némileg megváltoztatja. Ez azt je­lenti, hogy módosítani fogja a választásra jo­gosultak életkoráról szóló intézkedést, de az ed­digi jogalapot nem bántja. Ezenkívül a birodalmi listák módszerét is megváltoztatják, továbbá a választási kerü­letek és a választás arányszámát. Mindezek a kérdések azonban még tisztázó­dásra várnak. Ha a nemzeti szocialisták és a kommunisták összjátéka a porosz tartomány- gyűlésen folytatódik, akkor Papén kancellár birodalmi biztosi minőségében a porosz tarto- mánygyülést is feloszlatja. Jlz őrizds hangulata Berlin, szeptember 13. A bal oldd i sajtó és a legtöbb polgári lap elitéh Göring tegnapi magaviseletét. A cemtrumpárti Germánra meg­állapítja, hogy a véletlen különös játéka min­den számítást halomra döntött és soha nem lá­tott jelenségeket vetett napfényre. A Berliner Tageblatt ironikusan megjegyzi, hogy Göring megmutatta, mi mindent tud a nemzeti szocia­lista birodalomgyülési elnök- Megkísérelte, hogy államcsínnyel keresztülhúzza a kancellár fcer­szereiről lehet vitatkozni. Felmerülhet az a kérdés, vájjon nem szertelen-e az az intran­zigens magatartás, amelyet ő mindenkor és mindenben tanusit, amikor az ir független­ség kérdéseiről van szó, vájjon az ir állaim és ir nemzet érdekeinek nem inkább Sir Horace Plunkett csöndes, alkotó tevékeny­sége felel meg. Fel lehet vetni a groteszk kérdést is, vájjon Írország függetlenségét és szabad fejlődését nem biztositja-e inkább a vajtermelés és baromfitenyésztés fej teszté1 se, mint Valera vállalkozásai. Az is bizo­ny as. hogy a szabadsággal visszaélni köny- nyebb, mint azt építő munkára használni fel. Hogy ha Valera túlzásai az írek több­ségének kedvesebbek Plunkett józan mun­kájánál, lehetséges, hogy a kiábrándulás ára nagy és keserű lehet. Ezek mind a tör­ténelmi fejlődés nagy kérdései. Egy azon­ban bizonyos, Valera minden túlzásában is az önzetlen hazafiság, a nemzet igaz szere- tete s a köz szolgálatának gondolata buzog, ő áldozatokat hozott és életével szolgálta kis nemzetének ügyét, ezért személye min­den tiszteletet megérdemel. Az ő egyénisé­ge az elnöki székben egy függetlenségre tö­rekvő nemzetet reprezentál, amely nemzeti életének teljességét akarja kiélni. Ezért rokonszenves nekünk az elnöksége. És ezért várjuk és reméljük de Valerától, hogy a genfi palota pódiumán lesz szava a negyven milliónyi európai kisebbségek ügyéiben is és az az államférfi, aki tevé­kenyen résztvett nemzete függetlenségének kiharcolásában, megtalálja a módot és lehe­tőséget arra, hogy a nemzetközi szerződé­sekben és különböző alkotmánytörvények­ben biztosított jogok kiharcolásáért küzdő kisebbségekkel szemben szolidaritását fe­jezze ki. Mi eddig a népszövetségtől ügyünkben, semmi jót nem tapasztaltunk. A kisebbségi kérdésnek egy elismert szakértője mondja, hogy nincs olyan balkáni bíróság, amely a réiszrehajlatlan bíráskodásnak több garan­ciáját ne nyújtaná, mint a népszövetség ta­nácsa- Eddig úgy volt, hogy a kisebbségi védelmet nem az állami jogrend, az igazság­szolgáltatás, hanem az európai politika ér­dekei döntötték el, lévén a népszövetség a győztes hatalmak érdekképviselete. Mi de Valera elnökségétől nem azt várjuk, hogy ez a helyzet megváltozzék. Ez túlságosan naiv kívánság volna és a tényleges viszo­nyok nemiemerését mutatná. Mi csak abban bízunk, hogy Valera a népszövetség elnöki székéből fog morális támogatást nyújtani a jogaikért küzdő kisebbségeknek és ezzel a legjelentősebb erkölcsi és politikai fóru­mon erősít i meg jövő küzdelmeink bázisát. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom