Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-31 / 173. (2986.) szám

1908 juHus 81, raaárnap. T>KXGAI-MaGÍARH1BLAP 5 bir és a maga öntudatán keresztiül fogja fel egy bizonyos atributum formájában Istent Istenről, mint Ethikájának alapjáról és kupolájáról a puszta létezésnél egyebet nem mond, nem ruházza fel tulajdonságok­kal, mert csak aibban a világban, amely az atributumok keretében játszódik le, vannak tulajdonságok, szenvedélyek, színek Isten örök létezése a hiréssé vált ,ramor dei in- tellectuailis“-ezal azonos, a létezés örökké­való volta egy azzal a szeretettel, amelyet Isten önmaga iránt érez- Idáig azonban neon raliéval, ésszel és ítélettel érhet el az ember, hanem csakis intuitiovai, megélés­sel, átéléssel. „Est enim verum index sui et falsi“ — az igaz önmagának kritériuma és egyszersmind felifedi a tévhitet, mondja Spinoza és az intuitív megismerést illetőleg igen szép képet használ akkor, amikor azt mondja, hogy Isten örökkévalóságának in­tuitív átélése olyan, mint a villám, amely önmagát és az öt létrehozó sötét viharfelhő­ket, tehát a sötétséget megvilágítja. Arra nézve pedig, hogy ezekig a magaslatokig miért jutnak el oly kevesen, könyve végén ezt az utolsó mondatot írja le: „Oimnia praeclara tam diiflficilia quam rara sunt.“ Minden fenséges éppoly nehéz, mint ami­lyen ritka. Ha ebből a mozdulatlan örökkévalóságból az ember a relatív lényü anyagi léthez tér vissza, akkor úgy kerül ebbe a világba, mintha egy más égitestről érkezett volna a földre- Egyéb tennivalója nem marad, mint amit Spinoza is tett: az életet magától távol­tartani, kilencven százalékra a gondolat ab- 6traktiojában és csak tiz százalékra az anyagi világban élni. Spinoza rendszere a j legtökéletesebb exodust jelenti a világból,! azt a kivonulást, amely egyenesen beleve- j zet a tiszta gondolat színtelen ózonjába. De! valamint leszámol az élettel és az anyagi • élet szempontjából ítélkezve megöli az éle­tet, úgy ez a rendszer megöli a halált is, mert halált nem ismerhet az, aki ennyire önként vonul ki az életből és meghal ak kor, amikor még él. Spinoza annyira követ­kezetes, hogy tér és időről, élet és halálról egyetlen egyszer sem emlékszik meg müvé­ben, mintha az emberi életnek ezen négy pillére nem is létezne. Valóban: aki Istent ennyire abszolúttá és egyedülvalóvá tette, annak semmi köze többé térhez és időhöz, élethez és halálhoz. A halál angyala Spino­za számára pontosan úgy jelenti az életet, miÜV az élet angyala, mert szerinte az élet nem kezdődik és nem szűnik be: az élet azonos az örökkévaló Istennel- Vagyok, mert voltam és leszek, mert vagyok. Vol­tam minden, amig ember lettem és leszek minden, ha megszűntem embernek lenni. Az emberi lét egy röpke pillanat csak két örökkévalóság között és csak arra jó, hogy ráeszméljünk saját örökkévaló magán- valónkra. Ennek az antiszociális, mert világellenes bölcsnek három századik születésnapját ün­nepli most a kulturemiberiség. Az ünnep­nek kevés értelme van. Mennyire kevés, mutatja az, hogy éppen ebben az esztendő­ben éri el hetvenedik életévét, bibliai ko­rát Constantin Brunner, a nagy német filo­zófus, aki megalapította a Spinozái gondol­kozás reneszánszát napjainkban- Sokezer­nyi oldalon, egy teljes élet-oeuvr-e-rel senki sem fejtette ki Spinoza bölcseletét és senki sem hámozta ki belőle, mint egy dióhéjban szunnyadóból azt, ami benne rejlik, mint Brunner. Mégis alig ismerik, azaz oly ke­véssé ismerik, mint ahogy Spinozát ismer­ek, amig élt. Korunk néhány nagyembere korunk néhány legkiválóbb napilapja ün- n "ipli csak Brunnert: a nagy tömegek nem ”rínak róla semmit. Spinoza nevét ma min- ü-nki ismeri, gondolatrendszerét kevesen, 's valószínű, hogy helytelenül értelmezve. mit laíinnvelvü munkáinak lehetetlenül helytelen német és francia fordítása élén­ken bizonvit. Hogy Brunnert nem ismerik, mutatja, hogy Spinozához semmi közök. Ünnepük, mert nagy név. de senki sem gondol arra. amit Lessing egyszer zengze- tes iróniával fejezett ki: Wer wird mcbt einen Klopüück lobén? Dodi will ibn jemand lesen? Nein! Wir wollen weniger erlíoben, Doch eiwas niehr gelesen sein­— Az esztergomi bazilika uj plébánosa. Eszter­gomból jelentik: Serédi hercegpririías Lépőid An­tal dr. prelátus lemondását a főszékesegyházi plébánia vezetéséről köszöneté kifejezése mellett elfogadta és a főkáptatan válasz'ára alapján .Tegzen Hzky Kálmán prelátuskanonokot, nevezte ki az n V£rr»m í iJ* a j) 1 o-V*ű-n VJ\ Csárszky lózsef kassai DüsDök beszámol a Prágai Magyar hírlap olvasóinak az írországi eucharisztikus kongresszus felemelő eseményeiről Az Írországi kongresszus ragyogó külsőségein keresztül előcsillant az ír nép áldozatkész vallásossága — A nyomasztó világgazdasági helyzet ellenére is nem várt siker jegyében folyt le az eucharisztikus kongresszus Kassa, julius 30. Csárszky József püspök, apostoli adminisztrátor a kassai egyház­megye képviseletéiben 51 szlovenszkói za­rándoktársával együtt résztvett a dublini eucharisztikus kongresszuson. A püspök most tért haza hosszabb külföldi útjáról és Így csak most volt alkalmunk arra, hogy megkérdezzük duiblini benyomásairól, él­ményeiről és az eucharisztikus kongresszus lefolyásáról. Lekötelező szívességgel foga­dott és színes elbeszélése nyomán életre kelt előttünk a katolicizmus nagyszerű ünne­pe, mélységes bensőségévcl és fölemelő külsőségeivel is. Sziute láttuk a feldíszített kikötőt és vá­rost, majd a monumentális gyűlések ünne­pélyes képét s mindezen a külső díszen és ragyogáson keresztül átcsillogott a szegény szigetország sokat szenvedett népének ál­dozatkész katolicizmusa. C&árszky püspök ott volt a csikágói világ- kongresszuson is és így amerikai és ír­országi tapasztalatai alapján a két kon­gresszus között érdekes párhuzamot is vonhatott. — Csikágó monumentálisát produkált a vá­ros feldiszitése terén is — mondotta a püs­pök —- de amig ott meglátszott, hogy az eucharisztikus kongresszus pompázó külső­ségeit egy gazdag város reprezentációs kül­sőségekre súlyt helyező rendező bizottsága alkotta, addig a dublini, összehasonlithatatlanul egysze­rűbb dekorációt az individuális ötletek tették értékesebbé. A szervezés is kifogástalan volt. Dublin nem világváros, mégis kényelmesen szállá­solták el a tekintélyes számú külföldi részt­vevőt. Az előkelőbb egyházi vendégek ko­lostorokban, a többi zarándok iskolákban, intézetekben, magánházakbán volt elszállá­solva. A tengerhez szokott olaszok, dalma­ták és görögök pedig a kikötőben horgony­zó személy szállító gőzösökön pihenték ki a nappalok fáradalmait. — Harminchét nemzet papságát láttuk a kongresszuson. Az egyházi méltóságok kö­zül kilenc bibornek, ugyanannyi érsek, többszáz püspök és apát jött el a világ min­den tájáról. Sok missziós püspök és pap jött Kínáiból. Indiából, Kisázsiából és Dél- amerikából és ezek különböző szertartások­kal fungáltak, igy a többi között görögkato­likus, malabáni és örmény ritus szerint. A külföldről jött világi látogatók száma ki­sebb volt, mint annak idején Csikágőban, valószínűleg sokakat a valutáris nehézsé­gek tartottak otthon, de az írországi kongresszus résztvevői­nek száma mégsem volt kisebb amennyi­ben a belföld egy milliónál több kon­gresszusi tagot küldött. Maga a kongresszus lefolyása négy napot vett igénybe, ezalatt az idő alatt minden hivatal és iskola szünetelt és az egész vá­rosban iinneoi harvmlat uralkodott. A pá- nai legátus fogadtatásánál már jelen vol­tam. A legátust de Valero köztársasági elnök a kormány tagjaival együtt térdet hajtva fogadta, a mély vallásossáeu ir nép pedig gyermeki szeretettel üdvözölte a Szentatya kiküldött­jét. — Az óriási, 1200 hektár kiterjedésű Pbönix-parkban zajlottak le a kongresszus fő mozzanatai; a férfiak, majd a nők és gyermekek k-üliön-külön egy napot igénybe vevő gyűlései. A park hatalmas tejének kö­zepén oszlopos oltár állott Két oldalán a főpapság foglalt helyet. Előtte, a 150 hek­tárnyi téren a kongresszus vendégei, mö­götte a lakosság. Az első napon megtartott férfigy ülésem 470.000-en vettek részt. Istentisztelet után kiváló szónokok beszédei következtek, majd a férfiszövetség figyel­met lekötő és állandó érdeklődéssel kisért előadóinak a beszédei- Estébe hajlott az idő, mire a gazdag program befejeződött. A hatalmas és vallásosságában bámulatosan fegyelmezett tömeg égő gyertyákkal vonult vissza a városba. Az impozáns menet élén a kormányfő és az ország előkelőségei ha­ladtak. Másnap a nők gyűlése következett, amelyen több mint félmillió nő volt jelen, hanmadnap a fehérnihába öltözött több százezer gyereké. A legmegrázóbb, legfeleim előbb élmény az volt, amikor a negyedik napon a legá­tus által a szabad ég alatt celebrált isten­tisztelet végién katonai kürtök jelére el­némult az ének s az oltár föle szerelt rádióhangszórón keresztül Rómából fel­hangzott a pápa őszentségének hangja. „Az atya beszél gyermekeihez44 szavak­kal kezdte a pápa rövid angolnyelvü be­szédét, majd apostoli áldását adta mind­nyájunkra. Ezután befejező kör menetbe tömörültek a résztvevők s a menet a Phönix-parkból a város legnagyobb hídja felé indult. A menetben részt vettek a kormányfő, a városi terstületek, a külföldi vendégek és zarándokok, a 7000 főnyi papság és egy­házi méltóságok. Az úttesteken., amerre a 8 kilométer hosszú menet elhaladt, két oldalt katonaság és a kordon mögött a vidékről beözönlött lakos­ság foglalt helyet. A menetben vitt szentség előtt nemcsak a polgárok borultak térdre, de tultéve magukat a szolgálati előírásokon a kordonhoz fölállított katonák is. Mireánk. az ilyen jelenetekhez nem szokott külföl­diekre különösen .mély hatást gyakorolt ez a látvány. — Hasonlóan rendkívül kellemesen érin­tette a külföldieket az az udvarias készség, amellyel maga az ir köznép a vezetőséget a rendezés munkájában támogatni igyekezett. Szinte Bukarest, julius 30. Ma déli félegy órakor nyitották meg a két héttel ezelőtt megválasz­tott aj román parlament rendkívüli üléssza­kát a szokásos ünnepélyes keretek között. A megnyitáson valamennyi szenátor és képvise­lő megjelent a Dúca vezetése alatt álló libe­rális párt és a szociáldemokrata párt tagjai kivételével. Codreanu, a vasgárda vezére, nemzeti viseletben jelent meg, pártjának egyik képviselőjén pedig fekete fascista ing volt. Az ünnepélyes aktust végignézte a dip­lomáciai páholyból a bukaresti diplomáciai kor számos