Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)
1932-08-20 / 189. (3002.) szám
Középeurópa Németországgal — Románia és Jugoszlávia nélkül í Egy cseh lap attól aggódik, hogy Paris a Tardieu-terw helyett újabb Középeurópa-tervet tart készenlétben Prága, augusztus 19- A Národni Stbred „Ismét Köáapeurétpa — de most már Németországgal" címen vezércikkben foglalkozik a párisi Le Temps cikksorozatával, mely a középeurópai kérdés megoldására újabb terveket vet föl. A cse(h laip elmondja, begy a múlt évben Tardiou Bemes küliigyminis zterr el való előzetes megállapodása után állt elé ismeretes tervével, mely egy gazdasági blokkba akarta tömöríteni Csehszlovákiát, Ausztriát, Magyarországot, Romániát és Jugoszláviát, esetleg Lengyelországot és Bulgáriát, de Németország fölt étien kizárásával. A középeurópai kérdés ma uijból szőnyegre került s intenzivebben foglalkoznak vele, mint bármikor. A vezető politikusok s kiváló nemzetgazdá- szok találkákon [jönnek össze, de ezeket magánjellegű találkozásoknak minősitik, vannak „nemkötelező" jellegű megbeszélések, melyekről nem adnak ki közléseket, sőt ellenkezőleg azt [hirdetik róluk, hogy semmi1 közük nincsen a középeurópai kérdéshez. Ugyanakkor azonban a Le Temps, a nagy francia lap, amely minden körülmények közt és minden rezsim idején szócsöve a francia külügyiminisztérinimuak, Prágából keltezett, de névvel nem jelzett cikksorozatban foglalkozik Közép euró pávai ás annak jövőjével., Taordieu eredeti tervét, elejtették. Ennek helyébe a regionális megegyezéssel egy- bef űzött Középeurópa gondolata merül föl Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország összefogásával, de egyúttal tekintettél Németországra is, mely utóbbinak a szerződő felek bizonyos gazdasági kedvezményeket nyújtanának. E kedvezmények fejében Németország föladná elutasító magatartását, hogy Középeurópa az 6 közvetlen részvétele nélkül foghasson össze. Figyelemreméltó az, hogy ez a kombináció éppen akkor merül föl — Írja a cseh lap — amikor előkészítik a népszövetség őszi ülésszakát, méllyel egyidejűleg a népszövetség gazdasági bizottságának égisze alatt a dúc ameniti államok képviselői is konferenciára fognak összeülni. Számunkra több mint érdekes volna megtudni — folytatja a cseh lap — milyen természetűek voltak a legutóbbi napokban megtörtént tárgyalások és mily mértékig tekinthető jól informált ember véleménye gyanánt a Quai d'Orsay Becs, augusztus 19. A Dolíuss-kormány azáltal, hogy a parlamentben egy szavazat- többséggel elfogadtatta a lausannoi kölcsönszerződést, még nem esett át a tiüzpróbún s a jelekből ítélve a kormány helyzete még korántsem tekinthető megszilárdultnak. Már maga az a körülmény, hogy Dolíussók csak a legnagyobb nehézségek árán tudták az egy szavazati többséget megszerezni, világosan mutatta, hogy az osztrák kormány borotvaélen balanszíroz s hogy egyetlen képviselő múló rosszuCléte elegendő ahhoz, hogy az akut koonmánj'vál- ságból kormánybukás legyen. Az osztrák belpolitika nagy csatájának döntő része tulajdonképpen most játszódik le. A második nagy összecsapás színhelye a szövetégi tanács ülésterme, ahol ma délelőtt kezdték meg a lausannei jegyzőkönyv feletti vitát. Tegnap a szövetségi tanács külügyi bizottsága tartotta ülését s a lausannei jegyzőkönyvvel. foglalkozott A szociáldemokraták javasolták, hogy a nemzeti tanácsnak a lausannei jegyzőkönyvet jóváhagyó határozatát vétózzák meg. A szociáldemokraták javaslata a nagynémeszóosöveként ismert lap prágai szerkesztőjének hangja, aki a francia külügyminiszterrel egyetértésben ir Prágából az uj közópeurópai kombinációról, amelynél bizonyos mértékig Németország is tekintetbe jönne. Ez a megoldás nagyon is nagy elfordulás volna a Tardieu-tervtől fi azért nagyon sürgősen szükség van arra, hogy az érdekelt közvélemény, elsősorban a csehszlovák, már előre megfelelő tájékoztatást kapjon, hamarább, semhogy aztán bevégzett tények elé állítsák, melyeken már utólag nem lehet semmit változtatni vagy legföljebb nagyon keveset. tek és a nemzeti szocialisták szavazataival keresztül is ment. Ilyen előzmények után érthető, hogy ma a déli órákban az osztrák páriámén’, folyosóin erős válsághangulat terjengett. A íJausan- nei jegyzőkönyv és a Dolfuss-kormány ügye e hangulatból Ítélve rosszul áld. A nemzeti gazdasági blokk tagja, Vinzl nagykereskedő, a kíméletlen és szenvedélyes támadások hatása alatt, amelyek kereskedelmi hitelét is megrendítették, súlyosan megbetegedett. Az ő betegségének köszönheti a Delfuss-konmány, hogy a laussanei jegyzéknek a nemzeti tanácsban egy szavazatnyi többsége leit. A nemzeti tanács elnöke, Renner, ma levélben kapta meg Vinzl lemondását mandátumáról. Utódja Söhauer-íScho- berlechner dr. miniszteri tanácsos, aki esküdt ellensége a lausannei jegyzőkönyvnek. A szövetségi tanács délelőtt tiz órakor kezdte meg a vitát a lausannei kölcsönszerződés felett. Már a vita megnyitása után bekövetkezett az első meglepetés. Tzöbl kereszténys zooiaíLi sfa képviselő kérte, hogy & lausannei jegyzőkönyv ügyében oldják fel a párti egy elem alóli, mire a pártvezetéséig felszólította a képviselőt, hogy köszönjön le a nuamdátumáróll A lausannei jegyzőkönyvről egyébként Kör- ner szociáldemokrata képviselő referált s a kormányjavaslat elutasítását kívánta. Utána Sehattenfro nemzeti szocialista szövetségi tanácsos beszélt, aki követelte a nemzeti tanács azonnali feloszlatását, november 6-ra uj választások kiírását, a lausannei jegyzőkönyv fölötti határozat elhalasztását az uj parlament összeüléséig és végül Miklas osztrák elnöktől népszavazás elrendelését követelte a lausannei kölcsönszerződésre vonatkozóag. Utána Hau- benberger nemzeti szocialista képviselő nyitotta meg az obstrukiciós beszédek sorát, amelyekkel meg akarják akadályozni, hogy a javaslat hamarosan visszakerülhessen a nemzeti tanácshoz. E pillanatban még nem lehet megmondani, hogyan .alakul a helyzet, any- nyi azonban már bizonyos, hogy a nemzeti tanács holnapra kitűzött ülése elmarad. Nem kétséges az sem, hogy a szövetségi tanács elutasítja a javaslatot, mire a kormány nem tehet egyebet, minthogy a szövetségi tanács kifogásait a bizottságok hatáskörébe utalja s a nemzeti tanács összehívó sá! a jövő hé szerdájára halassza. Az is lehetséges, ho.:y a lausannei jegyzőkönyv feletti saava'ásl csak a nemzeti tanács őrzi üKszakának programjába fogják fel venni, Becs, augustus 19. Kienbock. dr., a nemzeti bank elnöke a pártok vezéreivel folytatott tanácskozása folyamán ígéretet tett, hogy a Creditanstalt törvényt még augusztusban elintézik s a Nemzeti Bank a hamatlábat 7 százalékról 6 százalékra fogja mérsékelni. isÉráPSili fcfprés! látja el Militiissai i fter.-szoc. párt eiiiki teendői! Prága, augusztus 19. Tegnap közvetlenül lapzárta előtt kaptuk Pozsonyból azt a telefon jelentést, hogy Szüllő Géza cLr. nemzetgyűlési képviselő — kezellloiorvoisainak pihenést előíró tanácsára — l^rmondott az országos keresztényszocialista párt országos elnökségéről. — Az országos keresztéuyszociolista párt pozsonyi központjából szerzett műi értesülésünk szerint az országos pártelnöki teendőket a* uj pártelnök xnogváJíafiztásálg Dobránazky János nemzetgyűlési képviselő, a párt országos al elnöke látja éli — Anglia delegátusai a népszövetség őszi ülésén. Londonból jelentik: A népszövetség őszi ülésszakában Angliát Sir John Simon külügyi államtitkár, Sir E. Hilton Youmg egészségügyi miniszter és Lord Róbert Cecil fogja képviselni. A latnain® jegyzőkönyv ratifikálása megrendítette *a Holt sass-kormány helyzetét A szövetségi ísisáes, amelyben az ellenzéknek többsége vasi, ma délelőtt megkezdte a kormányjavaslat tárgyalását Válsághangulat az osztrák parlamentben (40) A fiatal orvos válasz nélkül hagyta az utolsó mondatot. Tartott tőle, hogy © kényes pont érintés© izgalmi rohamra vezet. Derűs hangon egyezett bele a professzor ajánlatába, mint aki örül, hogy egy kis kimenőhöz jutott. Az ajtóban azonban tétovázva állott meg. — Nem a ravaszság rejlik a beteg tudós unszolása mögött, amely közö6 tulajdonosa az elmebajosoknak és a morfium, vagy kokain szomjasainak? Az a sokcsavaru és leleményes ravaszság, amely elképzeléseiben gazdag, amikor arról van szó, hogy tébolyuk, vagy szenvedélyük rögeszméjét kiéljék. És hátha valami komor terv forrong e romjaiban is nagyszerű koponyában s azért igyekszik eltávolítani őt, hogy azt végrehajthassa? A beteg professzornak jólesett tapasztalnia, hogy fiatal kollégájában hogyan küzd a kötelesség e szabad félóra csábításával'. Jólesett, mert nem ismerte föl annak igazi rugóit. Flreztö ugyan, hogy a katasztrófa előtt oly erős logikájában valami kettőslátásu zavar támadt és a nézéstől megfosztottság napjaiban elmélyült elmélkedésének hosszú órái alatt alig tett egyebet, mint hogy azon töprengett s viaskodott, hogy ezt az ismeretlen gyökerű kancsalságot kiküszöbölje lelki szenzóriumából... De arról sejtelme sem volt, hogy orvostár- sainak könnyed modora és tréfálkozó hangja, amellyel bajáról beszéltek, egészen jelentéktelennek tüntetve föl azt, — álarc csupán, amely mögé az a lemondás rejtőzik, amely őt máris, mint a múlt emberét nézi. A múlt emberét, akinek jövője értéktelen, törött cserép, amelyet siralom nézni, amelyet újjáépíteni lehetetlen ... I Ezt nem tudta ő ... | —- Menjen csak nyugodtan, kollégám, — szólt a tétovázó orvoshoz. — Ha valamire szükségem van, majd csöngetek... A Phönix- villa személyzete megbízható volt mindig. A fiatal pszichiátert megnyugtatta ez az utolsó mondat. —■ Lám, lám, — suttogta hangtalanul. — ügy látszik, hogy a téboly túlsó, ködös partjáról átevezőben van a realitás partjához. Tudja, hogy a Pihönix-villában van. De vájjon mi lesz Edinburghgal? ... (... Ez a kezdet mindenesetre biztató ...) Ezzel a kecsegtető reménnyel kissé megnyugtatva lelkiismeretét, távozott végre a fiatal orvos, de elhatározta, hogy valamelyik ápolónőt a betegszoba ajtajában ülteti le, hogy a legkisebb gyanús zajnál a beteg mellett teremhessen és hívhassa őt a kertből. A kertből, mely a nedvek gyantás tobzódásának ez évadján valóban szép, mert sokat- igórő, mint a fiatalság. Alden professzor, amint ott ült a lefüggönyözött ablaku szobában, a fekvőhelye mellett álló hatalmas karosszékben, ravaszkásan mosolyogva igazította meg szemén a sárgásbarna szinti védő szemüveget, ravaszkásan és boldogan, mint akinek valami furfangosan kieszelt terve sikerült. Egy pillanatig élvezte e sikerét és talán egy kissé azt is, hogy ime abban a székben ül, amelyben annyi éjszakát virrasztóit át betegsége alatt az ő őrzőangyala. —Miss Ellinor Grant? ... Vagy EllinoT mama? Erőszakkal rázta le magáról a lelki kancsalság ismét jelentkező varázslatát. —* Alden Tamás vigyázz!... Tamás? —. kérdezte aztán, ismét megzavarodva. íme az emlékezet kettős látása ismét jelentkezik! — Tamás? ... Vagy Renatus? ... Irgalmas Isten, mi lesz velem? Hiszen ez maga a téboly! ... Nem, nem, nem! Nem akar többé ezekre a zavaros dolgokra gondolni. A megismerés utján kell elindulnál végre, hogy ez átkos labirintusból kitaláljon. Az imént kétszer is elszólta magát benne az a bizonyos második lény, aki öntudata alól hirtelen fölbukkant a katasztrófa óta s úgy tesz, mint aki osztozni jött szemléletének egységes világán s valahogyan darabokra töri© azt... Darabokra, amelyek természetében az' a tragikus abszurdum, hogy két világot lehet belőlük összerakni, egy egységes képet azonban nem. Olyan ez, mint amikor a kökénybokorra szövődik a harangvirága futóka. A gallyak és a folyondár indái összeolvadnak. Egyiken lilakelybü virág, a másikon hamvas, fanyar-kék bogyó ... Fölváltva, mint egy szövet megismétlődő mintái. Egy bogyó, egy virág, alatta ez, mellette az ... Tamás... Renatus ... Edinburgh ... Pihönix-villa ... A japán. Kettő is... Az egyik, aki öngyilkos lett s a másik: a merénylő... És ez a kettő egy... Aztán miss Ellinor és... Ellinor mama— Szőke hajkorona és ... atlaszfehér ... A százki- lencéves Bont Mihály ... Egy forgó kaleidoszkóp motollája, kering az agyában ... Mindenekelőtt ezt kell megállítani, hogy szétbogozhassa a kökénybokor és folyondár indáit. Egy fixpont kellene! Rolumbuszból sem harsanhatott ki boldogabban a hálaadó öröm fanfárja, mikor meglátta az uj föld legelső hegyfokát, mint ahogy Alden professzor ujjongott föl, amikor gondolatainak valahogyan kiigazodó során fölfedezte most ezt a „fixpontot". A Pihönix-villát. — Úgy van! Ez a fixpont! — Az imént azt mondtam — indult el a fixponttól tájékozódva lelkének még formálódó s belső ellenséges erőktől háborgó talaján —, azt mondtam a fiatal kollégának, hogy „szép ilyenkor is már ez a kert sok koratavaszi növényével ...“ így volt... Aztán mig ezt mondtam: „A Phönix-villa személyzete megbízható volt mindig..Honnan tudhattam ezt, hiszen eszméletlen voltam, amikor az egyetlen laboratóriumában történt katasztrófa után ideszálli- tottak? Jártam már itten? Álmomban? Egy másik életben? S mily különös, hogy a fiatal orvosnak nem tűntek föl ezek a helyismeretet eláruló szavaim. Természetesnek találta, vagy fölületessége miatt nem ötlött szemébe e szavak jelentősége? Elhatározássá érlelődött Alden professzorban, hogy utánanéz a dolgoknak, mert az egész eset napról-napra különösebb színben tűnt föl neki. Mivel beléje volt idegezve az orvos és a kísérletező legértékesebb erénye, a megfigyelés — egyre jobban érezte, hogy a dolgok sa- játszerü ellentmondásaiban mégis egyetlen tengely körül forgó rendszer van. Behunyta szemét, hogy a homályt fürkésző, a tudatalattit kereső lelki szemeivel jobban láthasson. Alden Tamásról Ellinor mama közléseiből annyit tudott, hogy kiváltságosán u; , a tudós volt, aki mint orvos és mint hioió-raj kutató a legnagyobb tekintélynek számított.... Ez a tudós, akit Ellinor mama elő.sz \ ■ de] nz ő szellemi atyjának nevezett, valami titokzatos módon eltűnt. Innen, a Phönix-villából, innen, ahol ő született olyan szülőktől, akiket sohasem ismert. — Én jártam itten! Én jártam itten... — ujjongott föl belőle a diadalmas öröm. — Nem a csecsemő alvó öntudatával, hanem eszmélve, megfigyelve, tudatosan. Én éltem itt, on szenvedtem itt. Nekem emlékeim fűződnek ehhez a helyhez ... Élményeim, amelyek elkoptak, mint a fölirások a régi sírköveken... de meg lehet, s meg kell fejtenem azokat!... Ha pedig mindez nem igy van, akkor őrült vagyok. Elgyötrött agyában, amint ott ült az elsötétített szobában, zűrzavarosán keringtek a gyötrő gondolatok. Tépte, piszkálta, erőszakolta agyvelejét, hogy kitermelje a vajúdó káoszból a megmentő eszmét. Egyszer csak, mint valami érthetetlen fényjeleket adó világitórnkóta, úgy szállt föl a gondolatai mélyéről © kérdés: —• Megvan-e a könyv a hetedik polcon? L(Foly táljuk.) r * a-í—kiri.' a"xÁ.ic^k^e^kkís m$m i túlsó mm dúl rANIASZUKIIS aE®lM¥ Sritt: PMMfiY PIARCÉI!
