Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-28 / 196. (3009.) szám
1932 augusztus 28, vasárnap. 'PRAGAI-A\\G^ARHIRLí\I> 13 dí), e amit ma időálló értéknek mondunk, igazán kevés drámai alkotásról állapítható meg elfogulatlanul. Még ha elfogadjuk is azt a tételt, hogy a sport, rádió, mozi, tánc e a társadalmi szórakozások egész sorozata szükségszerűen gyöngítette azt a nagy és általános érdeklődést, mely a világháború előtt kétségkívül megvolt a színházak iránt (bár egyes színházak akkor ig elég sűrűn buktak), — nem térhetünk el attól a meggyőződésünktől, hogy az úgynevezett színházi válság csak része, sőt függvénye az általános gazdasági válságnak 6 igy tulszalad azon a határon, amelyen belül vannak a drámaírók és szánigazgatók lehetőségei. Éppen Gilbert Miller ég Reinhardt esete bizonyítja napnál világosabban, hogy a gyógyulás nem függ és nem függhet a produkció rendkivliliségétői, mert itt olyan drága a kúra, hogy sokkal biztosabban öli meg a beteget, mint az eredeti baja. A mai színháztól, — mely ebben a szerkezetében sok százesztendős, — amely úgyszólván tíz hónapon keresztül mindennap játszik, némelyik nap kétszer, éppen azt nem lehet megkövetelni, hogy mindennap rendkívülit, páratlant, soha nem látottat adjon. Ha a jó munka, becsületes művészi produkció nem elégséges, a színház hiába akar minden hétköznapjából vasárnapot csinálni, hiába akar minden este kibújni a bőréből, ezzel csak azt érheti el, ami Londonban történt, hogy van sikere, van közönsége és — megmaradt a deficitje, szóval legföljebb azt érheti el, amit Hedda Gabler igy fejez ki Ibsennél, hogy: „In Schönheit sterben11. Berlin, augusztus hó, Benbuben mindien év augusztusában szokták megrendezni a Westernd kiállítási csarnokvárosban a nagyszabású német rádiőkáállitást és ezúttal már kilencedszer jelentek meg újabb és legújabb konstrukciókkal a nagy elektrotechnikai cégek a szakemberek és a csodálkozó laikusok és vásárlók előtt. Vallóban egész krülön városrészt foglaltnak el a Kjaiiserdammom ezek a hatalmas csarnokok, amelyeket még a háború utáni konjunktúra éveiben építtetett Berlin városa, mint egy büszke szállását a német ipar utólérhetetlenségémek és félelmes imperializmusának. A modem Neulbau-kulftura hatalmas, meredek falai, óriási térfogatai és szinte kiismerhetetlen labirintusai fölött büszkén nyúl az égnek a berlini Eiiffel-toromy, a szintién nemrégiben épüilt Funkturm, amelynek tetejéről az egész világvárosban látható fénycsóva kering egész éjszakán keresztül, miint egy világitó torony fénye a háztengerek fölött. Most köröskörül lobogókat lenget a szél a kiállítási csarnokok falain és kinn az ucoán egy diadiaJlkapu tetejére épített gigászi hangszóró fújja a marsét a tömegek verbuválására, olyan hangon, hogy azt még a tizedik uocábau is hallani lehet. Nappal a hatalmas stentophon kiáltoz a maga jellegzetes gépi hngjáu, éjszaka pedig a reflektorfény kering megállás nélkül az épülettömb fölött. A hang és a fény hívja az embereket, hogy megmutassa nekik a maga kiismerhetetlen csodáit. A hatalmas kiállítási csarnokok bejárata előtt nagy népibömeg áll, autótábor az utcasorokon és a nagy világvárosi kiállítások megszokott képe tárul az érkező elé a maga zsivajával és mozgalmasságával. Akadályén .nagy is a mozgalmasság idekint, niiég nagyobb odabenn a kapun beiül, ahol nemcsak hogy százával, ezrével tolonganak az emberek, hanem a nagy cégek és vállalatok standjairól száz és ezer gramofon és rádió harsog a ■ járókelők fülébe. Az uj világ mechanizmusának és gépkulturájá- nak diadalmas képe, amit itt látni és csodálni Ichoí, hatalmas csarnokok sora, ahonnan gépek beszélnek felénk és természetesen még a kikiáltók is hangerőéi tőkből hallatják szavukat. Az emberi hang már úgyszólván nem is jut szerephez ebben a zűrzavarban, mint régi vásárokon., mindent a gép mond. a gép kelleti magáit, az ember csak arra való, — hogy alkudni lehessen vele. A laikus diadala a „Bastter" fölött Az első kiállítási csarnokban a nagynéniét vi- lá go égek legújabb rádiömodeH je ivei ismerkedünk meg. Természetesen a kiállításnak ebben a részében legnagyobb a forgalom, hiszen a látogatók túlnyomó része azért jött el- ide, hogy megnézze magának a legújabb készülékeket és kiválassza a szive és pénztárcája szerint leginkább nekivadót. A kiállításion rádiókészüléket ugyan nem lehet kicsiben vásárolni, viszont mindenki könnyen meg- ismenkedbetik a legújabb rendszerű gépeikkel és ha a prospektusok százaiban él tud igazodni, akkor mégis csakhamar meg tudja taílálni azt, amit keresett. Ha valaki emlékszik még azokra a rádiókészülékekre, amelyek hét-nyolc évvel ezelőtt voltaik forgalomban, akkor teljes egészében itt láthatja, hogy a rádió ipar milyen óriási fejlődésen ment keresztül e rövid idő alatt. A régebbi kisebb készülékeken bizony még titokzatos tekercsek és csavarok ékeskedtek, amelyeknek mibenlétét a legtöbb rádiótuilajdonO'S sohasem tudta megtanulni, a nagy gépeken pedig annyi beáilitógomb, kapcsoló, egyéb szerkezet volt, hogy a rádióamatőrnek legtöbb idejét mindig készüléke beállítása rabolta ed, mig a zene hallgatására egyre kevesebb idő maradt. A rádiónak a gyermekkora voit ez a korszak, ma már azonban modem rádió sokkal inkább hasonlít egy zenélő órához, mint egy ilyen bonyolult szerkezethez. Azok az emberek, akiknek fő kedvtelésük a rádió szerkezetével valló babrálá6 volt, ezzel szemben egyre kevesebb örömüket telhetik az uj készülékekben. Ez természetesen is. hiszen régebben mindenkinek kellett értenie valamit a rádióhoz, ha azzal foglalkozna akart, ma viszont erre már úgyszólván semmi szükség sincs. A rádióiparben a laikus számára készítenek mindent, a laikus győI zött tehát az úgynevezett bastterek fölött. Az uj .berlini kiállítás rádiókészülékeinek kilencven százalékát egyetlen gombbal lehet beállítani, a legkisebb géptől a legnagyobbg. Az előfizetőknek még a különböző városbeli leadok hullámhosszát sem kell ismernie, a forgó korongon rajta van sorban a városok neve, az ember elforgatja a gombot és a rádió szólni kezd. Két hatalmas csarnokon haladunk keresztül a legváltozatosabb kiállítású vevő készülékek között, a kis három rezgőkörös készülékektől a gyönyörű szuperheterodynokig, — amelyek a legújabb po- tenoiálcsövekkel ellátva automatikus fadingszabá- lyozóvail és hangérősöégregu’átcrral bírnak, de mégis csali egyetlen gombbal lehet kezelni őket. Ezekkel a szuperhetckkel a világnak majdnem valamennyi adóját lógni lehet, és a rádiósok örömmel üdvözölhetik a komkurreucia és gazdasági válság jótékony hatását, amely az egykori 6—800 márkáról 3—100-ra nyomta te a remekbe készült gépek árait. A viszonylag alacsony áraknál is több érdekességet tartogat magában egy-egy ilyen készüléknek a belseje, amely ma már úgyszólván a tőkéiéfcesség fokán áll. Azok a viszontagságok, amelyek a rádióst a múltban a szomszédok részéről érték, amikor fogorvos barátunk a szomszéd lakásban bekapcsolta fúrógépét, vagy a szomszédos uriasszony villanyérövei szárította haját, — ma már nincsenek sehol. A modern rádióban a Störscliutzmittelek, azaz a zavarelhárítók egész sora van beépítve, amelyek mindeu ellenséges behatástól megóvják a rádiós fülét. Amit a német technikai leleményesség ki tudott találni,’ az mind beninfog teltetik ezekben az uj készülékekben, amelyek most már igazán üzembiztosaiknak nevezhetők. De amíg a technikai finomságok terén ilyen óriási verseny látszik a rend- szexek, találmányok s különböző cégek közölt, addig külalak szempontjából is a leggyönyörűbb dolgokat láthatjuk. A legújabb rádiókészülékeknél általában a vevő és a hangszóró mind egybe van építve és ugyanott van elrejtve az antenna is, a gép hátulján szemléltető rajz mutatja, hogy a vezefőkábelit mibe költ kapcsolni, minden hatéves gyerek el tudja kezelni tehát a legnagyobb rádiót is. A csarnok egyik részében azután újabb meglepetések jönnek: zenélő bridzsasztal, könyvszekrény, amelybe a rádió a gramofonnal együtt van beépítve, állóóra rádióval kombinálva, és az egyik terem közepén óriási nyolchengeres autó ékeskedik, amelyben szintén egy szuperhet foglal a volánba be.