Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-30 / 172. (2985.) szám

^RV<MtMAG^AR-HlKLM>r 1932 julius 30, szomjhal 1 ^ jyiius Szombat Siiigiiaijlliiitt! Az asztmaprobléma Oly sokan szenvednek kínzó asztmás nehész lég­zésben és oly sok tudományos kutató foglalkozik ezen szén védés teli megbetegedés lényegével, hogy méltán világproblémává dagadt. Mi is tulajdonképpen az asztma? Nem önálló meg­betegedés, hanem csupán tünet. A legvékonyabb hörgőknek a görcse párosulva akut vérbőséggel, [mélyebben álló tiidőOmtárokkal és főleg a kilégzés alatti jellemző sípolással. A szervezet különböző kóros elváltozása válthatja ki és igy mindegyik más­képp kezelendő. Sikerült megállapítani, hogy bármi is váltja ki az. asztmás rohamot, kiváltásánál az endokrin (belső elválasztással bíró) mirigyek minden esetben sze­repelnek. Ezzel együtt jár a testnedvek ionegyensu- !yárnak eltolódása és a vágustonus fokozódása. A vegetatív idegrendszer eme érzékenysége erősen a psziché hatása alatt áll. Az asztmakutatás egy nagy lépéssel haladt előre, amidőn intenziven kezdtek foglalkozni az allergiás megbetegedésekkel. Az allergia: a szervezet túl­érzékenysége megváltozott reakciója bizonyos anya­gokkal, különösen fehérjékkel szemben. Ezek a kórtünetet kiváltó allergének lehetnek az ételek­ben, pl. tojásban, halban, rákban, lehetnek állati szőrökben, toliakban vagy bőrkorpában, lehetnek a mezei növényekben, fűben és gabonában, ame­lyek himpora igen sok asztmás megbetegedésnek kórokozója, miáltal az asztmások legalább egy ré­szének baját tisztán látjuk. Néhány környéki vagusrost van az orrban, amely­nek vizsgálata naigyon fontos és elmulasztása mű­hiba; gyakran találunk az orrban kagylótultengést. Szerepel gyakran a női klimatotérium, szerepelhet a vérbaj és sok más tényező, amelyre itt nem aka­rok kitérni. A differencialdiagnozismál segítségünkre van a tapasztalat, a vérkép, a köpetvizegálat, a rekesz ál­lása, az atropinérzékenység az időjárás befolyása, á szalicilkisérlet, a stramoniumreakció 6t-b. Sablonosán ezt a bajt kezelni nem lehet. Köte­lességünk a szervezet túlérzékenységét specifikusan csökkenteni és a rohammentes időszakot meghosz- szabbitani. Továbbá kezelnünk kell az asztmával többnyire együttjáró hörghurutot, a tüdőtágulatot, a keringési zavarokat stb. A rohamot megszüntetni, a szenvedést enyhíteni már hálásabb szerep. Legjobb marad az adrenalin — atropin — kokain belégzés, továbbá a pyridim és a nitritek. Megszüntetik a rohamot a hypophysis és az adrenalin-injekciók, amelyek hatását fokozni le­het, ha a beteg állandóan calciumot, meszet kap. Jó hatása van a papaverinnek, a coffeincsoportnak és a fentiek kombinációs kezelésének. Hasznos tényezője a kezelésnek a pneumatikus kamra, különösen a szövődményes tüdőtágulat miatt, úgyszintén a hőlégfürdő is. Néha beválik a fehérjemegvonás. Igen jó hatása van a röntgen- besugárzásnak. Meg kell kísérelni az autovaccinás kezelést és a nem specifikus tuberkulin-injekciókat. A sok tudományos kutatás, vizsgálat, kísérlet majd csak meghozza az eredményt, habár ezidő- szerint ezen sokait vitatott megbetegedés lényegé­nek teljes megismerésétől még távol állunk. Néhai Strümpell professzor szerint a tudományos kutatás titka abban rejlik, hogy alaposabban