Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-31 / 173. (2986.) szám

1932 julius 30, Tasámap. Ü^CAI-MaG^AR-HI RLAg 17 A Rádióhét eseményei Rovatvezető: Neubauer Pál dr. MIT HALLUNK EZEN A HÉTEN? A hét rádióe&eményeinek legkimagaslóbbja ter- jnésaetesen a salzburgi ünnepi játékok közvetítése lesz. A bécsi rádió adja le ezeket az előadásokat. Hétfőn 20.30-kor a salzburgi Dómból nagyszabású hangversenyt fogunk hallani és pedig Mozart koro­názási miséjét. Szerdán a Mozarteumból modern francia zenét fogunk hallani é6 pedig Debussy „Egy faun délutánja" cimü kedves szimfónikus költemé­nyét, Lalo spanyol szimfóniáját, amelyet a franciák legkiválóbb hegedűművésze: Jaques Thi'baud ad elő, továbbá Ravel és Ducas müveit. Pénteken nagy Jobaun Strause hangversenyt közvetít Salzburgból Bécs. A hangversenyen a bécsi filharmonikusok működnek közre. —r Csütörtökön Kassáról Zathu- reczky Ede játszik virtuóz hegedükompoziciókat. — Ugyancsak csütörtökön Béosben Roda-Roda tart felolvasást a mikrofon előtt. Aktualitások; Vasárnap: Königsberg: „A Zeppe­lin Danzigban". — Kedd: Königswusterhausen: Ember és válság. Berlin: Az európai hatalmak harci készülődései. — Péntek: Berlin: 19.30 Küzdelem a munkanélküliség ellen. Szombat: LangePberg: 12.15 Az első német autóút megnyitása. Köln és Bonn között. Sport: Vasárnap: Az összes német leadók 18.30: Nemzetközi repülő-verseny Zürichben. (Gramofon- ilemezek.) Hangverseny: Hétfő: Königsberg és Boroszló: 21.10 Bach, mint hegedűs. — Kedd: Lipcse 20.00: A tenger dalokban. Mühlaeker és Frankfurt 19.30: Német troubadour és szerelmi énekek a 13. és 14. századból. — Szerda: Hamburg és KönigswuStér- hausen 20.09: Beethoven „Eurica szimfóniája." Königsberg és Berlin 18.30: Königsbergi motettek. München 21.35: Uj orosz kamarazene. — Csütörtök: Hamburg 20.00: Romantikus zene. Budapest 20.00: A német opera mesterei. — Péntek: Hamburg: Zon­goradarabok négy évszázadból. Mühlaeker 22.00: Modern zeneszerzők dalai. — Szombat: Königsberg 18.35: Virtuóz hegedüzene. Opera és oratórium: Vasárnap: Strassbourg 20.30: Caesar Franck operája. — Kedd: Königs- wueterhausen 19 00: Lóhengrin. — Szerda: Róma 20.45: Boris Godunov, Mussorgski operája. — Szom­bat: Bukarest 18.40: Rlgoletto. Operett: Vasárnap: Pozsony és az összes csehszlo­vák leadók'20.00: „A strakonitzi dudás". J. B. För- ster zenésjátéka. • Irodalom és művészet; Kedd: Mühlaeker 22.00: Kledet anekdoták. — Szerda: Königsberg 21.30 Knut Hamsun-iinnepély. Mühlaeker és Frankfurt 19.30: A fiatal Goethe Frankfurtja. — Csütörtök: Berlin 15.20: Goethe és a színészek. — Péntek: Lipcse 19.30: Mark Twain humoros vázlatkönyvé­ből. HÍREK — Az elégedett algiriak. Az északafrikai Algír rádiója, amelyet nálunk is nagyon jól lehet hallani, állandó érintkezést tárt hakgaióival és sűrűn for­dul előfizetőihez, hogy közöljék a rádiótársasággal kívánságaikat. Nemrég a,zt a körkérdést intézte hallgatói hoz a Rádió-Alger, hogy vannak meg­elégedve a műsorral? Majdnem valamennyi elő­fizető elküldte válaszát, amelyből kiderült, hogy az előfizetőknek csak 15 százaléka elégedetlen a műsorral. Az előfizetők 60 százaléka a legteljesebb megelégedéséről biztosította a rádiótársaságot. — A német iskolák kevesebbet fizetnek a rádióért, mint eddig. A német posta az iskolák rádióelőfize­tési diját július hó elsejével az eddigi havi két márkáról 80 pfennigre szállította le. Az iskolának azonban szavatosságot kell vállalnia, hogy az ilyen mérsékelt diju vevőgépeken csakis az iskolák, ré­szére történő adásokat lehessen hallgatni. — Politika a német rádióban. A világ más rádióállo­másaival ellentétben, a német rádió nem zárja ki a politikát műsorából. A mostani német választá­sok alkalmából minden német párt, a kommunistá­kat kivéve, igénybe veheti a rádiót saját propa­gandájára, amennyiben legalább 15 képviselője volt a parlamentben. A rádiókortesettnek julius 21-ig kell beadniok kézirataikat az ellenőrző cen­zúrabizottságnak. A választások előtt hat napon át minden nap 25 percig, valamennyi német adó rendelkezésére áll a pártoknak kortesbefizédeik elmondására. — Miisorcserék Délamerika és Né­metország között. Az Egyesült Államok adóiról történő müsoreserék sikerén felbuzdulva a né­metek kísérleteket folytatnak egy Buenos-Airesből történő műsorosé re előkészítésére. Erre a kísérlet­re a Délamerikában lakó nagyszámú német kiván­dorló kérése iditotta a német postát. — Uj szer­vezés előtt a német rádió. A németek valamennyi adóállomásánál négy, öt egymástól független szerv bonyolította le eddig a műsorszerkesztés munká­ját. Hans Flesoh dr. intendáns a minap rádióban beszélt és kifejtette, hogy ez a körülmény káróe hatással volt a műsorok rendjére és ezért a jövő­ben a műsorszerkesztés csak két részre tagozódik majd és pedig a prózai, illetve irodalmi részre Edlef Koppén vezetése alatt és a zenei részre, melynek teljhatalmú vezetője Hans Benda lesz. — Stájerország uj, nagyerejü rádióállomást kér. A gráciák az eddigi, aránylag kisteljesítményű adó­juk helyébe a rövidesen szabaddá váló roden- h ügeti 20 kw-os adóberendezést követelik maguk­nak. — Milyen is a csillagok világa? Lipcsében a mindenség problémáinak népies megvilágítására előadássorozat indult meg az égitestek világáról. Az előadásokat neves szakemberek tartják, termé­szetesen népszerű modorban, a köznépnek is köny- fttfan megérthető formába®. A ligetben vagy a volt gyakorlótér helyén kell megépülnie az uj kassai strandfürdőnek Furcsaságok a haj körül A hajzat minden időben figyelem tárgya volt s a divatok érdeklődésének középpontjában ál­lott. Már a' történeti idők legrégibb korszakai­ból is vannak az ápolásra vonatkozó adatok. A haj divatja aszerint mutat lendületet, különö­sebb módosításokat, hogy bizonyos korokban a férfi vagy a női nem képviselte az elsőbb­séget. Az ókorban a nőnek alig volt értéke, joga és szerepe, igy — kevés kivételtől eltekintve — a női hajviseletről keveset szól a történet. A romantikus középkor előtérbe helyezte a gyengébb nemet, de a lovagi hiúság sem enged: ekkor mindakét nem hajviselete a kü­löncködésig megy. Az újkor, majd a legújabb kor — mely a feminizmust szülte — sajátsága, hogy ma jóformán csak annyit lehet mondani a férfiihajdivatról, mint a korai ókor nőinek frizurájáról. A régi kor felcsmositója általában csak any- nyira. szorítkozott, amennyi ma a borbélyipar alapeleme. Külön fodrászt nem ismertek. A bor­bélyok ’kirurgiával is foglalkoztak: eret vág­tak, fogat húztak. Később a kirurgiát elvá­lasztották a szakmától, Magyarországon pél­dául az 1884. évi ipartörvény az 1872-ben el­törölt céhek helyett szervezi az ipartestületeket s ekkor a borbély- és fodrászipart képesitéshez köti. Ma már külön úri- és nőifodrászat van s a nőifodrászipar a kémiai és orvosi szempon­tok mellett nagy kézügyességet, fortélyt, szép­érzéket igényel s egyébként is a figyelem köz­pontjába került iparágak egyike. A hajat már a legősibb népek is természetes dísznek tekintették s annak formája bizonyos rangot vagy állapotot fejezett ki'. A legrégibb ékszerek egyike is hajtü: ele­fántcsontból, fából, nemesfémből készült haj- tükkel az ewiptomiak, az etruszkok nagy fény­űzést fejtettek ki. Kínában, Japánban főleg lakkból és teknős­béka kagylóból ma is készülnek drágamivü hajtük. Á régi kinaiak igen ragaszkodtak hosszú hajukhoz: inkább adták fejüket a hóhérnak, mint copfjukat a borbélynak. Lázadás vagy felségsértés esetében a vádlott számára az e kettő között való választás külön kegyelem veit — a fanatikusok rendszerint — inkább a hóhért választották. Kinában tehát a borbélyokra igen nagy a Malomárok vizének megfelelő szűrésével és időnként kút- vagy vízvezetéki vízzel való hűtésével, töltött strandfürdő felelhet meg minden igénynek. Ez is csak úgy, ha a város belterületén épül fel. Erre a célra a szokolligeti játéktér, a volt Reiter-kerttel együtt, vagy az ugyanott levő „angolpark" jöhetne számításba. Mindkét he­lyen könnyen felépíthető és architeklurailag összhangba hozható lenne a környezettel egy 100X20 méter medencét magában foglaló, csinos külsejű strandfürdő. Vízellátását a fent említett módon lehetne megvalósítani, ugyan­csak a Malomárkon keresztül lehetne megva­lósítani az állandó és csak versenyekkor el­zárható lefolyást. — Ha e helyeken a liget egységessége miatt a terv megvalósítható nem lenne, úgy mint szükség megoldás csak a volt tüzoltógyakorlótér területe és a vele összefüggésben levő gyümölcsöskert jöhetne számításba. Itt egy 50X20 méter stranduszoda volna épít­hető az előbbi megoldásnál lényegesen ol­csóbban. — Mindkét kivitelezésre évek óta bent feküsznek a városnál a tervek és kérvények és a tervezőik tettrekészsége és hozzáértése kétségtelenül gyork megoldásra vinné a kér­dést, ha a város a terület hosszabb időre való átengedésével támogatná építési szándékun­kat. Mi, sportemberek, állandóan felszínen tartjuk a kérdést és mi örülnénk legjobban, ha végre hozzáfoghatnánk tervünk kivitelé­hez. A magunk részéről azt fűzzük hozzá a föh- tebbiekhez, hogy van egy harmadik terv is, amely a mostani ligeti tenniszpályák helyén egy, a budapesti városligeti tóhoz hasonló, csak persze jóval kisebb tó létesítésével sze­retné megoldani a strandfürdő kérdését. A tó nyáron a strandfürdő és az evezősport cél­jait szolgálná, télen pedig jégpálya lenne. A tenniszpályák ebben az esetben átkerülnének a mostani gyermekjátszótérre. Ez lenne a legdrágább a három terv közül, de fölötte emelné a liget és a város szépségét. Akármelyik tervet fogadják is el a három közül, a fontos az, hogy minél előbb kezdje­nek hozzá a megvalósításához. szükség© volt minden néposztáiynak, mivel­hogy a legszegényebb kulinak épugy illett bo- rotváltatni a fejét és ápoltatni a copfját, mint a leggazdagabb mandarinnak: copfjával veze­kelt a kinai, mert hite szerint copf nélkül el- kárhozik. Európában a középkorban előbb a nőknél, majd a férfiaknál szokásos, sőt a XVIII században a porosz hadseregben kötelező a copf, mely kedvelt viselet csak a múlt század elején ment ki a divatból. A férfiak hosszú ha­jukban fésűt is hordtak. Az egyiptomiak teljesen lenyirattak hajukat s az előkelőek parókát viseltek. Ezzel , szemben az ókori zsidóknál a levágott haj azt .jelentette, hogy az illető rabszolga. A japán nemességnek és a sa.murai (lovagi) osztálynak előjoga volt, hogy haját hosszúra növeszthesse. Az újkori szellem Japánban e tekintetben is változást ho­zott, mivel a felvilágosodott kormányzás (mézsi, 1868-tól) ebben is megkívánta az európai kül­sőt. Az ősiséghez vonzódván, a gyermekek és nők egyrésze azonban ma is őrzi ezeket a tra- diciókat. Az ilyen japán nő, hogy haja épen'ma­radjon — mivel 3-—4 naponta igén komplikált módon fésülködik — gyékényen alszik, nyakát a „makura" nevű diszes lakkozott, tüvánkos- féle zsámolyon pihenteti, melyre papírszalvétát térit. Érdekes a koreaiak különös felfogása is a hajviseletről: a nőtlen férfiak simára fésült, hosszú haja középen választva hátralóg, mig a nős férfiakét lenyirják félrövidre s ami még megmarad, azt a fej közepén csomóba kötik, mely ecsetszerüleg nyúlik felfelé; a nősülés kora egyéni hajlam dolga, úgy hogy egyik 9— 10 éves korában nős, a másik 30—40 éves ko­rában nőtlen s igy a frizura Í6 más és más. 0. J. Kéthetes hajóút Pireusba, Rhodoába és Smirnába 1820 Ke A Conte Verde Levante utazásánál igen sokan nem vehetnek részt azért, mert a hajó rendkívül olcsó árainál fogva megtelt. Azok számára, akik a Conte Verde Levante uta­zásáról lemaradnak, utazási osztályunk a kö­vetkező San Marco-utazást ajánlja: Utazás Becsből Velenoébe, onnan hajóval Triesztbe, Brindisibe, Pireusba, Rbodosba, Szmimába és vissza Triesztbe. Az utazás hajóval 14 na­pig trt. Részvételi dij Becstől és vissza Be­csig számított utazással, a hajón ellátással és ággyal 1820 korona. Az indulás történhet augusztus 17-én, 31-én, szeptember 14-én vagy szeptember 28-án. Az utazásra nézve köze­lebbi felvilágosítást nyújt utazási osztályunk. BIRITVÁS PASZTILLA . ______________________________ a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja. Sz ollobirtokosok és borkereskedők figyelmébe. 3000 hl. uj boroshordó eladó 20 litertől 5000 literig I-rendü hasitott tölgyfából kézileg készítve, azonnali szállításra, úgyszintén e szakmába vágó mindennemű szüretelő edények. Pinceberendezéseket elválla­lunk, árjegyzéket kívánatra küld. Sztreha Gndre és^ia kádármester SRunkács ÉRozoiegooo 54 Titazó, nyaraló és üdülő közönségünknek ajánljuk a köoelke- zö könyoeket: SZINE-JAVA SOROZAT Bedéi: Jerome szerelme éjszakon Bennett: Lord Raingo Dominik: Atlantié feltámadása Drault: Polgármester ur mint turista Dubuy-Mazuel: Sakkjatékos Erskine: Szép Heléna magánélete Faber: Lélekkufárok Dela Fouchardiére és Brimger: Ha nagyjaink visszatérnak Level: A tolvajok városa Machard: Csörgősapka és szerelem Macre: A tigris titka Karin Michaelis: Raehel Oppenheim: A fekete pásztor W. Somerset Maugham: A mágus Georges G. Toudouze: Vulkánok ébresztője A Szine-Java sorozatban megjelent könyvek fiizve 6.50 Ke, kötve 10.— K5 összegbe kerülnek. fűzve kötve Ke Anet: Ariane 18.80 23.30 Bálint Alice: A gyermekszoba pszi­chológiája 25.— 38.— Barabás: Székely erdők alján 25.— 35.— Biró József: A modern grafológia 45.— 50.— Darnay: Elkésett csók 29.— 42.— Dell: Az igazi férfi 19.50 26.— Dorgelés: Fakeresztek 25.30 38.30 Földes Jolán: Mária jól érett 30.— 35ŐO Geltéri: A nagymosoda 18.80 31.80 Hamsun: Asszonyok a kutnál 33.80 41.60 — A világ vándora I.—II. 42.— -*«■ Hull: A sejk 18.— 26.— Károlyi Imre gróf: ötéves terv 18.80 31.80 Kassák: Megnőttek és elindulnak 29.— 42;20 Körmendy Ferenc: Budapesti kaland 38.50 48.50 Magyar László: Tamás 1.—II 25.— — Th. Mann: Rendetlenség és korabá­nat II. Mario és a varázsló (tokban) 50— — Márai: A zendülők 37.50 — — Műsoron kívül 25.40 31.80 Mihály Ödön: Felszökő föld vérse6­kötet 19.50 W. Michael: A Hohenzollern sáncot tartani kell 22.70 35.70 Műnk Arthur: A nagy káder 31.20 44.20 Németh Andor: Párisi kommün (1871) 30.— 35.50 Osváth Tibor: Tizen nyugat felé I-II. 31.20 44.20 Salsa: Lövészárok I—II. 37.70 57.— Sárközi György: Mint oldott kéve I., II., III. 76.50 87.— A. Seghers: A 6t. Barbarai halászok lázadása 18-80 29.— Vámbéry Rusztem: Az élő múlt 42.80 — Völgyesi Ferenc dr.: Üzenet az ideges embereknek 44.— — Wassermann: Etzel Andergast I., II. 44.— 58.50 Zsolt Béla: Bellegarde 24.70 35.— — A királynő családja 30.— 35.50 Portó 3.— Ke, utánvétnél 5.— Ké. Kapható: a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalában Praha II., Panská 12/III. Mélyen leszállított áron kapható AZ AUTÓ cimü solíőrképző tankönyv Bors Kálmán gépészmérn k, a kassai áll. felsöipariskola tanárának tollából. Már évek óta sürgető szükség volt Szloven- szkón egv alaposan kidolgozott, mindenre ki­kiterjedő, gazdagon illusztrált belföldi autós szakkönyvre, amely egyformán kielégítse úgy az autótulajdonosok, m:nt az állami soff.örvizs- gára készülök igényeit Bors mérnök valóban értékes könyvét nem nélkülözheti az, akinek autója van, aki autón utazik és aki autót iól akar vezetni és ismerni óhajtja mindazt, amely tudás nélkül nem sza­bad senkinek a volanthoz ülni. A könyv 35 é koronáért megrendelhető a Prágai Magyar Hirlap Kiadóhivatalánál, Praha II., Panská 12/111. Porto 3.— Ke, utánvétnél 5 K6. Kassa, julius 30. (Kassai szerkesztős-egünk­től.) Kassának több évtized óta megoldásra váró problémája az uszodakérdés, egy meg­felelő strandfürdő megépítése. Az elmúlt he­tek abnormálisán meleg időjárása, amelynek enyhítésére nem talált lehetőséget a közel 80,000 lakosú város izzadó közönsége, ismét időszerűvé tette a megoldások keresését. Több terv került forgalomba s mi, akik ál­landóan felszínen tartjuk e fontos kérdést, a felmerült tervekkel kapcsolatban kérdést in­téztünk Kassa egyik ismert sportemberéhez,' aki nemcsak mint egvik leglelkesebb propa­gálója az uszodakérdés megoldásának, hanem maga is aktív részese a különböző megoldási terveknek, kérdésünkre a következő választ adta: — A strandfürdő s az uszoda ügye nem egy, hanem két probléma. A strandfürdő, amelyet természetszerűleg úgy kellene megépíteni, hogy versenyuszodának is használható le­gyen, lényegesen könnyebben valósítható meg, mint az óriási befektetést igénylő fe­dett uszoda. Ez utóbbi csak egy modernül megépített gőzfürdővel kapcsolatban lehetne , életképes. A mai tőkeszegény világban meg kell elégednünk azzal, ha egy könnyen elérhető, tisztavUü és aránylag nagy befogadóképességű strandfürdőt épít­hetünk. Ennek megvalósításához szükséges tőkét, ha a megfelelő helyet és főleg a város vezetőségének megértését megta­láljuk, meg lehet egy szövetkezet alakításával sze­rezni, mert ma olyan nagy Kassán a strand­fürdő utáni vágy, hogy módosabb emberek­nek nem jelentene különösebb nehézséget, hogy az ehhez szükséges körülbelül 300.000 -koronát összehozzák. Függ ez azonban első­sorban attól, hogy hol épülne fel a strand­fürdő. Mert ha meg is van az emberekben a hajlam, hogy a saját szórakozásuk és mond­juk: szükségletük kielégi tésére áldozatot hozzanak, ez nem jelenti egyszersmind azt is, hogy egy megközelíthetetlen helyen levő, vagy már elő retud ottan is tisztátalan vizű strandfürdő megvalósitásához pénzt adnának. — Véleményem szerint az egyetlen megol­dási lehetőség:

Next

/
Oldalképek
Tartalom