Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-02 / 174. (2987.) szám
4 gy elő rszági árudat, melyek ugyanolyan távolságról mennek Prágáig. Meg kellene népgyüléseken kérdezni, mint vélekedik Szlovenszkó népe nemzeti és pártkülönbség nélkül arról, hogy a csehszlovák kormány rendezni tudta a vasúti tarifa kérdéseit minden szomszéd országgal, egyedül a keleti országrészekkel, Szlovenszkóval és Huszinszkóval szemben nem volt elég ideje erre 13 éven át. Ezeket a népgyüléseket nem kellene olyan mesterkélten megszervezni, ahogy a Slóvénská Liga szokott tömeges népgyüléseket rendezni kijelölt szónokok kai és központilag gyártott diszbeszédleine- zekkel, mert elemi erővel törne ki a lakosság minden rétegéből, mindegyik párt híveiből lz egységes, egyhangú követelés: Elég volt a hátrányosabb külön sziovenszkói tarifából! Az állam egységes, tehát a vasúti tarifának is egységesnek kell lennie, a külön sziovenszkói tarifa olyan tehertöbb- i 3tét jelent a jóval szegényebb Szlovenszkó é; Ruszinszkó népe számára, amilyet Anglia <s Franciaország csak a gyarmati sorban le- \j területeikkel szemben szoktak föntartani. 1 ziovenszkó népének ilyen megkérdezése volna az a politikai tett, mely tömeges akarat- i• vilvánitásával ország-világ előtt bebizonyítaná a mai igazságtalan tarifarendszer tart- !'aíatlanságát. Szlovenszkó népe egy emberként követelné ennek a Gessler-kalapnak az eltüntetését, mert Szlovenszkó gazasági háttá rbeszoritása egyformán érinti minden őslakos zsebét és egzisztenciáját. De ehhez az szükséges, hogy a többséget jelentő szlovákság is ráeszméljen arra, hogy a politikában az akaratérvényesitésnek csak egy útja van: a harc takitkój. A politikába csak annyi jogot érhetünk el, amennyit kiharcolunk, — mondotta Masaryk — de hol vannak még a szlovákok, pláne a gerinctelen centralista szlovákok a harc taktikájától? Prága, augusztus 1. A cseh agrárpárt és a cseh szociáldemokrata párt, tehát éppen a két vezető kormánypárt sajtója a maga nemében páralan hirlapi kampányt kezdett a sziovenszkói búza ellen. A furcsa kampány az agrárpárti Venkovban kezdődött s most a szociáldemokrata Právo Lidii folytatja. A Venkov a Metropress nevű kőnyomatosra hivatkozva a következőket irta: „A sziovenszkói buzia als órend ü minőségű. E napokban érkeztek meg a cseh molinókba az első idei buzaszáCIlifmányok Szloven- szkóról, azonban a búza a malmosok kijelentései szerint elsőrendű minöségüeikj főleg nyirko-s és sikértartalma igen gyönge.44 Az első pillanatban érthetetlen volt, hogy az agrárlap hire mit céloz, azonban a szocialista Právo Lidu mai hosszabb terjedelmű cikkéből kitűnik, hogy itt egy, a sziovenszkói búza ellen irányuló rosszindulatú kampányról van szó. A Právo Lidu ugyanis a Venkov híradásához még hozzáfűzi a kővetkezőket: — Ha a további sziovenszkói bnzaszállit- mányok minősége is ilyen lenne, mint az első küldemények voltak, akkor az fi külföldi búza behozatalának eddigi korlátozása mellett nemcsak a malomiparr, hanem az egész belföldi gabonafogyasztás szabályozására is csapást jelentene. Kvalitásos hazai búza egyáltalán nincs (!), a külföli búzát, amennyiben egyáltalában be lehetett hozni, már három hónapja nem kontingentálják. A dolgok ilyen állása mellett a malomipar a helyzc; javítását várja. A prágai búza liszt ma lm ok állanak s állani fognak mindaddig, amig nem lesz elegendő mennyiségű s kielégítő minőségű belföldi buzaanyaguk, hogy üzemüket egész kapacitásuk kihasználásával megszakítás nélkül folytathassák. Furcsa, nagyon furcsa utakat követnek azok, — folytatja cikkét a szocialista lap — akik a munkanélküliséget és a munkanélküliség enyhítését célzó intézkedéseket kritizálják, de ugyanakkor a maguk megfontoltan kereskedelmi politikájával tovább szaporítják a munkanélküliek sorait, ügy véljük, hogy a malomiparnak nem kellene már néhány hete tétlenül állania. Ha valaki ezt a munkanélküliség megoldásának és a kenyérélelmezési politikában az egyensúly megőrzésének véli, akkor olyan nézeteket vall, melyek a belső gazaságpolitika fejlődésének veszélyes utjain járnak. Ebből a cikornyás tudósításból kiveheíő az egész kampány tendenciája: a szocialista körök két legyet akarnak ütni egy csapásra: először is leszorítani ezekkel a hírekkel a csehmorva piacon a sziovenszkói búza árát, másodszor a sziovenszkói búza helyére a csehmorva piacra külföldi, elsősorban amerikai, jugoszláv és román búzát akarnának behozatni, amely — tekintettel a világd is apa rítusra — olcsóbb s igy szintén jobban hozzájárulna a sziovenszkói búza árának leszorításához. Megdöbbentő a dologban az, hogy ehhez a sziovenszkói mezőgazdák ellen irányuló manőverhez az az agrárpárt is'odaadta magát, amely a sziovenszkói földműves nép érdekpáríjává igyekszik föltütetni magát. Sőt a sziovenszkói búza hírneve elleni első merényletet éppen az agrárpárt hivatalos lapja követte el, a s zoc iáidéin ok ráták már csak folytatják a kampányt. A valóság az, hogy úgy az agrárpárt, mint a szociáldemokratapárt egy követ fuj akkor, amikor a sziovenszkói búza hírnevéről van szó. Mert a valóság az, hogy Dél- és Középszlovenszkón a buz.a most is egyminőségü a dunai román és jugoszláv búzával, súlyban pedig megüti a 79 kilogrammot, sőt eléri — mint a Slcyák irja — a 83 kilót is. A keletszlovenszkói rozs- dasujtotta búza természetesen nem jöhet számításba, de ez nem is szerepel a csehrnor- vaországi piacon. Kívánatos volna, hogy az illetékes tényezők ezekkel a tendenciózus és buzabehozatali manővert szolgáló hírekkel szmben autentikus szakvéleményt adjanak ki a sziovenszkói huzal a jók minőségéről s meghiúsítsák annak a kampánynak a hatását, melyet az agrárpárt és a szociáledmokra- ták sajtója indított a cseh mór vaországi búzapiacon a sziovenszkói választóik érdeked ellen és persze a cseh malmok szolgálatában. TaniSságos Eed;e a nignr iskolát ciestohagyó magyar szülök számira - A Aemoiy tsi'l liiaiiiiiilitai livitsliik az mavári magyar gimnázium megnyitását! Ungvár, augusztus 1. (Ituozinezkói szerkesztőségünktől.) Jelentette a P. M. H., hogy a ru- színszkói cseh és orosz gimnáziumokban az elmúlt tanévben tömeg esen buktatták el a magyar és zsidó tanulókat s arról is beszámoltunk, hogy ez milyen általános felháborodást keltett Ruszinszkó-szer te különösen azoknak a magyar szülőknek körében, akik az utóbbi időkben gyermekükkel a cseh iskolák felé tolakodtak. Még nagyobb megdöbbenést keltettek azonban a gimnáziumokba való fölvételek körül tapasztalt jelenségek. Kisült, hogy a ruszinszkó! cseh és orosz gimnáziumokban nemcsak elbuktatják a magyar és zsidó tanulókat, de újabban fö! sem veszik. A fölvételi vizsgákon ugyanis sorra buktatták a magyar és zsidó tanulókat. A szülők haragja emiatt főként az ungvári cseh gimnázium Janácek nevű igazgatója ellen fordult, akit sorozatos hirlapi támadásokban is rész esi tettek. Az igazi botrány azonban csak most tört ki, amelyet úgyszólván egy véletlen idézett elő. A „Ruskij Vistnik44 cimü orosz lapban ugyanis cikk jelent meg a következő címmel: „A csehek iskolapolitikája, bizalmas miniszteri Tendeíetek- ke!“. Ez a cikk szenzációs leleplezés! — Foglalkoztunk már azzal — kezdi a cikkíró —, hogy Janácek igazgató milyen leckét adott a szülőknek s a gyermekeknek a gimnáziumiba való biratáskor. Most egy újabb dologról kell megemlékeznünk. Egy bizalmas miniszteri rendeletről van szó, amely hivatva van dönteni a cseh iskolákban a magyar és zsidó gyermekek sorsa fölött. A cikkiró ezután igy folytatja: — Ez év végével történt, hogy egy magyar (volt nemes, dzsentri família) a cseh polgári iskola első osztályában nyert jeles bizonyitvány- nyal elvitte gyermekét beíratni az ungvári cseh gimnáziumiba. A gyermeket azonban, dacára a jeles és jó, tehát elégséges nélküli bizonyítványának, nem vették föl a gimnáziumba éspedig azzal a kifogással, hogy gimnázium! tanulmányok folytatására alkalmatlan. Nem szólva arról, hogy a gyermek úgy fizikailag, mint szellemileg korához képest abszolúte fejlett, képességeitől a cseh polgáriban nyert .elégséges nélküli bizonyítványa is tanúskodik. S mégis!... A 'Szülők kétségbeesve fordultak ísmorősoi3rh.ez tanácsért, hogy mitévők legyenek fiukkal? Az apa ekkor a következőket adta elő:-— Masaryk elnököt Ungvárra jövetele alkal- ( mával magyar deputáció élén én fogadtam és üdvözöltem. Masaryk elnök üdvözlő szavaimra a.zt válaszolta akkor, hogy a csehek nem kívánják tőlünk azt, hogy hagyjuk el nemzetiségünket és vallásunkat, ők csak az állammal szemben való lojalitást kívánnak tőlünk. És én, mint jó, lojális apa, Masaryk elnök szavainak hatása alatt kivette a magyar elemi iskola eleő osztályát már elvégzett fiamat a magyar iskolából és a cseh elemi iskola első osztályába írattam be, hogy tanuljon meg csehül. Ezenkívül egy cseh leányt is fogadtam mellé, hogy fiamat csehül taindtsa meg. —• így tanult meg fiam csehül. Elvégezte a cseh elemi iskola IV-dk osztályát és hogy annál jobban előkészítsem a cseh gimnáziumra, a cseh polgári iskola I. osztályába adtam be. Meg voltam győződve arról, hogy ily jó 'bizonyítvánnyal, mint ez, föl lesz véve a cseh gimnáziumiba s íme, nem vették föl. Mit tegyek most? A cikkiró ezután igy folytatja: — A hallgatók között volt véletlenül Bródy Endre szerkesztő is, aki sehogysem értette meg ezt a dolgot, azért, hogy utána járjon az ügy okainak, személyesen fordult a gimnáziumhoz információért. Kérdezősködéseire az információt adó a következőket felelte: „Én elárulom magának a dolgot, de csak titoktartás mellett.44 Miután a szerkesztő ezt megígérte, az informátor kijelentette, hogy a fölvételi vizsgálat a gimnáziumokban csak formaság, mert az igazgatóság a gyermekeket az előbbi iskola igazgatóságának bizalmas kvalifikációja alapján veszi föl. A gyermek tehát, akiről szó van, tekintet nélkül a jó bizonyítványára, föl nem volt vehető, mert az ungvári cseh polgári iskola igazgatóságától küldött bizalmas kvalifikáció rossz volt, amelynek alapján őt a gimnázium első osztályába fölvenni nem lehetett. — A szerkesztő az informátor e kijelentéseit meglepetéssel hallgatta s azt gondolván, hogy itt csak valamilyen tévedésről lehet szó, közvetlenül Hibához, az ungvári cseh polgári iskola igazgatójához fordult fölvilágosátásért. — Igazgató ui —> mondotta > üt valószínűleg tévedésről lesz szó, mert a gyermeknek jeles bizonyitványa van s ön a bizalmas jelentésében a gyermeknek mégis rossz kvalifikációt adott. — Az igazgató elpirult és kijelentette, hogy ő e gyermekről semmiféle bizalmas kvalifikációt nem adott. — Ehhez nem fér kétség — mondotta a szerkesztő —, mert én magam láttam az ön aláírását. —• Az igazgató e szavakra zavarba jött és hogy megmagyarázza az esetet, kijelentette, hogy ő ezt a bizalmas kvalifikációt csak aláírta, azt azonban az osztály főnöknője készítette s igy az neon alapulhat tévedésen, mert az intézet nagyon jól tudja., mit csinál. Arra a kérdésre pedig, hogy miként lehetséges a, gyermek háta. mögött ilyen kvalifikációt kiadná, az igazgató elárulta, hogy ez jogos dolog, mert ez bizalmas miniszteri rendelet alapján történik s az a tanár, aki ezt a bizalmas ügyet elárulta, könnyen a kenyerét veszítheti. A biz aki] as rossz kvalifikáció egyébként az iskola 'belső ügye, mert a gyermek a polgáriban lehet kitűnő, a gimnázium számára mégsem felel meg. A cikkíró ezjitán a következőkkel fejezi be leleplezéseit: — A szerkesztő megköszönte az információt és tudomásul vette a. csehek zseniális iskolapolitikáját, akik igy bánnak el a zsidókkal és a magyarokkal. Majd a csehek helyett szólva, igy ir: „Ti, zsidók és magyarok! Lehettek ti lojálisak, de csak három lépés távolságról. Csehek ti sohase lehettek! Cseh iskolákba ugyan elfogadunk benneteket, mert nem árt nekünk, ha megtanultok csehül, de csak oly iskolákba engedünk, ahol nem lehettek konkurrenseink.44 — Más szóval —• irja a lap. — a zsidó és magyar legföljebb a cseh elemibe és cseh polgáriba engedhető, mert polgári iskolai végzettséggel a zsidó és a magyar csak szolgai állást kérhet, már pedig szolga nem akar lenni se a zsidó, se a magyar. Gimnáziumba engedni tehát „veszélyes44 őket-, mert. onnan följebb is mehetnek, az egyetemre, hiszen valamennyit elbukhatni lehetetlen. Ha pedig már elvégezték a gimnáziumot. és egyetemek akkor a. csehek helyére fognak tolakodni. Ezért szükséges a titkos kvaligr- a ^ au jk ^ ^ ^ ^ ^ i ijyll jjjj jj| |j ^ ff^j 1 Wmkm is a Práwe Ilii elsőrendűitek minősíti a szlővensikól kiszáll 193Q augusztus 8 kedd. i ................ \ i nfliMiNiiiiiiiiH ii — ír - nnjHTO~—m ál lami vásárlásnál! Prága, augusztus 1. A Lidové Noviny jelentése szerint a vasutügyi minisztérium meg akarja vásárolni a brünni Grand-Hoted épületét s azt a brünni vasutigazgatóeág számára alakíttatná át. Az épület ára 6—7 millió körül volna. Mivel két emeletet kellene ráépíteni s egyéb átalakításokra is lenne szükség, ez a terv kerek 13 milliót emésztene föl, vagyis az átalakított épülhet többe jönne, mint egy uj építmény. A lap annál érthetetlenebbnek találja azt, hogy a vasutigazgaióság nagy buzgalommal sürgeti a szálló megvételét, e hogy törvényhozók, többek között Stanek agrárk ép viselő is interveniált a vétel érdekében. a iiiiim ligiiielSfiÉiat Budapest, augusztus 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése). A szociáldemokrata párt- képviselőtagjai, valamint Vázsonyi János dr. és Gál Jenő dr. demokrata képviselők a képviselőház összehívására vonatkozó akciót kezdeményeztek. Akciójuk azonban nem sikerült, mivel sem a pártonkivüli ellenzéki képviselők, sem pedig a Rassay-párt képviselői a ház ösz- szehivására vonatkozó ivet nem akarták aláírni. A Járási lépmGSIigiilgigft figyelmébe! Pozsony, augusztus 1. Az országos keresz- tényszocialista párt központja hivatalosan közli: A Sziovenszkói Magyar Szinpártoló Egyesület és a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség idén is segélyt kér a járási választmányoktól. Ez a segély jogosan megilleti a magyar kisebbséget, amely adófilléreivel hozzájárul a kulturális terhek viseléséhez. A magyar színészet sohasem volt olyan rossz helyzetben, mint most, a magyar testnevelés ügye pedig válságba kerül, ha nem kap támogatást. Fölkérjük tehát hiveinket, elsősorban járási képviselőtestületi és választmányi tagjainkat, mint az itteni lakosság érdekeinek védelmezőit, hogy minden erejükkel szánjanak Síkra ezekért a segélyekért. Ne engedjék, hogy ezen a téren megrövidítsék a magyarságot és elutasítsák a kérelmeket. Ugyancsak kérjük híveinket, hogy szavaztassanak meg segélyeket a magyar ifjúság diákjóléti céljaira és a magyar kulturális egyesületek részére is, nehogy szinmagyar járásokban olyanok részesüljenek .segélyben, kiknek semmi kapcsolatuk nincs a magyarság érdekeivel. A költségvetést ősszel állítják össze a járások. Gondoljunk tehát a magyar intézményekre és követeljük, hogy az előirányzatba fölvegyék a mi magyar egyesületeink támogatását, ie.