képviselője, nagyon sok tábornok és a főpapi kar több tagja. A király Mihály vajdának és a kormány tagjainak kíséretében érkezett meg s olvasta fel a trónbeszédet. A tróbeszéd mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a válaszási kormány teljesítette legfon­tosabb feladatát, a választások tiszta lebo­nyolítását. Megtette a legfontosabb pénzügyi intézkedéseket és elnyerte a népszövetség támogatását s technikai közreműködését az iránt, hogy Románia újból a gazdasági és pénzügyi talpraállás útjára léphessen. A to­vábbi fontos kérdések megoldása a parla­ment alkotmányos megalakulása utáni kor­mánynak lesz feladata. Külpolitikai tekintetben kijelentette a ki­t-IIM ■ MHWB——————————— HELLADA­szappan a háziasszony kincse! csodálatos volt a népnek lepton-nyomon megnyilvánuló mély vallásossága­Csak egy jellemző jelenetet említek fel. Az mccán menő hosszuszakállas önmény szerze­test, aki idegen szerű külsejével különösen nagy tiszteletet ébresztett, hirtelen a külön- küllön áldást kérők széles gyűrűje fogta kö­rül- A tömeg mindig csak gyarapodott, úgy hogy a jámbor szerzetes az áldást kérők so­kaságában életveszélyes helyzetbe került s végiül is rendőr mentette ki. — A dolog természet.© szerint a kongres­szus szinesbőrü résztvevői tűntek fel a leg­inkább. Különösen egy indián jezsuita atya keltett általános feltűnést, aki, mint régi törzsfőinöki sarjadék, az ünnepélyes alka­lomhoz mérten földiig érő tolldisszel nnitat- kozott. Rajta kívül egy feketebőrü szentsir- lovag kötötte le az érdeklődést, akinek arc- szine éles ellentétben volt fehér köpenyé­vel. — Az eucharisztikus kongresszus, amely­nek célja a katolikus nemzetközi szolidari­tásnak a megerősítése, az idén a nyomasztó viszonyok ellenére is nem várt siker jegyé­ben folyt le. Az utóbbi években megtartott hasonló kongresszusokat eredmény tekinte­tében jóval túlszárnyalta. A sikerhoz nagy­ban hozzájárult az írek bensőséges hitéleté­nek minden téren való megnyilvánulása és szinte fanatizált vallási meggyőződése, amelyhez hasonlót eddig más népnél nem tapasztaltam. A minden tekintetben impo­záns lefolyású és eredményben fölötte gaz­dag dublini eucharisztikus kongresszusról mélyen bevésődő emlékekkel tértem haza s nem hiszem, hogy ezeket az emlékeket a következő, kétévenkint megismétlődő eucharisztikus világkongresszusok tapasz­talatai valaha is elhomályosítanák. Radványi Magda. rály trónbeszédében, hogy a külpolitika fel­adata a továbbiakban is a béke szemmel tar­tása, a népszövetséggel való együttműködés, a fennálló szerződések és azon köteOíékek tiszteletben tartása, amelyek Romániát a szövetséges és barátságos hatalmakhoz fűzik. A trónbeszéd felolvasása után Vajda-Voj- vod miniszterelnök a parlamenti ülésszakot megnyitoítuak jelentette ki. A parlament első munkaülése ma délután lesz. Hangácsi kommunisták tüntetése a feuiiapesli slaláriáfis Ítélet ellen Munkács, julius 30- (A Prágai Magyar Hírlap távirati jelentése.) Szombaton reg­gel kilenc órakor Török kommunista kép­viselő vezetése alatt mintegy kétszáz főnyi kommunista csoport tüntetett a budapesti statáriális ítélet és kivégzés ellen. A tünte­tők Magyarországot abcugolták és Szovjet- oroszországot éltették. A rendőrség gumi- botokkal verte szét a tüntetőket, Török kép­viselőt elővezették és hat tüntetőt letartóz­tattak. Megnyitották az uj román parlamentet 31 trőntsssEÉti Románia pénzügyi talpraáSiásában reménykedik j

Next

/
Oldalképek
Tartalom