Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-03 / 151. (2964.) szám

12 1932 julius 3, vasárnap. — Az utlevélügyek gyors elintézése érdeké­ben a pozsonyi magyar királyi konzulátus újból közli, hogy a postán beküldött útlevelekhez az alant fölsorolt összegek készpénzben (nem bé­lyegben) csatolandók: Csehszlovák útlevelek iáttamozására magyar viszonylatban: Többszö­ri utazásra portóval 95 csehszlovák korona. Egyszeri utazásra portóval 53 korona. Egyszeri átutazásra portóval 19 korona. Kétszeri átuta­zásra portóval 25 korona. Díjmentes láttamozás szegénységi bizonyítványra portóval 17 korona. — A Prágai Magyar Hírlap nylírai fiók- szerkesztősége és fiókkiadóhivatallla július 1.-én uj helyiségbe költözött, a Wilson-uoca 15. szám alatti bankpalota első emeletére. — Doklcravatás. Ph- Mr. Scáúesinger Zol­tán gyógyszerészt Roznava, Sahlesinger Mór mm- és likőr gyár os fiát, mailt hó 24-én. avatták az összes térin ószet tudomán yok dok'tonává a prágai Károly-egyeíemen. xx Aki nem utazhat fürdőbe, egy oldó és levezető ásványvis-ivókurára, használja az Igmándi-koirát otthon, amely mindem év­szakban jeleintős sikerrel pótolja a költséges fürdőző kúrákat. A levegő mentőcsónakjai Érdekes adatok az ejtőernyő fejlődéséről, művészeiről és áldozatairól — Groteszk álom a jövőből — fantasztikus valóság a jelenből I D®toslisaf jégbarlang 1 a világ legnagyobb természeti csodája. PeivSiágosítássaS szolgál az Igazgatóság, — Lugköc-1 (lattal öntötte le a vendéglőben billiárdoző férjét, Vágsellyei tudósítónk je­lenti: Farkasd község vendéglőiéiben teg­nap déliuíán Sdhrötiíer Dezső fark a síi má­solómester ellen lugkőoldatos merényletet követett el különváltam élő felesége. Az asz- bzony egy háromdeeis üvegben tömény lug- kő old a tol vitt magával, betoppant a ven­déglőbe és férjét, aki éppen billiárdoí ját­szott, leöntötte a lugkövel. A kritikus pilla­natban férje kissé oldalt fordult s a maró folyadék, amely a szemeinek volt szánva, csupán az arcát égett© össze. A merénylő asszonyt azonnal letartóztatták. Bevallotta, hogy meg akarta vakítani a férjét s még sajnálta is, hogy terve nem sikerült. A me­rénylet közvetlen kiváltó okát n-eim akarta megmondani, de kijelentette, hogy majd a bírósági tárgyaláson mindent elmond. — Pályázati hirdetmény. A Prágai Magyar Akadémikusok Köre (MÁK) pályázatot hirdet a háznagyi • állásra az 1932—33. évre. A háznagyi állás betöltéséről az egyesület választmánya dönt a beérkezett iratok alapján. A háznagy! állásra csak egyesületi tag tarthat számot. Csa­tolandó iratok: 1. Keresztlevél. 2. Vagyoni ki­mutatás. 3. MAK-iga zol vány. 4. Egyetemi be­iratkozást, illetve előrehaladást .igazoló iratok. A pályázatokat legkésőbb ezévi julius 30-ig ajánlott levélben kell elküldeni válaszboríték melléklésével a. következő címre: Baráth László, Rimavská Sobota—Rimaszombat, Losonci-u. 37. A választmány döntéséről a pályázók annak megtörténte után értesítést kapnak. A MÁK választmánya. — Főiskolai hallgatók figyelmébe. A most érettségizett és főiskolás ifjak bár­mely csehszlovákiai egyetemre vagy fő­iskolára vonatkozó ügyben (beiratkozás, ta­nulmányi ügyrend, lakás, ellátási viszonyok stb.) fölvilágositást kaphatnak a pozsonyi magyar diákotthon vezetőségétől (Bpati- slava-Pozsony, Sáfárik-tér 4, I. 6). írásbeli érdeklődés esetén válaszbélyeget kell csa­tolni. A levegő óoeánjáróját baj éri. A vészsziréna búg. Végül nincs más hátira, az óceánjárót sorsára kell hagyni. Leeresztik a mentőcsónaikiokat, a kapitány utolsónaik száll be, a zenekar eljátssza a „Good savé tihe Kmg‘‘-et s a hajótöröttek elindulnak a végtelen levegőóceánon könnyű sajkáikkal. A hajó­töröttek nagy részét felveszi a mentőhajó. . Páran egy ismeretlen szigetre vetődnek, mely a nemzet­közi vagy akár csillagközi légiforgalom utjéből ki­esik. Az ismeretlen sziget: egy masszív bárány­felhő. A hajótöröttek itt kényelmesen megtelep­szenek, a mentőcsónafc romjaiból kunyhót építenek és haladék nélkül hozzálátnak néhány, a magasabb régiót kedvelő madárfajta megszeliditéséhez. 15 év is eltelik, míg a hajótörötteket egy légi óceánjáró megtalálja. Addigra a bárányfelhő hátán valóságos sas- és fecskeíarm fejlődött ki, a bárányfelhő ki­rálya Robinsonnak nevezi magát és térdigórő szakálla nőtt. Ez lenne az ideális állapot, igy aztán aránylag veszélytelen lenne a légi utasáé. — A törvénytár hivatalos magyar fordításának 1932. évi 19. füzete most jelent meg a következő tartalommal: 46. Egyezmény a nemzetközi kiálJL tásplpól. — 47. Hirdetmény a Csehszlovák Köz­társaság és az Osztrák Köztársaság között az 1921. évi május hó 4.-én létrejött kereskedelmi meg­állapodásra vonatkozólag az 1931. évi julius hó 22.-én Bécsben aláirt pótegyezmény nemzetközi hatályosságáról. — A 20. füzet tartalma: 43. Hir­detmény, amellyel a Csehszlovák Nemzeti Banknak arról szóló intézkedése közzététetik, miképpen kell a behozott áruk megfizetését vagy más címen ala­puló fizetéseket oly államokba teljesíteni, ame­lyekben a kivitt árukért járó fizetéseknek vagy más címen alapuló folyó fizetéseknek Csehszlová­kiába való átutalása bárminő intézkedések alapján korlátozás alá esik. — A csehszlovák állam tör­vényéi és rendeletéi gyűjteményének évi előfizetési ára 120 Ke, az egyes füzeteké pedig levelenkint 20 fillér. A régebbi 1922 —1930 évfolyamok terje­delmük szerint 120—J30 Ke árban kaphatók, Az ó'.mzés megrendelések egyszerű levelezőlapon az ..A Hamnycmda. Kolioe'1 címére küldendők.. A. pénz előzetes beküldése mellőzendő r rcn.T •33sax^zwnj:x\ .tttstt ■ • xrma*1J**? Ruhí : ne tisstogassa otthon, mert házi r :ceptekkei csak még jobban elrontja. fUüc’ o ’rozzúnk. Olcsón, gyorsan és szak- rzcrüen rentí behozzuk. Lhi’’.: regySIstfiW és fesJssrár Ua'Ázl-4 Sy»irZca HOL TARTUNK MA? A levegőnek vannak mentőosónakjai ima is. Saját­ságos mentőosónakok. A levegő m&ntőesónakja: az ejtőernyő. Leugrás egy többezáz. vagy éppen ezer méter magasban lavírozó gépből. Az ejtőernyő selyme zizzenve szétnyílik s az ember lebegve eléri a földet. így menekülnek a levegő hajótöröttjei. De a menekülésnek ez a módja meglehetősen nagy lelkíerőt kivan, Hány embernek lenne bátorsága akárcsak a negye­dik emeletről igy leugrani? Képzeljük él, hogy ötven vagy százszor olyan magasságról kell leugra- nunk az ejtőernyő finom selymével a hátunkon. És hány körülménytől függ a menekülés! Blőiősor- ban az ugrás sikerül-e, a pilóta el tud-e távolodni eléggé a zuhanó géptől, az ejtőernyő kinyiiik-e idejében, a vékony selyem nem szakad-e el, mert ■az ejtőernyő selyme — bár szakitá&i szilárdsága igen mgy — rendkívül vékony szövésű. Az átlag­ember szemében szinte öngyilkosságinak tetsző vál­lalkozás a leugrás ilyen hallatlan magasságból. Mégis vannak vakmerő pilóták akárhány au, akik úgy lépnek ki a repülőgépből, mintha csak az ágy­ból lépnének ki. Csakhogy ez az ágy 1000—1800 méter, magasban lebeg! Herbert Cramer, az angol légiflotta hadnagya az angol Of the Atmosphere-ben éiüekfeszitően meséli el első ugrását 1009 méteres magasságból: — Az emíber öeszeezoritja a fogát, jobblábával kilép a gépből, utánna húzza a balt és egy pillanatig ál a gép szélén, 'lógatja lábát a semmibe. Aztán teljes erejéből ellöki magát a gép falától. Az em­ber azt várná, hogy a következő pillanatban mint a kő függőleges irányban zuhanni kezd. De nem ez történik. Az első másodpercekben az ember nem zuhan, hanem vízszintesen lebeg mint a madár. Ezek a máso'dperoek olyanok, mintha az- ember egy felhőn, vagy egy nagy Jiógipárnán feküdne, vagy akár úszna a levegőtengerben. A különös je­lenség magyarázata: A tehetetlenségi erő. A re­pülőgépből kiugró ember teste a repülőgép eredeti 'sebességével bir, ugyanúgy, ahógy a vonatból ki­ugró ember testében hat a mozgó vonat sebes­sége is. A gépből kiugró ember tehát pár pillanatig tulaj­donképpen 159 kilométeres sebességgel repül tovább. Az ember felfelé pillant & maga fölött vagy tíz méterrel meglátja a repülőgépet vele parallel ha­ladni. Pár másodpercig tart ez a különös jelenség. Akkor a nehézségi erő hirtelen hatni kezd és az embert nyílegyenesen rántja lefelé, még pedig többnyire fejjel lefelé. Megpillantjuk .a repülőtér zöld pázsitját, ott vannak a hangárok, amott embe­rek bámulnák fölfelé, ellve vagy halva érjük-e el a zöld pázsitot? Aztán zuhanunk, zuhanunk. Iszo­nyatos gyorsasággal, rohan velünk szembe a föld s úgy tetszik, mintha már nem is maradna időnk az ejtőernyő nyitőgyürüjének ©hántására.. Végül mégis megrántjuk a gyűrűt. Magunk fölé pillantunk és rémülettel látjuk a repülőgépeket keringeni, most már fölöttünk: a levegőben. A zuhanó ember szive elszorul, talán az ejtőernyő nem is fog ki­nyílni, hiszen már száz-százötven métert zuhantunk lefelé. És akkor zizzenve szálnyidik az ejtőernyő selyme. Az őv megszorul az ember derekán, a zuhanás oly hirtelen fékeződik le, hogy az ember karjai feje fölé csapódnak, mint a játék-paprikajancsié, akinek megnyomják a gyomrát. Most 800 m, magasságban ülünk a föld felett légi hordszékünkben, mely las­san lebegve ereszkedik léfelé. Egy órába, fél órába is beletelik, mig elérjük a földet. Az első ugrás az ejtőernyővel] sikerült. A földre érő ember sajátos I részegséget érez még sokáig a zuhanás után. AZ EJTŐERNYŐ MŰVÉSZEI Az ejtőernyőnek valóságos művészei vannak. • Amerikában például szép számmal akadnak hivata­lsa, s rj'őeniyőugrők: akik a repülőtereken a közön-, s égét a legvakmerőbb mutatvány Óikkal szórakoztat­ják. Ilyen mutatvány például az ejtőernyő késlel­tetett kinyitása. Az akrobata kilép a gépből, pár száz métert mint a kő, függőlegesen zuhan lefelé, csak akkor rántja meg a nyitógyürüt. Egyébként az ilyen mutatványnak praktikus célja is van. Sok esetben szükséges ugyanis az, hogy a leugró ember a zuhanó repülőgéptől eléggé eltávolodjék, -mielőtt az ejtőernyőt kinyitja. A repülőgép például ki­gyullad, vagy dugóhúzóba kerül. Ha ilyenkor a le­ugró ember már előkészített ejtőernyővel ugrana ki. könnyen beakadhatna, vagy összeütközhetne a géppel.. AZ EMBERI TEST MINT ÁGYÚGOLYÓ Az ilyen esetek elkerülésére egyébként külön­böző feltalálók különböző találmányai szolgálnak. A legérdekesebb ezek közül kétségkívül az. ame­lyet az 1929-es kölni repül ők iállitásou mutatlak be. Ennél az elmés találmánynál nincs másról szó, mint az ember egy sűrített levegővel töltött tartályba ül bele, A repülőgép ülése ez a tartály. Ha már­most a gépet valami baj éri, akkor a pilóta egész egyszerűen megnyom egy gombét s a süntett levegő valósággal „kilövi1 az embert nyolc, tiz méter távolságra a géptől, mikor is az ejtőernyő kinyílik. A találmány célja, hogy a levegő hajótöröttje feltétlenül eltávolodjék a szerencsétlenül járt géptől, A sűrített levegővel való kilövés eszméjére úgy jött a feltaláló, hogy cirkuszi artistákat látott egy különleges mutat­vánnyal fellépni. A mutatvány címe: „Az emberi test mint, ágyúgolyói* S a szereplő artista bebújik egy sűrített, levegővel telt ágvucsőbe s onnan a levegőbe löveti magát. Vannak azután találmányok az ejtőernyő auto­matikus szétnyílásának biztosítására, amikor magát az ejtőernyőt sűrített levegő nyitja szét, mert a legtöbb katasztrófa úgy történik, hogy az ejtőer­nyő nem nyílik ki ideijeiben- Érdekes ötlet az is, hogy magái a gépet látják el hatalmas ejtőernyővel, Ha a gépet defekt éri, vagy valami más baj törté­nik, a pilóta egyszerűen megnyom egy gombot, az egész repülőgép fölött kinyílik egy óriási ejtőernyő s a repülőgép utasaival együtt mint óriási rovar, lebegve a földre ereszkedik. Szakértők véleménye szerint, ugyanúgy, ahogy az óoeánjárók el vannak látva megfelelő számú mentő­csónakkal és mentőövvel, minden embert, aki repülőgépre száll, kötelezni kellene az ejtőernyő viselésére. Csakhogy egy átlagembert igen nehéz rávenni arra, hogy a repülőgépből akár végveszély esetén is kiugorjon. Mert a végtelen levegőm bor- zadással tölti el és teljesen elveszti lélekjelenlétét. Bért, Acosta, a világhírű repülő, érdekesen mesél el egy Ilyen esetet: — A gép Roicky Mountanaiius fölött járt és a hát­só ülésből egy fotográfus dolgozótt. A motor hir­telen kihagyott s zuhanni kezdtünk. SMórepűlés- sel való kényszerleszállásra nem is gondolhattam, miért, alattunk erdővel sűrűn benőtt, meredek hégyotdal terült el. Rákiáltottam a fotográfusra: „Leugrani!“ Az ember halálsápadt lett, görcsösen megfogódzott az ülésben s rázta a fejét. Közben egyre közelebb értünk a földhöz. Megfogtam az ember vállát és próbáltam kiráncigálni a gépből. Formális birkózásba kezdtünk, ő halálos irtózattal ellökött magától s csak annál erősebben kapasz­kodott az ülésbe. A fák vészesen közeleditek hoz­zánk. Mit csinálj'ak? Kiiugorjak és sorsára hagyjam a szerencsétlen!? Visszaültem a kormányhoz és megpróbáltam úgy manővirozni a kormánnyal, hogy az összeütközés erejét lehetőleg csökkentsem. Irtózatos reccsenóssel értük el a fák köronáját. A szárnyak reccsenve letörtek, a nehéz motor lesza­kadt a hajótestből és lezuhant, a mélybe. Véletlen és csodálatos szerencse, a hajótest fennmaradt a lomibkorónán. Tízezer eset közül egy ilyen szeren­csés. A fatörzsön felmásztunk a földre. Mikor végre szilárd talajt éreztem a lábam alatt, nem bírtam íöbbé magammal, rárohantam a szerencsétlen foto­gráfusra, aki gyávaságával majdnem mindkettőnk halálát okozta és agyba-főbe püföltem. Nem minden fotográfus ilyen gyáva a levegőben. Újabban divattá vált, Amerikában a levegőből való zuhanás lefotografáfása. C. Cowley, egy osákágói fotóriporter volt az első, aki ejtőernyővel indult riportra a levegőben, Zuhanás közben egykedvűen forgatta a gépét és filmre vette fel azt, hogy mit Iát egy ember, aki ejtőernyővel kiugrik a repülőgépből, Cowley példáját sokan követték köztük F. Sehultz is, aki tragikusan érdekes körülmények közt járt szerencsétlenül. Az ejtőernyő Sohuitz-el csendesen a földre ereszkedett, a íi-lmgép pergett még, de ki­derült, hogy az operatőr mar halott. A zuhanás közben szivszélhüdés érte. az élettelen gép pedig a halott ember melléről lecsüngve automatikus forgató szerkezetével önmagától vette fel a vidéket. A levegő ménfő-csónakja., az ejtőernyő, csak töké­letlen mentőcsónak ma még Az átlag ember sze­mében okkal szinte öngyilkosságnak tetsző vállal­kozás a leugrás a levegő hallatlan magasságaiból ilyen vékony selyem bura segítségével. Nyáry -László. Felhívás a szlovenszhói magyar daíegyíetehhez Rimaszombat, julius 1. Az Országos Ma­gyar Dalos szövet ségnek julius 6.-án Rima­szombatban megtartandó közgyűlésén részt­vevő dalárdák kiküldötteit a rendező Rima­szombati Dalkör az alábbiakra figyelmezteti: Akik vonattal érkeznek Rimaszombatba, for­duljanak az állomáson tartózkodó rendezők­höz, akiket „Országos Dalosszövetség“ tábla jelez. Az autóval érkezők a Polgári Olvasó­körben állandó perma-nenciában lévő rende­zőkhöz forduljanak. Az elszállásolásra, vala­mint a közvacsoiára és közebédekre vonat­kozó igényeket, akik eddig még be nem je­lentették, táviratilag közöljék Halász István dr.-al Rimavská Sobota címen. Masszázs, fűt®, manikűr, pedikűr Praha I!., Vodickovali. — Zarándoklat Lourdesba és Lisieuxba. Hivatalosan közük: A pozsonyi Központi Ka­ntasz ez év julius- 13-iki indulással zarán­doklatot rendez Lourdesba és Lisieuxba (Paris, Marseille, francia és olasz Riviéra, Milánó, Velence sfb.) Peren esik János dr. vezetésével igen mérsékelt részvételi díj mellett, Jelentkezni lehet junius 30-ig a Köz­ponti Karitasz igazgatóságánál (Bratislava- Pozsony, Paiisády 20), amely bővebb felvi­lágosítással és részletes úti-programmal szi­Vidám r&vaí A KRITIKUS PILLANAT Koromsötét éjszaka, volt. Földvári ott állt a pesti Lánchídon és öngyil­kos gondolatokat- forgatott a fejében. Az üzlete összeomlás előtt állott, mert a vevői nem fizet­ték a részleteket, Ebben a pillanatban egy sötét alak ugrott melléje és ráorditott: — Pénzt, vagy életet! Földvári szeme fölvillant és torkasza-kadtá-. bői nevetni kezdett: — Maga bárgyú ember! Jöjjön, szerződtetem magát pénzbeszedöaek. Á A TÖLTÖTOLL ‘ — Van önnek gyermeke, kutyája, macskája, zongorája, rádiója, vagy gramofonja? — fag­gatja a háziasszony az uj lakót, — Ilyesmim nincs — mondja az riadtan —, de van egy töltőtollam, az sereeg egy kicsit. Hacsak az nem zavarja önt. * UDVARIASAN — Nyolc csomaggal a kezemben vánfzorgok' itt az esernyő alatt — szól rá az asszony az urára —, te meg itt lógatod a kezedet. Nem vennél át tőlem valamit? — Jó. Add hát ide az esernyőt. Á A SZALMAÖZVEGY — Mikor tegnap a lakásod előtt elmenteni, pazarul ki volt vijágitva minden. Biztosan sok vendéged volt? — Dehogy! Holnap jön haza a feleségem és ha kicsinek találja a villanyszámlát, azt hiszi, hogy amíg oda volt, egy este sem voltam ott­hon. * A VILÁGLÁTOTT IFJÚ Kálmán bácsi látogatóba jött Amerikából. A fivérével beszélget: — És hol van Lipi, a fiad? Úgy tudom, ő fogja átvenni majd az üzletedet? — Igen, igen, de előbb elküldtem há-róm hó­napra Róza. nénihez Ercsibe. Hadd lásson égy lds világot, mielőtt belép az üzletbe. * VERSENGÉS — Rettenetes, mindent le kell nyelnem, amit a feleségem mond, — Jaj de jó dolgod van! Nekem mindent le kell nyelnem, amit az enyém — főz. — Minden gyermek magyar iskolába járjon és magyar újságot olvasson. Szülők, ne engedjétek, hogy a gyermek elfelejtse anyanyel vét! Rendeljétek meg számára az „Én LaponT'-at, mely Szlovenszkó legnépszerűbb, legkedveltebb gyenneklapja. Kitű­nő pedagógiai hozzáértéssel van szerkesztve. Tanít, szórakoztat, 'mulattat, igazi hézagpótló kulturmum kát végez: megalapozza az uj magyar generáció kultúráját. Előfizetési ár havonta G Kö. Szerkesz­tőség: Koeice-Kaesa, Ruman-u. 15. VÍZUMOT Magyarországba. Romániába. Lengyelor­szágba még ugyanaznap megszerez a „Prá­gai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapu ucca 17, II (Cenlral-passuge.) Ilyen útlevelek meghosszabbítása* >s vállal juk. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága Sí., Panská ul. 12., Hl. em eszközli. * KASSAI szerkesztőség és kiadóhivatal: Auíomatatelefon 3529. Fö-ucca 69., I. em. NY1TRAI szerkesztőség és kiadóhivatal: TVilson-ucca fo. 1. — Metbod-tér 3. POZSONYI szerkesztőség és kiadóhivatal: Telefon 27 87. Lőrinckapu-ucca 17. (Centrahpassage) UNGVÁRI szerkesztőség és kiadóhivatal: Váralja ucca 7,2, Budapesti orl- és női fodrász Gra&d Hotel ■ Sroubek, Praha.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom