Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-27 / 195. (3008.) szám

seb-bség-et jelen ten-ok a szlovák iskolákban, képzelhető, mennyivel kisebb befolyásuk van az intézetek szellemi irányításában. Képzelhető abból is, hogy 16 szlovák igaz­gatóra 34 cseh igazgató esik! És vannak még naiv idealista szlovákok, akik a nyelvtisztaságért, a szlovák nyelv ősiségéért a Magicában harcot vívnak a csehszlovákizmus nyelvasszim-iláLó helyes­írása ellen. Nemes idealisták, be nagyot késietek! Ti az egyetemi tanárokkal, a cseh szlovákizmus generálisaival szálltok csatára, s közben nem látjátok, hogy a há­tatok mögött a csapattiszek már eldöntöt­ték a harc sorsát: vitázíhatlok, amennyit akartok, közben a 671 cseh tanár a középis" kólában rányomta cseh nyelviségének bé­lyegét az uj szlovák nyelvre. A szlovák ta­nárok csak 284-en vannak, a csehek 871-en. Ha a kelturregionalizmus, a kulturális au­tonómia, a népegyéniség mentése, a nyelv- tiztaság szent elő tét lek, akkor a harcot más­hol kell kezdenetek: a középiskolákban. A szlovák középiskolák szlovákká tételéért. Mert a szlovák iskolák ma csak egyiharmad- ban szlovákok s a szlovákság egyharmadnyi kisebbséggé van visszaszorítva a középis­kolai oktatás terén abban, az országrész­ben, ahol csaknem kétharmadnyi többséget képvisel. A kuli,urántonómiéért folyó küz­delmet a kisebbségi állapot elleni állás' .foglalással kell megkezdeni. Ezelőtt három századdal hirdette a nagy cseh Comenius az anyanyelvi oktatás alap­elvét. Értjük, ha a cseh tanárok — a saját exisztenciális érdekeikre való tekintettel — szívesen megfeledkeznek erről a három" százados alapelvről, de nem tudjuk megér­teni, hogy a szlovák politika vezérei máig nem szállnak síkra érte. Comenius három évszázaddal ezelőtt mondotta ki a tételt s az ma is ugyanolyan igaz és jogos, mint akkor volt, csupán mai fogalmazásban s Szloven- sxkóra vonatkozólag kell alkalmazni, akkor közös jelszavunk lehet Comenius elvének lábbaltiprói ellen: A szlovenszkói iskola a szlovén szkóiaiké! Az agrárpárt továbbsodródik a züllés lejtőjén Minden érve és akciója visszafelé sQI ei — Csehországban egész falvak agrárszervezetei csatlakoznak Gajdéhoz Prága, augusztus 25. A cseh agrárpárt vál­sága nemcsak személyi válság, hanem tak­tikai válság is. A felelőtlen ígérgetés pártja súlyosan ráfizetett tavaszi Ígéreteire: a me­zőgazda rétegek becsapottnak érzik magu­kat á beígért szilárd gabonaárak elmara­dása miatt. Az agrárpárt, látva az elemi erejű fölzúdulást, mely éppen ellene irá­nyul, úgy próbálja levezetni, hogy maga még demoagógabb követelésekkel os tromolja a kormányt. A Legh.umorosahb a dologban az, hogy valamennyi txiabb lépésével saját maga ellen szolgáltat lesújtó Meomyitékokait. így Zadina képviselő a Venkovban energi­kus közbelépést sürgetett s a terménytőzsdék azonnal bezárását kí­vánta, ugyanakkor a lap egy másik cikkében a po­zsonyi tér mén v tős zdérő 1 zeng dicsérő ódát. Zadina egyben élfeljtette, hogy a prágai terménytőzsde megalapítója ép­pen az agrárpárt mai radikális diktáto­ra: Stanek képviselő voiSt. Még csúfosabban visszafelé sült el az agrár- sajtó másik kampánya. Az agrárlapok hal­latlan agitáciőt fejtettek ki a ga bo na b eli en zataü szindikátus megalakulása előtt a kül­földi búza behozatala ellen s azt „spekulá' cíós:‘ importnak bélyegezték- S valóban, jnlhus folyamán 1700 vagonnal több busa jött be ai országba, mint tavaly. A Pravo Lidu elárulja, hogy a cseh malmo­sok képviselője, aki egyszerre 2000 vagon behozatalának engedélyezését kívánta, nem veit senki más, mint Holan mérnök, az agrárpárt szenátusi klubjának titkára! A Vecernik Právo Lidu arra is rámutat, hogy az agrároknak a termény-börze elleni sajtótámadása azért is kétszínű játék, mert hiszen a terménytői»de tagjainak többsége ép­pen agrár s a börzeüzletek legnagyobb részét