Prágai Magyar Hirlap, 1932. szeptember (11. évfolyam, 199-223 / 3012-3036. szám)

1932-09-10 / 207. (3020.) szám

A KllAiá 1U32 szoptembeír 1U, Bgomihait. HETK&ZEEN A legszebbel kezdem: Vasárnap nyílt meg a kassai múzeumban Frieda Salvendynek, a kiváló bécsi festőmüvésznőnek a kiállítása. Egy teremnyi remek kép ragyog le a falakról, lehelletnyl szín­foltjaikkal és odavetett vonalaikkal is oly markán­san, robusztusán, elandalitóan és életteljesen, akár maguk a kéktükrii olasz tengerek, szelíd mólók, nyüzsgő kikötők és alkonyatba mártott déli kül­városok. A tenger a megújuló, az igazi témája Salvendynek és olyan mestere, hogy az ember szinte érzi a bőrén a képekből áradó lágy sugár­zást, sós illatot és az egész hatalmas, hullámzó, déli bőséget. De egy szép nagymihályi dinnyevásárt is találunk a monterosso al maréi és lericii képek között, sőt az akvarell ragyogó színeiben imádkozó körtvélyesi paraszíasszonyok is feltűnnek és egy sorozat a nevesebb szlovenszkói várak szénrajzai- ból A művésznő, aki nemrég jött meg a liguriai tenger mellől, mondhatni, szinte a legnagyobb diszkréció mellet rendezte meg itteni kiállítását, mindössze egy rövid kommüniké és Berény Róbert szerényen elhelyezett, gyönyörű plakátja jelezték a ritka művészi eseményt. A muzeum két képét vásárolta meg a nagyszerű Salvendynek. * A kassai magyar színház már megnyitotta ka­puit, élet, zeneszó, tapsvihar hullámzik a nyári csend helyén és a Slavia-kávéház terraszáról me­gint látni a sorjába akasztott parókákat a kivilá­gított kelléktárak ablakaiból. Ha hinni lehet a je­leknek: szép és sikeres folytatása lesz a szép és sikeres startnak és a közönség közömbösebbik, vagy finnyásabb része is sietve megy majd a szín­házba, miután a társulat néhány uj tagjáról szinte elfelejtett, uj és szép jelzőket hallott. Már üdvös­kéje is van a gárdának; Reményi Lili személyében* aki a Torockói menyasszony és a Vőlegényem a gazember szerepeiben olyan igazán, komolyan, be­csületesen megszerettette magát a közönséggel, hogy rideg páholybérlők és a kakasülők rajongói egyaránt sajgó szivvel gondolnak a távozására. Mert Reményi csak átmenetileg, vendégként van itt és az uj primadonna megérkezéséig marad, az­tán Pestre megy, ahová szerződése szólítja. De kár, hogy elmegy: végre egy igazán meleg, tiszta és kulturált hang csendült meg ezen a színpadon, semmi affektált, semmi démoni, csak egy őszinte emberi hang, amelyiknek még válságos viszonyok idején is meg van a bűvös varázsa, hogy odaédes­geti a publikumot a színházba. Egy magyar kalandor, aki az angoloknak szállítani akarta Napóleon császárt A palermói királynőt azonban sikerül meghódítania — A nagystílű szélhá­mos végül is egy trappista kolostorban vezekel Még egy kapunyitás, amiről megemlékezni érde­mes: az iskoláé. Szeptember elsején olyan nyüzs­gés, hullámzás volt a kassai uccákon, mint egy weekendvonatban. Koszit és kvártélyadók, akik sze­gényes nyugdijuk, vagy sovány jövedelmük mellett egy-egy kosztosdiák vézna kis figurájára alapítják egész évi megélhetésüket, körömmel, foggal, pro­tekcióval ,zongorahasználattal és német társalgással igyekeznek megszerezni őket maguknak, az állo­máshoz is kiözönlöttek, hogy ott fogadják az uj jövevényeket. Láttam egy pár siró szülőt is, akik az első elemibe kisérték az első napon a gyerekei­ket. Némely mama egész délelőtt kint állott a fo­lyosón, sirva-mosolyogva, hogy a megnyíló ajtó ré­sén legalább egy pillantást vethessen a gyerekre, akit hat esztendőn keresztül ápolgatott, csókolt, simogatott, fúvó széltől óvott és akinek egyszerre egy napon a harmadik sorban van a helye, Grün- hut és Kovács között, az édes beceneve helyett a vezetéknevén szólítják, mint egy öreg könyvelőt és az ebédnél ezentúl lila foltokkal jelenik meg, vagy egy-egy tehetséges osztálybirs könnyed karco- lataival az arcán. A Gyuri mamája meséli, hogy az első napon, az iskolai illemszabályok ismertetése közben meg­magyarázza Ilonlca néni, hogyan nyújtja fel az em­ber a két ujját, ha kérődzködni kíván. Az elméleti rész remekül megy, Ilonka, néni tudni szeretné, hogy sikerül a jelentkezés a gyakorlatban. — Aki ki akar menni, az nyújtsa szépen az ujját, gyerekek, — mondja bátorítóan, de illő diszkré­cióval egyben, mint egy pedagóga, aki a gyermeki lélek érzékenységét is szem előtt tartja, — hadd lássam, ki akar kimenni!? Még várna pár percet, akár a kérdést is leltenné mégegyszer, akár a magyarázatot is szívesen elöl­ről kezdené, ha nem értenék, mit mondott, de mig ezeket gondolja, mig odaér, hogy a kérdést még­egyszer feltegye, százhúsz ujjacska emelkedik a le­vegőbe, hatvan elsős ujjacskája, sőt már állnak is mind, felugrálnak a padokban, egymást lökdösik, úgy jelentkeznek, izgatottan és felzaklatottan az első napon, a tudomány szent csarnokában. Az egész osztály ki akar menni... SZ. NAGY MICI. — Pershiug tábornok 175 foga. Newyork- ból jelentik: Furcsa módon szerzett bizony­ságot óriási népszerűségéről a világháború­ban küzdő amerikai csapatok egykori főipa­rancsnoka, Pershing tábornok. A tábornok néhány nappal ezelőtt kihúzatta három fogát s nagy volt a meglepetése, amikor két nap­pal később azt olvashatta az újságokban, hogy lelkes tisztelői darabonként hét dollá­rért megvásárolták a kihúzott fogakat. Per­shing tábornoknak nem tetszett a dolog és megbízta hadsegédét, hogy a három fogat mindenáron vásárolja vissza, a fiatal tiszt rögtön hozzá is logoit a nehéz feladathoz és fáradozása azzal a meglepő eredménnyel járt, hogy nem kevesebb, mint 175 ,.garantáltan valódi“ Pershing-fogat tudott felhajszolni. xx A szlovenszkói és ruszinszkói magyar nők lapja: a „Nagyasszony". Paris, szeptember. Egy francia akadémikus, G. Lenotre, aki már évek óta rendezgeti a francia állami levéltár titkos iratait, az egykori bizalmas rendőri jegyzőkönyvek, titkos kémjelentéeek és hétlakat alatt őrzött diplomáciai feljegyzéseikből összeállította a napó­leoni idők legzseniálisabb magyar kalandorának detektivregénybe illő történetét Az akadémikus könyve: Egy magyar kalandor, aki megakarta dönteni Napóleon császárságát... cím alatt jelenik meg az őszi könyvpiacon. Az alábbiakban néhány lenyűgözően érdekes részletet mutat be a francia akadémikus adatai alapján, a legnagyobb magyar szélhámos életéből: A magyar ka andor Londonba érkezik ... magas csizma volt a lábán, szűk huszár- nadrágot viselt, a magyar szabásai fekete dolmány baloldalán ezüst-szálakból kivarrott halálfej vigyor­gott a szembejövőkre. Hat pisztoly, egy tőr, egy hatalmas buzogány és egy hosszú kard lógott az övéről. így vonult be a magyar kalandor Londonba és megérkezése után pár órával az előkelő londoni társaság minden tagjánál leadta a névjegyét, ame­lyen ez a hangzatos cim állott: Báró Géramb Ferdinánd tábornok. A titokzatos magyar báró London legelőkelőbb negyedében, a Hyde park mellett pompás villát bérelt és huszonnégy órával azután, hogy az ,,It.alia“ hajóról angol földre tette lábát, pompás bútorokkal volt berendezve a villája. A földszinten fóltucat inas várta rendelkezéseit, az istállóban lovászai ápolták a hátaslovait és London legelőkelőbb szállítói, mintha csak vala­mi tömegőrület fogta volna el őket, sorra meg­jelentek a báró villájában. Ragyogó ezüst és poroellán evőeszközökkel, képek­kel, szőnyegekkel, dísztárgyakkal telt meg a villa. A báró senkinek sem fizetett, hitedbe vett© a villát, hitelbe a lovakat, a diszhintóját, mindent... örökre rejtély marad, hogy a titokzatos magyar báró mivei szédítette, mivel biztathatta a józan és hűvös angol kereskedőket. Londonba érkezése után az első három napját azzal töltötte el, hogy a villáját pazar fényűzéssel berendezze. az éjszakáit a játékasztalok mellett töltötte. Ugylátszik nem ismerte a pénz értékét, mert együltében óriási összegeket veszített el, de hi­szen most már vagyont érő kastélya volt és ahová csak fordult, mindenki szívesen hitelezett a gáláns magyar nábohnak. A józan angolok, akik még talán sohasem látták idáig azt. hogy valaki ilyen esze­veszetten dobálja a pénzt, meg voltak győződve arról, hogy a magyar bárónak mesebeli kincsei vannak A nagy terv: Napóleon elfogása... Másnap délelőtt kihallgatásra jelentkezett a kül­ügyminiszternél, lord Welesleynél és előadta a nagy tervét: — Én azért jöttem Londonba, hogy innen ki­indulva, — megdöntsem Napóleon császárságát, ígérem önnek külügyminiszter ur, hogy Napó­leont elfogom és rabláncon fogom ideszállitani Londonba. És aztán részletesen előadta a haditervét. — Még mielőtt elindultam volna, Magyarorszá­gon, ahol Európa Legbátrabb katonái élnek, huszon­ötezer kiváló magyar katonát toboroztam és ez a sereg nagyszerűen felfegyverkezve csak parancs­szavamra vár, hogy meginduljon. Ha önnel sikerül megegyeznem, akkor a mai napból kezdve össze akarom gyűjteni mindazokat, akik valaha Napóleon seregében szolgáltak, és valami oknál fogva kény­telenek voltak onnan távozni, össze akarom gyűj­teni Napóleon összes ellenségeit és időközben megérkeznek az én magyar katonáim, átkelünk a tengeren és Normandiában partra szállóink. Az angol külügyminiszter végighallgatta Gérámb báró előadását, a tervet kivihetőnek tartotta, megígérte, hogy azonnal érintkezésbe lép a kor­mány többi tagjaival és arra kérte a bárót, hogy néhány nap múlva újra keress© fel, amikor már közölheti vele a kormány végleges válaszát... Egy csodálatos flarriér... Az angol külügyminisztériumnak már akkoriban is jól működő információs irodája volt, azonban még az angol információs iroda számára is nehéz dió volt a titokzatos báró múltjának feltárása. A külügyminiszter, amikor a báró újra megjelenik nála, bocsánatot kér, hogy még nem tud választ adni. Aztán újabb haladékot kér. így eltelik négy hét, de még mindig nem érkeztek be az informá­ciós levelekre a válaszok. Újabb két hét telik el és az angod külügyminiszter már teljesen tisztában van a titokzatos báró múltjával. A beérkezett információk között ilyen adatok szerepeltek: . — Nem lehet normális ez az ember, aki pár évvel ezelőtt megtette azt, hogy fogadásból fel­mászott Rómában a Szent-Péter templom kupolájá­ra és tizezer főnyi tömeg volt tanúja, amikor a báró feltüzte kucsmáját a kupola tetején lévő ke­resztre. — Ez az ember maskarának is beillő csodálatos öltözékben megjelent a Vezúv tetején, hogy pár­bajt vivjón egy ellenfelével, de a Vezúv éppen há­borodni kezdett, mindenki elszaladt, csak Gérámb báró maradt a kráter szélén és gúnyosan gyává­nak nevezte az ellenfelét és a párbajsegédeket... — Becsben, amikor a császárné kilépett a templomból, lekapta a köpenyét és letérhette a földire, hogy a lábai ne érintsék a csupasz földet. A császárné magához rendelte a gáláns lovagot és felhatalmazást adott neki, hogy önkéntes csapatot toborozzon, de mivel a báró pénzért árusította csapatában a hadnagyi rangokat, visszavonták tőle a megbízást. A báró eltűnt és csak eltűnése után vették észre, hogy a katonai raktárakból nagy­mennyiségű felszerelést eladott és a pénzt meg­tartotta magának. — Egy nap megjelent Mária Carolina palermói királynőnél, azzal, hogy a bécsi udvar megbízásá­ból érkezett. A királynénak megtetszett a daliás férfi. Hat hétig élt a királyné oldalán és a dolmányán már nem fért el a sok kitüntetés, amivel a ki­rályné elhalmozta. A palermóiak zúgolódnak, félreferditják a fejüket, ha a királyné, a báró oldalán megjelenik. A báró kénytelen otthagyni diadala színhelyét. — A következő állomás Cadix, itt is azzal jelent­kezik -hogy Bécsiből érkezett, hivatalos m egbiza­KONI FERIIM GYÓGYBOROVICSKfl csodás hatású meghűlésnél és gyomorbalnál tása van és az osztrák követ eajátkezűleg állítja ki számára a diplomáciai útlevelet., hogy Angliába utazhasson. És végül: — Ez az ember sohasem volt báró, úgy a bá­rói rangot, mint a tábornoki címet önmaga ajándékozta magának, egy ügynökünk most uta­zott le Magyarországba, hogy megállapítsa e ka­landor pontos személyazonosságát, az eddigi adataink szerint egy magyar-zsidó kalandorral van dolgunk... Lord Wellesley, a külügyminiszter többet nem engedte magához a kalandort. De a báróval nem lehetett olyan könnyen végez­ni. Erőszakoskodott, botránnyal fenyegetőzött. A külügyminiszter, csakhogy megszabaduljon tőle, száz guinée-t utaltatott ki számára. A báró fed volt háborodva- — Egy ilyen borravalóval akarják kiszúrni a szememet, miért tartottak itt hat héten keresztül? Az angol kormány kötelessége kifizetni az itt tartózkodá­som összes költségeit, a huszonötezer katonám ellátási költségeit... addig nem hagyom el Lon­dont, mig az angol kormány nem fizet nekem egymillió 250 ezer frankot. Napóleon: csukják a bolondok házába ezt az őrültet Még a délután folyamán elkészült a kiutasdtási végzés és a londoni rendőrök megjelentek a báró villája előtt, hogy a kiutasítási parancsot végre­hajtsák, azonban a kalandor elberrikádozta a villa bejártát, az ablakokat bedeszkázta és állig fel­fegyverkezve dühösen járkált az elhagyott villáiban. Az éjszaka folyamán a londoni rendőröknek sike­rült behatolniok a villáiba és a kora hajnali órák­ban hajóra rakták és kitették a dán partokon... Az álbáró kétségbe volt esve, tisztában volt azzal, hogy Dánia és Franciaország között olyan szoros kapcsolatok voltak, hogy a dán hatóságok egy pillanatig sem fognak habozni, hogy ki ne szolgál­tassák őt Franciaországnak. Egy memorandumot szerkeszt és követeli, hogy vezessék a dán király elé. Személyesen akarja átadni a memorandumot, mely­ben felajánlja, hogy saját költségén hadsereget szervez és egyesülve a dán csapatokkal felvonul Anglia ellen. Huszonnégy órával később már francia területre szállítják és ott a francia hatóságok kezébe kerül. Postakocsin viszik Parisba. Az a rendőri akta, melyet Párisba érkezése után készítettek róla, ezt a széljegyzetet viseli: „Csukják a bolondokházába ezt az őrültet.** És alatta a császár kézjegye, a nagy N betű. S Napóleon parancsára tényleg az őrültek házába kerül. Itt bámulatos tevékenységbe fog ez a furcsa ember. Könyvet ir Angliáról, amelyet Napóleonnak ajánl. És amikor semmi választ sem kap, egy má­sodik könyvet ir, egy harmadikat. Ezek a köny­vek ma is ott fekszenek a francia állami levéltár­ban. Zseniális munkák. Valóságos riportsorozat a száz év előtti Angliáról. Hónapok telnek és ugylátszik mindenki meg­feledkezett erről a különös emberről. Százhúsz oldalas memorandumot szerkeszt, ame­lyet nyolc nyelvre lefordít és követeli, hogy jut­tassák Napóleonhoz. E memorandumban bocsánatot kér a császártól és ígéri, hogy ő lesz a leghübb alattvalója. Egy mon­dat e memorandumból: — Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy olyan képességekkel rendelkezem, melyeket ha a becsületes és igazságos ügy szolgálatába állítottam volna, úgy még a franciák császára is büszkén te­kinthetne rám... Hogy mi történt e zseniális kalandorral a bör­tönben, hogyan szabadult ki onnan és Napóleon bukása után hogyvau dolgozta fel magát a francia király udvaroncai közé minderről képtelenség egy ilyen szükreszabott cikk keretében beszámolni. Az utolsó adat, amely e zseniális szélhámosról feltalál­ható volt, arról szól, hogy a báró, busz évvel ké­sőbb, megunván a bivságos földi életet, belépett a trappisták szerzetes rendjébe ... Ezer detehtw keresi a rejtélyesen eltörni newyorki milliomost A rendőrség lel tevése szerint alkohofesentpészek rabolták el a prohibició lelkes hívét Newyork, szép t-amber 9. A városban óriá­si szenzációként hatott egy közismert new­yorki millióimos, Rayimond Roibins eltűnésé­nek a híre- A milliomos pár nappal ezelőtt eltűnt otthonából és azóta a legszorgosabb kutatás is eredménytelen maradt. A rendőrség egész apparátusát mozgósí­tották utána s két nap óta közel ezer de­tektív keresi az eltűnt milliomos nyomát. A rendőrség azon az alapon, hogy Röbins lelkes védelmezője volt a prohibiiciónak és tevékenyen rész Ivett az al k oh olcsemip ésaek elleni küzdelemben, egy csompészibanda kezét sejti a rejtélyes eltűnési esetben. Erre vall, hogy Robins családija az ulobbi hónapokban számos fenyegető levelet ka­pott, a milliomost magát pedig állandóan zsa­rolni és fenyegetni próbálták. Éppenséggel nem lehetetlen, hogy egy szeszesempészbanda elrabolta és fogságában tartja a milliomost. — Az autóvezetést tanuló színésznő halálra gazolt egy aggastyánt. Budapesti szerkesztősé­günk telefonon jelenti: Szilágyi Klára színész­nőt Biry Endre magánhivatalnok saját kocsiján autóvezetésre akarta megtanítani. A kocsiveze­tést tanuló színésznő a Soroksári-uton elgázolt egy uccaseprőt, akinek szerencsére semmi ba­ja sem történt. A kormánykerék mellett ülő színésznő azonban úgy megijedt ettől az eset­től, hogy a kocsit a gyalogjáróra vezette s ott elütötte Vinczo Lajos nyolcvannégyéves ag­gastyánt, aki nyomban szörnyethalt. A színész­nő ellen megindult a bűnvádi eljárás. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom