Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-31 / 173. (2986.) szám

12 nagyobb vita a körül folyik, hogy ki vezesse le a német-magyar vizipóló mérkőzést. A magyar vizipóló csapatnak mindegy, hogy ki lesz a biró, csak korrekten lássa el a tisztét. A németek is ugyanezt az álláspontot hangoztatták, közben azonban úgy Komjády, mint Bírni,e»r nevek­kel igyekezett előjönni. Rademacher, az egykori mell úszó világrekorder, aki most a német viadpólócsapat kapusa és kapi­tánya, érthetetlen okokból az angol Hodgsont ajánlotta, aki már nem egy mérkőzésen bizonyí­totta be, hogy jobban ért a sörös kancsó kezelésé­hez, minit a vizipóló bíráskodásihoz. Rademacher indítványának azonban egyelőre az a nagy hátrá­nya, hogy Hodgson még meg sem érkezett Los Angelesbe. Úgy látszik azonban, hogy Hodgson el ee megy Los Angelesbe, a rossz nyelvek szerint azért, mert a száraz Amerikában nem hódolhat kedvteléseinek. A biróválasztási vitában Komjády Béla a belga Delahaye bíráskodása mellett kardoskodik. A belga vizipóló-biró igen sokszor vezette a magyar vizipólócsapat mérkőzéseit és a működésével nem­csak mi, hanem az ellenfelek is mindig meg voltak elégedve. A németek egyelőre idegenkednek Kom­jády indítványától és jelenleg még nincs megegyezés a német—magyar mérkőzés biráiára vonatkozóan. Abban az esetben, ha a német és a magyar kikül­döttek nem tudnak megegyezni, akkor az uszóver- senyek nemzetközi zsűrije, illetve a nemzetközi uszószövetség vezetősége jelöli ki a meccs biráját. Nurmi nem indulhat Los Angeles, julius 30. A nemzetközi atlétikai szövetség tegnap délután tartott értekezletén foglalkozott Nurmi nevezésével, amelyet hosz- szabb vita után visszautasított. A finnek min­dent elkövettek, hogy Nurmi diszkvalifikációja visszavonassék, de mivel nem tudták elérni kö­vetelésüket, maguk javasolták, hogy az ügy tárgyalása a nemzetközi szövetség augusztus 8. gyűléséig halasztassák el. Ezzel a Nurmi- ügy le is került a napirendről. A finnek kijelen­tették, hogy eddigi álláspontjukkal ellentétben, mégis indulnak az olimpiászon. Ezután a szövetség több világrekordot hitele­sített, köztük a magyar Darányi kétkezes suly- dobó világrekordját, 28.60 métert (ebből a jobb­kézzel 15.43, balkézzel 13.24. Az atlétikai versenyek technikai sorsolása az eddigi nevezések alapján megtörtént Eszerint a 100 és 200 méteres síkfutásban 7—7 előfutam lesz, a 400 méteresben 6, a 800 méteresben 3, az 1500 méteren szintén 3 előfutam, mig az 5000 méteren csupán kettő. — A 110 és 400 méteres gátfutásban 3—3 előfutam, a 3000 méteres akadályversenyben, a 4X100 és 4X400 méteres stafétában 2—2 előfutam lesz. A távolugrásban két elődöntőt bonyolítanak le. Utolsó sporthírek az olimpikonokró Los Angeles, julius 30. A magyar résztvevőkről már jobb híreket közölhetünk. Remecz, a magyarok legnagyobb reménysége még mindig a tengeri be­tegség következményeit nyögi. .Madarásznak torka fáj és így nem trenírozhat. — Bácsalmássy és Do- iiogán kitünően érzik magukat és igen jó kondíció­ban van a három modern dekatloni&ta. Pillér György még mindig náthás, de már lázmentes, Tu- nyoghy könyöksérülése is javul. — Igen biztató a hölgyvivők kondíciója. Bogén Erna határozottan favoritként indul. Dany Babát is sokan az elsők között tippelik. A csehszlovák olimpikonok közül Douda kitűnő formában van és ha a vasárnapi versenyen nem kap lámpalázat, küzdelme az elsőségért közte és ■'etbon között grandiózus lesz. — Engel tréningben 10.5 mp-et ért el, mig Heksch a hivatalos maratho- ni távot 2:42 óra alatt futotta Le tréningben. — A csehszlovák birkózók az amerikaiak cseh szárma­zású trénere, Otopilik keze alatt dolgoznak. Az egyes nemzetek között baráti körök támad­tok. A csehszlovák olimpikonok a dánokkal és az amerikaiakkal kö’ötitek barátságot, míg a magya­rok és a németek közös tréninget tartanak. * Kankovszky Artúrt, a Magyar ökölvívó Szövet­ség ügyvezető alelnökét a nemzetközi boxszöveteég .■a angol Barker helyébe főtitkárrá választotta. * Az olimp'ai serleget az 1932. évre Svájcnak ad­ták a torna terén elért érdemeiért. * A futballtornának az oliirpiá-zra való reaktivi­tása mellett kardoskodik Los Angelesben Rímet, a FIFA elnöke. Nem lehetetlen, hogy az 1936. év: olimpiászon újra programba veszik a futballt. JBlifc m% eséíyefc? Szombaton délután 2 órakor (amerikai idő­számítás szerint) Morgan Taylor ünnepélyéé esküjével megnyílik a X., los-angelesi olim- piász. A felvonulások négy órát vesznek igény­ije, amely után az auditóriumban megindulnak a súlyemelés selejtező mérkőzései. Csobszlo- ákiát ez a verseny már közvetlenül érinti :3sen 1cdia és Skobla indulása révén. A két cseh i-.ijnokuak helyezési reményei vannak. Vasárnap délután és este folytatják a súly­emelést. Vasárnap két órakor kezdődnek meg ■\ tör vívó. s versenyei, amelyen a magyar esa- •j;it n :i indul. Ez a szám a franciák és az ola- * -«vk i• .'-..r, v,— _ a■» cUéVka ckő száma a 'KWGAlMAfikARHtBI.AP |1^2juUu881^jr^jn^k Népies időjóslás Irta: Bmbrózy Géza (Nyíregyháza) Ha két egymásra nézve ismeretlen ember egy időre kénytelen beszélgetésbe elegyedni, mindegyi­kük egy pillanat alatt seregszemlét tart közlésre érdemes gondolatai felett, a másik pillanatban csüggedten megállapítja, hogy ezek a gondolatok mind nem igen érdeklik a másikat; végül meg­szólal: „Borzasztó meleg van már megint" mire á másik helyesei és a beszélgetés belezökken egy olyan kátyúba, amelyből aligha lehet kilendíteni. A témám tehát látszólag a legutolsó, amelyhez az ember csak a legnagyobb szorultságában nyúl, a legunalmasabb, amelyről csak azért beszélünk, hogy gondolathiányunkat szavakkal pótoljuk. Ez azonban csak látszólag van igy. Az időjárás változása a legősibb idők óta az emberiség érdek­lődésének egyik fontos tárgya. A pogányok istenei, mint tudjuk, egy-egy természeti erő megtestesítői. A nap istene minden népnél a jóság, az áldás tulaj­donságaival volt felruházva. A villámlás, a menny­dörgés az istenek haragját jelentette. A római mythos szerint Aeolus egy üreges barlangban tar­totta bezárva a szeleket, amelyek ott egymással küzdöttek és harcoltak. Ha azonban megszurta Aeolus dárdájával a barlang oldalát, akkor utat engedett egy bizonyos szélnek, amely aztán ter­mészetének megfelelő erővel és hőmérséklettel el­árasztotta a földet. És ma, a technika korszakában, amikor lehető­leg függetleníteni akarjuk magunkat a természeti erők hatásától, helyesebben, amikor a természeti erőket mindinkább megfékezni é6 céljainknak meg­felelően kihasználni próbáljuk, lényegtelen-e váj­jon bármely emberre nézve is az időjárás válto­zása? Eltekintve a divat kinövéseitől, vájjon nincs ránk befolyással a jó és rossz időjárás? Nemceak munkánkat befolyásolja, de még kedélyünket és hangulatunkat is. Nem csoda tehát, ha az emberiség állandóan fi­gyelemmel kisérte az idők folyását és próbált ben­ne valamilyen szabályszerűséget megállapítani. Ezek a próbálkozások legtöbbször kudarcot vallot­tak, mert hiszen az időjárás annyira szeszélyes, hogy a szeszélyes embert szokták hozzá hasonlítani. Az1 egyes népek a talált, szabályszerűségeket köz­mondás-szerű formába öntötték, csakhogy kevesebb sikerük volt velük, mint a közmondásokkal, mert az időjárás ritkán ismétli meg önmagát. Már 150 éve naponta feljegyzik az uralkodó időt, de még nem sikerült olyan szabályt találni, amely mindig 'beválna. A földműveléssel, állattenyésztéssel, halászattal, vadászattal és hajózással foglalkozó emberek már 400 méteres gátfutás lesz, ahol az olasz Facelli, a svéd Peterson, a német Notböck, az amerikai Taylor és az ir Tisdall a legesélyesebb verseny­zők. — A magasugrás az amerikaiak első győ­zelmét fogja hozni. Spitz, Oedel, Spenzer és Howard a 'bajnokság favoritjai. — Igen éjde- kes lesz a sulydobás-versenye, ahol az is­mét formábajött csehszlovák Douda valószínű­leg komoly ellenfele lesz az amerikai Sextannak és Bríxnek. A küzdelemben tevé­keny részt fog venni a német Hirsohfeld, a len­gyel Heljasz, az észt Viiding és remélhetőleg a magyar Darányi is. _ A 100 méteres síkfu­tás előfutamaiban az amerikaiak és németek párviadalából valószínűleg a legjobbak kerül­nek a középfutamokba. A csehszlovák Engel szerencsével 'bejuthat a középfutamba. — A 800 méteres síkfutásban az amerikai Genung, az angol Hampson, a francia Sera Martin és Keller, valamint a német Peltzer döntőbe való jutása esedékes. Középeurópai atléta nem in­dul ezen a távon. — A gerelyvetés hozza majd a finnek első győzelmét. Favorit M. Járvinnen, aki mellett Sipilá, Pentilla jutnak helyezéshez. Ezek helyét azonban a német Weimann veszé­lyezteti. CSimpiai napiár JÚLIUS 81, VASÁRNAP: 13 ó. Súlyemelés. 13 „ Vívás, tő rosti pat. Atlétika. 14 „ 400 m. gátfutás sel 14 „ Magasugrás. 14 „ Sulydobá6. 14 „ 30 p. 100 m. síkfutás sel. 15 ,, 30 ., 800 m. síkfutás ef. 16 „ 100 m. síkfutás ef. 16 ,, 30 ,, 400 m. gátfutás ef. 17 „ gerelyvetés (h) 17 „ 10.000 m. sikfuiás. 19 „ Súlyemelés. AUGUSZTUS 1, HÉTFŐ: 9 ó. Vívás, tőrcsapat. 13 „ Vívás, tőrcsapat. 14 „ Atlétika. 14 „ 100 m. síkfutás kf. 14 „ Kalapácsvetés. 14 „ 30 p. 100 m. síkfutás d. 15 ,, -100 m. gátfutás d. 15 „ 15 „ 100 m. síkfutás (h) sel. 16 „ 800 m síkfutás kf. 16 „ 30 „ 100 m. síkfutás (h) kf. * 16 ., 45 ,, 3000 m. akadály ef. 19 „ 30 „ Kerékpár. Gyephokki. ... •( . ■ csak azért is különös gondot fordítottak az időjárás megfigyelésére, mert ez nagy mértékben befolyá­solja foglalkozásukat. Éppen ezért sokat találunk köztük olyat, aki kitűnő időjós. Ez különösen a pásztorokra áll, akiknek alkalmuk van arra, hogy az eget nézzék, e szélirányt figyeljék és következ­tetéseket vonjanak belőle. Ez az oka annak, hogy a nép ajkán annyi időjárási szabály él. Újabb idő­ben összegyűjtötték ezeket a szabályokat, egyrészt azért, mert a népiélek tanulmányozására ezzel bő­séges anyagot nyertek, másrészt azért, mert kitűnt, hogy ezek a szabályok gyakran beváltak. A ma­gyar népnek körülbelül 600 ilyen szabálya van, amelyeknek egy része egészen jól használható. A népies időjőslási szabályok közül igen sok úgyszólván közszájon forog. A tájékozatlan közön­ség tehát méltán felteheti azt a kérdést, hogy me­lyeket fogadja el helyeseknek, melyeket nem. Erre a kérdésre óhajtok megfelelni, persze nem hiány­talanul, hanem csak nagy vonásokban. Ki fogom vá­lasztani á sok közül azokat, amelyeket leggyakrab­ban