az agrárszövetkezetek bonyolítják le. A Rudy Vecernik az agrárszövetkezetek üz­leteiről ir. — Ezek a szövetkezeteik az agrárpárti ve­zérek aranybányái — inja a lap. — E vál' Mátok központi szerve a prágai „Koopera- tiva“. A Kooperativa urainak kezén éven­te százmilliók mennek á,t. A Kooperativa nagytőkés vállalat. Együttdolgozik az Ag- rárbaukkal s óriási nyereségei vannak. A Kooperativa vezetőségi hegyei Eris almá­ját jelentik a civódó agrárpáirti vezetők közt. Sokáig folyt a harc ekörül U,drzsni és Stanek hívei között. Soha nem tudtak megegyezni, mindig sok várakozó állt emez aranybánya kapui előtt. Az utóbbi időben kompromisztikius megoldást kerestek s a Kooperativát két részre osztották volna: egy csehországira és egy morvaország-ezilézáai- ra. A morvaországi Kooperativa élére Sta- neknek ke&ett volna kerülnie s a morváén szági agrárellenzókieik a*t kívánták, hogy e funkcióért 3 millió évi fizetést kapjon. Ez nem nagy fizetés az agrárpárti vezető- fébfiaik körében. Tudjuk, hogy például Simo­nok ur a Skodától csak osztalék formálóban 3 és fél milliót vett föl. Ott van aztán StodoLa, az agrárpárt pozso­nyi vezetőembere, akinek vagy 20 fizetett funkciója van. De a tervezett kompromisszum nem sikerült s a Kooperativát nem osztotok ketté. Ez­zel még kiiélesedett az agrárpártban a Stanek- és Udrzsal-íéle szárny harca. A cseh néppárti Prazsky Vecernik óvja az agrárokat a választások kiprovokálásá- tól s azt írja, hogy Csehországban egész községek fordulnák el az agrárpárttól) s Gajda táborához csat­lakoznak. Ezek a jelenségek mind arról tanúskodnak, hogy a zsákutcába jutott agrárpárt maga sem tudja mit akar s minden kezdeménye­zésével csak önmagát kompromittálja. Összehívták a koalíció Sakbérbizottfágát Prága, augusztus 25. Langier cseh nemzeti szocialista képviselő, a koalíció lakásügyi bizottságának elnöke, szeptember 6-ára egybehívta a lakásbizottságot. A sietséget azzal magyarázzák, hogy október végére, amikor a lakásprovizórium lejár, már nem újabb provizóriummal, hanem végleges ja­vaslattal kívánják megoldani a lakhénpro- Wétmál A német Seidemann vezet az Európa körüli repülés utolsó fázisában Paris, augusztus 26. Az Európa körüli repülés 25 résztvevője ma reggel hat óm és hat óra 35. perc között startolt az orly-i repülőtéren m utolsó nagy etappra, amely Berltiinbe vezet. Start köziben vihar fenyegetett, de már csak akikor tört ki, amidőn va­lamennyi repülő a levegőben vélt. Elsőnek a len­gyel Zwi-rko start-alt, vele csaknem egyidejűén a lilémet Seidemann. Hat, óra 47 -perckor valamemjuyi repülő már Deauviltoíban volt. Elsőnek Seidemann érkezett oda. Ugyancsak ő érkezett, meg elsőnek Rotterdamba s még ma Berlinben akar leszállan i. Másodiknak Zwirko szállott le Rotterdamban. Dórt in and, augusztus 26. Seidemann tiz óra táj­ban megérkezett Dortmundiba s 'tankolás nélkül to­vább repült. Másodiknak az ugyancsak német Stein • érkézét meg tiz óira 31 porckor, öt követte Zwiírfco, MauieU'feild. Lueser, Massieubaoh, J írnek -és Hirth. Hamburg, augusztus 26. Az európai kpr repülők közül elsőnek Seidemann érkezett lég. Rövid pihe­nés után folytatta, ujját Skandinávia felé. Prága, augusztus 26. A Dudora Fotlrtífca jelenti: Miatt jóiinfonnált helyről értessünk, Kramáir ár., a cseh nemzeti demokrata párt vezére végleg kikapcsolódik a politikai élet­ből. Kramárí tavasszal idegös^ctoinlás érte, melyhez ktUöníböaő komplikációik társultak. Az atán&következő hónapok során állapota fokozatosan javult, agy hogy a betegség nem látszott veseedelmeonek. Az orvosok remé­nyei azonban nem váltak be. Kr&már dr. mai állapota kizárja azt a lehetőséget, hogy még visszatérhessen a politikai életbe. Felgyó- gyulásáhez érőkre van szüksége. Krarűár utódjául a pártve térségben Hőddé képviselő t emlegetik. Helyiérdekű vasutak megszán­telisé?!! fog tárgyaim i üsiligp tanács Prága, augusztus 25- A köziponti vasút- ügyi tanács bizottságait szeptemtber 7-ére -egyíbeihivták. A bizottsági tárgyalások után a tanács plénuma S/top-ember 21-én loe-zxii raeg őszi ülésszakát. A tanácskozások napi- rendjién szer'epei az a kívánság, hogy a yasutögyi minisztérium mutassa be terveit, melyek szerint egyes helyiérdekű vasutakat írneg fog szüntetni. Napirendre kerül az a javaslat is. aimeily a vasúti ót kézé kocsik ma­ga* árait kívánja mérsékel tét ni. xx A szlovenszkói és ruszinszkói magyar nők (apja: a „Nagyasszony”. Végig a Sóink is a Bodva völgyén: i haldokló gazdaság és ínség völgirÉbü liisch Andor képviselő körútja a Szepességet Kulturális sérelmek VT. Az anyagi nyomornál szorosan összefügg a szel­lemi ínség is, amiről e vidék Ikultuirálite sérel­meinek tömege tanwsikod'iik legjobban. Ezt az inség- suijtotta vidékeit találta a „Slovenská Liga“ is leg- alkal masa bbnak, h-ogy 1 élekhalászó törekvéseivel ráfeküdjön. Habár van a vidéken elég számú szlo­vák község, amelyeknek vagy nincs vagy nem megfelelő az iskolája, mégsem ezekbe helyezte müködiésének színterét, nem saját népének kultu­rális helyzetéinek ja vitásán dolgozik, hanem m in­gen eszközzel arra törekszik, hogy a német közsé­geket kényszerítsék szlovák iskolák építésére és feinnitaii’tására. így Merénybeu máris kikényszeritettók a községi képviselőtestület azon irányú katárowtát, hogy 300.000 korona költséggel uj épületet emelje­nek szlovák kisebbségi iskola számára, pedig a község vagyoni helyzete nem olyan, hogy ezt az áldozatot, elbírja. Van ugyan a községnek 400.000 koronás csatornázási alapja, amit még a jó konjunktúra idején gyűjtött, ha azonban ezt most felhasználja, — amint hogy a 300.000 koro­nám tervezett építkezésnél biztosan rámegy ez az összeg is, — a csatornázás ügye beláthatatlan időre el lesz temetve, eltekintve attól, hogy a hat- osztályú német iskolának is sürgősen szüksége van egy uj épületre, amely 1,300.000 koronába fog kerülni. Amellett az egy osztályú szlovák is­kolák részére mindenhol fényűzően berendezett palotákat terveznek az illetékesek, persze a köz­ség terhére, míg az őslakosság gyermeked tovább is a régi elavult épületekbe lesznek kénytelenek járni. - ' A Silovemská Liga jóvoltából Svéd léinek. Reme­tének és SzomolniOrkűiiik 'is kijutott, az iskolaéplil-óei gondokból. Lehetetten ebben nem látni terideinciát: a német lakosságnak akkora a nyomora, hogy a szükséges taneszközök: könyvek, füzetek stb. be­saetrzéee, a szülők számára a legtöbb esetben le­hetetlen feladat, és így könnyen hajtanak arra az Ígéretre, hogy a salovák iskolában ezeket a tárgyakat ingyen kapják meg a gyermekek. Szomolnokon és .Számol nokh után a német iskolák fenntartója ez erdőkincs-tár, amely már évek óta törekszik arra, hogy ezt az iskolafenntartásai köte­lezettségét az amugyte elszegényedett községre tolja át, hogy ezáltal is megnehezítsék az iskola fejlődését. Ezekben a községekben az iskola fenn­tartása annyira nincs biztosítva, hogy még a tanítói fizetés folyósítása is nehézségekkel' jár. AUsómecenzéf már néhány év óta a n-émet, köz- ruüvelődési egyesület (Deutöcher ^Kulturv&rbaűd) segítségével tairt fenn magán polgári iskolát oly­képpen, hogy mig a közművelődési egyesület évenként 26.000 koronát áldoz erre az intézetre, mig a hiányzó összeget a szülők fizetik be tandíj ciánén. A diákok a gölniobányaí polgári iskoláiban vizsgáztak mint magántanulók. Most azonban úgy hírlik, hogy ezt a magánoktatást is be akarják tiltani, ámbár a község azt az ígéretet kapta, hogy ezt az iskolát államosítják, illetve állami polgári iskolát- állítanak fel Ennek a magánoktatásnak a további fennta rtása különben is veszélyeztol ve vau, amennyiben a szülők a mostani nyomorúságos helyzetben az elég tekintélyes tan-dijat nem bír­ják már fizetni. A lélekhailászat különben az elemi iskolákban is folyik, hiszem tavaly is 12 gyermeket utaltak át a szlovák osz­tályba, mert szüleik állítólag szlovák szárma­zásúak. Korom pán aik is szüksége volna második német tanerőre, irtod a tanulók száma ezt, megkíván jo­gé eddig ebben a tekintetben nem történi, i-ntoz- ked'és, pedig német tanítók hiányára ugyancsak nem lehet fiival kozni. így minden község anyagi Ínsége mellett még kuhurális jogaiért ie kénytelen nagy áldazatokkní járó kulturális harcot vívni. Amellett megállapiitihato, hogy minél messzebb­re kerül az ember kelet félé. annál kirívóbb a kü­lönbség, ami az áLlampolgárökkal va'ló bánásmód­ban észlölheitő. így pókláui Merénynek elkesere­dett harca von Olyan betoiepölőkkoi. akik saját sdkáMre kívül a községen, a löktek közt és a legelőn építették lel kanyhájtKkat, anéfioül, begy meglett voina m épitéeí engextettyOk, éa habár m aiteófokn hatóság meg Is tagadta tőlük m utókig kért engedélyt, esek nyugodtan ottmaradtak abban a biatos reményben, hogy majd csők megkapják aa engedélyt la. Hogy ez mennyire momtja a köz­ség ssoctálus éa kuítur&he hcáyzetét, msn azólva a köabdatooeágród éa mennyivei járulnak horaá ilyen települések a nyomor fokozásához, ernS nem is koü bővebben beezólni. Mindezeken felül a gölnixrvölgyi községeket még egy más veszedelem íb fenyegeti, különösen pedig Merényi, a legmagasabb fekvésű községet. A Kö- zépezl-ovenszikói KöBőrdeki Yilllamos r. t. ugyanis azzal a tervvel foglalkozik, hogy a GöÖnác patak felső részét alagutou átvezeti a Sajó völgyébe és ott villamos! központot létesít. A giölnicvölgyi né­met községek mindegyik-ének azonban saját villa­mos müve van, amelynek erőforrása a GÖlnic pa-' tak vize. A Gölnic patak elvezetése által azonban a víz- mennyiség annyira alászájlna, hogy a villamos­müveket tovább fentartani nem lehetne, ami által a községek kénytelenek volnának, a köz­hasznú villamostársaság jóval drágább áramát fogyasztani. A nehéz gazdasági helyzet, a súlyos adók és pót­lékok s a. nemzeti mellőzés érzése mindinkább fo­kozódó depressziót szülnek. A német lakosság ál­landó szegényedése szembetűnő; igaz ugyan, hogy űz elszegényedés a szlovák lakosságot sem kerüli el, amelynek sorsa különben is szorosan össze­függ német polgártársai sorsával és máir évszáza­dok óta nem választható el egymástól. A szlo­vák nép ismeri is ezt a kapcsolatot és nemeit és magyar polgártársaival békében akar élni és az évszázados jóviszonyt fenn akarja továbbra is tartani. Az egész vidék munkássága — nemzeti­ségi különbség nélkül — elvesztette munkáját és csekély vagyonát. Hiszen ez a munkásság eddig .is nagyobb igény nélkül élte le életét, most aizon bán nyomorban, gondok közt, csepp öröm nélkül tengeti életét. Egy pohár sör, vagy bor elérhetet­len luxus. Készpénz nincsen. Az alapjában véve vallásos embereik papjuknak már régen nem bír­ják megfizetni a stóla dijakat és a legtöbb köz­ségben a pap népével együtt nélkülöz. Nem csoda tehát, ha a kommunista agitátorok a legnagyobb reményekkel vetik magukat erre az ínséges vi- d-ékre, hogy az elcsigázott és kiéhezett, népet me-gnyérjék eszméiknek. Természetes, hogy ilyen körülmények között a hivatalos és kormánypárti körök ígéreteiben a nép már nem bízik. Sokat ígértek eddig, de még Ígéret nem teljesült. A belügyminiszter, ahányszor csak Kassán időzik, különös kedvvel lá­togatja meg a gölnicvö'gyi községeket, de már nincs öröm ezekben a látogatásokban, mert, aki uat hitte, hogy a miniszter, aki saját szemével győződött meg a vidék helyzetéről, személyes be­folyásával mégis csak el fog valamit árui. keserűen csalódott. !írben A, V'ógio köve tkoziik. v Kramár nem tér tsfefté vissza a csehszlovák politikai porondra! Tavasszal ide98sszeomlás érte s évekig el fog tartani a gyógyítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom