Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-10 / 155. (2968.) szám
1932 jnÜTts 10, vasárnap. 17 Nütrágyázzunk vagy ne mütrágyázzunk? L Ez a fontos kérdés ma ige® élénké® fog- lal-koztaljja a gazdaköröket. Sokain vannak, akik a mai gazdasági válság mellett teljesen leíhetet'leninek tartják a kereskedelmi, vagyis a műtrágyák alkalmazását, mások a műtrágyák magas árát kifogásolják, viszont a gazdák egy kis töredéke a mai helyzetben is kitart a műtrágyák mellettA trágyázás a gazdálkodásnak a legbonyolultabb és legnehezebb művelete. A gazdák sehol sem árulnak el annyi tapasztalatlanságot, sehol sem követnek el annyi hibát, miint éppen a trágyázás keresztülvitelnél, nem lesz tehát hiábavaló, ha ezzel a kérdéssel a trágyázási kampány előtt kissé behatóbban fogiLalkoizunk. A gazdák kifogása a műtrágyák magas ára ellen teljesen jogosult. Kétségtelen, hogy az árak nem idomultak a mezőgazdasági termények áraihoz. Az utóbbiak nagyot zuhantak, a műtrágyáé rak alig változtak. A mütrágyaárakat a kartel diktálja az államhatalom védőszárnyai alatt. Tudjuk, hogy a külföldi műtrágyák behozatala, mely- lyed az árakat némileg ellensúlyozni lehetne, ma a belföldi műtrágya ipar védelme miatt tiltva van- Ámde az állam tovább is drágát a kedvezőtlen vasúti tarifákkal és az újabban behozott 6 százalékos pausalizált forgalmi adóval, amiket végeredményében mind a gazdának kell megfizetni. Az államilag támogatott, bár a szociális terhekkel szintén eléggé hendikepedett, de mégis szervezett iparral szemben áll a szétszórt, szervezetlen gazduköziönség. Egy percig sem kétséges, ki kerül innen ki győztesen? De talán mégsem!? Mert ha mindinkább tért hódit a gazdák körében az a felfogás, hogy „ne mütrágyázzunk", még a szervezetlen gazdaköraönség is olyan ellenállásit teremthet, mely a műtrógyaipar teljes tönkretételét vonhatja maga után. Ha a felszimen levő gazdasági válság szempontjából bíráljuk a kérdést, akkor a felelet csak az lehet, hogy az igazságtalanul magasra megszabott mütrágyaár ok lehet a műtrágyázás felhagyására, a gazdasági válság azonban egymagában azt nem indokolja. Ha tehát a műtrágyát tisztességes áron képesek vagyunk beszerezni, alkalmazzuk azt a válságos időkiben is, mert a szükség szerint és helyesen felhasznált műtrágya biztos jövedelmi többletet jelent. Erre pedig éppen most van a legnagyobb szükségünk. ügy azonban, ahogy eddig mütrágyáz- tunk, nemcsak a gazdasági válság idején, de még jobb időkben sem indokolt- A műtrágyának reklám szerű és szaktudás nélküli, vaktában va'ló alkalmazása a régi jó világban is ráfizetéssel járt, ma ezt a „luxust" éppenséggel nem engedhetjük meg magunknak. Ebből aztán következik az is, hogy azoknak a gazdáknak az eljárását sem helyeselhetjük, akiknek bár anyagi erejük talán megengedi, de a műtrágyákat ma is a régi „elavult" rendszer alapján, mintegy „receptszeriileg" alkalmazzák. Régebben a gazda a szaklapokban igen sok cikket olvashatott a műtrágyák propagálásáról. Ezeknek a legnagyobb hibájuk az volt, hogy nagyon „reklámÍzűek" voltak s legtöbbször fizetés ellenében, vagy a lapnál feladott hirdetéssel kapcsolatban jelentek meg. Ma már a mütrágyaipar nem igen hirdet, most meg a szaklapokban gyakran találkozunk olyan közleményekkel, melyek teljesen egyoldalúan műtrágyáéi lenesek. Egyik szélsőségből a másikba. Az okos gazda egyiket sem veheti be- Amilyen helyteA gyakorlati gazda jövedelmének biztosítása, a birtokát bérbeadó gazda talaja termőképességének megőrzése eéliáhő olvassa el Fodor Jenő : „A trágyázás elmélete és gyakorlata" 3. most megjeleni k nyvét, melyet a zerz vételkötelezettség nélkül ií megküld betekintés végett azoknak, kik e végből hozzá fordulnak. Ára 25‘ Ki Jim: Abovec p. Strkovcc. . len a túlzóit reklám, éppen olyan helytelen az egyoldalúan beállított mütrágyaellemes cikk. A szaklapoknak az volna a hivatása, hogy a gazdákat teljesen tárgyilagos alapon tanítsák a trágyázási ismeretekre. A mü- trágyaárak elleni harc tiszteletre méltó, a kérdés egyoldalú beállítása azonban nem helyes. A mezőgazdaságot ma olyan súlyos kiadások terhelik, hogy merem áLlitani, hogy olyan közép- vagy nagybirtok, mely pl. ma a kalászosokból nem terem m. holdankint átlag 8 qrát, az deficittel dolgozik. Ennél nagyobb terméseket pedig csak teljesen okszerű trágyázással produkálhatunk, amelynél a műtrágyákat sokszor nem nélkülözhetjük. A szaklapok igenis folytassák a megkezr- dett harcot a műtrágyák magas ára ellen, a műtrágyával való teljes felhagyást azonban végső ütőkártyának kell meghagyni, mert ha minden adunkat már a játék elején kiadjuk, a partit könnyen elveszthetjük. Pár év előtt éppen e lap hasábjain Írtam egy cikksorozatot a szuper!oszfát helytelen alkalmazása ellen. Akkor a szuperfoszfát pozsonyi kartel irodája: a Foszfacid intencióimat teljesen félreértette s azt a Pitra János pozsonyi állami kisérletügyi főigazgatóval és Bitera Miklós dr. magyaróvári gazd. akadémiai tanárral megiratott válaszokban a „szuperfoszfát elleni harcnak" mi nő si tette. Pedig én nem a- szuper foszfát, hanem annak helytelen alkalmazása ellen vettem fel a harcot. Bittera dr. egyik válaszában azt kifogásolta, hogy nem szaklapokban, hanem napilapban vetettem fel a vitát, ami szerinte „szokatlan" eljárás. Hát most már megsúgom, hogy ez mért történt? Egyszerűen azért, mert a szaklapok annak idején nem közölték le a szuperfoszfátkan tel-ellenes cikkeimet A kartel keze, mely évente 2 milliót költött Szlovenszkón és Ruszinszkón reklámcélokra, igén hosszú és elnyúlt a szaklapok különben meglehetősen üres :wert!^éims2^krén^ig-is. ’-i. . ’ És ezért a i szaklapokat még szemrehányással sem illethetjük. Ennek is a gazda nemtörődömsége az oka! Nem fizettünk elő a. szaklapokra, igy azok kénytelenek más bevételi forrásokhoz nyúlni, hogy kiadásaikat fedezzék. A trágyázás, de különösen a műtrágyázás igen sok szakismeretet igényel- Sajnos, a gazda közönség igen kevés igyekezetei tanúéit arra, hogy ezt megszerezze. „A trágyázás elmélete és gyakorlata" c. tavaly megirt könyvembe® a salovenszkói viszonyoknak megfeleíuen lefektettem azon elveket, melyeket a gazdának a trágyázás helyes keresztülvitelénél követnie kelL A tudományos kritika úgy itt, mint Magyarországon a legkedvezőbben fogadta könyvemet, nem úgy a gazdaközönség, amelyről igen szomorú statisztikai adatokkal tudnék beszámolni. Pedig arra a kérdésre, hogy mütrágyázzunk-e vagy ne mütrágyázzunk, nem lehet igennel vagy nemmel felelni, arra csak az lehet a felelet: mindenekelőtt tanuljuk meg, hogyan kell a műtrágyát helyesen és okosan alkalmazni. A következő cikkemben ezt kísérlem meg gyakorlati példákkal megvilágitiani. (Folytatása a jövő vasárnapi számban.) Kállay dr. vi&zavoaul a Dunabank éléről. A Prager Börsen-Courier jelentése szerint Kállay József dr. volt szlovenszkói meghatalmazott miniszter, a Dunabanlk elnöke teljesen visszavonul a bank éléről. Kállay dr. — a lap jelentése szerint — lemondását már néhány hónap előtt beadta, azonban az igazgatóság mindent elkövetett emez elhatározásának mogmásitiása érdekében. Kállay lemondása állítólag az uj banktörvénnyel van összefüggésben, miután Kállay ismét a politikának akarja szentelni idejét. A Dunabank elnökéül valószínűleg Kadosa Pál jelenlegi vezérigazgatót választják meg. , Az említett lap jelentése szerint más szlovenszkói bankok igazgatóságaiban is várhatók jelentősebb személyi változások. így állítólag Sto- dola Kornél is lemond az egyes bankokban viselt funkcióiról. Az ellenőrző bizottság Párisban? Párisból jelentik: A miniszterelnökségen, hir szerint, ellenőrző bizottságot alakítanak az árak felülbírálása céljából. A német mezőgazdaság újabb megsegítése Prága, július 9. Braun német birodalmi köz- élelmezési és földművelésügyi miniszter ezekben a napokban rádióelőadást tartott, melynek során beszámolt a német kormánynak az idei aratás értékesítésének biztosítására, irányuló intézkedéseiről. A miniszter hangsúlyozta azt, hogy az idei németországi termés első alkalommal elegendő a belső szükséglet fedezésére. Most különösen az ad gondot a kormánynak, hogy a mezőgazdasági termények ára miképpen volna stabilizálható a.z egész évre. Mindenekelőtt azt kell megakadályozni, hogy a gazda közvetlen az aratás befejezése után ne legyen kénytelen piacra dobni gabonáját. Ezért a kormány a mezőgazdaságra nehezedő adósságok terhét csökkenteni igyekszik az által, hogy a régi adósságok végrehajtására, amelyek az 1931. év előtti időből származnak, halasztást engedélyez. Ezenkívül a Birodalmi Bank, a Rentenbank s számos más nagy, vezető pénzintézet önként elhatározta, hogy a mezőgazdákkal szembe® fönnálló követeléseit a legközelebbi hónapokban nem fogja behajtani. Ezenkívül most tárgyalnak a gabonára nyújtandó kölcsönök megszervezéséről, amelyeknek azonban nem szabad megdrágulni ok a gabona elraktározási költségeivel. A bankok hajlandóságot mutatnak a gabonára nyújtandó hitelek finanszírozására olyképpen, mint azt a Getreide-Industrie und Kommission A. G. már néhány év óta végezte. A külföldi gabona kínálata által eredményezhető árcsökkenés megakadályozására a német kormány a búza és rozs behozatalát már jelenleg is a legszűkebb keretek közé szorította s ezenkívül a kukorica árát tonnánkint 180—195 márkára emelte. Ezenkívül a fölösleges takarmányárpa behozatalát is korlátozzák az által, hogy az árpa behozatalának engedélyezését a kukoricamonopólium hatáskörébe utalták. A belföldi piac vásárlóerejének emelése céljából a Birodalmi Bank, a Rentenbank, a Preussisohe Zentralgenossenschafts-Kasse s más számos vezető pénzintézet a különféle mezőgazdasági hitelintézeteknek s más intézményeknek, amelyek különösen másodkézből vásárolják a. gabonát,, jelentős hiteleket biztosit. A belföldi búzának ég rozsnak 97 százalékos kötelező kiőrlésére vonatkozó előirások tovább is érvényben maradnak. A lehető legnagyobb forgalom elérése céljából a kormány olyértelmü tárgyalásokat folytat a buzaőrlő malmokkal, hogy ezek a szokásos készleteiken fölül mintegy 250 ezer tonna búzát vásároljanak föl. Ezek a tárgyalások kedvező mederben haladnak. Augusztus elsején hatályba lép egy uj intézmény, az úgynevezett búza—rozs kicserélési eljárás, amelynek lényege az, hogy az a kereskedő, vagy gazda, aki közvetlenül az aratás után exportál búzát, vagy rozsot, a gazdasági év utolsó hónapjaiba®, megfelelő mennyiségű gabonát importálhat vámmentesen. A belföldi fogyasztás emelése'céljából'megszüntetik a 70 százalékos kiőrlési határt. A Deutsche Getreidehandelsge- sellschaft tulajdonában lévő orosz rozskészleteket nem bocsátják piacra, hanem azokat ösz- szekeverik belföldi, német rozzsal. A kenyérmagvak árának stabilizálása céljából végül fölemelik az acélos búza, a kukorica és takarmány- rizs vámját. A baromfitenyésztők a jövőben még több takarmányárpát és kukoricát kapnak olcsó áron, azonban csak azzal a föltétellel, hogy a tojáshozamot standardizálják. Az éppen vázolt segítési módok finanszírozására eddig a következő készletek állanak: A Getreide-, Industrie- und Kommissions A. G. a Birodalmi Banktól 50 millió márkáig terjedő re- eszkonthitelt kap, amelyből a nevezett- társaság előlegeket nyújt a gabona vásárlásánál. Ezenkívül a gazda a raktári jegy fölmutatására a Birodalmi Bank fiókjaitól az áru értékének 50 százalékáig terjedő hitelt vehet föl. Erre a célra 25 millió márka van biztosítva. A kereskedők és a malmok vásárlási céljára a Birodalmi Bank 10 millió márka reeszkont.hitelt, biztosított, A Birodalmi Bank kifejezésre juttatta abbeli hajlandóságát, hogy a gabona vásárlási váltók esz- kontját kiterjeszteni, illetve növelni kész. Az a bankkonzorcium, amely a Getreide-, Industrie- und Kommissionsgesellschaftuak szóló készáruszál tiltásokat finanszírozni fogja, további 40 millió márka reeezkonthiteliben részesül. Összesen tehát 125 millió márkát fordít a német kormány az idei termés biztosítására, illetve kedvezőbb értékesítésére. Ebben az összegben azonban nem foglaltatik még a gabonaraktári jegyek közvetlen lombardirozására szánt hitel. Mélypontra esett az amerikai elfogadvánvpiaco- kon elhelyezett külföldi pénzek összege. Newyork- ból jelentik: Az amerikai szövetségi tartalékbankok közvetítésével dollárelfogadványokba fektetett külföldi pénzek összege julius elején mindössze 98 millió dollárra rúgott, szemben június elejei 150 millió, a május elejei 278 millió és az április elejei 336 millió dollárral. Gyönyörű művészi figurákat mellszobrokat, plaketteket, urnákat, sírköveket, elesett hősök emlékműveit, emléktáblákat, mindenüvé szállít a legolcsóbb árakon Bohui Hlaváéek, akadémiai szobrász, PR A H A-SMÍCHOV, Palackého 40. Tervezetek, rajzok és költségvetések frankó. A vaj- és tojásbehozatal. Júniusban négy vagon orosz vajat importáltak s ennek ellenében a csehszlovákiai ipar hengerelt sodronyt s egyéb fémárut szállított a szovjetnek. Jelenleg tárgyalások folynak három vagon dán vaj behozataláról, melynek ellenében Dánia csehszlovákiai textilárut venne át. Júniusban ötven vagon tojás behozatalára adtak a hatóságok engedélyt. A tojást, javarészt Lengyelországból importálták. Az egész engedélyezett mennyiségett eddig még nem hozták be. A további tojásbehozatalt a de vizaenged élyezö bizottság fogja szabályozni. Feloszlatják az olasz müselyemszindikátust. — Rómából jelentik: A milánói Italrayonban egyesített Snia Chat t-i Ion és Generale Viscosa közös eladási irodáját, mely a világ legnagyobb müselyemél- adási szervezet, a közeljövőben felfogják oszlatni. Koncentráció a szlovenszkói és ruszin Szikéi szesziparban. A Prager Börsen-Courier jelenti: A Legiobanik érdekkörébe tartozó Ungvári Szeszfőző r. t. most vette meg Bán Bertalantól a vágvecsei szes/Jinomilót. Az Ungvári Szeszfőző r. t. évi kvótája ezáltal az eddigi 7000 hektoliterről 10 ezer hektoliterre emelkedik. Ugyanezen lap jelentése szerint Bán Bertalan ezenkívül eladta a vágvecsei ipari szeszfőző üzemét is és pedig az Agrárai Banka érdekkörébe tartozó malackai Szeszipari Részvény társaságnak. Ausztria emeli a postai tarifákat s egyéb illetékeket. Az osztrák politikai minisztertanács a legutóbbi napokban tartott ülésén jóváhagyta, a postai illetékek emelésére vonatkozó kormányrendeletet. A legfontosabb tételek mintegy 20 százalékkal emelkedtek. Egyidejűleg a táviró és távbeszélő dijak is megdrágulnak. A postai nyomtatványok átlag 50 százalékkal lesznek drágábbak. Az osztrák kormány ezen kívül tervbevette a házbérfillér emelését, is, amely a közelmúltban történt emelés betudásával most már teljes 100 százalékos emelés lesz. Végül egyes egyenes és fogyasztási adók emelésének tervével is foglalkozik az osztrák kormány. A ruszinszkói terméskilátások. Ruszimezkóban az alma- és szilvaszüret nagyon gyöngének Ígérkezik. Heiyenkint egyáltalán nem lesz termés. Kivétel a técsői almatermő körzet, ahol a gyümölcskertészek kellő időben tették meg védőintézkedéseiket a kártevők ellen. A körtéből legalább közepes termés várható, ugyanígy a barackból, őszibarackból s más csontármagu gyümölcsökből. A cseresznyében is nagy pusztítást végeztek a kártevők, viszont a meggy elég jó termést hoz. Különösen jó termés van az erdei gyümölcsből, málnából, erdei szamócából, szederből, áfonyából, az árak azonban még mindig nagyon magasak. Gomba Ruszinszkóban ezidén is kevés van, ami a szárazság következménye. A legelők erősen szenvedtek a kései fagyoktól s a csapadék hiánya miatt. Heiyenkint, mint Rahó vidékén a legújabb csapadékok nyomában a legelők helyzete szépen javult. A völgyekben a szénát mór betakarították. A takarmánynövények állása kielégítő, igy különösen a vörös lóhere Técső vidékén egyenesen kitűnő. — Ruszinszkó számos vidékén megkezdődött az aratás, amely más évekhez viszonyítva korainak mondható. Perecsény vidékén, ahol a futrinka nagy károkat okozott, a gazdáik már megkezdték az aratást. A búzatermés nem mondható különösen jónak, mert a rozsda támadta meg azt. A rozs szép kalász®, azonban nagyon ritka a hiányos megművelés és a sok duóvá miatt. Árpából kevés van s annak minősége közepesnek ígérkezik. A verohovinai zab ezidén nagyon gyönge lesz, mert a futrinka pusztítja. Á gabonatermés a Tisza vidékén közepes, a magasabb vidékeken gyönge lesz. A kukorica az első megkapálás után szépen fejlődésnek indult s jó termést Ígér, ugyanez mondható a babra, mákra és tökre is. A burgonya csak az alacsonyabb fekvésű vidékeken lesz közepes, a magasfekvésü földeken a burgonyatermés gyönge lesz. A mezei pocok irtására az országos hivatal 35 ezer K-t fordított, az akciónak azonban nem sok eredménye van s szakértők szerint ennek a veszedelemnek elmúlása csak úgy remélhető, ha a pockot valami ragályos betegség pusztítaná ki. A sik vidékeken a dohány jó termést Ígér. A szárazság miatt nem volt elég takarmány s igy az állatállomány Ru- ezinszkóba.n a tél folyamán nagyon megcsappant. Az állat-vásárokon még ma is igen nagy a kinálat, vevő azonban a csekély árak mellett sem akad. Ha az idei takarmány termés is gyönge volna, úgy ezzel újabb csapás háramlanék a Verchovina szegény lakosaira. Valutareformjavaslat az ottawai gazdasági konferenciára. Londonból jelentik: A londoni kereskedelmi kamara va I ut a r e f o r m j a vasla t-o t dolgozott ki az ottawai birodalmi gazdasági konferencia számára. A kamara egységes angol birodalmi valuta bevezetését javasolja, amelynek fedezetéül nem arany, hanem bárminő a kereskedelmi forgalomban szereplő árak szolgálnának, miután az összes árukat nem lehet úgy felvásárolni, mint az aranyat. A fedezetül szolgáló árukat leszámítolt kereskedelmi váltók képviselnék, a bankjegyforgalom automatikusan alkalamazkodnék a váltók mennyiségéhez és ilymódon pontosan megfelelne a keres* ke de lem szükségleteinek. KöZCÍA7;PAL<ÁCr , Irta: Fodor Jenő SÍRKÖVESEI rnxnd&Tz éy ku/iielbeta gyári áron KŐIPARGfíiRmEPB BANmAWSfMm
