Prágai Magyar Hirlap, 1932. augusztus (11. évfolyam, 174-198 / 2987-3011. szám)

1932-08-03 / 175. (2988.) szám

1932. augusztus 3, szerda. /prxgai-A\ag^arhi rlar Interpelláció az a Szlovenszkószerte, de legfőképen Keletszlovenszkón bekövet­kezett katasztrofálisan rossz termés által sújtott vidékek mező­gazdáinak és egyáltalán @ vidékek összlakosságának sürgős megsegítése tárgyában vetösnagosztás, gyorssegély, adóelengedés, adómoratórium és a folyamatban lévő adóvégrehajtások azonnali beszüntetése utján Beadják: Grosschmid Géza dr. orsz. ker.-szoc. párti szenátor és társai Minthogy a parlament munkájának nyári szünete miatt nincs mád a parlament előtti javaslattételre, ez utón hívjuk fed már most, — még talán kellő időben, — a kormány fi­gyelmét a szlovenszkói, de különösen a ke- letSzlovens®kói mezőgazdaság katasztrofális helyzetére, hogy az illetékes tényezők segi- tőakeiója el ne késsen s ezáltal a szloven- szkói mezőgazdaságnak beláthatatlan. követ­kezményekkel járó teljes pusztulását elő ne idézze. SzlovenSzkó keleti részeiben az elmúlt négy esztendőben az elemi csapások valósá­gos sorozata pusztított, amit az ezidei ka­tasztrófa betetőzött. A kassai, szepsi, nagy- mihályi, nagykapuéi, gálszécsi, szobránci és királybelmeci járások mezőgazdáinak őszi vetését a téli fagy, jég s különösen az árvíz nagy részben elpusztította. Különösen Bod­rogközben volt megsemmisítő az árvíz pusz­títása, ahol Zemplén, Szőllősk©, Szerdahely, Szentes, Szentmária, Vécs, Rád, Szinyér, Vétke, Szolnocska, Pólyán, Lelesz, Bácska, Battyán, Tisza salamon, Kis- és Nagytárkány, Kistéglás, Nagy- és Kisrát földjeit teljesen kimosta. Általában csaknem 10 ezer katasz- trális hold föld vetését tették tönkre a ta­vasza károk. E járások gazdái még fel sem ocsúdtak e pusztulás hatásától, s máris újabb csapás érte őket. A nyárelő kánikulás melege ntolsó reményüket is megsemmisítette; fellépett a gabonarozsda és a hőguta s a még száron maradt gabonát teljesen elpusztította. Nem­csak a szemet, de a szalmát is. Egyes helye­ken a pusztítás tönkretette a gabonatermés 60—80, sőt 100 százalékát, s ezzel az utóbbi évek rossz termésétől amugyis alaposan megviselt gazdákat egyenesen a katasztró­fába sodorta. A próbacséip lések alkalmával kiderült, hogy a gabona a legtöbb helyen még a vetőmagot sem adja vissza. Csecsen pl. 6 kereszt búzából mindössze 50 kg.-ot csé­peltek; Ahaujszinna környékén, — ahol más esztendőben 150 vagon búza termett, — ez idén alig csépelnek 15 vagont. És a kicsépelt búza is a nagymértékű besülés következté­ben olyan silány minőségű, hogy inkább ocsunak tekinthető, mint kenyér- vagy vető­magnak. A föIdmivelésügyi minisztérium és az or­szágos hivatal osztottak ugyan segélyeket, vetőmagban és készpénzben, ez azonban tá­volról sem volt elegendő. A vetőmag egy­részt tuldrága volt, másrészt — és legfőkép­pen, — néni felelt meg az ottani helyi kli­matikus és talajviszonyoknak. Nem a szlo- venszkói klimatikus- és talajviszonyoknak legjobban megfelelő magyar búzát hozták be vetőmag céljaira, hanem a teljesen más vi­szonyokhoz szokott jugoszláv és az alig 67— 68 kg.-os morva búzát, amely hosszú kelési idejű, tehát annál jobban ártott neki a ko­rai nagy meleg. A szem teljesen megszorult, úgyhogy katasztrális holdankint alig 1—2 q termés volt s az is rossz minőségű, ocsu. A pénzbeli segély pedig oly csekély volt, hogy pl. a Bodrogköz egyes faluiban az elemi csapások által sújtott gazdák fejenkint mind­össze 10—1 Skoronát kaptak. Ezen felül a közigazgatási hatóságok sok helyütt nem is törődnek a nép bajával, amire kiáltó példa, hogy a szobránci járás főnöke az országos hivatal által rendelkezésre bocsátott 20.000 koronát nem osztotta szét. hanem vissza­küldte az országos hivatalnak, mint szükség­telen segélyt. A tavalyi hibák most bosszul­ták meg magukat a gazdákon, akik joggal okolhatják a kormány közegeit tavalyi rö­vidlátó magatartásukért. Emellett az említett községekben és a Sze- pességen is most fellépett még a sertésvész olyan nagy mértékben, hogy némely község­ben az utolsó darabig kipusztult a sertés. Komolyan fenyeget az a veszedelem, hogv számos községben, ahol már kora tavasszal nagyon sok gazda családjában nem volt ke­nyér s váriak az uj termésre, most éhínség lesz s ennek következtében ott könnyen nyugtalanság törhet ki. Mert nemcsak a földdel bíró gazdákat sújtja a katasztrófa e vidékeken, hanem velük kapcsolatban még Fokozottabb mértékben a föld tel on munkás­ságot is. A nyomor jelei máris erősen látha­tók. öreg gazdák gyalog tesznek meg 15—20 kilométeres utakat a járás székhelyére, mert 3—4 koronájuk sincs, amit a vonat költsé­geire elő tudnának teremteni. A pénzügyi hatóságok meg tudomást sem vesznek a nyomorról, hanem kíméletlenül hajtják be az adókat, a jövedelmi adókat nem a gazdák bevallásai alapján vetik ki. Árveré­sek, foglalások mindennaposak. A tavaszi pusztítások azonban Szlovenszkó egyéb részeit sem kímélték meg. Ez év máju­sában a párkányi járásban, különösen Szö- gyén, Bátorkeszi, KisujSalu, Dunamócs, Bucs, Köbölkút, Kéménd és Kisgyarmat községek­ben támadt súlyos elemi kár jégverés és fel­hőszakadás következtében, ahol! az átlagos HELLADA­szappan a háziasszony kincse! kár elérte a 70 százalékot. Különösen a sző­lőkben okozott ntagy pusztítást a jégverés, sok helyütt a kár 100 százalékot is kitesz, mert elpusztult az egész termés. A károsult gazdá­kat a községi hivatalok összeírták ugyan se­gélyezés végett 8 a párkányi járási hivatal ki is utalt 70.000 korona segélyt, ez az összeg azonban korántsem elég a károsultak talpra- állitására. Ilyen viszonyok között a helyzet kétségbe­ejtő s nagy mezőgazdasági területek pusztu­lás előtt állanak, a fenyegető nyomor és éh­ség Szlovenszkó-szCrte általános. Sürgősen szükséges tehát az illetékes tényezők; a kor­mány, a földmiveiésügyi minisztériumi, a szlo- venszkói mezőgazdasági tanács, a pénzügyi hatóságok, a járási és községi hivatalok együttes segélyakciója a pusztulásra Ítélt te­rületek megmentésére. A múltak tapasztala­tai aJapján azonban ennek a segítésnek a he­lyi viszonyoknak megfelelőnek, hathatósabb- niak és mindenek felett igazságosabbnak kell lennie a helyi összeírások alapján, az adó- végrehajtásokat ezeken a vidékeken a kár­vallott lakosságnál haladéktalanul be kell szüntetni, lehetőleg két éves adóinoratóriu- nuot adni a károsultaknak s az eddig kive­tett adókat pedig tetemes mértékben lecsök­kenteni. Fentiek alapján kérdjük az összkormányt: Van-e tudomása a szlovenszkó!, különösen keöetszlovenszkói mezőgazdaságot ért súlyos termo skatasztrófáról ? Milyen intézkedésekkel szándékozik a ká­rok által sújtott vidékek lakosságát fenyegető nyomort és éhínséget megelőzni? Hajlandó-e intézkedni, hogy a kárvallottak segély szükséglete haladékatalamil összeiras- sék, nekik megfelelő pénzbeli, kenyéraiag és főleg az ottani helyi klimatikus és talajviszo­nyoknak megfelelő vetőmagsegély kiosztas- sék? Hajlandó-e intézkedni, hogy a pénzügyi ha­tóságok e vidékeken a folyamatbatett adó- végrehajtásokat azonnal felfüggesszék, a kárvallottaknak két éves adómoratórium adassék s az eddig kivetett adóikat a viszo­nyoknak megfelelően tetemesen mérsékeli- jék? Fenti kéréseinkre a szenátus ügyrendjéről szóló 1920. évi április 15-én kelt 326. gy. <sz. törvény 67. §-ában előirt két hónapon belül kérjük a válasz megadását. Prága, 1932. julius 30. Aláírások. WPapén Stancellár a birodalmi alkotmány jelentős reformiára késiül A kancellár számit a nemzeti szocialisták s a centrum támogatására - A külföld szemében Hitler a nagy kérdőjel — Az alkotmány útját vagy az államcsínyt választja a nemzeti szocialisták vezére? Berlin, augusztus 2. A birodalmi kancellár hét­főn fogadta az Associated Press munkatársát, Louis P. Locknert, akinek interjút adott a német politikai helyzetről. A kancellár teljes határozottsággal ki­jelentette, hogy kormányának semmiképpen sem áll szándékában, hogy a birodalmi gyűlésen koalíciós többséget alakítson, amelyre azután a birodalmi kormány támaszkodhatna. A kancellár ezután a következőket mondotta; — A választásnak egyáltalán, ha vana valami kü­lönleges jelentősége, az csupán abban áll, hogy a német nép jóváhagyta a kormánynak azt a tö rekvését, hogy az országot a pártok ellenőrzésétől megszabadítsa. Amit mi követelünk, az. hogy ismerjék el törekvé­sünket, mely arra irányul, hogy Németországot ne­hézségeitől megszabadítsuk. — Kollégáim és én építő törekvésünk program jával a birodalmi gyűlés elé állunk és a gyűlés tagjait az elé a döntés elé állítjuk, hogy vájjon mernek-e bennünket kidobna a nyeregből akkor, amikor az egész ország felismerte az objektív, párt­feletti munka sürgős szükségességét. A birodalmi gyűlés bizalmatlansági szavazatának lehetősége az Associated Press munkatársának meg­figyelése szerint, egyáltalán nem érinti a minisz­terelnököt. Kifejezte a reménységet, hogy a centrum, amelynek ő is tagja volt mindaddig, amig a kancellári tisztet nem vállalta s amely párt a választási hadjárat idején neki hadat üzent, még sem veszi magára az ódiumot, hogy uj kormáuyválságot idézzen elő. Hitlerre vonat­kozólag a kancellár azon a meggyőződésen van, hogy elérkezett annak az ideje, hogy a nemzeti szocialista mozgalom a haza újjáépítésében tevé­keny részt vegyen. fiz diiadiíoraia kérdése Amikor az Associated Press képviselője a biro­dalmi kancellárt arra figyelmeztette, hogy némely amerikai újság a választások eredményét abban az értelemben magyarázza, hogy az uj birodalmi gyű­lésnek hatvan százaléka köztársaságellenes beállí­tottságú. amennyiben a nemzeti szocialisták, a né­met nemzetiek és a kommunisták táborából került ki ez a hatvan százalék, Papén kijelentette, hogy az államiorma kérdése egyáltalán nem forog szőnyegen. Ez a választás egész folyamán sem volt vita tárgya. Az egész német nép arra törekszik, hogy hazáját rendlb elhozza és a német népnek most igazán nincs ideje arra, hogy az államformára gondoljon. fi nemei külpolitika útja A külpolitikai kérdésekre áttérve a biro­dalmi kancellár megjegyezte, hogy a német kormány külpolitikájának főelvévé nem kí­vánja az autarchiát tenni. Erre vonatkozólag szó szerint a következőket mondotta: — Azokat az autarchisztikus törekvéseket, amelyeket kénytelenek voltunk megtenni, a világhelyzet kényszeritette ránk és ezek nem a mi akaratunkból eredtek. Mi éppen úgy, mint bármely más nem®et, azon aka­runk dolgozni, hogy a vámfalak leomolja­nak és a javak kicserélésének útja meg­könnyebbüljön. „Élni és élni hagyni" ez volt a mi választási jelmon diaiunk. Nem oszlatják föl a kommunista pártot Az interjú végén az Associate Press kép­viselője a birodalmi kancellárt figyelmessé tette arra, hogy a baloldali sajtó a kormány­nak szemére veti, hogy a kommunista kilen­gésekkel szemben állást foglal, azonban semmit sem mond akkor, amikor nemzeti szocialisták követnek el törvényszegéseket. A kancellár habozás nélkül a következőket mondotta: — Aki felelős az olyan incidensekért, mint aminő a königsbergi sajnálatos esemény volt, érezni fogja, hogy gyorsan és kérlelhetetlenül járunk el vele szemben. A birodalmi kancellár tagadásba vette, mintha kormányának az lenne a szándéka, hogy a kommunista pártot törvényen kisüli állapotba helyezze. Az alkotmány revíziója Amikor az Associato Press képviselője megkérdezte a kancellárt, hogy mire célzott a múlt szerdai rádió-előadásában, amikor fel vetette az alkotmány lehetséges revízióját, i kancellár a következőképpen válaszolt: — A mostani birodalmi gyűlés, amely egyetlen kamarából áll, nem rendelkezik az xx Ha fáradt és izgatott, ha álmatlanság­ban és- gyakori félelem érzetben szenved, ha hasgörcs, mellnyomás vagy szivfájás kínoz­za, akkor igyék reggel éhgyomorra 1—2 po- hártermészetes „Ferenc József" keserüvizet, mert ez megszünteti az emésztési zavarok okait s elhárítja a vértolulást. zal a kigyensulyozottsággal, mint például az amerikai kongresszus megtalálja a maga ki- egyen.su!yozóját a szenátusban. Ami birodal­mi tanácsunkat, szövetségi tanácsunkat, nem lehet az önök szenátusával összehasonlítani. Hatáskörük sokkal csekélyebb. Azon a néze­ten vagyok, hogy Németországnak szüksége van felsőházra. Egy más kérdés, amelyben feltétlenül vál­toztatásra van szükség, ami jelenlegi lista- rendszerünk, amely szerint minden párt a jelöltek listáját állítja fel, akikből azután 60.000—60.000 szavazat után egy-egy jelöltet megválasztottnak jelentenek ki- Itt nincs semmi személyi gyakorlati kontaktus a je­löltek felállítására. A jelöltek felálitását ren­desen a párt sziikkörü végrehajtóbizottsága végzi. Angliában és Amerikában a jelöltnek meg kell nyernie a választók bizalmát, akik meg kell nyernie a válsaztók bizalmát, aki£ azután szavazatukat ráadják. Németország­ban a választó nem a jelölt, hanem a párt fe­lett dönt, amelyet támogatni kíván és igy nincs semmiféle kapcsolata a jelölttel. Remié­lem, hogy választási rendszerünket abban az érdiem­ben revideáljuk, hogy a birodalmi gyűlés 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom