Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-05 / 177. (2990.) szám

Át úgy a munkások maguk lógják megszer­vezni az önvédelmet. Az oxe&ág más résaetilblőtl is zavargásokat ijo lenteaiek. Ortelsburgban gyűjtóboanbát dobtak egy áruházba, majd, a te<ttteise*k autón menekültek a határ fed©- DTongturthan a nemz&ti szocialisták és a komflöran-isták között vad luocai verekedés zajlott le, .amelyben egy asszony is megeelbesüllt. Hindonlburg közeiéiben két járőrben lóvő rendőrtiszt viselőt [támadott meg egy csoport, r élőbbek a (rendőr t is ztv iséllőkre, akiknek egyiibtét súlyosan megseflbesitették. Naum/burgbam a ren/dőns-ég mosszomonő in- tézkedöaekot tett a rend 'helyreállít ásá ra s a környéki községekben sorozatos házkuita- tásokat eszközölt. Wi-ehe községben egy kornumnístánáil nyolc bombát találtak. G’Ieiwitaben a rendőrség házkutatást tartott a nemzeti szocialisták egyik fészkében, ahol nagymennyiségű lőszert, revolvert, i&mét- lőpdsztolrt és más fegyvereket találtak. Sühlbam éljárást imiditortitak kiét fegyverkeres­kedő ellen, akik állítólag 450 revolvert és 25.000 töltény adtaik el a Reichsibanner szerve zetnek. 1 magyar könyvek tówíiiiiáElil ,Jj“ rendelet® Pozsony, augusztus 3. A P. M. H. a napokban ismertette a belügy­miniszternek 26370/5/1932. számú rendeletét, amellyel újra szabályozta a. magyarországi saj­tótermékek behozatalát. Az ismertetés kapcsán meg volt állapítható, hogy a rendelet tulajdon­képpen nem tartalmaz semmilyen könnyítést az előző állapothoz képest ég igy nem voltak helytállók azok a kommentárok, amelyeket hozzáfűztek oly értelemben, hogy az uj rende­zés nagy vívmányát jelent és a belügyminisz­ter liberális gondolkozásának klasszikus bizo- nvitéka. Csak rövid ideje hatályos ez az uj rendelet és máris panaszok jutottak tudomásunkra an­nak a gyakorlatba Való átültetésével kapcso­latban. A panaszoknak az a lényegük, hogy az uj eljárás nemcsak hogy nem könnyíti meg a ^ínagyararezá-gi sajtótermékek behozatalát, ha s :hem még meg is nehezíti azt. "r Mint a rendelet előírja, most minden könyv­küldemény csakis Pozsonyon át juthat be Szlo- venszkóba ót? Ruszinszkóba. Pozsonyban a rendőrigazgatóság végzi el az ellenőrzést, vagyis a cenzúrázást. Erre a cenzúrájáéra há­rom havi időtartam volna megszabva, ami min­den esetre csodálatosan hosszú idő, mert telje­sen értékét veszi valamely könyvrendelésnek, ha a könyvre jó negyedévig kell várakoznia a megrendelőnek. Tudomásunk van arról, hogy junius elseje óta Budapesten feladott egyes könyvküldemények még mindig nem érkeztek meg Szlovenszkóba rendeltetési helyükre, bár már Pozsonyban féküsznek, amiről a pozsonyi postai vámhiva­tal értesítette a címzetteket. Az azelőtt már engedélyezett magyarországi könyveket, amelyek jegyzékét az országos hi­vatal időnként közzétette és a könyvkereske­dőkkel szervezeteik utján közölte, nem továb­bítják az eddigi módon, hanem szintén vissza­tartják őket Pozsonyban, bár ezek cenzúrázá­sára már semmi szükség nincsen. Külföldi írók magyar fordításaival hasonló az elbánás. Természetesen mindez a „könnyités“ csak Szlovenszkóra és Ruszinszkóra vonatkozik, mert a Morván-tuli országokba simán vihetik be a magyarországi sajtóterméket és a rendelő néhány nap alatt hozzájut a megrendelt könyv­höz. Úgy halljuk, hogy a pozsonyi rendőrigazga- tóságon megvan a jóindulat, hogy ne nehe­zítsék meg a kifogás alá nem eső magyarorszá­gi sajtótermékek behozatalát. Annál inkább kell tehát azon csodálkoznunk, hogy ily jogos panaszok felmerülhettek. Ha. netán a könyvek átnézésére nem állna elegendő közeg rendelke­zésre, úgy ezen megfelelő számú cenzor alkal­mazásával a legsürgősebben kell segíteni. A már engedélyezett könyvek behozatalának ké­sedelmére nézve azonban bajos mentséget ta­lálni. Ha a remélhető jóindulattal elejét veszik is a panaszoknak és a magyarországi sajtótermé­kek átesve a cenzúra rostáján kisebb-nagyobb késedelemmel be is jutnak majd Szlovenszkóba és Ruszinszkóba, úgy még mindig nem mond­hatjuk, hogy az a behozatal a sokat hangozta­tott liberális felfogásnak megfelelően történ­nék. mert maga az uj rendezést előíró belügy­miniszteri rendelet oly súlyos eredendő hibák- . bán leledzik, (különböző mérték az egye* or­szágrészek között, elkobzás, csak egy városon való beengedés, előzetes cenzúra stb.), hogy amig ezeket ki nem küszöbölik, addig az uj rendelet is csak kifelé való demonstrációnak tűnhetik fel. befelé azonban nem egyéb: mint nesze semmi, fogd meg jól. Aixinger László dr. Seipel kancellár szellemi és politikai testareentfiiina Utaüsé beszélgetésein a pápa szociális eszméiének meg- valósításáról emlékezett meg és felrajzolta a készülő uj világ szellemi körvonalait Bécs, augusztus 4. Seipel dir. voíSt osztrák kancellár politikai végrendeletét, amely et utolsó beszélgetései alkalmával közölt együk Mzamptó pap -barátjával, ma délelőtt nyilvá­nosságra luozíálk. A volt kancellár barátja pénteken folytatta az utolsó beszélgetést Seipel dr.-ral, aki elmondotta neki, hogy éle­te ltegutolsó szakaszában egy nagy feladatot kellett megjiMania: a pápa szociális eszmé­jét, ahogyan az a Quadragcsimo annaban volt lefektetve, Ausztriában érvényre akarta jut­tatni. Úgy érzi, hogy a feladatot elvégezte. Ez­zel ki is merítette energiáját és pontot tett élletének müve után. Úgy hangzottak Seipel dr. szavai — beszéli el barátja, — mintha egy haldokló próféta mondaná azokat. Seipel ár. felsorolta és csoportosította mindazokat a fel­adatokat, amelyeket XI. Pius pápa miego'Mott — „Viasza a túlsó partról" eunfl regép nyűnk mai folytatását anyagtorlódás miatt kimaradt. Ma tábornok ■jsbb offenzívba készül Mandzsúriában N a n k i n g, augusztus 4- A kormányhoz ér­kezett hirek szerint Ma tábornok, akinek a ja­pánok tévesen költötték halálhírét, a Mandzsú­riában maradt kínai csapatokat rendbeszedte s állítólag már a közeli napokban általános táma­dást kezd a japán ellenőrzés és fennhatóság alatt álló mandzsuriai kormány csapatai ellen. 'Hogy a japánoknak milyen komoly szándékuk Mandzsúria kézbentartása, azt misem bizonylt­ja jobban, mint hogy a Jehol tartomány fővá­rosában, Csöngtóban rádióleadóáiiomást épí­tettek. Az amerikaiak durvasága midii elmaradt a vizipóló tréning Páris, augusztus 4. A PopulaÍrében León Blum szocialista vezér a leszerelés kérdésé­ről ir: Minden nemzetnek megvan a joga a biztonságra. Egy nemzetet sem lehet örök bi­zonytalanságra Ítélni. Ha a biztonság tényleg a fegyverkezéstől függ, úgy milyen cimen tagadják meg belátható idő­re Németországtól azt a jogot, hogy éppen úgy felfegyverkezzék, mint azt más nemzeteik teszik? Hiszen ez art jelenti, hogy Németországtól elvitatják a saját biztonságához való jogot. León Blum hosszas fejtegetései oda konklu­dálnak, hogy le kell szerelni. Ha semmi egyébért, hát azért is, hogy Hitlernek és Schleichernek a kezéből kicsavarják a köt­és belföldön leghatékonyabb propagandaesz­közt. Csak egyetlen alternatíva van: vagy lesze­rel a világ, vagy pedig felfegyverkezik Né­metország is. Minneopoíis, augusztus 4. Bo-rah szenátor újabb beszédében foglalkozott a jóvátétel! óá M ah r is eh- O sir au, augusztus 4. Mahriach-iOst- raulba tegnap - az a túr érkezett, hogy Lairiech- 'Mönních dr. milliós sikk osztójának, Zajicsek Károly d-r.-nak a kiadatását titok­zatos kezek meg akarják akadályozni. Valakinek nyilván nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy Zajicsek dr. sohase térjen vissza a. köztár­saságiba . E jelentés szerint egyáltalában nem érkezett meg Panamába az a kiadatási kérelem, amelyet a csehszlovák hatóságok oda küldtek. Ezért most, uj kiadatási kérelem -elküldése vált szükségessé. Hogy a-z első kérelem milyen kö­rülmények között tűnhetett el, nem lehetett Szélesítik ni ablkai veterán hadsereg Johnston (Pennsylvania), augusztus 4. Az amerikai hadviseltek hadserege, amelyet el­űztek Washingtonból, visszafelé útjában szer­dán elhatározta, hogy felhagy a további tün­tetéssel és mindenkit útijára bocsát. Johnston város polgármestere, Loskey megjelent a ve­teránok táborában, beszédet, tartott és nyo­matékosan felszólította a hadviselteket, hogy hagyjanak fel az oktalan tüntetéssel, oszlas­sák fel a tábort, különben -karhatalmat vezé­a leszerelési kérdés végleges megoldásával s a legfőbb érve a következő volt: „Gyakran hangoztatják, hogyha mi a háborús adósságom kát elengednék, akkor Amerika lenne az az állam, amely a világháborúnak majdnem egész költségéi viselte. Elfelejtik, hogy mii már most is fizetjük a háború kétségeit és mindaddig fizetni fogjuk, amíg Amerika el nem jut a gazdasági nyomorúság utolsó stádiumába, a csődbe. London, augusztus 4. Grandi volt olasz kül­ügyminisztert, Olaszország uj londoni nagy­követét, aki tegnap érkezett meg állomáshe­lyére, a pályaudvaron Sir John Simon angol külügyminiszter fogadta feltűnő -szívélyesség­gel. A külügyminiszter örőmiének adott kifeje­zést afelett, hogy a Lausanneben és Géni­ben együtt megkezdett munkát most Lon­donban folytathatják. Olaszország uj angliai nagykövete a jövő hét folyamán fogja megbízólevelét átnyújtani a királynak. megállapítani. Am-enmyllben az uj kérelem nem érkezne meg hamarosan Kanadáiba, ez Zajicsek dr. szabadonbocsátását vonhatná maga után. Zaj,leseket a panamai hatóságok letartóztatása után szabadlábra helyezték, de kevéssel azután újból letartóztatták 6 elhelyezték a cristolbalá fogházban. A panamai törvények értelmében két hónappal letartóztatása után szabadon kell engedni, amennyiben addig nem nyer el­intézést a kiadatási kérelem. Mái- pedig Zaj leseket másodízben júniusban tar­tóztatták le, úgyhogy a kéthónapi terminus a legközoLebbi hetekben jár le. nyel ki ellenük. Beszédét ezekkel a szavakkal zárta: Isten küldött ide benneteket, én pe­dig tovább küldetek. A hadviseltek először meg sem akarták hallgatni a p-olgármestert, késeibb azonban felfigyeltek szavaira és amikor Loskey arról beszélt, hogy ingyen hazaszállítják ökot szü­le eb b hazájukba, akkor valamennyien helyesléssel fogadták ezt az ajánlatot. Megígérte a polgprmester azt is, hogy ha a tábor kiürítése idejében megtörténik, akkor senkinek sem lesz bántó dása. Los Angeles, augusztus 4. Az amerikai vizi­póló válogatott a magyarokat tréningmérkö- zésre kérte fel. a mérkőzésen az amerikaiak annyira durván viselkedtek, hogy a magya­rok testi épsége veszélyben forgott. Komjádi több Ízben kérte a mérkőzés amerikai veze­tőjét, hogy akadályozza meg a durvaságokat, a bíró azonban továbbra is elnéző maradt, mire a magyarok is erőszakos játékba kezd­tek. Erre az amerikaiak formális verekedést rendeztek, ugv hogy Komjádi kénytelen volt levonultaim a magyar csapatot. Az ameri­kaiaknak valószínűleg az vélt a szán­dékuk, hogy „kikészítsék" a favorit magyar csapatot a küzedi viza póló mérkőzések előtt. Megnyílt a 24-1 eszperantísta világkongremut Parisban Pária, augusztus 4. (A P. fit H. munkatár­sától.) Az ©szperamtisták essóvi világkongresz- szusára PárLsba gyűlt össze a világ minden tá­jának eszperamtistája. 37 nemzet, 2075 részt­vevője van a kongresszusnak, melynek meg­nyitása vasárnap délelőtt történt a Sorbonne kupolacsarnokában. A megnyitó ünnepen a Sorbonne tanári kara csaknem teljes szám­ban résztvett. A francia miniszterelnököt Noiret-Noirat miniszterelnöki titkár, a kor­mányt Paganon külügyminiszteri államtitkár képviselte. - A -kongresszus a Marsaillaise hangjaival nyiílt meg, ami után Bujwia Gtto krakkói egyetemi tanár, mint az előző kong­resszus elnöke tartott megnyitó beszédei Az idei kongresszus elnökévé Baudot, a párisi kereskedelmi kamara elnökét választották meg. Ezután 14 állam hivatalos képviselője üdvözölte a kongresszust, köztük Csehszlová­kia és Magyarország is, majd a 37 nemzet de­legátusa kivánt sikert a kongresszusnak. Az ünnepélyes megnyitót az eszperantó himnusz hangjai zárták be. Ugyanaznap a Notre-Dameban ünnepi is­tentisztelet volt eszperantó prédikációvas, me­lyet Ramibaux prelátus tartott. A protestáns isten is® tele ten, melyet a Saint-Marie temp­lomban tartottak, Lelten esperes szónokolt. Délután nyilt meg a kongresszussal kapcsola­tos nyári egyetem, melynek előadói közt sze­repel az Ember tragédiája esperantó fordító­ja, Ra-locsay Kálmán dr. is, a pesti Rókus- kórház orvosa. Vasárnap este a Maison de la M-utnalité színháztermében Jules Romains Knocik cimü vígjátékét adták elő az antwer­peni fl-amand szinház művészei esperantó nyelven. Másnap az egyes szakcsoportok tartottak jód látogatott gyűléseket, délben pedig a leg­nagyobb párisi áruház, a Lafayette igazgató­sága látta vendégül lön ősre a kongresszus résztvevőit. Kedden délelőtt a francia kama­rák központja fogadta a kongresszus tagjait, este pedig a Budapesten megjelenő irodalmi lap, a Literatura Mo-ndo tartott sikerült iro­dalmi estét. A kongresszus szükebb bizottságát, másnap fogadja Páris városának főpolgármestere a Hotel de Vilié diszlerlilében. Kirándulások Versaillesbe és Fontenaible uba teszik változatossá a nagy jelentőségű kongresszust, mely az efész v-ilág esperantu­fáinak nagy ünnepe. (—L) Elveszett a Zajicsek kiadatását kérő ügyirat Titokzatos kezek munkálkodnak azon, hogy Zajicsek ne térjen vissza Csehszlovákiába ? —- Hamarosan lejár a kiadatás határideje és meg fog oldani, az orthodox egyház egye­sítését Rómával és egy uj társadalmi és gaz­dasági r©nd kialakulását. Beszélt azután Sei­pel dr. az emberiség szociológiái egységéneik tanáréi, amelyből kifejtette a népi közösségek formálódásának elvét, rámutatva arra, hogy a kot áramlatai az élet minden területéről visszaszorítják az individuális elemet. Seipel dr. ravatala mellett tegnap állandó­an sütrü enjbertömeg hullámzott, mintegy tizenötezer ember vonult fel a ravatal előtt. A hivatalos gyászszertartás pénteken a par­lament épüDete előtt less, ahol a körtársaság elnöke, a nemzeti tanács és a keresztényszo- cialísta párt elnökei fognak elbúcsúzni Ausz­tria nagy államférfiától, aíkinek földi marad­ványait a hadsereg két ezredének diszkisére- tében viszik utolsó útjára. xolMcsz LEGUJAB3 HÍREK „Vagy leszerel a világ, mm felfegyverkezik Sfémeiország is“ — iri a francia szocialista párt vezére Borsi) szenátor újabb érdekes érwelése a háborús adósságok ren­dezése kérdésében — Írasd®, OSaszcrszág a5 as^íisl nagykövetét feltiii szívélyességgel fogadta ei angol fcüfflgytirniszfer

Next

/
Oldalképek
Tartalom