figye­lünk meg, mint mások. Kácser Dezső dr. * ¥ ¥ __ Ezüstmise. Érsekujvárról írják: Lélek­emelő ünnepségnek volt színhelye e napokban az érsekujvári szent ferenorendiek virágdísz­ben pompázó temploma. Ezen a napon mutatta be szülővárosában eznstmiséjét Vári Lajos szentszéki tanácsos, mezőkászonyi plébános. A manuduktori tisztséget a zárda főnöke, Páter Grácián töltötte be, aki könnyekig megható, magasszárnyalásu beszédben méltatta a jubi­láns kiváló papi érdemeit. Vári Lajos tanulmá­nyait az esztergomi, majd a szatmári szemi­náriumban végezte, első szent miséjét Nagy- inajtényban mondta. Bol dogom lékü Prohászka püspöknek különösen kedvelt tanítványa volt, aki mint növendékpapot nagysikerű szeminá­riumi próbaszónoklataiért különösen nagyrabe- csülto és többször dijakkal tüntette ki. Mielőtt Mezőkászonyra került volna, Beregszászon há­rom évig gimnáziumi hittanár volt, ahol műkö­désére még ma is szeretettel gondolnak. — Tűzvész pusztított a szepesmegyei Odo­rinban. íglói tudósilónk távirafozza: Csütör­tökön este tiz óra tájban ismeretlen okból tűz ütött ki Odorin községben egy gazda há­zában. Csupán a környékbeli tűzoltóság gyors megjelenésének és buzgó munkájának kö­szönhető, hogy a tűz csak két házat és mel­léképületeit hamvasztotta el. A kár mintegy BO.OOO korona. Megkezdődön Berlinben a pénzhamisító Sataban-házaspár bünpörének tárgyalása Negyvenezer hétmárkást hoztak kél év alatt forgalomba — A tár­gyaláson a harc Salaban beszámithatósága körül forog Béniin, juiiíus 29. A német birodalmi fő­városban ma kezdődJött meg egy szenzációs bünipörnek a tárgyalása, amelynek a vád­lottja a hírhedt Salában pénzhamisító pár. A két ember 19(29 novembere óta 40.000 da raib hamis kétimárkás pénzt hozott forgia- lomba. Bár a hamis kétmárkások készítőijé­nek és fcwgalomJbahozójának felderítésére igen nagy összegű jutalmat tűztek ki, csak nagyon későn sikerült egy egyszerű gyil- műlioskereskedőnek leleplezni a pénzhami­sító házaspárt. Salaban liohterfeldei villájában azután kutatást tartottak a rendőrök és egy el- íalazott pincehelyiségben megtalálták a pénzhamisító gépeiket. Salaban, aki 1886-iban született Csehszlová­kia területén, Berlinben’ már egyszer hami­sítás miatt vád alatt állott. 1923-ban ugyan­is azt a vádat emelték ellene, hogy kiviteli engedélyeket hamisított. Akkor azonban az eljárást Hoimmeridh orvos-tanácsos szakvé leménye alapján az 51. paragrafus értelmé­ben beszüntették. Ez alkalommal is Homimerich adta a szakvéleményt s ez a i w ihiinni mm mi i szakvélemény isimét kétségbe vonja Sala- bain beszámithatóságát. Az államügyész azonban most már nem nyugodott bele ebbe a megoldásba, hanem mégegyszer megvizsgáltatta a pénzhamisítót és át­vitette egy elmegyógyintézetbe. Az újabb szakvizsgálat megállapította, hogy Sala­ban kimondott pszichopata, akinek nagy hajlama van a hisztériára, tettéért azon­ban teljes mértékben felelős. Nyomban a tárgyalás megnyitása után he­ves incidensre került a sor. A védőügyvéd Salaban megbízásából visszautasította Stiör- mer dr. orvosi tanácsost, mint szakértőt, mert elfogultsággal vádolta meg. A Sala- ban-házaspár állítása szerint Störmer dr. 1923 óta félmillió márkával tartozik nekik. Ezt a pénzt az orvosnak egy szakértői véle­ményért fizették, de a szakértői véleményt sohasem kapták meg- A félmillió márka természetesen inflációé pénz volt és ma semmi értéke nincs. Störmer dr. kijelentet­te, hogy már akkor az volt a benyomása, hogy amit a házaspár neki előadott, nem igaz. F úttá bán Kőzépeurópán írja: SZOMBATHY VIKTOR Teng éri kikötők a válságban Fiume—Trieszt, július 28. A fiumei csend A Fiumara csatorna hídja meg van rakva katonákkal, jugoszláv vaj és olasszal. Kedé­lyes diskurzus folyik a két állam képviselői között és a susáki meg a fiumei lakóik ép­pen úgy járkálnak ide-oda a hídon, mint mi- nálunk a komáromi határiadon szoktuk, va­sárnap délután. Annyiféle az olasz uniformis, hogy megol­vasni nem tudjuk. Addig azonban rém eresz­tenek be, miig mindenki fényképét, és nevét meg nem nézik a fasiszták fekete könyvében. A fasiszta állam névsort vezet a gyanús ele­mekről: Olaszország védekezik mindenféle­képpen s a ez a védekezés, párosulva a friss fasiszta erő jeleivel, végigkísért egész utun­kon. Az olaszok nevetve fogadják az utast. A katona énekel a faköpenyeg alatt, a finánc dúdol, amikor a három kofferpróbát intézi, a rendőr mosolyog s ez az egész: a mosolygó arcok, a ragyogó adriai nap, a kék tenger és a tisztára festett házak stílusos egésszé ol­vadnak össze most. — Ah! Ungheresi! — nevet egy carabinieri és megrázza a kezünket. A magyar beszéd mostanában igen népszerű errefelé. így, első pillanatra csupa mosoly ez a ki­kötő. Ha azonban közelebb merószkedel Fiu­me leikéhez: ezer panaszt hallasz. A nagy nemzeti lelkesedésből, amivel Fiú­mét D‘Annunzio elfoglalta a háború után, ma már nem maradt semmi, csak egy csomó uc- canév, hadiemlék, szobor és kőtábla. Ezzel szemben az Adamich-móló üresen áll ,s a ha­talmas daruk tétlenül lógnak a levegőben, a fiumeiek bánatára. Fiume mint kikötő nem kell az olaszok­nak. Ami itt középitkezés, — a pompás kor- mányzói palotától kezdve —, azt még a ma­gyarok csinálták, most azonban egyre job­ban veszti jelentőségét és ötödrangu kikö- tőcskévé zsugorodik, mialatt a jugoszlávok a szomszédos Susakban lázasan emelik a gyá­rakat, bővítik a volt B.aross-mólót és fejlesz­tik nagy kikötővé a maguk birtokát. Mit látsz Fiúméban? Csendes cocákat, egy befejezetlen templomot, elhagyott vasúti sí­neket, a tengerészeti múzeumot, néhány szép kertet és kilátást Terzattóra. Az uccák tele katonával, valahol mindig utat építenek, az Egy négyhengeres fedett karosz- szériáju pompás karban lévő Tatra autó jutányos áron G S SS CS Ön „Elő­nyös autóvétel" jeligével kérünk ajánlatot a Prágai Mr Hírlap kiadóhivatalába, Pra! Panská egyik téren hatalmas horgony: hadiemlék. Apró villamos Voloscába, autóbuszok, utak. És a kikötő üres. Árbócerdők lógnak apró, piszkos vitorláju tnabaoolók lóngnak a vizen, a gőzösök helyi közlekedésre rendezkedtek be, néhány öreg teherhajó járkál a Quamerő­ben s egyetlenegy kétkéményest láttunk csak azokban a napokban, egy anconai társaság afrikai hajóját. A móló eldugott részében pedig ott unat­kozik néhány szürke hadihajó s csak akkor ébred, ha délután lőni kezdi a célpontul ki­állított öreg vashajót, a jugoszláv partok kö­zelében. Ilyenkor ágyuszótól visszhangos a Buccari* öböl. Fiume letűnt. A zajos Trieszt A triesztiekről sem lehet elmondani, hogy örülnének a kikötői forgalomnak. Az olasz el­hódította magának a Quarnerot, az egész Isztriát, építi utait minden lehető irányban s tünteti el lázas igyekezettel az osztrák em­lékeket, ámde a gazdasági fejlődés irányát nem pár excellenoe ezekre a területekre szabta ki és az osztrák rész kikötői most már nem képviselik az elsőrangú kikötő jellegét, hanem besorozod na k a többi olasz kikötők kö­zé. Ausztria első kikötője, Trieszt is második számú elhelyezést kapott. Nem. Nem a régi már. Az árbócerdők és a kéményrengetegek itt is hiányzanak, a hajóforgalom megkisebbe­dett s ha egy triesztivel szóba elegyedsz, szidja az egész gazdasági világválságot, mely­nek elsőrendű áldozatául képzeli magát. A kikötői forgalomhoz képest az uiocai for­galom. a városi élet sokkal zajosabb. Szinte csodálkozik az ember, hogy miből élnek ezek itten, ha minden forgalom s ezzel együttjáró élet megosókként. A kép itt i,s vigasztalan s a tengeri kikötők megszokott vidám arca most ráncos, petyhüdt. A trieszti, aki hozzánk csatlakozik, egyik pillanatban az uj világító tornyot mutatja büszkén, mint oicorone, másik pillanatban, rendes szokás szerint, a tenyerét tartja egy kis sóidéért, tekintettel nagy munkanélküli­ségére, majd mikor ez sem sikerül, hirtelen lendülettel halkereskedését ajánlja s minden­képpen furcsa tengeri szörnyeket akar ránk­sózni. Mikor egyik kísérlete sem sikerül, mo­solyogva, dúdolva áll tovább, uj áldozatra várva. Ragyog az adriai nap. Szinte egész Trieszt az uocákon van. Mindenki siet, rohan, lár- mázik: kaotikus embervásár. Egész életük itt zajlik le, a függönyös, ernyös házak és boltok előtt. Szűk uccáiban rettenetes a zsi­vaj. Autó, villamos, autóbusz, lópata, hal­árus, fagyi altos, idegenvezető, duhaj matróz között azonban ott áll fehér trópusi sisakjá­ban és ragyogó mosott ruhájában a rendőr, mint egy angol királyi katonatiszt Indiában. Nincs rosszruháju katona, elhanyagolt uni­formis az egész Olaszországban. Bakák és rendőrök, fináncok és carabiníerik: mintha skatulyából húzták volna ki őket. De nemcsak rossz uniformist, elhanyagolt bakát és piszkos matrózt nem látni itt, ha­nem idős alkalmazottat, roggyant ezredest és ráncosnadrágu tábornokot sem. A fiatal, erős fasiszta állam minden képviselője fiatal, ru­gók ony és elegáns. Pénzük van ezeknek. Tiszták, ujramosot- tak. Még az uccai fagylaltárusok is olyan pompával, csínnal és gusztussal rendezik be mozgó boltijukat s készítik a fagylaltot, hogy megirigyelhetné őket némely szlovenszkói kis-, város cukrászdája, az uccai árusról nem is, b,szélek ... Trieszt zajos, élénk és panaszos. A trieszti börze oszlopos épülete előtt galambok röp-. ködnek, valahogy sem mákép sem idetarto- zóan, a kormányzói épület teréről messze el-, látni a tengerre, de füstöt nem, legfeljebb pillangós bárkákat látni a horizonton. A nagy hajók kikötőit katonák. őrzik. Katonák, katonák. Uniformis és uniformis, Hegytetőn, tengeren, kikötőben és ország-, utón, mindenütt. De: tiszták, rendesek, fiatalok és mosoly* gósak. Miramare kastélya nem messze Trieszttől, egy szirtifokon áll és a pompás országút mellett, amely elvisz a kastély előtt, már fogad a szokásos plakát: a kis kastély megtekinthető. Pompás park. Boldogult Miksa mexikói császár főherceg korában szeretett itt időzni s ittidőzésének emlékét egy líráért aprózzák ki. Csak a kerti pavtllont mutogatják, de ez is tele van a berendezésnek csodálatos gaz­dagságával, fényűzésével, színes pompájával. Egy darab Babsburg-föld ez: a ferencjózseíi időik szele érint a káprázatos termekben. Ára egy líra. A forraszon ihatsz-ehetsz to­vábbi lírákért s Maximilián főherceg hajdani sétahelyén ingujjas családapák terpeszked­nek és isszák a chiantit. Innen még szabad fotografálni. A disz- ágyuk során azonban túl nem mehetsz már. Frakkos, Napolen-kalapos csendőr áll eléd s keztyüs kezével tiltólag int. Tovább nem le­het. A ragyogó kastélyban már az aostai herceg lakik. — Meghalt Ilíy György dr., volt pozsonyi állatorvos. Szekszárdról jelentik: Il'ly György dr. magyar királyi állategészség­ügyi főtanácsos, Tolna vármegye törvény­hatóságának főállatorvosa, tegnap hosszas betegség után meghalt. Az elhunyt évtize­dekkel ezelőtt a budapesti állatorvosi fő­iskola tanársegédije volt, az államifordulat előtt Pozsonyiban is működött, ahonnét az összeomlás után költözött el. Az elhunyt tu­dóst hét gyermek, köztük három katona­tiszt gyászolja. Ruháját ne tisztogassa otthon, mert házi receptekkel csak még jobban elrontja. Küldje hozzánk. Olcsón, gyorsan és szak­szerűen rendbehozzuk. Mark vegytisztító és fesíőgyér Banská Bysfrica — Meghalt Gyulay Elek kassai zongoraművész. Kassai szerkesztőségünk telei önje Leütése: Tegnap este hosszas betegség után meghalt Gyulay Elek zongoraművész, a kassai városi zeneiskola tanára. Az elhunyt hetek ót.a állott kórházi ápolás alatt májhaja miatt. Kiterjedt rokonság gyászolja. — A „tartós huilámositás“ veszedelmei. Párásból Írják: Fedi, a párisi egyetem orvos- tanára érdekes előadást tartott a francia tu­dományos akadémia orvosi szakosztályán. A professzor beszámolt azokról a kiérleteiről, amelyekkel meg akarta állapítani, hogy a női hajnak tartós hullámositása milyen ha­tással van a nők egészségére. Az orvospro­fesszor arra a megállapításra jutott, hogy ab­ban az esetben, ha gyakorlott fodrász megfe­lelő eszközökkel egészséges nők haját tartó­san hullámositja, úgy ez nem káros az egész­ségre, de azzal a reakcióval jár, hogy fejgör- csöket okoz és fáradtság érzetét kelti. Ezzel szemben, ha beteg nőknél történik a haj tar­tós hullámositása, igen nagy elővigyázatos­ságot ajánl, mert különösen az agyidegesség­re hajlamos nőknél végzetes következmé­nyekkel járhat a tartós kullámositás. Feltét­lenül el kell kerülni, hogy tüdőbeteg, epilep­tikus, áldott állapotban levő nők vagy olya­nok, akik valamilyen artéria-betegségben szenvednek, hajukat tartósan hullámositsák, mert ebben az esetbn az elektromos árain által előidézett magas hőmérséklet vértódu- lást idéz elő az agyban. — Mihola Gyuszi legújabb (V-) nótásfüzele megjelent. (Miért van az, hogy őszidőben? Szom­szédasszony. Csárdás. Van nekem szeretőm. Gyorscsárdás.) Megrendelhető kiadóhivatalunk­nál. A szerző előző nótásfüzetel is kaphatók. I. füzet: Nem igaz, hogy könny az élet stb. II. fü­zet: Szolgabiró. Csárdás stb. III- füzet: Akáclom- bos ucca stb. IV. füzet: Elkopott a ráncos csiz­mám stb. A füzetek egyenkint 12 koronáért kaphatók (+ 1.50 kor. portó). Az öt füzet ára portóval együtt 50 korona. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom