Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-10 / 155. (2968.) szám
lftS2 julius 10, vasárnap. 9 Moszkva vörös ünnepi mezben „jegyzi" a belső Hogyan lesz a proSetár-áHamhóI kistőhések országa ? A pénz és áru viszonya a kommunista paradicsomban Moszkva vörös zászlódiszbe öltözött. Vörös izzólámpák füzére ragyog a hivatalos épületek homlokzatán. Az uccák házsorait kötelek keresztezik, amelyekről hatalmas vörÖ6 plakátok lógnak. Vörös repülőgépek vörös propagandacédulák ezreit szórják 'le a magáéból. A munkaidő végén tüntető menetek vonulnak végig az uccákon és az egész biborbaöltözés az ötéves gazdasági program negyedik esztendejében a belső kölcsön tiszteletére vau. Ez a negyedik belső kölcsön immár. Évről-évre újból megjelenik a látóhatáron és minden munkás és minden alkalmazott legalább egy havi keresetét adja oda a belső kölcsönre. Még a háziasszonyokra is kivetik ezt a 'belső kölcsönt, amelyet tiz havi részletben kell letörleszteni Azaz nem is kell „lefizetni", mert ettől a fáradtságtól a szovjet-állam megkíméli a szovjetpolgárt amikor hónapról-hónapra hivatalból vonja le a gázsiból az esedékes tízszázalékos részletet. Eddig két hónapot mentesítettek a levonástól, ezekben a hónapokban tehát a szovjetállam munkása és egyéb alkalmazottja hiánytalanul megkapta volt a maga járandóságát. Ebben az esztendőben azonban ez a két kiméleti hónap is elmarad, annak jeléül, hogy a szovjetállamnak is rosszabbul megy (ha ugyan eddig jobban ment) és ő is éppúgy megsínyli a gazdasági válságot, mint minden burzsujország. íSáfoméslélmilíiárd „önkéntes“ kölcsön Ezt a kiméleti két hónapot tehát ebben az észtén dobén elejtették. Elejtették pedig azért, mert az újságok egy szép napon öles betűkkel valamennyi üzem tanácsának a határozatát hozták, amelyben azt „követelték", hogy az ez évben esedékes belső kölcsön jegyzését haladéktalanul meg kell kezdeni. Már pedig a munkás kívánsága a szovjetunióban megfellebbezhetetlen parancs. Igaz ugyan, hogy ezúttal épp oly kevéssé lehetett 6®ó a „munkásság követeléséről", mint máskor. Bizony az államhatalom birtokosainak a „parancsa" volt ez. Ámde sokkal szebben hangzik, ha ez a parancs a munkásság kívánságának a formájában jelentkezik. Alighogy az üzemi tanácsok felhívása az orosz lapokban megjelent, megjelent a nyomában a kormányrendelet is, amely elrendelte az uj belső kölcsön jegyzését, amelynek ( összege kerek egymiilliárddal haladja meg a múlt évi belső kölcsönt. Összesen három és félmiildárd rubelt kell „felhajtani" vagy — mondjuk — „kipréselni". Ennek a három és félmilliárdnak szól Moszkva vörös ünnepi meze. Nem árulunk el vele titkot, mert első pillanatra kitalálta mindenki, hogy itt voltaképpen a „belső kölcsön" tetszetős elnevezése mögött egész egyszerűen annak rendje és módja szerint való „jövedelmi adóról" van szó. Mert hiszen a kölcsön- kötvényt nem lehet eladni és sohasem is fog lehetni. Már ma egész sereg alkalmazott és munkás van, aki néhányezer rubeles kölcsönkötvény boldog birtokosa. Mit jelent ez érthető paraszti nyelven? Azt, hogy a kényszertakarékosságnak ez a nem is egészen uj formája néhány éven belül a proletárállamot, amely büszke erre a proletár jellegére, kistőkések, járadékosok országává fogja varázsolni. És pedig annál inkább, mert az első évek bel6Ő kölcsöne iröl kiállított kötvények szokatlanul nagy kamatot hoztak. Ma azután az a helyzet, hogy a kölcsönjegy- ző választhat a között, hogy akar-e kamatot kapni, avagy sem. Aki nem tegyez, nemkap hemyérjegyet A szovjetunió lakossága sem esett a feje lágyára és mindenki nagyon jól tudja, hogy ez az önkéntesnek mondott belső kölcsön jegyzés voltaképpen egész rendes adózás és 6emmi egyéb. Az uccákon és a hivatalok bejáratánál nagy táblák hirdetik, hogyan halad a kölcsönjegyzés. Persze, hogy jól halad. íme Moszkva a rá kivetett „önkéntes" kölcsönt kerek öt nap alatt „jegyezte". Az első napokban kiesé morogtak az emberek és bek étle nkedtek. Nem azért, mintha ellene volnának a kölcsönnek. Mo'st már beletörődtek, de mert legalább azt -szerették volna, hogy az esztendő két hónapijában hiánytalanul kapják meg a keresetüket. Amikor azután a szovjehatalom birtokosai látták, hogy a kölcsönjegyzés nem valami nagy lelkesedéssel megy, akkor az üzemek kapujára fekete táblákat függesztettek, amelyekre kiírták azoknak a nevét, akik késlekednek a jegyzéssel. Akiknél ez sem használt, azokat egyszerűen kizárták a szakszer ve z étből, ami egyúttal az életlehetőség megszűnését, az éhenhalást jelentette. Ez azonban túlságosan kegyetlen dolog volt és a szovjet kormány most már nem folyamodik ilyen eszközökhöz. Ez bizonyltja a leg- jobbam, hogy az egész politikai kurzus tempója enyhült. A régi eszközök helyett minden embert egyénileg dolgoznak meg. A főnök a bajtár- siasságra hivatkozik, a szakmabeli és üzemi becsületre és arra, hogy aki nem jegyez kölcsönt, az társait hozza kellemetlen helyzetbe. Az orosz ember alapjában véve jóindulatú, becsületes és lelkiismeretes. Ily primitív eszközökkel is nagyon hamar le lehet venni a lábáról. Nem is akad ma szovjetipol- gár, aki ne jegyezne belső kölcsönt. Sok bankjegy — semmi ára Már most az a kérdés: tulajdonképpen mi a célja ennek a kölcsönnek, helyesebben ennek az újfajta adónak egy államban, amely „elvileg" perhorreszkálja az adózást és melynek egész pénzügyi politikája — természetesen csak papíron — voltaképpen arra megy léi, hogy a pénzt' mint értékmérőt és mint a kereskedelem eszközét nevetségessé és lehetetlenné tenné s végeredményben, mint a polgári társadalmi berendezlkedés egyik jellemzőjét fölöslegessé tegye. Mit akarnak a szovjet áll-aft hatalmasai? Csökkenteni a forgalomban levő pénzmennyiséget? Ezzel ugyan az orosz valuta árfolyamát aligha tudják megjavítani. Sztálin ötesztendős gazdasági tervének épitőmunkájáboz erre a három és fél milliárdra nincs is szükség. Az egész szovjetorosz gazdasági élet állandósított volta mellett nem is lehet szó pénzről, amelynek az ország határain belül — Idegesség, fejfájás, átírnia (lanság, szédülés, hág'yadtsáig, levertség, félelemérzések eseteinél a természetes „Ferenc Józsí“ kese- rüviz kitűnő háziszer amely az emésztőszerviéből eredő java.rok nagy részét megszünteti s visszaadja a testnek és szellemnek régi munkaképességét. Orvosi szaktekintélyek megfigyelték, hogy a Ferenc József víz öreg embereknél is megbízhatóan és minden fájdalom nélkül hat. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben kapható. egészen problematikus az értéke s jelentősége. Szovjet Oroszországban csak reális és nem papiros ér lékről lehet szó; tégláról, fűtőanyagról, betonról stb., amelyekből a Szovjetunióban annyira kevés van és amely reális értékek mennyiségét semmiféle kölcsönnel sem lehet megszaporitani. Ennek a három és fél milliárdos belső kölcsönnek alapjában véve tehát kizáróan lélektani és politikai célja van. Az a célja, hogy a szovjetpolgárnak minél kevesebb pénze legyen. minél kevesebb az államra szóló utalványa amellyel fogyasztási cikkeket vásárolhat. Azt akarják elérni, hogy a polgárok zsebében lévő pénzmennyiség és a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek között ezidőszerint a fogyasztási cikkek kárára fennálló aránytalanság kiegyenlítődjék. Ha valakinek üres a zsebe, akkor nem panaszkodhatni, hogy nincs elegendő vaj, hús, cipő és ruha. Mert hiszen ebben az esetben nem az a baj, hogy nincs, sőt le is lehet tagadni, hogy nincs, mert nem kerülhet arra a sor, hogy a szovjetpolgár vásárolni akarjon. Mert nem is tud. Ha fölös pénz van a polgár zsebében, ez labilissá teszi a piac helyzetét és az áralakulást függetleníti az állami befolyástól. A „puritán“ proletár-államban a fő a jó — összeköttetés Azért ne méltóztassék azt. gondolni, hogy a szovjetpolgár valami nagy lelkesedéssel adózik. Inkább teljes közömbösséggel, mert maga a pénz még nem biztosítja Szovjetországban az élvezeteket g az élet kellemetességeit. Itt az emberek már egészen máskép rendezkedtek be. Nem a pénz a fő, hanem az összeköttetés. Akinek jó összeköttetése van, az helyet tud szerezni magának a nyári üdülőben, az tud szerezni magának egy Ford-autót. Hiába fizeti ki valaki évekkel előre egy lakásnak a bérét, mégsem kapja meg és mégsem tud beleköltözni. Ám egy megfelelő telefonbeszélgetés, egy csoda tévő ubalvány egyszerre az ember ölébe pottyant- ja a vágyva-vágyott lakást akkor is, ha egy huncut vasat sem fizet. Nincs is itt sok értelme Kárbaveszett gerinctelenség Irta: a. Vozáry Aladár (Munkács) Egypár évvel ezelőtt a ruszinszkói cseh iskolákban még kedves és keresett volt a zsidó és a magyar növendék. Hogy is ne lett válna az, hiszen ezeknek a zsidó és magyar növendékeknek, illetve szüleiknek lehetett köszönni, hogy gombaimódra létesíthetők és szaporíthatok voltak a különböző fokú cseh iskolák, melyeknek akkor elegendő számú cseh tanulójuk itt még nem lehetett. Akkor úgy mondották, hogy a cseh iskolákat a zsidó és magyar szülők kívánságára s kérvényezésiére létesítették és hogy a cseh iskolák tulajdonképpen az azokba járó zsidó és magyar növendékek érdekéiben léteznek. Egiyre-másra futottak be a kérvények a tanügyi refe rá tushoz, az iskolaügyi minisztériumhoz, melyben túlnyomó részben zsidó, kisebb résziben magyar szülök kérvényezték újabb és ujaibb cseh iskolák felállítását. És ezeknek a kérelmeknek siettek sürgősen eleget tenni. Hirtelen sokszáz vadonatúj cseh „kisebbségi" elemi iskola épült a ruszinszkói városokban és falvakban egyaránt, az ungvári, munkácsi, beregszászi, huszti gimnázium okiba cseb párhuzamos osztályokat állítottak be, Ungvárt, Munkácson, Beregszásziban és másutt megszervezték a polgári iskolák cseh tagozatát s a munkácsi tani tőképzőben szi ntén megteremtették a cseh részt. Közben azonban szaporodtak, növekedtek a cseh gyermekek Ruszinszkóiban is. Ugy- annyira, hogy a különböző fokú cseh iskolákban már maguk is elegendő számban kezdtek lenni ahhoz, hogy a nagy résziben zsidók, kis részben magyar szülők által kérvényezett cseh iskolákat már maguk is megtöltsék s hogy ezeket a cseh iskolákat egyediül foglalhassák el és birtokolják. Most már a cseh iskolák tanítására, a cseh növendékek tanulhatására terhesek és kellemetlenek kezdtek lenni a cseh iskolákat kiért zsidó és magyar szülők gyermekei. Előbb szeparálni kezdték a cseh és nem cseh, főként zsidó gyermekeket, külön zsidó osztályokat létesítettek. Aztán a cseh szülők szervezetei részéről etgyre több panasz hangzott el amiatt, hogy a cseh gyermekek tanulásukban nem tudnak megfelelő előrehaladást tenni, hátráltatják őket ebben a nem-cseh gyermekek nyelvi nehézségei Világosan látszott, hogy előbb-ntóbb a legteljesebb miért ékben meg fog indulni az akció, melynek célja az, hogy az itteni cseh iskolákat mentesítsék a nem-cseh növendékektől, miután a cseh iskoláknak már nincs többé szükségük a zsidó és magyar növendékekre. Kétségtelen, hogy Ruszinszkón a cseh iskolák „megtisztításához" most teljes erővel hozzáfogtak, hogy monopolizálják a cseh iskolákat a cseh növendékek részére. Ennek sok bizonyítéka van. Az egyik az a rendelkezés, melyet Munkács városához intézett az iskolaügyi minisztérium. Egy másik az, hogy Ungvártól kezdve Rahóig a cseh iskolákban (főként a gimnáziumokban) sorra és nagy számban buktatják a nem-cseh növendékeket. Egy harmadik bizonyíték az, hogy a cseh gimnázium első osztályába megnehezítik a nem-cseh növendékek felvételét s a felvételi vizsgán tömegesen buktatják el a cseh elemit végzett zsidó és magyar jelentkezőket. A létszám megteltére való hivatkozással a cseh kisebbségi elemi iskolába való beiratásra jelentkező nem-cseh növendékek felvételét elutasítják! És igy van ez Ruszinszkón nyugattól keletig mindenütt, minden cs-eh iskolával kapcsolatban, ahol s amelyik cseh iskola részére van már kellő számú cseh növendék! A zsidó és a magyar szülők, kik cseh elemi iskolába akarták beíratni gyermekeiket, hogy azok az állaim nyelven t anulhassanak s ezáltal majd esetleg jobban boldogulhassanak az életben; de még inkább azok a zsidó és magyar szülők, akiknek cseh elemit végzett gyermekeit most vagy elbuk látták vagy nem vették fel a felsőbb fokú cseh iskolába, kezdenek kétségbe esni amiatt, hogy hol s hogy taníttassák tovább gyermekeiket, hogy mi lesz most azokkal?! Érzik, hogy maguk is hibásak, sőt bűnösök abban, amivel most büntetik őket- Hiszen ők voltak azok, akik kérvényezték azokat a cseh iskolákat, melyekből gyermekeiket most ki- tessékelik vagy egyenesen kizárják. M'ost már látják, hogy mások számára kaparták ki a gesztenyét, hogy szörnyű módon becsapták őket s lehetetlenül fel- és kihasználtatták magukat. Most be kell látni ok. hogy hiába fárasztották, hasztalan binlód- tatták gyermekeiket a nem anya nyeli vükön való tanulásra kényszer Réssel, mert nem kezelik egyenlő mértékkel a nem-cseh gyerekeket a cseh gyerekekkel. Most már tudhat ják éppen az érdekelt magyar szülők a legjobban, hogy mily nagy jelentőségű az, amit évek óta hangoztatunk állandóan, de különösen az iskolai év elején: Magyar gyermek magyar iskolába való! Magyar és őslakó szempontból és érdekekből nem támadjuk a cseb iskolák megtisztítása" érdekében indított akciót, bármilyen kirívó és abszurd is az. Sőt részben elégtétel számunkra, mert hiszen azt bizonyítja, ami kisebbségi politikánknak sa^-'-W-os alapelve: maradjanak gyér mi k, amik, amik szüleik, s mert ez ,zt igazolja, hogy a jogokat feláld ,alitás sem talál honorálásra az iz| mus részéről! Addig jók voltak a cseh iskolák számára a zsidó és a magyar gyermekek, amíg nem volt elég cseh gyenmek. Azután pedig: a mór megtette kötelességét... De nem támadjuk az érdekelt, most kiábrándított zsidó és magyar szülőket sem. Naivitásuk s hiszékenységük következményeit úgyis súlyosan érzik. De a történtek következtében most már nekik is másként kell dolgozniuk és ezután teljesíteniük kell őslakos kötelességüket. Kötelességük és kötelezettségük pedig az, hogy amint kérelmezték és kérvényezték a cseh iskolákat, melyekből most gyermekeiket ki tessékelik, legalább olyan elhatározottsággal és energiával kérjenek most iskola nélkül maradt gyermekeik részére magyar iskolákat! Uj helyzet előtt állunk: akarva nem akarva magyar iskolákat kell létesileni és a meglévőikéi ki kell bővíteni. A cseh iskolákból való kizárás következtében sok magyar gyermek iskola nélkül van. Ezek részére a kormányzatnak iskolát kell adni- Most fokozott mérteikben kell megindulnia a magyar iskolák érdekében megújuló harcnak. Tudjuk, hogy a szükséges magyar iskolák léte sitt-elése és kibővítése nem lesz olyan keny- nyü és gyors eredményű, mint amilyen könnyen s gyorsan létesítették a cseh iskolákat. De mindennek ellenére is meg kell indítani ezt a harcot, amelyben a kormánykoalíció lehetetlen kisebbségi politikájának előbb-utóbb kapitulálnia kell. Ez nem állampolgársági vagy hasonló ügy, melyet el lelhet politizálni, hanem • kultúra és kultur- kérdés, melyben Komensky és Masaryk nemzete kormányának — európai presztízsszempontokból is — veszedelmes volna magát mindennél súlyosabban kompromittálni. ül .......- ! j — f N e felejtse el, hogy semmit sem ér pén- ||l ze, ha nem egészséges, jj Ne felejtse el, időnkint szi- 1, vét megvizsgáltatni és vér- ; I nyomását megméretni, ne ■' felejtse el, hogy öb-dcé-rady : i fürdő már 25 év óta segit | a szívbetegségekben szenvedőkön. 1 nn—HJTW HMK—BMP—MB—HBMOB——B1WH—& ? —-———;---------——— il-**—= ■■■ — Jíl
