Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-28 / 170. (2983.) szám

6 T^<M-7V\AGtARHn?IiSE» 1332 július 28, gjfjjrjgl az orvosok csak nagyon felületesen vizsgál­ták meg. Az orvosok véleménye merőben ellentétes. Az első, a hivatal oe szakértő, az egészséges emberi elme képviselője, ezt mondja: .— Teljesen normális. A második, a fantáziáidéra való hajlandóság­ról beszél, egyebet nem fedez fel Gorguiovnáj. A harmadik Lucchenit idézi fel, Erzsébet ki­rályné gyilkosát, aki szintén elrontott életét akarta „megbosszulni14. A védelem szakértői közül az első az ügyet határesetnek minősíti és azt állítja, hogy Gorgulov ott van az értelem­nek és az őrületnek határmesgyéjén. A másik kétségtelen szellemi betegséget állapit meg, és a harmadik uj és tüzetes vizsgálatot követel. A védő végezetül kijelenti, hogy követelni fogja annak a kérdésnek is az es­küdtek elé való terjesztését, vájjon beszá- mithatónak tartja-e az esküdtszék Gorgu- lovot. Nagyon érdekes volt a keddi tárgyaláson az a szembesítés is, amely egy volt kozák, Lazarev és Gorgulov között ment végbe. A ravasz, egy­úttal azonban primitív külsejű kozák azzal vá­dolta meg Gorguluvot, hogy mint ceeka-ember elfogta és kinozta őt. Gorgulov heves felindu­lásba jön és hazugnak nevezi vádlóját. Végül is mindketetn könnyekben törnek ki. A szerdai nap szenzációja Gorgulov feleségé­nek a kihallgatása, amely után mindjárt a per- beszédek következnek. ítélet a késő éjjeli órákban várható. 6. Az „one-man-bank“-ok kirablásának terve — egész Európa „ alapja World copyright reserved by Michael Lóránt, London, W. 11 and „Prágai Mar gyár Hirlap“ Prague Diplomáciai háborúskodás Délaiuerikában Buenos Aires, julius 27. A rgem ti na, Bra­zília és Csile kormánya elhatározta, hogy lépéseket tesz Bolíviában és Paraguayiban a Gran öhaco terület miatt fenyegetett hábo­rú megakadályozására. A tárgyalások már­is megkezdődtek s állítólag arról van szó, hogy a két vitázó hatalom aláveti magát a többi délamerikai állam képviselőiből álló döntőbíróság ítéletének. Adós és hitelező végzetes párviadala Konslancában Konstancft, julius 27. Soferu Cospiza, az egyik külvárosi mozi tulajdonosa néhány ezer lejjel tartozott Alexandrescu Aurél nevű kollégájának. A leromlott gazdasági viszo­nyok miatt a tartozást nem tudta rendezni s Alexandrescu minden felszólítása eredmény­telen maradt. Tegnap azután Alexandrescu személyesen jelent meg adósánál két rovott- mulitu egyén kíséretében s ismét visszaköve­telte kölcsönadott pénzét. Adós és hitelező között hamarosan heves szóváltás keletkezett. Soferu hirtelen felhevüilésében kiszaladt a konyhára, ott hatalmas kést ragadott és az­zal támadt hitelezőjére. A verekedés hévé­in Sofescu átvágta Alexandrescu nyakát s az vérbeborultan, holtan terült el a földön. Ennek kísérői a véres dráma láttára meg­lát ráltak, de a bikaerejü, most már dühöngő Soferu a konyhakést ezek ellen fordította. Egyiküket, Marinescut szivenszurta, a má­siknak, Resának a kezét vágta el. Mindket­ten eszméletlenül buktak a földre. A nagy kiáltozásra előkerült Soferu felesége is, aki, agylátszik, nem volt megelégedve férje tet­tével, mert most ő ragadott botot s addig ütötte azzal a két eszméletlen embert, mig élet volt bennük. A szomszédok hívására meg­érkezett a csendőrség is, amely a gyilkos há­zaspárt letartóztatta s beszállította az ügyész­ségre. _ ; 5 i ;i \ Csempészbandák garázdálkodnak az osztrák-magyar határon Sopron, julius 27. A magyar—osztrák ke­reskedelmi szerződés felbontása óta rendkí­vül megszaporodott a határ mentén a csem­pészek garázdálkodása s csaknem napiren­den vannak az összetűzések a csempészek és a határőrök között. Az elmnlt éjszaka husz- tagu felfegyverzett csempészbandával talál­kozott össze az osztrák határőrség egy járőre, amely a csempészeket megállásra szólította fel. A csempészek a felszólításra sor tűzzel válaszoltak. Minthogy az osztrák határőrök kisebb számban voltak, a csempészek fegy­vertámadására visszavonultak s erősítést kértek. Sebesülés nem történt, de a csempé­szek az erősítés megérkezése előtt eltűntek. Az osztrák hatóságok az utóbbi napok ese­ményei következtében mindenütt megerősíti a határőrségeket, mert a csempészek további megnövekedését várják. A csempészeknek bő aratásuk van, mert az osztrák—magyar vám- háboru kitörése óta Ausztriában a hús ára 80, egyéb élelmiszerek ára pedig 50 százalék­kal emelkedett. — Visszanyerte látását — örömében meg- ffialt. Londonból jelentik: Mrs. Gra,ce Cleaves diegói (Kalifornia) nő mindkét szemén súlyos (műtétet hajtottak végre. Midőn két hónap múl­va eltávolították a szemeiről a kötést, Mrs. Oleaves izgatottan fe Isi költött „Hála Istennek, ismét látok!" s ezzel holtan összeró,gyott. Az örömtől szivszélihüdést kapott. Az „American Bankéra Aesociation" már régóta óriási munkát végez azon a téren, hogy bankjait, bankfiókjait a lehető legbiztonságo­sabbá tegye minden gangsíer támadással szem­ben. Bizonyos, hogy az Egyesült Államok eme előkelő nagy intézménye óriási eredményeket is ért el ezen a téren és bizonyos az is, hogy — éppen ezek az eredmények késztetik és kényszerítik újabban az amerikai banditákat mind erősebben arra, hogy a veszélyes és las- sankint jövedelmet alig hajtó amerikai „harci területet és piacot" odahagyják Európáért.... Amerikában ma már minden valamirevaló bankhelyiség tökéletesen „bullet-proof". Ide- vonatkozólag, a találmányok egész 6erege védi a pénzintézeteket minden elképzelhető rendszerű és módszerü rablótámadás elten. Minden bankalkalmazott állandóan fegyvert hord a zsebében s minden „pult" alatt vé­dekező nyílások vannak. Úgy néz (ki egy ilyen modern amerikai bankhelyiség, mint a régi, középkori várkastélyok, a maguk vé­dett lőréseivel, furcsa búvóhelyeivel, szaka- dékaival és egyéb „védekező intézményeivel." Mindezeken kívül, Amerikában, még a legki­sebb vidéki bankintézetet is állandóan leg­alább két felfegyverzett 'bankalkalmazott védi, akik éppen úgy szolgálatban állanak egész nap, mint — a katonák. És ami a legfőbb: minden bankhelyiségnek legalább két kijárata van. Ennek előnye az egy ki járatos helyiséggel szemben igen köny- nyen elképzelhető. Hiszen ha csak egy kijárata volna a helyiségnek, igazán könnyű volna el­képzelni, hogy csak egyetlenegy gépfegyvert kellene felállítani a bank ajtajában és ezzel már sakkban tarthatnák az egész bankintéz- ményt, minden emberével és minden védekező felszerelésével egyetemben. Ezzel szemben az angliai bankrendszer, fizetési metódus, pénzszállítási rendszer egészen más, mint Amerikában. Itt, a nyugalom és a lassú or­ganizáció hazájában eddig nem gondoltak — mert nem is volt rá okuk — ilyen védekező intézkedésekre és berendezkedésekre. S ha a jövőben gondolniok kell, akkor som utánozhatják le egyszerűen az amerikai példá­kat, mert az amerikai bankviszonyok teljesen másik, mint az európaiak és igy a védekezés­nek is teljesen másnak kell lennie, teljesen másképpen kel kialakulnia, mint az Egyesült államokban. Pedig az angol bankok, főképpen pedig a „one-man-bank"-ek megvédése ma már nem is egyedül angliai, de európai, sőt — világ­érdek. Tudni kell ugyanis, hogy egy ilyen rablást teljesen és tökéletesen sikerül keresztülvinni, ez egyben —• az összes ilyen bankok kirablá­sának lehetőségét jelenti. Már pedig, ami „le­hetőség" az amerikai rablók előtt, az, előbb- utóbb biztosan — valósággá is válik kezükben. Ha- pedig az amerikai gunman-ek megvethe­tik a lábukat ezen a területen é6 a one-man- !bank-ek kirablásának módszereit tökéletessé te­hetik, ezzel egyben — megvetették a lábukat Angliában s ezzél azonnal — rengeteg hívet szereztek maguknak az angol bűnözök között. És — mint az előbb 6o'kat emlegetett angol származású racketeer mondja — csak erre a pillanatra várnak az amerikai bűnözők. Mert abban a pillanatban, amikor a sikerük hatása érezhetővé válik Angliában, az angliai rablók is jobban fognak hinni nekik és elfogják hinni azt is, hogy csak úgy tudnak és tudhatnak to­vább „dolgozni" és élni, ha — teljes egészében átveszik az ő amerikai szervezeteiket, azok minden törvényével, szabályaival és kérlelhe­tetlen szigorúságával egyetemiben. Ha pedig ez igy lenne — ami ellen a Scott­land Yard most a legnagyobb erőfeszítéseket teszi — akkor azután teljesen átplántál ód na az amerikai bűn — Angliába: Európa kapujába és akkor többé — nem lehetne elárulni az an­gol bűnözők 'közül senkinek sem az ameri­kaiakat, sőt — egymást sem ... Ezzel pedig gyökérét eresztene és szabad utat kapna az amerikai Ma r—. Európa felé.*., , , Ám ha ez valóban így lenne, ami ellen, ismé­teljük: az angol rendőrség és hatóságok a leg­tökéletesebb ellenállásra készülnek, ez egyben már —i az egész világ gangsterveszedelmét jelen­tené. Az amerikaiak angliai sikerének híre, a drót­tal an táviró és a rádió minden gyorsaságát fe­lülmúlóan jutna el Európa minden pontjára és e siker — és a mai szörnyű gazdasági viszo­nyok hatása alatt < igen erősen és igém ha* marosan megvetné a lábát Európa minden or­szágában. Amerika és Európa „birtokbavétele" után pedig, már alig jelentene különösebb nehéz­séget az egész világ „gangsterizálása". A fentiek pedig azit bizonyítják, hogy bár „one-man-bank"-efc nincsenek máshol, csak Angliában, mégis <—* az angliai egy emberes bankok megvédése -* világérdek. BnélküJl egy­szerűen lehetetlen volna többé meggátolnia Európának ,hogy Amerika legszömyübb „ex­port cikkének": az amerikai rablóvilágnak ter­mékeny, rengeteg nyugtalanságot, szenvedést és rombolást jelentő „felvevő területévé" ne váljék. Miért nem jöttek évekkel ezelőtt Amerika söpredékei Európába...? Az „európai piacot" természetesen —. még az amerikai virágzás és prosperitás idejében észrevették az amerikai banditák. Igaz, hogy akkor nem volt, nem merült fel szükségessége az uj „munkalehetőségek" és uj „rablási alkal­mak" megkeresésének. Mégis, egészen bizonyos, hogy már régebben átjöttek volna Európába „Amerika igazi urai", ha — ha valami egészen különös pszihológiai momentum nem tartotta volna vissza őket ettől... És ez a pszihológiai momentum elsősorban és szinte egyedüli — a Scottland Yard óriási te­kintélye volt. A Scottland Yard: fogalom. Szervezettsége, erkölcsi értéke, vezetőinek mérhetetlen ener­giája: legendáshírű az Egyesült Államokban. És hosszú ideig, igen hosszú ideig, amíg a Scottland Yard kezén minden angliai bűneset megoldást nyert — elképzelhetetlen ereje volt ennek a szónak, hogy: londoni rend­őrség. — Ezzel szemben — mondja az angol szár­mazású, Amerikát járt gurum an — ma már egé­szen más a helyzet és vélemény Amerikában... Azalatt az idő alatt, amig ez az angol ember San Querutin-ben tartózkodott, rengeteg ezó esett a „Yard“-ról és bizony, meg kellett álla­pítani, hogy a legenda — nagyon sokat vesz­tett erejéből. Az amerikai banditák, a San Quentin lakói, rendszeresen kapják a newyorki, sőt londoni újságokat és azok minden hirét olvassák. Ezek a rabok igen sokszor mutatták meg ennek az angol származású bűnözőnek, hogy a „Yard" megint adós maradt egy bűneset megoldásával és egyszer — egy kimutatás közlése alkalmá­val — egyenesen köznevetség tárgya volt az amerikai börtönben a híres angol rendőrség, amely a megoldatlan bűnesetek egész soro­zatával dicsekedhetett. Viszont arról is tudomást szereztek Ameriká­ban, — ahol majdnem kizárólag csak az illyen híreket figyelik — hogy igen sok bűnesetben eltűntek a rendőrök, sőt más nyomozóközegek is é6... csak maga a felderithetetleu bűnöset maradt meg, amelyet azután soha többé nem tudtak tisztázni.. < * Hiába magyarázta az angol bűnöző, hogy ezek csak izolált esetek és a felderített bűn­ügyek óriási száma mellett egészen elenyésző apróságok ,az amerikai bűnözők nevettek és azt felelték, hogy: —i Fontos, hogy vannak ilyen esetek. És mi az ilyen eseteket állandósítani fogjuk... A másik ok, amely ugyancsak nagy szerepet játszik abban, hogy az amerikai banditák — főképpen a fiatalabbjai — mostanában olyan sokat gondolnak arra, hogy Angliába jöjjenek, az emberi hiúságban keresendő. — Nincsen hiúbb ember — mondja a sokat idézett angol származású amerikai bűnöző — mint az igazi amerikai racketeer. Az igazi amerikai rabló imponálni alkar a kedvesének, a társainak és — last bút nőt least — a hatóságoknak. Az amerikai rabló: publicitással dolgozik, tendenciózus hírekét dob belé a köztudatba saját magáról és ha - megfelelően elterjeszti félelmetességének és rettenthetetlenségének hírét, ez egyben — majdnem szabad rablási lehetőségeket bizto­sit számára. Ncs, abban, hogy az amerikai rablók ide akar­nak jönni Európába, sokban a hiúság is szere­pet játszik. És hogy ez igy van, erre nézve égy példát mondunk el. (Befejező közlemény julius 31-i, va­sárnapi számunkban jelenik meg.) A gyorsírás kőtelező tantárgy Magyarországon a középiskola IV. és V. osztályaiban Főleg a nyelvórák számát csökkentik a gyorsírás javára Budapest, julius 27. Karaifiáth Jenő magyar kultuszminiszter két rendeletet adott ki a kö­telező gyorsirástunitás ügyében. Szeptembertől kezdve valamennyi magyar- országi fiú- és leányközépiskoiában rendes tantárgy lesz a gyorsírás. A rendeletek, szerint a gyorsírás ma már nem­csak a pontosabb és gazdaságosabb munka érdekében nélkülözhetetlen, hanem felekkel való tárgyalásnál, tanúkihallgatásnál, érte­kezletnél épp olyan fontos, mint tudományos vagy irodalmi tevékenység keretében. Az is­kolák negyedik és ötödik osztályaiban tanít­ják szeptembertől kezdve heti két órán a gyorsírást. A gimnázium negyedik osztályában a hat llatin órából elvesznek egyet és a négy mennyiségtan órából egyet. A gimnázium ötödik osztályában hajt latin nyelvóra he­lyett öl lesz, a hat görög óra helyett ugyan­csak öt órában tanítják majd a görögöt, illetőleg azt a modern nyelvet, melyet ott a tanulók a görög nyelv helyett választanak. A. reálgimnáziumban a negyedik osztály­ban a heti hat latin órát ugyancsak ölre mér­séklik a gyorsírás kedvéért és a mennyiség- tan óráik számát négyről háromra csökkentik, j az ötödik osztályban pedig a francia nyelvet heti öt óra helyett négy órában, a németet 3 helyett 2 órában adják elő. A reáliskolában a francia és a német nyelvtől vesznek el egy^egy órát, a negyedik osztályban, az ötödik osztályban pedig egy természet rajzi és egy mennyiségtani órával lesz kevesebb. A leányliceumokban is a nyelvtanításból vesznek el egy órát, továbbá az ének- s háztartástan órák számát csökken­tik eggyel. Valamennyi iskolában gyoiwóköröikett kell létesíteni. Radnai Béla dr., az Országos Gyorsirószövet- ség elnöke százharminc középiskolai tanárt képezett ki a nyár folyamán a gyorsírás ta­nítására, úgyhogy szeptemberben megindul­hat a munka. Kötelezővé tette a miniszter azt a módosítást, amelyet Traeger Ernő gyors- irásügyi kormánybiztos eszközölt az egységes gyorsírás alapokmányán. így az egész or­szágban egységes elvek szerint sajátítják el ezt a modern, praktikus ismeretet. Krafiátli Jenő kultuszminiszter ősszel törvényjavasla­tot terjeszt a Ház elé a gyorsírás széleskörű, kötelező tanítására. Antiikor a gangsterefc Irta: Lóránt Európába jönnefi...

Next

/
Oldalképek
Tartalom