Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)
1932-09-02 / 200. (3013.) szám
<PRX<M-MA<$^-HIKIifiP 1932 szeptember 2, péntek. Prága — Pozsony 5 és Sél óra alatt Prága, szeptember 1. A Hospodárské Roz- bledy értesülése szerint Hula vasutügyi miniszter a vasúti menetrend mélyreható reformjához nyúl és pedig olyan formában, hogy a forgalmas vonalakon eltüntetné a gyors- és személyvonatok közti árkülönbséget. A gyorsvonatok helyébe távvonatokat vezetne be, amelyek sebessége nagyobb lenne, mint az eddigi gyorsvonatoké. Ezek az uj vonatok csak a nagyobb állomásokon állnának meg, mig a helyi forgalmat főleg motoros vonatokkal és si na utóbuszokkal bonyolítanák le- Az első vonal, amelyen ezt a tervet meg akarja valósítani, a Prága- Brünn-Lundeudorf-Pozsony vonal lenne Ezen a vonalon az eddigi gyors hét óra alatt fut be Prágából Pozsonyba, de most a táv-vonatok ezt az utat öt és fél óra alatt tennék meg. azonban ennek az iskolai évnek a kezdetén? Nem történt semmi, a helyzet egyáltalán nem javult, sőt a gyermeksereg megnövekedése következtében rosszabbodásról kell 'beszélni. Pedig vannak olyan tanügyi követeléseink is, amelyek jogosságát komoly csehszlovák pedagógiai körök is elismerik. így például az ungvári és főleg a lévai magyar középiskolák föl állításának ügye olyan követelmény, amely a reális élet és igazság szempontjából elsősorban teljesítendő volna. Hogyan beszélhessünk egyenlő elbánásról, kulturális politikáról és demokráciáról akkor, amidőn a kilencvenöt százalékban magyar Komáromban szlovák középiskolát kivannak fölállítani nyolc-tiz szlovák gyermek részére, viszont kimondott magyar jellegű kulturális és gazdasági emporiumokban nincs megfelelő magyar középfokú iskola. A másik vérző seb, amely Veni Sancte alkalmával mindig fölujul a szivünkben, a magyarság kulturális autonómiájának ügye. Ebben az irányiban is sok ígéretet kaptunk, sok elmélkedést hallottunk, de még mindig nem történt semmi. Még mindig ott tartunk, hogy magyarnyelvű iskolákban is olyan irányzat mutatkozik, amely a magyar szellemet akarja gyöngíteni a magyar tanulósereg lelkében. Nem szűnhetünk meg abban az irányban harcolni, hogy ez az állapot véget érjen és a kisebbségi élet kulturális lényege, az autonómia a magyarság részére biztosittassék. A harmadik nagy probléma, amely a megnövekedett gyermeksereg láttára lelkűnkbe vág, az a kérdés, hogy mi történik majd ezzel az óriási ifjusereggel, ha iskoláit elvégzi és diplomával a kezében megjelenik a küzdő élet porondján, hogy kenyerét megkeresse. A magyar diplomás ifjúság súlyos helyzete, kilátástalan jövője a legégetőbb magyar probléma, amelynek megoldásán állandóan munkálkodnunk kell. Ezen a téren az államnak kötelességei vannak a magyar ifjúsággal szemben és politikai küzdelmeinknek továbbra is arra kell irá- nyulniok, hogy az államot ezeknek a kötelességeknek a teljesítésére rászorítsuk. Újból csak a kulturális autonómia kérdésével függ lényegében össze, azonban attól el választhatóan is postulátumként állíthatjuk föl a magyar tanító- és tanárképzés ügyét. Követelnünk kell, hogy minden magyar iskolában, minden katedrán magyar nemzetiségét önérzetesen valló, magyar szellemiségét soha meg nem tagadó tanító és tanár hirdesse a tudomány igéit. A tanítóképzésnek ideiglenes megoldásával egyáltalában nem vagyunk megelégedve és követelnünk kell a modern, akadémikus képesítésnek megfelelő pedagógiai kiképzést. A gazdasági krizis a közoktatás terén is természetszerűleg érezteti a hatását. Ma a szegény embernek még nehezebb iskoláztatnia gyermekét, mint azelőtt volt, hiszen most még a tankönyv beszerzése is súlyos gond elé állítja a szülőket. A krizis tahéve ez a mostani és gondolnunk kell azokra a gyerekekre, akiknek nagy szegénységben, szörnyű nélkülözések és nyomorgások között kell tanulmányaikat folytattok, gondolnunk kell az elkövetkező télre és már most föl kell bukkanni lelki szemünk előtt a szegény tanyai gyermek képének, aki lyukas cipőben jár a több kilométerre elterülő iskolába és gondolnunk kell arra a főiskolai hallgatóra, aki fütetlen szobában korgó gyomorral hajol könyvei fölé. A magyar .közönség dicséretreméltó buzgalommal tette magáévá éveken át a diákság szociális problémáit, mosí azonban súlyosabb órák következnek és ezért már most kell figyelmeztetnünk a magyar közvéleményt arra, hogy ezen a téren fontos nemzeti kötelességeink vannak, amelyeknek teljesítése a magyar jövendőt biztosítja, elhanyagolása a magyarság sírját ássa meg. Amikor a gyermeksereg az Ur oltára előtt leborul és a pap a Szentlélek segítségét invo- kálja, akkor minden nemzetéhez és fajához hü magyar ember érezze át a kötelességet és felelősséget, amellyel a magyar ifjúság iránt tartozik. Németország az egyenlő fegyverkezési jog elismeréséért (Tudósítás eleje az í. oldalon) Az első hir A német fegyverkezési jegyzékről szóló első jelentést a United Press adta ki, amely a Quai d'Orsayn arról értesült, hogy a birodalmi kormány memorandumaiban hivatalosan közölte a francia kormánnyal, hogy végre akarja hajtani a fegyverkezési egyenrangúság elvéiből származó rendszabályokat. Francois Ponoet-val közölték, hogy Németország kitart a felfegyverzés éls a határok megerősítésének joga mellett. A berlini francia nagykövet az Írást azonnal továbbította Párisba. A követelések fiz pontja Paris, szeptember 1. A Journal értesülése szerint a német memorandum a következő tíz pontban foglalja össze a birodalmi őrség tervezett reformját: 1- A jelenlegi sorozási rendszer megváltoztatása és a tizenkétéves szolgálati idő csökkentése. 2. Egy olyan rendszer bevezetése, amely átmenetet jelent a mai hivatásos hadsereg, az általános védkötelezettség és a milicda-rendszer között. 3. Az állandó hadsereg létszámának 300.000 emberre való fölemelése. 4. A nehéz tüzérség ujrabevézetése. 5. Egy tankezred ékből álló hadtest létesítése. 6. A katonai repülőezredek fölállítása. 7. Katonai repülőiskolák fölállítása. 8. A haditengerészet kiegészítése és nagy csatahajóik, tengeralattjárók és repülögép- anyahajők építése. 9. Erődítmények építése valamennyi német határon. 10. Harmincöt fegyver- és lőszergyár építése. xx A szlovenszknj és ruszinszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony". A jegyzék Itatása Párisban Páris, szeptember 1. A német fegyverkezési jegyzék híre bombaként hatott a francia fővárosban. Herriot miniszterelnök a jegyzék átnyujtásakor nem tartózkodott Parisban, mert az angol külügyminiszterrel tárgyalt a Franciaország és Anglia között fekvő Jersey szigetén. A rendkívül fontos német jegyzék átvétele után a francia külügyminisztérium természetesen azonnal érintkezésbe lépett a miniszterelnökkel s a jegyzék szövegét egy motoros hajó vitte a miniszterelnök elébe. Herriot éjjel egv órakor különvomattail Oher- bourgból Parisba indult. Hét órakor reggel megérkezett a fővárosba, ahol azonnal a külügyminisztérium épületébe ment. Cherbour- gig eléje küldték kabinettirodájának főnökét, aki útközben részletesen tájékoztatta a német jegyzékről. Herriot az újságíróknak a következő interjút adta: — A német demars nem lep meg. A német kormányok régóta jelezték, hogy jönni fog és mi hónapok óta vártuk. Mielőtt részletesen nyilatkozhatnék, a szöveget pontosan tanulmányoznom kell. Az okiratot holnap bemutatom a kahinettanáeshan. Nem árulok el titkot, ha kijelentem, hogy a jegyzékről az érdekelt kormányoknak együttesen tárgyalnak kell. Csak e tárgyalások után adhatjuk meg a választ. A francia közvélemény és a francia kormány megőrzi hidegvérét, mint ahogy megőrizte azt a genfi és a lausannei súlyos viták idejében. Papén kancellár Lau- sanneban bejelentette, hogy Németország követelni fogja a fegyverkezési egyenrangúságot s e követelését jegyzékben le fogja szögezni, úgy hogy a párisi kormányt nem érhette váratlanul a hir. Herriot higgadt nyilatkozatával ellentétben a francia lapok a szenvedélyesscg legmagasabb fokán tárgyalnak a német diótörésről. A német követelések visszautasítása éles és általános. A Petit Párisién szerint Németország egyedül azzal a ténnyel, hogy követeléseit diplomáciailag megfúr miül ázta, ellentétbe került a Versailles] szerződés határozataival. A Majin szerint a követelés időszerűtlen ó9 elfogadhatatlan. A Journal bejelenti, hogy Herriot az előretörést ugyanolyan határozottan vissza fogja utasítani, mint ahogy Tardieu is visszautasitotta, amikor Brüning a fegyverkezési egyenjogúságot követelte. A baloldali sajtó a jobboldali lapoknál élesebben ítéli el a német előretörést., a* Ere Nouvelle a következőket írja: — Schleicher tábornok szemmelláthatóan azon a véleményen van, hogy csupán a sarkantyúit kell megpengetni s a versaillesi szerződés ugyanúgy porba omlik, mint a wei- mari alkotmány. Egyenjogúság csak azok között a népek között létezhet, akik hisznek az igazságban és a jogot többre becsülik, mint a hatalmat. Azok nem követelhetnek egyenjogúságot, akik visszaéltek ezzel és kiprovo^ hálták a világháborút, „mint ahogy a bűnösök más kategóriába tartoznak, mint a becsületes emberek". Miért nem követelt Németország egyenjogúságot akkor, amikor a világháború elején lábbal tiporta Belgium jogait s a nemzetközi szerződéseket? Schleicher tábornok téved, ha úgy véli, hogy Franciaországgal ugyanúgy cselekedhet, mint a német birodalmi gyűléssel. A Quotidien a nemzeti egységes frontot akarja élétrehívni a néniét követelésekkel szemben. A lap véleménye szerint, ha Németország azzal vádclja Franciaországot, hogy nem szerelt le, altkor a franciák bátran válaszolhatnak azzal, hogy a birodalom titokban régen íölfegyverkezett már. A hazafias szenvedélyesség fellángolásában egyedül a Populáire, a szocialisták lapja alkot kivételt, amely szerint a német jegyzék ismét megcáfolja a versaillesi szerződés biztonsági tézisét és bebizonyitja, hogy Európában óriási egyenetlenség uralkodik a győzök és a 1 egyezettek között. Angol vélemény London, szeptember 1. A reggeli angol lapok részletesen ismertetik a fegyverkezési egyenjogúságot követelő, Párisban átnyújtott német jegyzéket. A lapok egyelőre nem kommentálják a hirt. Egyedül az ellenzéki és szocialista Daily Héráid foglalkozik egyik vezércikkében a párisi jelentéssel és a német követelésekkel. A lap szerint az angol közvélemény Németország pártján van, ha a birodalom a szövetségesektől a versaillesi szerződés lefegyverzési rendelkezéseinek megvalósítását követeli, de Németország ellen fordul, ha a birodalom fölf egy ver kezessel fenyegetőzik. A Daily Héráid mindenesetre elismeri á német követelések logikáját. E logikum megcáfolhatatlan. Sajnos azonban emberi ügyeket ritkán lehet a logika kény szer zubbonyába gyömöszölni — írja a laip. A németek tompítják a szenzációt Czentiyán-Uévviz az alacsony Tátrában megnyitás május 15-én Teljes napi pensio lakással junius '28-ig és | szeptemberben ( leszállított ^ iulius í olcsó árak Ji augusztusban ' Ménéi? stranisS-sisxoda és gyógy- m füredi. H Tengerszin felett 676 m. ii Úszás, tennis, GOLF Posta, távirda, telefon Liptovsky Svaty Jan. ® Ksod fövonal-autobusz Liptovsky Svaty Mikuláson (Liptoszentmiklos) jM minden gyorsvonatnál. am Berlin, szeptember 1. A lefegyverzési kérdésre vonatkozó német emlékiratot nem a birodalmi kormány hivatalos jegyzékének formájában adták át Francois Poncet berlini francia nagykövetnek. Jólértesült körök szerint az okirat csupán aide memoire, amelyet Bülow államtitkár nyújtott át a nagykövetnek. A memorandum semmi egyebet nem tesz, mint mégiegyszer írásba foglalja azokat a pontokat, amelyeket a külügyi államtitkár a német követelések alapjának nevez s amelyekről a német kormány az elmúlt hónapok konferenciáin már tájékoztatta az antanthatalmakat. A francia minisztertanács még ma foglalkozni fog az emlékirattal s igy az egyenjogúságról szóló német követelés nemzetközi vitája döntő stádiumba érkezik. Valószínű, hogy ezután a közeljövőben elkészül a megfelelő hivatalos német jegyzék is. A B. Z. am Mittag értesülése szerint a Journalnak az a Ilire, hogy a német memorandum tíz pontban foglalja össze a követeléseket, nem felel meg a valóságnak, mert a jegyzék csak általánosságban mozog, de annyi bizonyos, hogy a Journal összeállítása pontosán megfelel azoknak az adatoknak, amelyeket a birodalmi hadügyminiszter egyik legutóbbi interjúja alkalmával nyilvánosságra hozott. A csehszlovák-magyar tárgyalások ffogják szolgáltatni ai alapot Középeurópa reorganizálására! Tardieu terve helyett Herriot uj kSiépeurópaí koncepciót mutat be Angliának Prága- szeptember 1. A Národni Politika Herriot tanácskozásaival kapcsolatiban jelenti, hogy a prágai francia követ jelentést tett Herriot francia miniszterelnöknek Középeurópa politikai és gazdasági helyzetéről. A kővet a kisantant politikai tendenciáinak megőrzését kívánja, mert szerinte ez a kötzépeurópai stabilizáció nélkülözhetetlen kerete, de ugyanakkor ajánlja, hcyy Középeurópa oly gazdasági segítséget kapjon, hogy a saját erejéből és a saját szükségleteinek nézöszögéböl kiindulva építhessen ki a maga számára megfelelő gazdasági rendszert. Az ily eéiu javaslatokhoz a megfelelő alapot vagy a strezaá konferencia, vagy pedig a Csehszlovákia és Magyarország közti további önálló tárgyalások szólaltathatják. Herriot a Középeurópára vonatkozó anyagát, valamint a saját fogaim ázás u terveit előzetes megállapodás céljából bemutatja Angliának, mely ilyen módon politikai tekintetben is Franciaország mellé állhat. Ezzel előre megakadályozzák a németek vagy olaszok erősebb politikai befolyását, melyhez Franciaország nem akarna hozzájárulni, 6 egyben megszilárdítják azt a helyzetet, mely kizárja az osztrák csatlakozást — fejezi be híradásán a Národni Politika. Gömbös miniszter a magyarok olimpiai szerepléséről Budapest, szeptember 1. (Budapesti szerkesztőségünk tel ef o njelen té se.) Gömbös Gyula honvédelmi miniszter ma a sajtóban hosszasan nyilatkozott a magyarok olimpiai szerepléséről. A legteljesebb elismeréssel adózik a miniszter a magyar sportemiberéknek és felhívja a közvéleményt, hogy támogassa a magyar sport szélesebb kereteinek kiépítésére irányuló akciót. „Már most meg keli kezdeni a magyar spuri továbbfejlesztését — mondotta. — A fegyelem és egység megmutatta, hogy milyen kitűnő eredményeket lehet elérni. Los-angelesi szereplésünkkel meg lehetünk elégedve, de már most készüljünk rendszeresen, céltudatosan és lelkiismeretesen a berlini olimpiászra. Berlinben még jobb eredményt kell elérnünk, mint Los-Angelesben.“ — Főiskolai hallgatók figyelmébe! A prágai, brünni és pozsonyi főiskolákra készülő ifjúságnak lakás, tanulmányi és egyéb ügyekben felvilágosítást ad a pozsonyi magyar diákotthon vezetősége, Bratislava- Pozsony, Safarik-tér 4, I. 6.. Válaszbélyeg melléklendő. r
