Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-28 / 196. (3009.) szám
2 1982 augusjctns 28, rajsárn&p. >PRXGM-AW^AR-HIlaiAr> gyen szabad rámutatni arra, hogy Magyar- ország behozatali többlete textiláruban 1913-iban elérte a 440 millió koronát. A vas- és fémipariban a Garam völgye termelt 66-9 milliót, a szépéé ségi vasművek 31, Gömör 69 milliót, úgyszólván kizárólag szlovák vidékeken- Ellenben az államilag neim támogatott gépipar 12 milliónyi termeléséből már 8.4 millió esik a magyar területekre. Az üvegipar kizárólag szlovák területen létesült, a szubvencionált papíripar termeléséből a Vág völgye 17, a Garam völgye 2.3 millió értéket termelt, mig a magyar vidékek termelése alig haladta meg a 6 millió koronát. Ruszinszkón a segélyezési akció 1918-ig 36 millió aranykoronát fordított a ruszin lakosság támogatására, a hegyvidéki kirendeltség évi költségvetése 9 millió aranykorona volt. 1912-ben 50-000 aranykorona költséggel rendeztek háziipari tanfolyamokat Ruszinszkón. így festett a magyar elnyomás gazdasági téren számokban. A Národni Listy tehát rossz fába vágta fejszéjét, amikor Prága céltudatos, önzéstől fűtött politikáját utólag egészen primitív feltevésekkel akarta igazolni. A Slováknak igaza van abban, hogy a centralisták részben egyéni érdekből, részben tudatlanságból elalkudták Szlovenszkó érdekeit. De vájjon nem látja-e a Slovák cikkírója saját táborát, melyben szintén hiába keresi a független és harcos egyéniségeket, akik szembe mernek szállni a hatalommal? A korrupció megfertőzte az egész közéletet és a szlovák nép tragédiája, hogy a vezetői Maochiavelli tanításából csak a fenn! idézett mondatot tanulták meg. Náluk minden a látszat, semmi a lényeg- Ismerik a sérelmeket, ha máshonnan nem, lapunk cikkeiből, melyek tiz esztendő óta szolgálják a felvilágosítás munkáját. Évekkel ezelőtt kimutattuk számszerűen a Szlovén szkot és Ruszinszkót ért károsodásokat, melyeket a szlovákság centralista vezetői nem megszüntetni, hanem felbérelt tudósokkal megcáfoltál ni igyekeztek, de természetesen e redmény télén ül- A becsületes Rázus módszerei seun célravezetők. Az összefogásra a Central izmus vezetői csak akkor lesznek kaphatók, ha Prága valamilyen okból elejti őket. Amig a hatalom támogatása pénzt és üzletet jelent, addig ezeket az embereket aranyszáju szent János sem fogja önfeláldozó, közéleti harcosokká formálni. Az őslakosság együttműködését is helytelenül ítéli meg Rázus és különösen téved abban, hogy a szlovák firma lényegesen változtatott volna Prága magatartásán. Persze ő nem járatos közgazdasági kérdésekben és igy nemi tudja azt, hogy a vezetéshez elsősorban rátermettség kell, aminek semmi köze a nemzetiséghez- Nézzen körül a salját portáján, tartson seregszemlét a kor későéiből támogatott szlovák pénzintézetek között és akkoT kénytelen lesz belátni, hogy nekünk van igazunk. Csak a nép gyökeres felvilágosítása segíthet, mely ha tisztán fog látni, bizonyára nem dől be tovább a közélet lekenyerezett bajnokainak- Rázus és a becsületes ifjú szlovák intelligencia részére valódi nemzetmentő feladat: tessék hozzáfogni. A francia külügyminisztériumhoz közelálló Temps Prágából keltezett cikksorozatot közöl Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria gazdasági együttműködéséről. Prágában állítólag nem szívesen fogadták a tervet, mert figyelmen kívül hagyta Jugoszláviát és Romániát. Németország és Olaszország bekapcsolását is tervbe vették Párásban, ami kétségkivül fokozná az elgondolás életrevalóságát. Két körülmény lehet a középeurópai helyzet további ki alakulásiár a nagyobb befolyással- Az egyik az ottawai megállapodás, mely Anglia és a domíniumok között uj helyzetet teremtett és áttörte a legtöbb kedvezmény elvét. Az angol példa a régió-, nál'is megállapodások útját jelöli meg, mely ezekután bizonyára könnyebben lesz járható. már azért is, mert megszünteti a legtöbb kedvezmény elvének dogmatikus jellegét. A másik körülmény, mely ujj lökést adhat a középeurópai politika fejlődésének, az olasz-román barátsági szerződések küszöbön álló megkötése. Románia eredetileg 6 hónapi provizóriumot akart teremteni a lejárt szerződés meghosszabbítása álltai. Ez a terv Róma ellenzésén hajótörést szenvedett. Mussolini csak akkor hajlandó Romániával a barátsági szerződést megkötni, ha Románia kötelezettséget vállal, hogy olasz-jugo- szláv konfliktus esetére semleges marad. Románia még hozakodik, de aligha van más választása, mint alkalmazkodni Róma kívánságáhozFranciaország tisztán látja kis szövetségesei értékét, amely tényen mit sem változtat az, hogy Herriot Prágából Noel követet magához rendelte és hogy állítólag szövetségeseit is be akarja vonni a Németországgal folytatandó lefegyverzési tárgyalásokba. A politikában mindenkinek a támogatását el szokták fogadni, azokét is, akiket már elejtettek. Tény az, hogy Lengyelország párisi utasításra megkötötte a szovjettel a meg nem támadási szerződést és ezzel megsértette a Lengyelország és Románia között létrejött megállapodást, .mert nem várta be Románia végleges elhatározását. A francia kormány megbízottjának. Rist tanárnak a román állam pénzügyeire vonatkozó kritikája Pár is álláspontjának valódi kifejezője. Románia számára a francia barátság megszűnésével nem marad más választás, mint teljesíteni Róma kívánságát, ami egyértelmű a ki sántán t megszűn ésévelBenesnek tehát, ha nem akarja Csehszlovákiát külpolitikailag elszigetelni, eddigi koncepciójának összeomlása után, uj megoldásokat kell keresnie. Ezért aligha járunk téves utón, amikor a Temps cikkeinek szerzőjét a prágai külügyminisztérium közelében keressükDe nem csupán a csehszlovák külpolitikában fog a közel jövő mélyreható változásokat hozni. A belső front bonyodalmai nem csekélyebb gondot okoznak a kormánynak. A miniszterelnököt a saját pártja akarja megbuktatni s a palotaforradalom annyira a nyilvánosság előtt játszódik le, hogy az agrárpárt egyik vidéki orgánuma a .,Marcia su Praha“-val fenyegetőzik. A pártok az állam mai pénzügyi helyzetében megvalósi thatatlan követeléseket támasztanak a kormánnyal szemben. A tönkrement maradékbir tokosok kortesezolgála- taiinak jutalmazása szerintük fontosabb az államérdekeknél- A többi kormánytámogatő pártok sem mutatkoznak szemérmesebbeknek, s az eredmény, hogy minél súlyosabb a válság, annál mohóbb a tülekedés a még megszerezhető koncért, mert a konjunktúra által felszínre vetett népvezéreket elsősorban az üzletek érdeklik. Nekik nem fontos, hogy Csehszlovákia külkereskedelmi mérlege az év első hét hónapjában 465 millió passzívával zárult, ami a tavalyi év hasonló időszakának 925 milliónyi aktívuma mellett szédületes visszaesést jelent. Nem gondolnak azokra a hivatalos tényezők részéről többször elhangzott kijelentésekre, hogy a csehszlovák korona árfolyamának fenntartása elsősorban a külkereskedelmi mérleg alakulásától függ. A munkaképtelen törvényhozás nem is jut el odáig, hogy a sorsdöntőén fontos kérdésekkel foglalkozzék. A gazdasági helyzet ijesztően rémlik. A vastermelés az 1930-as évnek a 20 százalékára esett és a széntermelésben sem lényegesen jobb a helyzet. A köztársaság egész termelését a nyersanyagindex alapján az 1931- évinek csupán a 66 százalékára becsülik. Az utódállamok közül csak Ausztria mutat ennél is kedvezőtlenebb képet. A csehszlovák államvasut költségvetési hiányát a folyó évre szakkörökben 1 milliárdra becsülik s a kormány már annyira számol a gazdasági válság következményeivel, hogy a folyamatban lévő állami építkezéseiket kénytelen volt a legszükségesebbre megszorítani. Még a prágai Köszvény, ischias, neuralgikus fájdalmak! Gyógyulás 2 csomag Togal által. • Tűséül Gusztáv ur, Böhimisch Budweiseból, a következőkéit árja: Már Miéből sem mulaszthatom el, hogy a Togal tablettákat minden neuralgikus fájdalmakban szenvedőnek ajánljam. Injekciók, diatüermia, dörzsöl éeek stb. nem tudták azt a csodát megtenni, amit Togal tett, mégpedig már 28 tabletta elfogyasztása után. Fogadják őszinte köszö- netom. Ilyen meglepő sikerűik volt ezreknek, kik Tógáit nem csak rheumatikus fájdalmak eben, hanem köszvény, isdiias, zsába, izületi fájdalmak és a végtagok fájdalmai ellen használták. Közjegyzőileg 'hitelesítve több, mint 6000 orvos, köztük sok elsőrangú professzor, ismeri el a Togal kitűnő hatását. Kérdezze meg orvosát. Minden gyógyszertárban kapható. Esetleg megrendelhető közvetlenül a főlerakatnál: Braunéra Apóiké ke „Zuim weissen Löwen“, Praha II-, Prikopy 12. Ismail pasa egyiptomi miniszterelnök Budapestre utazik Budapest, augusztus 27- (Budapesti szerkesztőségünk teleionjelenlése.) Ismail pasa, Egyiptom miniszterelnöke, a magyar kormány meghívására augusztus 29-én Budaipestre érkezik, ahol három napig fog tartózkodni. kereskedelmi minisztérium palotájának befejezését is 3-tól 5 évre ki kellett tolni. A gazdasági helyzet napről-napra rosz- szabbodik és egyáltalán nem alkalmas többé az amugyis céltalan Imperialista politika folytatására. Ehhez elsősorban pénzre, még pedig sok pénzre volna szükség, amit a gazdasági lerongyolódás állapotában, a csökkenő termelés mellett előteremteni képtelenség. A közeljövő bel- és külpolitikai téren egyaránt mélyreható változásokat fog hozni- A koalíciós kormányzás eddigi módszerei nem tarthatók fenn, mert hovatovább megszűnnek azok a lehetőségek, amelyekkel eddig a kormány a pártokat összetartotta. A külpolitika útját viszont a gazdasági realitás fogja megszabni, mely nem engedi meg az elbizakodottság és gyülöletszülte koncepciók fenntartását, hanem érvényt szerez a földrajzi adottságoknak. A népek közötti harc a kiváltságok megszüntetésének és az egyenlőség helyreáll!*’1 tásának jegyében folyik. Akik rövid ideig kiváltságosoknak tartották magukat és élvezték, a pünkösdi királyság örömét, rövidesen rá fognak eszmélni, hogy Isten minden népét egyforma hely illeti meg a nap alatt. Isten fizesse meg hím: Molnár Kaim A gyalázatosán rossz utón kerékagyig dagasztotta a sarat a cuppogva, ragadva kínlódó szekér. Bordái fölött rongyos ponyvasátor ingadozott, mint valami idétlen őskori kunyhó s a borzas gebe minden lépésére a szekér minden része olyan nyikorgással felelt, mintha egy csodálatos véletlenen kívül egyéb misem akadályozná. hogy már a következő kerékfordulásnál darabokra essék szét az egész rozoga alkotmány. Az ólmosan szürke és hideg ég alatt valami szörnyű vigasztalanság közömbösségével baktatott a sárban a magányos szekér. A ponyvasátor alól eserzettbőrii férfikéz tartotta a gyeplőt, a csaknem feketére égett kéz egyik ujján durván nagytömegű ezüstgyürü vaskoso- dott; két rettenetesen sáros mezitlábou kívül ebből a férfiből nem is lehetett többet látni. De a szekér hátsó részén nyitva volt a ponyva, a kasból szutykos szalmacsomók csüngtek s a szalmában fölhúzott térdekkel ülve, száraz egykedvűséggel a kemény barna arcán, pipázva nézte a levegőt egy mozdulatlan öreg nő. A rövid pipát erős, nagy fogak tartották ajkai között s ezek a nyitott ajkak a közülök kilátszó sárga fogakkal a múmiák félelmetessé kö- viilt mosolygását nyomták arcára, amelynek olyan volt a 6zine, mint a füstlepte tajtéké. Benn. a szekér mélyén rekedtes, monoton asz- szonyhang dünnyögött: „... drdanke, drdanke. gole boci ciganke .,.“ Aztán elakadt a dünnyögée, durván mély fór- fihang szólalt meg helyette: — Torony jön a rét felöl. Az imént még dimnyögő asszonyhang éleset kiáltott, mindenképpen a gyeplőt tartó kéz tulajdonosa felé: — Torony felé Bicu. te tapasztó! Amerre az erdőt látod! A szekér lassan iefordult az útról egy meg sárosabb dűlőre. Az ég ólmos színébe beleszaladt valami felhozó, mély szürkeség; mire viharhideg alkonyattá sűrűsödött, a szekér megállt egy erdőmenti falu szélső házai alatt. Másik férfihang szólt most, érdesebb az előbbinél. Kurta szava nyersen, keményen parancsolt: —- Lefelé. Falu van. A sátor mélyéről cérnavékony nyivákolás hangzott föl hirtelen, mintha egy macska, vagy egy gyámoltalan gyermek sirt volna; aztán, nehézkes kászolódás után, a ponyva nyitott szélei között megjelent egy fiatal nő szintelen-fe- hér, sovány arca. Fölnézett a viharsötét égre, majd le az útra, a sárra, az ereszkedő alkonyaiban meglapuló házakra, az erdőre, amely irdatlan tömegével úgy sötétlett a falu mögött, mint egyetlen óriási sánc, — majd vissza, a szekér belseje felé, — egyetlen hang nélkül; de homlokán verejtékcseppek ütöttek ki, mintha valami halálos félelem, vagy valami szörnyű erőfeszítés verte volna ki sápadt bőrén az izzadtságot- Kezdett lekászolódni a szekérről, némán, lassan, végtelenül fáradt kínlódással. Nehezen ment; látszott, hogy egész teste szenved az erőlködéstől. Az útjában pipázó öregasszony egy lábaujját se mozdította odébb, hogy helyet engedjen neki. Kövült arcán mozdulatlan maradt a nagy sárga fogak ijesztő, merev mosolya. ■ Á fiatal nő végre lekerült a szekérről. Ahogy lelépett a földre, bokáig sülyédt a fekete sárba. Nyakába kis bugyor volt kötve s a bugyorból szünet nélkül nyügölődött a gyámoltalanul könyörgő gyereksirás. A szekér meguyikkant, egy irgalmatlan férfi- káromkodás kujtorodott a nyütt gebe felé, cser- dülve súlyosan, hogy csaknem nyomot hagyott az állat hátán, akár egy ostor. Aztán megindult nyikorogva a szekér, lefordult ismét a dűlő felé s a magára maradt asszony verejiékes arcával, összeszoritott néma szájával kibotorkált a sárból, ismeretlen célü utak felé a nyakában si- ró kis bugyorral. Az egyre sötétebbé váló alkonyaiban a hus- vét-előtti tavasz hideg szelei söpörték a levegőt. Az asszony valami álombanjáró élettelenséggel indult előre, vonszolódva húzta lábait, ment előre az ismeretlen falu alatt, éjszakára-csukódó szemű házacskák kunyhó háta mögött A falak tövén valamennyire még talált utat, de a diilt- hátu kerítések gyökere vastag sártengerbe süppedt s ez mély volt, nyeldeklőn mohó és sötét, mint valami ingovány; tán erdei tó volt valamikor ez a hely. Az asszony vonszolta magát, fogyó ereje egyre maradozóbban vesztegelt a kátyúk marasztalásában, de azért ment tovább, az erdő felé, kétségbeesett és konok kínlódással. A sár volt szörnyű itt kinn és szörnyű volt a szél és a védteleneóg e kettőtől a hidegedé ég alatt. Az erdő rejteket ígért, valaminő biztonságát az éjszakás magánynak és megnyugvást végre, talán pihenést, akárha fa- gyog élet-halál pihenést is. Egy ablak, vagy ajtó kattant valahol közel és melegség, meg friss étel csapott ki a sürtídő estébe. Az asszony megtorpant, mintha nekidobott kő ütése érte volna. Embertelen gyönyörűséggel borzongatta végig hirtelen a melegség, ahogy odaáradt egy pillanatra testére. A szájában összefutott izek megcsavarták nyelvét, hogy ajka csaknem nyílt már, érezőn- inni a pihenés és jóllakás Ígéretének illatát. Életet érzett valahonnan, ételt és embereket, elnyujtóztató pihenést, zúgott, ahol nem hasogatja bőrét a szél... — az asszony tudta, hogy nem józan többé, de kimerültsége már utánatántorodott a melegségnek és az ételnek. Egy végnélküli pillanatig küzdött az ablak alatt, aztán lassan rátette kezét az erdészház kilincsére és benyitott. Az ajtót csöndesen behúzta maga mögött és megállt. Lábain úgy állt a sár, mint idomtalanna vastagodott két ólom- bocskor. Vacsorához terített asztal mellől, két másik fiatal férfi közül hatalmas szál ember állt föl nyugodt csodálkozással. Az asszony mintegy félelmében — hátrált egy lépést., de mielőtt az erdész odaért volna hozzá vagy megszólalhatott volna, megszólalt hirtelen ö: — Nincs semmi pénzem és senkim sincs ... nincs tejem... és a gyermek nagyon éhes. Nem tudtam tovább menniMegingott álltában, mig beszélt. Látszott rajta, ha egy ujjal megtaszitják, elesik. A férfi rögtön megérezhető segiteni-kcszség erős figyelmével nézte. — Gyermeke van? özvegy? Az asszony fáradt feje lehorgadt. de azonual vissza-f öl vetődött megint— Nem, — mondta fojtott hangon — de igy... egyedül vagyok. — Honnan való? — Ságodról... — Hangja egyezerre megzökkent és elakadt, mintha későn szánta volna cl magát, hogy több kérdésre nem felel. ^(Folytatjuk.) Hasznos tudni, he® Schmidthauer természetes keserüvize valódi áldás gyomor és bélbajosoknak. t/tnsilás minden palackhoz mellékelve ! - Kapható mindenül!!
