Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-26 / 194. (3007.) szám
4 «pm<iwA\ag^ar-hirmb 1992 amgn«gtu» 26, -pémMk, Mussolini útja a hatalom felé A Duce vallomásai a fasiszta forradalom előkészítéséről és diadaláról tirdokoe fejezet Emi] Lcdwíg legújabb könyvéből, amelyben a kiváló iró Mussoliniról folytatott beszélgetéseit gyűjtötte össze. A könyv „Mussolinid Gespráche mit Emi! Ludwig“ címmel Paul Zeolnay kiadásában jelent nueg. Sápadtam, rosszJöedvüen iiit MusBohná a lámpája aüatft én zörgette újságját, emukor busz méternyi vándorlásom, mely a bejáratnál kezdődött, nála véget árt. Mellette, a különben mindig ttiikörfényee iiröaszfteilöo vaskos inatesomó hevert. Miután még aat ie tudtam, hogy két ur, egy nagybanik igazgatói (*ak egy perccel előbb távoztak tőke, így ssólitam: — ön ma fáradt. Ne hailsszuk talán el? ... —■ Át kellett néznem a Bonca dá Roma mérlegét. — mondta — De folytassuk a beszélgetést. Ez fel fog frissíteni. Idegfeszültsége ezután, abban jelentkezett, hogy szokatlanul rövid, kemény válaszokat adott. Megkérdeztem: — Nem élte ét néha a háborúban a fáradtság, a reményveeztettség pillanatait? Cikkeiben, különösen később olyan keserűen beszél a testvériség,ről, hogy ebből én azt olvasom ki: csalódott mindenben, ami történt, — még a győzelemben is. Egyszer ilyesmit irt: a győzelmes nemzet már magában hordja a hanyatlás csiráját. Ez olyan bölcsészeti kijelentés, hogy szinte nem is származhatna aktív férfiútól. Szájszögleteáit lehúzta ás üres tekintetted nézett iám, amikor megadta, a választ: — Hát nem foghatta el néha az embert a fáradtság, amikor ez a hanyatlás a győzelem után évekig tartott? Minden nép hősies erőfeszítéseket tett. Nekünk pedig úgy rémiért, hogy a díj kisiklik kezünkből ... Most a békéről kezdtem beszélni, idéztem az akkori delegátusok egy-egy nyilatkozatát, majd megkérdeztem: — Azokat a veszteségeket, amelyek Olaszországot a békekonferencián érték, Orlando személyes bűnéül rója fel? Mert ha egynémely fasisztára hallgatunk, azt hihetjük, hogy ő volt a legelvetemültebb em ber... — A diplomáciai helyzet gyenge volt. Talán mások is kudarcot vallottak volna Párisban. — Hát akkor miiért ez az általános elkeseredés? — kérdeztem újra. — Ha történelmi szemlét tartunk a győzök közt, káitünik, hogy Itália az egyetlen ország, amely a maga külön ellenségét nemcsak megverte, de meg is semmisített©, — Ezt mi tudjuk. Mikor láttam, hogy így nem vergődünk zöldágra, az akkori szocialistákra tereltem a beszélgetést. Gondoltam: ez a tárgy izgatni fogja. — Tulajdonképpen ugyanez a helyzet az ön személyét illetően is. ön is az egyetlen, aki a maga külön ellenségét m'egsemimisáitette. De mit bizonyít a rendszer ellen, hogy 1918-tól 1921-ig a szocialista vezérek és tömegek gyengék voltak? Hát nem voltak önöknél is tehetségtelen tábornokok és csapataik mégis győztek? — De csak néhány. Ott azonban egész tömeg volt belőtök. — És ezt a tömeget csak saját eszközeivel lehetett legyőzni? Az Avanti fellgyujtáea, a távírók lerombolása — nem orosz taktika volt? — A hasonlatosság nagy. Taktikának orosz volt. Ilyen katonás válaszokkal, amelyek különben nála idegenszerüek, próbálta ma legyőzni kimerültségét, s talán egyben igy akart alkalmazkodni a katonai témához. A választás uj formája, gongon eloltani: a rövidség révén még határozottabb. Valami átmenetet kerestem, aztán ezt kérdeztem: — Ön 1921-ben valóban le akart mondani ifjú pártjának vezetéséről? — Nem, válaszolta még mindig mogorván és szófukaran. — Követeltem, hogy fogadják el eszméimet, különben megyek. A, feladat az volt: a tömegből pártot csinálni. — Miért várt akkor még egy esztendőiig, amikor pedig az emberei közül sokan már a cselekvés terére akartak lépni? — Tévedés lett volna. — Akkoriban — mondottam — egy barátomtól nyert értesülésem szerint ön e Wilbeimstrassen tett látogatása alkalmával állítólag igy nyilatkozóit: „Ez idő szerint két erő van Olaszországban, cn és a király/4 — Pontosan igy volt. — Amikor ön aztán — kérdeztem tovább — 1922 őszén elküldte feltételeit a Facta minisztériumnak, biztosan tudta, hogy a feltételeket elutasítják? — Biztosan. Időt akartam nyerni. — Mivel magyarázza az ellenállás teljes hiányát h Marcia su Roma közben? Ugyanaz a színjáték. mint nálunk november 9-én. — Ugyanazok az okok: elkorhadt rendszer. Biztos volt abban, hogy ellenállás esetén is győz? — A Pó-völgy a kezemben volt és Olaszország sorsa mindig itt dől el. — Amikor megkapta a király táviratát, amely a kormány átvételére szólította fel, meglepődött? .Vagy ezt várta? —• Ezt vártam. — Útban Kóma felé milyen hangulatba]! volt. Művésznek érezte magát, aM most kezdi müvét, vagy prófétának, aki athi vaitott? — Művésznek. Most már csakugyan túlságosan ezófukar lett Ezért, hogy felvidítsam, egy ajnefcdótát elevenítettem fel. — Emlékszik, mit mondott Napóleon a testvérének, amikor a® államcsíny utón bevonult a TuUiLeriák'ba ? „flát itt volnánk. Most az a fő, hogy itt is maradjunk/4 Ez a történet egészen szájíze szerint való volt. Mussolini találva érezte magát, nevetett. Egy csapásra megtört e gonosz varázslat, amelyet a bankigazgatók hagytak idegeiben- Azonnal visszatért a fogalmazásban, hangban tükröződő deriije és amikor most már a veaéri szerepre vadó belső készülődései iránt érdeklődtem, a vastag iratceomót az asztal sarkába tolta, karjával ez asztaUapra támaszkodott és mesélt: 1 — Főbb vonalakban felkészültem, de részletekben nem. Először egymásra torlódtak a feladatok. Negyvennyolc óra alatt el kellett távolitanom a fővárosból 52.000 forradalmi katonát és minden túlkapást meg tiltottam ezeknek az izgatott ifjaknak. Ezekben az első napokban meg kellett tennem minden intézkedést, hogy a gépezet működését biztosi team. E mellett, még hiányzott belőlem a kormányzás gépezetének ismerete. Néhány magas hivatalnokot azonnal elbocsátottam, de sokait megtartottam. Ami a „titkos tanácsadókat" illeti, ezekkel azonnal, már az első héten megértettem, hogy velünk nem lehet tréfálni. Éppen a legelején voltunk kénytelenek ezekre a veszélyes szervekre bízni magunkat. —- Hogyan lát az ember hozzá egy uj kormányzati rendszerhez, mint egy szoborhoz, vagy mint egy erdei házihoz, ehal előbb egy sereg fát kell ki- dönteni, hogy kellő szabad térhez jus&unk? — Ez érdekes, — mondta és felélénkült. — A legtöbb forradalom száz százalékkal kezdi, aztán az uj szellem mindjobban visszahúzódik, elvegyül a régivel, 6ok pontiban meghátrál, s csakhamar ötven százalékkal vagy ennéd is kevesebbnél lyukad ki. — Németország esete, — vetettem közbe. — Mi fordítva csináltuk, — folytatta. — Én ötven százalékkal kezdtem. Hogy miért? Mert a történelem megmutatta nekem, hogy a legtöbb forradalmár bátorsága az első roham után elhamvad. Én koalícióval kezdtem és csak hat hónap múltán küldtem ed a kaiboflikusokajt. Más országokban a forradalmárok iaseanfcint engedékenyek lettek, nálunk pedig . minden érvel merevebbek, határozottabbak. A professzorok például csak tavaly tették le az esküt. A demokratáikat úgy vettem, ahogy találtam őket, a szocialistáknak pedig megadtam a lehetőségeit a kormányzásban vedó részvételire. Turati, aki most halt meg, tatán bab is méné volna, de Baldesi e tutti quarvtá megint edvaknát- eágból elszalasztottá a legjobb alkalmat. Mivel a nemzet teljes megújhodása volt a oéiem, lassan kellett a nemzetet erre szoktatnom és hatalmas erőit felhasználnom. Az oroszok másképp csinálhatták. Üres teret találtak és teljes irtás után foghattak hozzá az erdei ház építéséhez. — Ennél a oerecemd© forradalomnál — kérdeztem tovább — eleinte vagy később találkozott több jóakarattal és tehetséggel? — Később. Elvégre most mór itt van a bit. — Tudta ezt előre? Azzal a gondolattal jött, hogy tíz évig, vagy tovább fog emnél az asztalnál ülni? Ironikus arcot vágott, miközben ezemgoiyóit úgy forgatta, mintha rémületet akarna kelteni, de egyben nevetett is, hogy ezt az érzést mindjárt elhessegesse. Aztán halkam, a titokzatos tónust ironizálva mondotta: — Azért jöttem, hegy maradjak, ameddig csak lehet„Az amerikai elnökjelölt rokonszenvez a maifar revizionista mozgalommal?" A Stárodaí Politika cikke Rsosewelt efnőkgel<ről Prága, augusztus 25 A prágai Národni Politika csütörtök déli kiadásában olvassuk az alábbi cikket, mely a következő címet viseli: „Az amerikai elnökjelölt rokonszenvez a magyar revizionista mozgalommal ?“ — A vasárnpi Budapesti Hírlap érdekes interjút közöli, - melyre nálunk föl kell hívni a figyelmet — kezdi híradását a Národni Politika. — A Newyor'k- ban élő Nadányi Pál újságírónak beszélgetése ez Rooeeweát amerikai elnökjelölttel, aki unokafivére a budapesti amerikai köveinek. Roosewelt e beszélgetésiben egyebek közt kijelentette, hogy rokon- szenwel tekint a magyar revizionisták törekvésedre s igazat ad ezeknek a törekvéseknek. És hogy ezt jobban kihangsúlyozza, hozzáteszi: „Már Wilson látta, hegy a békeszerződések igazságtalanságokat is tartalmaznak, azonban nem változtathatott rajtuk s csupán azért fogadta el azokat, mert meg volt győződve, hogy néhány év múlva egy uj nemzetközi konferencia jóváteszi a hibákat. Ha demokratát választanak meg az Egyesült Államok elnökének, akkor minden revizionista kezdeményezés számíthat az USA kormányának támogatására, mert ez a kormány örömmel iidvözU azt a nemzetközi konferenciát, amely újból letárgyalná a békeszerződések igazságtalan részeit/4 S ehhez a Budapesti HMap nagy örömmel jegyzi meg, hogy ilyen nyilatkozat még nem hangzott el Amerikában s ezek a szavak reményekkel töltik eil a magyarokat. Most már bizonyos, hogy ha a békeszerződéseik tartalmának újratárgyalására kerülne a sor, a nagyhatalmak valószínűleg módosítanák azok egyes részeit. Ez a nyilatkozat állítólag rámutat a revízió relé vezető gyakorlati ultra. — Mi bennünk — folytatja cikkét a Národni Politika — a jelölt ur egész nyilatkozata ügyes választási manőver és ama törekvés benyomását kelti, hogy bizonyos szavazatokat a maga részére szerezzen meg. Ez azonban minden tekintetben ügyetlen törekvés, már azért is, mert nem igaz dolgokkal operál (Wilson). S ügyetlen azért is, mert egy ilyen módon megszerzett voks tia másat elriaszthat — fejezi be cikkét a cseh lap. Varsó, augusztus 25. A kelet-európai agrár- államok konferenciája az ottawai világkonferencia hatása alatt kezdte meg tárgyalásait. A tanácskozásokat Zavadiski tanár, a lengyel kormány képviselője vezeti. Zavadski üdvözlő beszédében kiemelte, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonit a lengyel kormány ezeknek a tanácskozásoknak. Kifejezte ama meggyőződését, hogy a konferencia eredménye befolyással lesz a kelet- és középeurópai államok fejlődésére. A delegációk nevében Robew bolgár követ, a bolgár delegáció vezetőije köszönte meg az üdvözlést. Ezután megválasztották a négy bizottságot, amelyek délután megkezdték munkájukat. A konferencia megnyitásán jelen volt Zaleski lengyel külügyminiszter is. A bizottsági tanácskozások alapjául két lengyel javaslat szolgál. Mindkét javaslat összefüggésbe hozta az agrárállamok mezőgazdasági piacának kérdését a hite Ipnoblémával. E javaslatok szerint a keleti adósállamoknak adassák meg a lehetőség, hogy a mezőgazdasági termékeiket minimális vámokkal vagy vámmentesen exportálhassák a hitelező államokba, az áruk ellenértékének egyrészét pedig leírhatnák az adósságok összegéből. Javaslatba hozzák a lengyelek egy mezőgazdasági hitelalap létesítését, amely átvenné a mezőgazdasággal összefüggő hitelek s a befagyott mezőgazdasági hitelek igazgatását. E befagyott hitelek folyósítása államilag garantált kötelezvények formájúiban történhetne meg, amelyeket tőkeerős országokban helyeznének el. — A pozsonyi YMCA iskolai hírei. Az YMCA matúrai tanfolyamának I. és II. évfolyamába az előzetes beiratás már megkezdődött. Főbeiratás augusztus 25-től. A tanítás szeptember 15-én kezdődik. A tanfolyam hét évig tart és alapos előkészítést nyújt az extern. maturai vizsgára. — Az YMCA kétéves magánkereskedelmi iskolájában és egyéves kereskedelmi tanfolyamában a tanítás szeptember é-én reggel 8 órakor kezdődik. Beiratás még szeptember 5-ig. Saját olcsó interná- tus. — Augusztus 16-án nyílt meg az YMCA uj autótanfolyama, amelybe még jelentkezéseket elfogadnak. Munkanélküliek 40 százalékos kedvezményt élveznek. Információk és beiratások a pozsonyi sáncul! YMCA-ban, A lomáromi református egyházmegye közgyűlése Komárom, augusztus 25. (Saját tudósítónktól.) Kedden tartotta a komáromi református egyházmegye évi rendes közgyűlését a kollégium nagytermében a közgyűlés alkotó tagjainak élénk érdeklődése mellett. A közgyűlést reggel 8 órakor istentisztelet előzte meg, amelyen Czibor József deáki lelkész mondott ma- ga6szárnyalásu imát. A közgyűlésen az elnökség tagjain, Gyalókay László esperesen és Nagy Nándor egyházmegyei gondnokon kívül megjelentek az egyházmegye tisztikarának tagjai, tanáesbirák, lelkészek, tanítók és egyházi képviselők, sorukban Balogh Elemér püspökkel. A közgyűlést Gyalókay László esperes fohásza nyitotta meg, majd Nagy Nándor világi elnök mondott megnyitót. Megemlékezett arról, hogy dacára az elmúlt nehéz esztendőnek, a nagyobb megrázkódtatások elkerülték az egyházmegyét s takarékos gazdálkodással meg lehetett előzni a bajokat. Több egyház iskolát is épített. Fölhívta az egy-, iházmegye tagjait a szociális szükségletekre s az egyházak szegény tagjainak segítésére, gy%, molitására. Szükséges, hogy a régi erények uralkodjanak továbbra is az egyházban s a legnagyobbmérvü kálvinista egyszerűségre van szükség és ezzel kapcsolatban meleg szavakkal emlékezett meg a pápai református főiskola 400 éves fönnállásának ünnepségeiről is. A hatásos elnöki megnyitó után Soós Károly főjegyző-tanácebiró ismertette az esperesi jelentést és a javaslatokat. A közgyűlés elrendelte az elnökségnek, tisztikarnak és tanács- hirói karnak, tízéves mandátuma lejártával, megtartandó választását. Ezt megelőzőleg azonban köszönetét fejezte ki Gyalókay László esperesnek, Nagy Nándor főgondnoknak, Soós Károly főjegyzőnek s a tisztikar tagjainak buzgó munkálkodásáért. A közgyűlés szavazatbontó bizottságot küldött ki. Gyalókay László esperes, hivatkozva magas korára, kérte a közgyűlést, hogy személyétől minden vonatkozásban tekintsenek el, amit a közgyűlés nagy sajnálkozással hallgatott meg. A közgyűlés kimondotta, hogy fölir az egyetemes konventhez, hogy az egyház törvényeinek szentesítését, az 1919—20. évi államsegélyek kiutalását, a lelkészképzés elismerését, a felekezeti tanitó- képzőintézet fölállítását az illetékes kormányhatóságoknál sürgesse meg. Az egyházmegye területén megjelenő egyházi lapok segélyezése ügyében is hozott kedvező határozatokat. Nagy örömmel emlékezett meg a jelentés Nehézy Károly kisujfalusi református lelkész által életrehivott kiskoszmályi református árvaház föllendüléséről, ahol 51 árva gyermek nyert elhelyezést. A vasárnapi iskolák megtartására is fölhívja a közgyűlés a tanítói kart. Nagy elismeréssel adózott a közgyűlés Erdélyi Hona negyedi, Schmidt Tivadar bögellöi tanítóknak és Györffy Lajos madari igazgató-tahi tónak a vallásoktatásban elért kitűnő eredményeiért. A madari, ekeli, vágfarkasdi egyházaknak, amelyek nagy áldozatok árán építették föl iskoláikat, elismerő köszönetét szavaz a közgyűlés, valamint a nyugalombavonult Körös Imre ko- máromszentpéteri és Pázmány Dénes laksza- kálla&i kántortanitóknak hosszú, eredményes működéséért is elismeréssel adózott. A napirend folyamán megválasztották az egyház kerül éti uj képviselőket bárom évre, majd pénztári ügyek kerültek sorra s Galambos Zoltán egyházmegyei könyvtáros tette meg jelentését. Több kisebbjelentöségü ügy elintézése után a közgyűlést Gyalókay esperes zárta le lelkes szavakkal. A varsói agrárkonferencia megkezdte tanácskozását A lengye'ek nagy vámkedvezményeket követelnek a hitelező államoktól - Az sgráráilamok adósságaik egyrészét mezőgazdasági termékeikkel törlesztésiek I Czentiván-Uéwii az Alacsony Tátrában megnyitás május 15-én Teljes napi pensio lakással fm junius 28-ig és 1 I szeptemberben J leszállított S julius j olcsó árak || augusztusban J j|| KeJfitj strand-uszoda és gyógy- fi fürdők. Tengerszin felett 676 m. p |H Úszás, tennis, GOLF pl Posta, távirda, telefon : mü Liptovsky Svaty Jan. ijÉ III Ksod fövonal-autobusz Liptovsky j|J Svaty Mikuláson (Liptoszenímiklos) ||| mi minden gyorsvonatnál. jlj|