épitve helyet. A eoffőr a volánon elfoditja a gombot és a robogó kocsiban trillázni kezd valaki a milánói ScalabÓl. Tapasztalatok az éterzenéről A harmadik csarnokban még érdekesebb dolgok késztetik csodálkozásra a kiállítás vendégeit. A berlini tudományos Heiuirich Héra társaság, ameily reagésk utalással és gépzenével foglalkozik, okuszti- kus.au elzárt termet építtetett föl a csarnokban, hogy ott bemutassa kísérleteinek legújabb eredményeit. A pódiumon egész zenekar áll előttünk, cselló, zongora, trombita, harmónium s igy tovább, amelyeket mind elektromos áram hoz működésbe. Hiszen villanyzongorát már láttunk eleget, mondaná az ember az első pillanatra, de aki közelebbről megtekinti ezeket a technikai alkotásokat, az mégis kénytelen a legnagyobb csodálkozással állni meg előttük. A csellón egy szép fiatal leány játszik, ám a hang nem a csellóból, hanem a terem másik végében elhelyezett hangszóróból jön ki. A Trautonium nevű villanyzongorának nincs huro- zata, hanem csak ujjunkal kell érintenünk a fémből való billentyűket és a hangszóró muzsikálni kezd. A legfantasztikusabb és legérdekesebb látványt azonban mégis az éterzene készülékei nyújtják. A pódiumon egyetlen pálcikából álló rádióantenna van elhelyezve, amely előtt egy ingujjas férfi mozgatja a kezét. Olyan mozdulatokat tesz. mint ahogy Indiában a kígyót bűvölik, vagy mintha egy •láthatatlan hegedühui'on játszana. A kéz mozog az antenna előtt és a tianszóró szólni kezd valami furcsa hangon, ami talán a j cselló és a fuvola keverékéhez hasonlít, de mely- j hez hasonló hangot egy hangszer sem tud adni.] A* * éterhullámok zenéje en, amelyet egy Theremin nevű orosz professzor talált föl. Ennek az éterzenének a titkát a szakemberek ma már ismerik, nemszakembereknek nehéz elmagyarázni ezt a jelenséget. A roppant érzékeny készülékhez ha testünkkel közeledünk, a gépezet hangot ad és innen már nein volt nehéz eljutni odáig, hogy kézmozdulatainkkal! zenét tudjunk a gépből kicsiholni. Hiademith professzor, a világhírű komponista már évek óta külön művészeket képez ki a berlini zeneakadémián az ótermuzslka számára és már több tanítványa önálló nyilvános hangversenyen is föllépett ezzel az uj művészettől Az éterzeme néhány év múlva talán már egészen népszerű dolog lesz, e a hangversenytermek pódiumain majd művészek fognak föllépni, akik minden instrumentum nélkül csak kezüket, fogják mozgatni egy antenna előtt, mint a varázslók. Csak a távolbalátás nem akar sikerülni Az átermuzsikának e csodái mellett már szinte kisjelemtőségü dolgoknak tünneip föl azok a készülékek, amelyekkel például a legprecízebben meg lehet menni egy tereim akusztikai viszonyait, apparátusok, melyek lemérik a visszhang erejét, és amelyek megmérik az ucoai lármát éppúgy, mint ahogy meg tudják állapítani az abszolút csend birodalmát is. A birodalmi posta uj kísérteti rövid- hullámú le adókészülékekkel szerepel a kiállításon. Egy kofferban is elfér egy-egy ilyen rádióadó, amelyet mindenüvé magunkkal cipelhetünk, 6 a világ bármely részéről hazaüzenhetünk vele. Az egyik sátorban nemzeti szocialista gramofontem ezeket árühiak. Hitler és Goebels beszédei, a Harst Wes- sel—Lied és a nemzeti szocialisták énekei örvendenek nagy keresletnek. Mégis csak jól meg van szervezve ez a nemzeti szocialista párt, hogy külön gramofoulemez-üzeme is van! Csak egy részlete van a nagyszabású kiállításnak, mely némi csalódást kelt, 6 ez a távolbalátó készülékek osztállyá. Igen bölcsen irta meg egy német lop, hogy az eladható távolbalátókészülék még csak a nagy cégek reklámfőnökeinek fantáziájában él. Az egyik elsötétített fülkében Hans Aíbers „Die Bamben aul Monté Carte" című filmjét érezzük 'távolba látási alapon, de az ember néhány perc alatt megállapitja, hogy jobb volna a filmet közelről látni. Minden kép elmosódott, amellett vibrál s túl kicsiny. Bemutatják azt a készüléket is, amely áiiitóteg a jövő házi mozija lesz, mikor lakásunkban szemlélhetjük majd a rád főközpontban lejátszódó fiiltodaraboit és hallhatjuk hozzá a hangszórót. Ennek a találmánynak is nagyon sokat kell bizony még .fejlődnie, m.ig élvezhetővé lesz, ma még r, jábam ott tart, mint valamikor a mozi őse, ; torna magica. A kiállítók nem is igen hajira; -. elárulni, hogy egy ilyen készülék mennyibe kerül, a távolbalátás ma is inkább csak reklám, mint pozitív valami. De egyelőre most sok is völma a jóból és elégedjünk meg azzal, ami már tökéletes. A technika csodái igy is olyan nagyok, hogy alapos fantáziára van szüksége annak, aki követni akarja őket. M. (*) Az evangélikus templomi hengverseny nagy sikere Kassáu. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai ág. hitv. evangélikus magyar-német egyház- község, mint már megemlékeztünk róla, augusztus 21-én este 6 órakor a Malom-ucoai templomban tartotta a harangszenitoléssel kapcsolatos hangversenyét. Az ezen alkalomra megválasztott műsor előadói közül elsősorban Peschko Zoltánt, a kassai származású budapesti orgonaimüvészt, Stein Erzsébet hegedümüvésznőt és Maurer Irma énektanárnőt kell kiemelnünk, kiknek kiforrott művészi előadását a közönség nagy elismeréssel fogadta. Utóbbi tehetséges növendéke, Libay Ilonka kellemesen csengő hangjával és jó előadásával tűnt ki. Különös dicséretet érdemel Peschko Zoltán diszkrét kíséretéért. A művészien előadott müvek közül különösen Liszt F.: „Weinen Ktegen“ hatalmas orgonamüvét, Dubois: G-dur orgonajátékát, Vieuctemps: „Adagio religioso" hegedűszólóját orgonák isérettel kell kiemelnünk. A templomot zsúfolásig megtöltött közönség a művészien előadott számokat nagy áhítattal és élvezettel hallgatta végig. Sz5ll5bÍrtokosok és borkereskedők figyelmébe. 3000 hl. uj boroshordó eladó 20 litertől 5000 literig l-rendű hasított tölgyfából kézileg készítve, azonnali szállításra, úgyszintén e szakmába rágó mindennemű szüretelő edények. Pinceberendezéseket elvállalunk, árjegyzéket kívánatra küld. Sztreha Sndre és9ia kádármesler SOTunkács íRozoiegooo 54 Hölgy-etk legnagyobb gondja: arcuk szakszerű ápolása. Ezen gondok megszűnnek, ha „JUN0“ krémet használnak, melytől arcuk bársonysima ée üde lesz. Megrendelhető Dr. Flittner J. gyógyszertárában Banská Bystrica. l tégely „JUN0“ krém 10 K, 1 drb „JUN0“ szappan 6 K. (*) Zi.la.hy Lajos ,,Tüxir.odár“-jának londoni sikere. Londonból jelentik: Zilahy La.jo6 Tűzmadár cimű színmüvének bemutatóját a londoni Playhou- se-ban a legőezi utóbb örömmel lelkesedéssel fogadta ez angol közönség. Az előkelő londoni napilapok, a Daily Telegraph, a Daily Mail, ti Times, a Moraing Post, az Eveuing News sorban megállapítják, hogy Zilahy darabja nem közönséges de teteti vd ráma, hanem komoly műgonddal felépített színpadi munka, amely a legszigorúbb kritikai értékelést is kiállja. A bemutatóelőadás után Bárdossy László, u londoni magyar követség ügyvivője és felesége vendégül látták a szerzőt, a daTab fordítóját, Gilbert Miller igazgatót és feleségét, a darab több szereplőjét és az angol művészvilág néhány előkelőségét. (*) Sacha. Guitry naponta egy felvonást ir, Colctto nappal is égeti a villanyt, ha dolgozik. Parisban világhírű francia írókat megkérdezitek munkásságukról Sacha Guitry és Gotette igy nyilatkoztak: Sa- dha Guitry: Rendelésre nem tudok dolgozni. Valahányszor egy direktor kér tőlem darabot, mindig megígérem, mert nem akarom megbántani őket, de sohasem iram meg e darabot. Csak lelki szükség esetén és csak akkor iram a darabjaimat, amikor már bennem teljesen kialakult a képük. Aztán már gyorsan megy. Apám régi dolgozószobájában három nap alatt Írok le egy liáromfelvonásos dara- bőt, minden napra egy-egy felvonás esik. Azokat a darabokat, melyekről előzetesen szcenáríumöt készítek, azokat nem írom meg soha. Darab írás közben csak az egyes étkezéseknél tartok szünetet, de evés közben húszszor is felállók, hogy egy-egy mondatot korrigálhassak ki. Ceruzával írok, nem. ; tintával, mert a toll márlogatásával sók időt veszítenék. Apámon kivül még egyetlenegy színésznek sem Írtam szerepet. — Colette, a regényirónő á következőket mondja: A szabadban írok. Elzárt, küllőin számomra rezervált strandon a Bre tagúéban. A szobám a parton és az első madá rcsi csörgésre, szellőérimtésre abbahagyom a munkát ee megyek rákot fogni. Mert az élet nálam mindenekelőtt való. Élni és élni, ez az egyetlen óletszaibádyom, ebben sűrítek össze mindent. Az írói munkára vonatkozólag csak annyit, hogy azok a legszebb versek és regények, melyeket az ember nem ir meg soha. dolgozószobám teljesen dísztelen., csak virágképek vannak benne, növények fotográfiái. Kényelmetlenül kell ülnöm, mert ha kényelmesen ülök, olvasni kezdek, vagy elalszom. Nagy Íróasztalon dolgozom, nappal is lámpafénnyel. Munkaköziben tropikus melegre van szükségem a szobában, bar- iminofokos átlagos meleget helyezek előnybe. Szce- náriumot sohasem készítek. A regényhes alakjának, józan, valóságos karakterére ügyetek mindig. Arra, ami az étet benne. Gyakran a hős kész karakterének hatása alatt egészen másként fejeződik 'be a regényem, mint azt eredetileg terveztem. (•) Hindenburg-film, amely nem méltó Hinden- burghoz. Berlinből jelentik: Most van az évfordulója annak, hogy megkezdődött a világháború iegmonu- mentálisabb oroszverő csatája, a tamnenibergi ütközet, amelynek irányítója a központi hatalmak részéről Hindenburg tábornagy volt Ebből az alkalomból Berlinben nagy ünnepséget rendeznek és fölmerült a terv, hogy ez alkalommal mutatják be H. T. Prásens dokumentál is film j ét, a Tannen hergel. A filmbemutató azonban érdekes okból elmarad. Az ünnepsiég rendezői ugyanis megtekintették a filmet és arra a meggyőződésre jutottak, hogy e filmnek ama jelenetei, amelyek Hindenbungnak, a .birodalom jelenlegi elnökének alakiját viszik vászonra, bizonyos tek Intelben méltatlanok a birodalmi elnök személyéhez. A rendőrség felszólította a filmgyárat, hogy dolgozza át, illetve rövidítse meg erősen a szőbanfoigó jeleneteket, ezzel a munkával azonban a gyár mostanáig nem tudott elkészülni. Egyébként a film cenzúra is kifogásolta a film utolsó jeleneteit. Az eredetileg hivatalos keretben bemutatni készült reprezentatív Tannerberg-film- nek ez a sorsa nagy feltűnést keltett. (•) Olaszország a francia filmek ellen. Rómából írják: Az olasz kormány rendeletét bocsátott ki, amellyel a következő évre a francia filmek kontingensét százezer méterben állapította meg, ami körülbelül 40 játékfilm mennyiségnek felel meg. Tekintettel azonban, hogy a múlt évben 827.708 méter francia film került Olaszországba, a hiány pótlásaként amerikai és német filmek jutnak majd Olaszországba nagyobb szerephez. JSB ** aK sí I® & Mirályné Saeálló Budapest, IV. Egyetem utca 5 (A Belváros központjában) Olcsó polgári á rak! ■Az úri középosztály találkozó helye. Szép tiszta szobák. — Az Étterem és Kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője. — Egypincér rendszer. — F i s ¥ e I m e s kiszolgálás! A Fény és Hang csodái a berlini rádióhiáltitáson Mai NEVBAVER FRIGYES mérnök