alkalmazunk és igyekszem megmagyarázni, hogy melyik mennyit ér. Itt vannak először is az általános érvényűek, va­gyis azok, amelyek télen-nyáron egyaránt használ­hatók. Ilyen: Ha a füst felszáll, jó idő lesz, ha szét­terül, eső várható. Ez egyike a leghasználhatóbb szabályoknak. A füst ugyanis könnyebb valamivel a száraz levegőnél, jó idő esetén a levegő száraz, a füst tehát mint könyebb, felemelkedik benne. Vi­szont esős idő közeledtével a levegőben sok a pára és emiatt könnyebbé lesz. A füst most ugyanolyan nehéz és emiatt szétterül. A füst más szempontból is igen jó időjós, mert megmutatja a szélirányt. Viszont tudjuk azt, hogy az északi és keleti szél nem hozhat magával e6Őt, miért szárazföld felől fuj, tehát jő idővel jár. Ép­pen ellenkező következménye van a déli, délnyu­gati és nyugati szeleknek, mert tengerek felől jön­nek. A füst tehát a városban is megmutatja a pon­tos szélirányt, ahol az ucoák kitérítik a szeleket eredeti irányukból. Ugyanezt a szerepet a felbők is betölthetik. Erre vonatkozik a következő eredetien megfogalmazott mondás: Ha a Jelleg haza megy, kiderül. A ,hazamegy" itt nyugatot jelent, mert onnan is szoktak a felhők jönni s ugyanakkor ke­leti szél fuj. A köd szintén jó időjós. Csakhogy éppen ellen­kezőképpen viselkedik mint a füst. A mondás ugyanis azt tartja hogy leszálló köd tiszta időt, emelkedő esőt jelent. Ennek a magyarázata a kö­vetkező: Ott, ahol esős idő van beköszöntőben, a levegő a sok pára miatt könnyű, tehát hajlandósá­got mutat a felemelkedésre. A környezet szárazabb és nehezebb levegője is kényszeríti erre, mert mindenünnen odatódml és felemeli azt. Ha köd van, a levegővel az is felemelkedik. A felemelkedés azonban munkát jelent. Ennek egy részét ugyan vállalja a környező levegő, másik részét saját ma­gának kell szolgáltatnia. A munkaképesség benne meleg alakjában van felhalmozva, természetes te­hát, hogy emelkedés közben lehűl. A hideg levegő viszont nem képes annyi párát magában tartani, mint a meleg, a páratartalom egy része tehát csep- pekké sűrűsödik és hamarosan megindul az eső. A reggeli köd tehát rendszerint esős napot jelent. Ha a köd felett süt a nap, a levegőben pedig csak hi­degsége miatt keletkezett a köd, akkor ez addig fekszik a tájon, áruig a nap sugarai fel nem mele­gítik a levegőt, amely igy több párát képes ma­gába fogadni, vagyis a köd eloszlik. Amint látjuk, a levegő páratartalma változó. Jó idő esetén kisebb, eső közeledtével nagyobb- Nem csoda tehát, hogy eső előtt lerakódik a pára hideg kövekre, északi fekvésű falra, a só pedig nedves lesz tőle. Igaza van tehát a népnek, ha azt mondja: Ha a kövek, falak izzadnak, eső lesz. Ugyancsak e sok párával lehet megmagyarázni a holdudvart is, amelyből mindenki rossz időt jósol. Leheljünk az ablakra s nézzük meg ezen keresztül a napot. Ugy-e annak is udvara van? Ez egy bonyolult fénytani jelenség, amelynek a magyarázatával adósnak kell maradnom. Elég annyit tudnunk, hogy a levegő bő párája okozza, amiből azonban nem következik bi­zonyosan, hogy másnap eső lesz. A sok pára a levegő minden tulajdonságát meg­változtatja, fénytörést okoz s emiatt a távoli tár­gyak nagyoknak és közelfekvőknek látszanak; messziről jövő hangok erősebben hallatszanak. Ezek a jelek esős idők előhírnökei szoktak lenni. Jó hasznát lehet venni a következő szabálynak, kü­lönösen nyáron: Ha a hajnali hermát le nem száll, eső lesz délután és: Ha sok a harmat, szép idő várható. Harmat ugyanis osak hűvös, derült éjszaka után keletkezik, ami állandó szép időnek a jele. Eső előtt fülledt, enyhe, borult az idő, ilyenkor harmat nem keletkezhet.. Ide tartozik még a kö­vetkező mondás is: Hideg éjjel. 6zép idő. Köszvényes, reumás és operált emberek érzik a rossz időt, amennyiben fájdalmat éreznek beteg testrészeikben. Ennek az okát eddig még nem sikerült pontosan kikutatni. Valószínűleg a légköri' elektromosságnak van ebben szerepe. A két jelen-1 ség közti kapcsolatot nem lehet letagadni, mert i hiszen a rossz idő megérzése különben 6em a beteg ember privilégiuma, megérzik azt az állatok is. Erre vallanak e következő mondások: Ha a tyúkok hamar elülnek, jó idő lesz ha még napnyugta után is kapargálnak, és elülni nem akarnak, eső lesz. Vagy: Ha a fecske alant repül, eső lesz. Végül: Veréb s baromfi, ha porban fürdik, légy és szú­nyog. ha tartósan csip. eső lesz. Ezek mind olyan szabályok, amelyek, — mint láttuk, — a helyes megfigyelés termékei, tudomá- \ nyosan igazolt értékük van. Bízvást használhatjuk ; éket, amikor a közeledő időt meg akarjuk állapi-1 tani. Ne kívánjuk azonban tőlük azt, hogy mindig beváljanak. Aki csak ezekre támaszkodva biztosra állítja pld. az eső bekövetkezését, az ki van téve csalódásoknak. Váratlanul olyan változások követ­kezhetnek be, amelyeket még a hivatott meteoro­lógus sem láthat előre; nem képzelhetjük tehát magunkról, hogy abszolúte megbi zható időjósok lehetünk. Az ezután még szóba kerülő népies mondások értékben messze hátra maradnak a már említettek mögött. Sokan például a csillagok fényéből jóso’ nak, azt, mondván: Csillagos éjszaka után jó idő lesz. Ennek a szabálynak csak annyiban van értéke, hogy a derült éjjelek száma sokkal nagyobb, min a derült nappaloké, s a hűvös derült éj a szép idő velejárója szokott lenni. Idetartozik még: A hold fogyasztja a felhőket. Alig van jelentősége az időjóslásban, a szivár­ványnak. Ez csak akkor keletkezik, ha az eső ■■ naptól távolodik, a nap eléggé alacsonyan áll, s?, ég pedig hamar kiderül ezen a részen. Igen sok körülmény összejátszásé szükséges tehát a szivar vány keletkezéséhez. Leginkább alkonyati zivatar után látható, ami azonban nem jelenti azt, hogy éjjel újabb zivatar ki nem törhet. Vannak mond '; sok, amelyek már meglévő időt jósolnak. Ilyenek: Másodvirágzás hosszú Ő6Z. Ha télen a varjak nagy csoportban repülnek, hideg lesz. Ilyenkor ugyan A már hideg van, nem pedig lesz. Az idő jóslásban szerepe van még az alkony pii uak is. Azt mondják ugyanis: Ha a nap tisztán nyugszik, a jé időt várhatunk, felhőbe megy le a nap, eső lesz. Alkonypir rossz idő. Ezeknek a magyarázata a következő: A fizika azt tanítja, hogy a nap sugaraiban a szivárvány minden szino összekeverve jut a szemünkbe. A fehér fény tehá! kevert fény. A levegőben lévő por és pára a nap­fénynek akadályt gördít útjába, egyrészét szétszór .ja. Különösen a zöld, kék és ibolyaszinü sugarak szóródnak minden irányban. Ezek a szétszórt suga rak adják az ég kék 6zinét. Ha már most a nap közel van a nyugati látóhatárhoz, akkor sugarai szinte súrolják a földet, vagyis sokkal szennyező 1- tebb levegőben teszik meg Útjukat, mint napköz­ben. A szétszóródás tehát sokkal inkább érvényesül. A szemünkbe ennélfogva javarészt vörös és sárga sugarak érkeznek a napból. Ha nyugati szól van, ha párás az idő, akkor ez fokozottabb mértékben észlelhető, mánt különben. Ezt a jelenséget azon­ban télen a köd is előidézi, amely a 'látóhatár alját borítja. Ilyenkor másnap is szép idő lehet, annak ellenére, hogy az alkonypir a leggyönyörűbb szí­neiben pompázik. Ez a szabály tehát már nem nagyon megbízható, bekövetkezésének valószínű­sége körülbelül 60 százalékos. Az ilyen bekövet­kezési valószínűség azonban már nagyon kevés értékű, mert hiszen ez majdnem ezt jelenti, hogy vagy jó idő lesz vagy rossz. Vannak azonban még ezeknél is értéktelenebb mondások ifi. Ezeket osak kuriózumképen említem: Almos vagyok, eső lesz Viszket a szemem, eső lesz. Amilyen idő van pénteken, olyan ven vasár­nap. Szombaton kisüt a nap, vasárnap eláll a szél. A kutató ember, különösen a gazdaember azdn bán nem elégedett meg olyan jóslatokkal, amelyek néhány órára, legfeljebb egy napra érvényesek. Rá nézve nagy fontosságai bír az, vájjon milyen lesz a termés, miit várhat a jövő évtől? Nem csoda tehát, hogy a népies szabályok legnagyobb része hosszú időre, hónapokra, sőt évekre igyekszik az időjárást megállapítani. Ezeknek az értéke vajmi kevés. Egyik legnagyobb hibájuk az, hogy meg­határozott dátumhoz kötötték, és akik használják, szószerint értelmezik. A Gyertyaszentelő Boldogasszony és Mátyás nap­nak, a Fagyosszenteknek és Medárdnak az időjárás alakulásához nincs semmi köze; tény azonban az. hogy az e napok körül uralkodó időjárás követ­keztetnünk enged későbbi évszakok várható idő­járására. Messze vezetne, ha e dolgok magyarázatá­ra kitérnek. Annyit azonban meg kell jegyeznem, hogy ezek a szabályok egyáltalában nem megbíz­hatók. Ez természetes is. Hiszen a meteorológus nak minden műszer és rengeteg tapasztalat áll rendelkezésére, mégis csak 24 órára tudja az időt előre megjósolni és azt is csak 84 százalék erejéig. Hogy kívánhattunk többet ezektől a szabályoktól? Az előbb mondottak kellő értékükre szállítják le a naptárak Sirius-féle időjóslásait is. Sinusnak, akit családi nevén Vargának hívnak, ez egy jó mellék- keresete lehet, de tudománya még a kétes értékű népies mondásokat sem közelíti meg. A hosszabb időre jósló szabályok között is van azonban néhány olyan amellyel érdemes részlete­sen foglalkozni. Ilyenek: Hosszú őszre kemény tél jön. Ami ősszel esőnek le nem hull, lehull télen hónak. Sok hó, teli magtár. Jelentésük a követ­kező: Aránylag minden évben ugyanannyi csapa­dék hull a földre. Az egyik évszak csapadékbősógót kiegyenlíti a másik csapadékhiánya. Ugyanez áll a hőmérsékletre is, bár éppen a múlt évi hideg ősz után bekövetkezett kemény tél cáfolni látszik e szabályt. A sok hó, teb mögtár abban leli magya­rázatát, hogy a vastag hótakaró elolvadás után bőséges nedvességhez juttatja a talajt. A bevetett mag csírázása hamar megindul, a fiatal növény bő táplálékhoz jutva szépen fejlődik és jobban ellen állhat a később esetleg bekövetkező szárazságnak. A téli hótakaró azonkívül még meg is védi az őszi vetést a kifagyástól. összefoglalva a mondottakat, azt látjuk, hogy a 600 szabály közül alig egynéhány használható és ezek sem abszolút érvényűek Pedig mennyi meg­figyelésbe, mennyi szellemi munkába került, mig ezek a szabályok a primitív emberek közkincsí-w lettek. S ma, a tudományos felfedezések korában, még mindig nem tartunk olt, hogy az időjárást leg­alább nehány órára 100 százalékos biztonsággal tudjuk megjósolni. Vájjon mikor jutunk el odáig, ahol a Sinusok már most képzelik magukat? Azt hiszem, hogy igen sokára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom