Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-09 / 154. (2967.) szám
Eredmény Lausanneban (sp) Prága, jiulius 8. Most látjuk, amikor megérkeznek az első híreik Lausanneból a megegyezésrő 1, tárgyi szempontból mennyire apróságok azok, amiről szó volt a konferenciáin. Politikai megegyezés nem történt, mert ha Papén tovább feszegeti a németek háborús felelősségéről sízóló versaiilesi cikkely eltörlésének kérdését és Herriot tovább csökön yösködik, akkor a konferencia soha nem ér célt. A legalább részleges siker érdekéiben tehát egyszerűen kihajózták a tárgysorozatiból az úgynevezett „politika feltételeket", azaz a konferenciát leszürkitették a másod rangú üzleti tárgyalások színvonalára, mert csak így lehetett olyasvalamire szert tenni, ami némi szemfényvesztéssel eredménynek nevezhető. A „nagy" konferencia kerülte a politikumokat, mint a .macska a forró kását. Maradtak a számok. Miféle számok? Milliárdok, igaz, de van-e nemzetközi pénzügyi viszonylatban jelentősége annak, ha a németeknek két vagy háorm mil- liámdot kell fizetniök? Az összeg oly csekély, hogy a birodalom jelenlegi pénzügyileg megszorult helyzetében iis bagatel, szóra sem érdemes, a pénzügyminiszter lájblizsebéből kifizetheti. Három milliárd márkánál többet költ évente egy tisztességes nagyhatalom katonai célokra, mi ez az összeg tehát, ha egy nagy világpolitikai, hosszúlejáratú ügy végleges elintézését jelentheti? Magábanvéve semmi és szinte csodálkoznunk kell, hogy a németek és a franciák napokig veszekesznek és hajbakapnak rongyos pár milliós különbségek miatt, holott ennél az összegnél jóval öbbe kerül például az egyik uj német halihajó felépítése. Más távlatot kap a dolog, ha a viszonylagosan kis számok mögött rejtőző elveket /esszük figyelembe. Ebben az esetben a negál'lapodás tényleg csak szemfényvesztés /agy hozsannázás a jámbor tömegek számá- ■a, azért, mert az általános európai levertségben kell némi hangulat s a diplomaták rém mehetnek haza üres kézzel a kon- erenciáról. Most van. ugyan egy eredimé- íyünk: a hatalmak megállapodtak abban, logy Németország, „inkább csak a rend nedvéért", nevetségesen csekély összeget izet a jóvátételt számlára és ezzel egyszer- imindenikorra lezáródik a jóvátételt számla - de ez az az eredmény, amit a hatalmak kariak? A tisztánlátás kedvéiért rekapiitu- álnunk kell, hogy tulajdonképpen miért nentek a hatalmak Lausanneba. Az a.ngo- ok azért jöttek, hogy közvetítsenek, ez vb ágos, s ha törik vagy szakad, rendet te- emtsenek a jóvátételi kérdésben, mert a oparációs probléma Európa rákfenéje s ninden általános rossz szülőanyja. A néme- ek azzal mentek, hogy egyetlen fillért sem laijlandók többé fizetni, illetve a fizetésekéi fontosabb volt számukra, hogy a konferencián kimondassák a jóvátétel! rabszolga- paragrafus megszüntetését, a birodalom föl- zaíbadulását és a versaiilesi szerződés poli- ikai előfeltételeinek kiradirozását, vagyis isszetörjék a háborús felelősség bilincseit s a fegyverkezési különbség tétel láncait, melyek súlyosan gátolták eddig a birodalmat a szabad mozgásban. Franciaország véül azzal ment Lausanneba, hogy nem éned, igényt tart a jóvátétel szent jogára s iá pénzügyileg sokban .meghallgatja a le- zegényedett Németországot, az elvek szent- égét. változatlanul fenntartja, azaz nem tü- 1, hogy hozzányúljanak a versaiilesi szer- rődéshez, neon engedi kiunondsatnl, hogy a Megegyezés a jóvátételt konferencián Órák kérdése a lámáiméi mnMéi aláírása MacDonald ma délben be jelent ettea megegyezést — Drámai iramú éjjeli tárgyalások reggel négyig — A németek politikai követeléseiket — A franciák újabb miltiárdot engedtek Herriot és Papén ma este elmondják lárőnsTsíaikeiataikat Laasamte. julius 8. Ma már biztosra vehető, hogy a hatalmaik szombaton, esetleg vasárnap vagy hétfőn aláírják az 1932-es lau- sannei szerződést. Ez a szerződés végleg eltünteti a világból a jóvátételi paroblémát és megnyitja az utat az őszi nagy világkrizis- konferencia számára. A lausannei szerződés rövid bevezetővel kezdődik, amely néhány mondatban tisztázza a megállapodás politikai alapjait. Valószínű, hogy az elöljáró beszédben szerepelni fog „a gazdasági Locar- no“ kifejezés, mint annak a megállapítása, hogy a lausannei szerződéssel a versaiilesi békeszerződés jóvátételi szakaszfai megszűnnek létezni, mert a legyőzőitek teljesítették azokat, (a franciák természetesen hozzáfűzik, hogy a versaiilesi szerződés egyik legfontosabb cikkelyének eltörlése de jure nem történt meg.) Valószínűleg azt a mondatot is becsempészik a szerződésbe, hogy a lausan- nei megállapodásokat hamarosan megfelelőbb politikai szerződések követik. A szerződés első része azokról a fizetségekről szól, amelyeket Németország teljesít az úgynevezett újjáépítési pénztár számára. A franciák a jelen pillanatban úgy vélik, hoigy a B, illetve 2.6 milliárd márkáról szóló német javaslat most is fönnáll még, de a németek azt állítják, hogy ezt a javaslatot csak bizonyos más, politikai természetű feltételek teljesítése mellett tették s mivel ezeket a fel- tételeket a hitelező hatalmak nem hajlandók teljesíteni, a német javaslat pénzügyi része megváltozott. A megállapodásnak a számokra vonatkozó része tehát még mindig nyílt. A szimoíkat és az adósságleirások rendszerét a pénzügyi szakértőik állapítják meg. A franciák szerint ez a munka legfeljebb két óra hosszat fog tartani, a németek azonban egy egésznapos munkára készülnek, A szerződés következő része a szükséges ratijjiKációs okiratok kicserélésére és életbeléptetésére vonatkozik, a hitelező államok Lausanneban jegyzőkönyvet Írnak alá, melyben közük, hogy a maguk részéről a ratifikálást bizonyos későbbi feltételek teljesítésétől teszik függővé. Ezzel a jegyzőkönyvvel kapcsolatban a hitelező hatalmak egy másik jegyzőkönyvet is aláirniak, amely a többi európai hatalom egymás közötti adósság- ügyét intézi el. A németek a Beau Rivage szálloda dísztermében történő ünnepélyes aláírásikor valószínűiéig nyilatkozatot olvasnak föl, amelyben követelni fogják, hogy a népszövetségi paktum 19., azaz az úgynevezett revíziós cikkely értelmében a népszövetség helyezze hatályon kívül a versaiilesi béke 231. paragrafusát, azaz a háborús felelősségről szóló megáll api tás oka,t. A német delegáció egyelőre nem tudja, hogy céljainak elérésére ennek a nyilatkozatnak eszközét választja, vagy más módon igyekszik majd a háborús felelősség problémáját elintézni. A világtörténelem egy éjszakája A fordulat Lausanneban váratlan/uil jött. A németek tegnapig nagyarányú politikai követelésekkel léptek föl, de amikor tegnap kitűnt, hogy a hitelező hatalmak kivétel nélkül ellenzik a németek politikai követeléseit, feladták terveiket és beleegyeztek abba, hogy a lausannei konferencián csak a számok kérdése dőljön el. Ezzel a nagyarányú német engedékenységgel azonnal lehetővé vált a megegyezés és az eddigi pesszimizmust hatalmas optimizmus váltotta fel. A delegátusok csaknem szüntelenül reggel fél négyig tárgyaltak s ma délelőtt tiz órakor a tanácskozások újból megindultak. A lausannei konferencia a számok és nem a politikusok konferenciájává vált. A németek egyelőre elálltak a háborús felelősség kérdésének tisztázásától és hajlandók voltak a francia követeléseknek annyiban eleget tenni, hogy inkább csak formális szempontból és a francia követelések de jure elismerésének dokumentálása céljából két-három milliárdot fizessenek a jóvátétel! kérdés végleges rendezésére, azaz ezzel az aránylag kis összeggel, amely alig több, mint a régi Dawes vagy Young-szerhálboruért nőm Németország felélés, nem engedi kimondatni, hogy Franciaországinak nincs joga jóvátételre és hogy Németország eleget tett az összes követelménynek. Pénzre nincs szüksége Franciaországnak, de abba nem megy bele, hogy Németországnak szerződés illeg politikai okokból elengedjék a jóivá tételt, amennyiben megváltoztatják a versaiilesi szerződés jogi érvelését a háborús felelősségről és Franciaország szent jogairólEzek voltak a premisszák. S az eredmény? Németország elérte azt, hogy nem fizet (vagy csak nevetségesen kis összeget fizet), Franciaország elérte azt, hogy a nemfizetés csak örök moratórium marad, vagy végtelen apróra redukált látszattörlesztés, de nem az elv feladása, a versaiilesi érvelés megváltoztatása. A birodalom továbbra obligóban van Franciaországgal szemben, ha a hadi sarc ezekután inkább csak formai is, mint tényleges. Franciaország nem kap pénzt. De Németország nem kapott szabadságot. A nagy német a sztal rántás, a „nem fizetünk “-elv nem hozta meg a Berlinben kívánt eredményt s a felszabadulás nem következett be. Egy példa nyomban világossá teszi a helyzetet- Van valaki, aki — mondjuk — tízezer koronával tartozik. Nem tudja megfizetni, a hitelező kénytelen lemondani az összegről! Az adós nem fizet — de lecsukják vagy minden lépését annyira ellenőrzik, hogy élete nem nevezhető szabad életnek. Ez történt Németországgal a lausannei konferencián, holott a birodalom azt szerette volna, ha nem kell fizetnie többé és mégis visszakapja teljes jogi szabadságát. így hát a nagy garral hirdetett megegyezés tényleg csak fikció, pár rongyos és jelentéktelen millió ide-oda tolása. A helyzet marad a régi, illetve a mai helyzet állandósul: Franciaország nem kap pénzt, Németország nem fizet, de nem kap szabadságot s további függelmi viszonyának és a béikeszer- ződések tiszteletben tartott jogi határozmá- nyainak kifejezője az a magábanvéve apró három milliárdos összeg, amelyet kis annuitásokban juttat Franciaország kezébe. A lausannei megállapodás bonyolult problémája körülbelül ez. Az öröm megsavanyo- dük, ha a hozsannázás mögött lappangó tényekre gondolunk. Mégis nagy eredmény, amit az államférfiak Lausanneban elértek; nagy ténybeli eredmény, ha az elvek a régiek maradtak is. A tömeg nem törődik a jogi csüréssel-csavaráss.aL A franciák belső ügye, hogy őrülnek annak, hogy a békeszerződések látszatát és jogi alapját ismételten sikerült megvédelmezniök. Bennünket csak kettő érdekel: az, hogy Németország jóvá tétel i terheit .leszállítottak a minimumra és az, hogy Európa nem jut a végső kétségbeesésbe, ahová a lausannei kudarc bizonyára taszította volna. Az eredmény apró, de alkalmas arra, hogy a bizalmat legalább némileg helyreállítsa. Európának pedig elsősorban bizalomra, reményre, a további cselekvéshez alkalmas légkörre van szüksége — inkább, mint bizonyos milliárdok ide-oda tologatására — s ezt a bizalmat egy nagy nemzetközi megegyezés és kibékülés bizonyára előmozdíthatja, bármilyen jelentéktelen is az az eredmény, ami a kibékülés tárgyi alapját alkotja. Ma:RáDIÓMELLÉKLET Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- , * Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVQTlSzlcoi 6S TUSZÍVlSzl<lÓÍ cllenzéhl pártok II. emelet — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. ;.,.r . •/ • r Prága II., Panská ulice 12. 111. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több JDOLltlKCil TlCLpiLCípjCL Telefon: 34184. Esryes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ké. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRAHA