Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)

1932-07-28 / 170. (2983.) szám

1988 jaHus 28, CTfttörtgfc. ^RSGa-AVMAAR-fínaag 3 „Óriási a nyomor és az éhínség Ruszinszkóban!” A cseh sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy hétségbeejtő a ruszin nép helyzete — A hivatalos cnségakciók csődöt mondanak — Sztojka püspök a nyomor elleni küzdelem élén Prága, július 27. Ruszinszkó hegyvidéki lakosságának nyomora ismét élénken foglal­koztatja a prágai sajtót. A cseh nemzeti szo­cialista Vecerni Ceské Slovo a következőket i-Í'a: „Ruszinszkóban ismét kitört az éhínség. A Cerchovinán és más elhagyott vidékeken a nyomor egyenesen égbekiáltó. Télien az éh­ínség ezien a vidéken nem volt szokatlan. De az év közepén, amikor az aratás befeje­ződött, ez már ritkaságszámiba ment. Az erdőben nincsen munka, sem az állami, sem pedig a Latoriea-társaság erdejében, ahol az erdei munkálatokat teljesen beszün­tették. Az emberek pénz nélkül állanak. Régebben a férfiak a nyári hónapok alatt a magyar alföldén dolgoztak az aratásnál. Ma ezt nem tehetik meg. A magyar alföld el van zárva előlük. Nem csoda, hogy egyes községekben az éhínség rettenetes követ­kezményekben nyilvánul meg. Akiknek még keserű kukoricájuk vagy zabkenyerük van, azok ma gazdagoknak számítanak a szegények között. A kunyhók annyira ki­ürültek, hogy a turisták még drága pénzért sem kaphatnak semmit. Az országos hivatal már elhatározott egy se­gélyakciót. Azonnal megkezdi a beruházási munkákat és négyszáz vagon romániai ten­gerire kért behozatali engedélyt. Az első kül­deményt — fejezi be a lap — mint ismeretes, elherdálták és uzsoraáron adták el. A nép bűnbe sodródik.” L „Nyomor és éhínség*4 A cseh nemzeti demokrata Národ többek között ezeket irja: „A ruszinszkói nyomorúsá­got növeli a gazdasági krízis. A kormány el­határozta a nn ak idején, hogy a munkanélkü­liek produktív segélyezésére 15 millió koro­nát engedélyez abból a célból, hogy az álla­mi erdőkben nagyobbarányu munkálatokat végezhessenek- Megállapodott abban, hogy ebből az összegből tízmilliót juttat a főldmi- velésügyi minisztériumnak s utaitást adott ennek a két minisztériumnak a munka azon­nali megkezdésére. Ezt az erdőkitermelési munkát azonban még a miai napig sem kezdték meg és az éhező lakosság hiába vár. Nyomor és éh­ínség van­Az ungvári országos hivatal 400 vagon romá­niai tengeri behozatalára kért engedélyt. Nálunk van fölösleges árpa, miért nem szál­lítanak mérsékelt áron Ruszinszkóba árpát? Ahelyett, hogy a kormány a ruszinszkói éhező népről gondoskodna, — iirja a Ká­rod — milliókat dobnak ki Ruszinszkó uk- ranizálására. Az ukrán Prosvita-egyesület már a harmadik milliót kapja segélyként az iskolaügyi mi­nisztériumtól, hogy annál eredményeseb­ben hajtja végre oroszellenes akcióját és ukranizálhasson. A ruszin nép kenyeret és nem ukranizálást követel. A ruszin nép két­ségbeesetten kér segítséget.” Prága érthetetlen magatartása Hogy Prága mennyire nem érti meg Ru­szinszkó jajkiáltását, annak bizonyítékát a Lidové Novinyben olvashatjuk. — Beszkid dr. kormányzó kukorica-akció­ja nem talált megértésre a pénzügyminisz­tériumban és a Nemzeti Bank deviza központ­jában s nem lesz csoda, ha ez az akció siker­telen marad. A Nemzeti Bank deviza központ­ja és a pénzügyminisztérium ahelyett, hogy tekintetbe vette volna az országos hivatal fi­gyelmeztetését s az inségakció céljára olcsó tengeri behoza­talát engedélyezte volna az egyes járási hi­vataloknak, amelyek az inségbizottság el­lenőrzése mielőtt a kereskedőknek szétosz­tanák azt, — az engedélyt közvetlenül a kereskedőknek adta ki. Ezzel 365 vagon kukoricának eladását az el­lenőrzés alól kivonták. Ruszinszkóban nagy­arányú üzérkedés folyik a romániai és ru­szinszkói tengerivel. A romániai exportőrök a nagy kereslet kö­vetkeztében 10—20 koronával felemelték métermázsánként a tengeri árát. Miután a devizaengedélyt rekompenzációs üzletkötésekhez kötötték, amelyet egyes ke­reskedők hitel hiányában meg nem köthet­nek, újabb spekuláció ütötte fel fejét. S igy történik, hogy a beígért olcsó tengerinek az ára 100—120 korona. Pontosan meg kellene állapítani, — fejezi be a Lidové Noviny — hogy a deviza központ bán kinek áll érdeké­ben az élelmezési akciót Ruszinszkóban eny- nyire megnehezíteni. Sztojka püspök népmentö akciója Sztojka Sándor, Ruszinszkó uj görögkato­likus püspöke gyönyörű példával járt elől a nyomor enyhítésére irányuló akciók terén. Beik tartása alkaknáv&l azt a kívánságát jut­tatta kifejezésre, hogy az ünnepélyes ban­kett helyett a szegényeket akarja megven­dégelni és a püspök* palotába hatszáz sze­gény ungvárit hivott mg, akiket kitűnő ebéddel örvendeztetett meg. Sztojka püpök behatóan foglalkozik Ruszin­szkó szociális és gazdasági helyzetével. A i püspöki iroda körlevelet intézett az egyház­megye valamennyi papjához, amelyben fel­szólítja őket, hogy alaposan tanulmányozzák a nép nyomorát és támogassanak minden nyo­morellenes akciót. A püspöki hivatal adato­kat és bizonyítékokat gyűjt Ruszinszkó gaz­dasági helyzetének valódi képéről. Kiél, julius 27. Két héttel ezelőtt a francia tengerészetet érte borzalmas szerencsétlen­ség a Protmethée tengeralatti naszád elsüllye­désével, amely alkalommal hetven francia tengerész vesztette életét, most majdnem ugyanennyi német tengerész életét követelte meg egy súlyos hajókatasztrófa, amelynek a Niobe nevű vitorlás iskolahajó esett áldoza­tul. A német birodalmi tengerészet nagy ka­tasztrófájáról a következő részleteket jelen­tik: A Niobe nevű vitorlás iskolahajó tegnap délután a Kiéiből Warnemiindebe vivő utón a fehmarni világítótoronytól keletre viharos boebe került és néhány perc alatt elsüllyedt. A katasztrófa-hajó fedélzetén 109 főnyi sze­mélyzet volt, köztük hat tiszt, ötven tisztjelölt, 18 altisztjelölt, a többiek tengerészaltiszteik és matrózok, a Königsberg és Köln cirkálókat, továbbá a gyors hajózás hajóit azonnal a sze­rencsétlenség színhelyére rendelték. Hivata­los közlés szerint a Niobe személyzetéből hat. vankiíeneen a tergerbe pusztultak. A 109 fő­nyi személyzetből csupán negyvenet mentett meg a Therese Rust nevű gőzös. Ezeket a se­gítségül siető Königsberg cirkáló vette a fe­délzetére. a megmenekültek között van az iskolahajó parancsnoka, Ruihfuss korvett-ka- pitány és Lőtt másodtiszt, mig a másik négy tiszt valószinüleg elpusztult. A két cirkáló a szerencsétlenség színhelyét az egész éjszakán át fényszóróval világította meg s különböző mentőgözösök kutatták át az egész környéket. Ebben a munkálatban még két repülőgép is résztvett, amelyek a magasból használtak fényszórókat. Minden kutatómunka hiábava­lónak bizonyult s ezért biztosra vehető, hogy a kadettokat a hajónak a gyors elsüllyedése annyira meglepte, hogy a hajó belsejéből nem tudtak már kiszabadulni. Éppen ezért a ten­gerészeti parancsnokság kommünikét adott ki, mely szerint fel kell adni minden re­ményt. hogy az eltűntek előkerülhetnek. Reg­gel á repülőgépek már vissza is tértek Kid­be és jelentették, hogy a Keleti tengert egé­szen a dán partokig ákutatták, de a tenger felszínén semmi nyomot nem találtak, a vi­torláshajó 85 méteres mélységbe süllyedt és árbocainak még a csúcsa sem látszik ki. Holt­testeket sem találtak idáig. A szerencsétlenül járt hajót 1899-ben épí­tették, 650 tonnányi vizkiszoritásu volt. Há- romárbócos gőzös, amely 1923 óta a birodal­mi tengerészet iskeiáhajója veit. Hétfőn ia­Kiváncsiak vagyunk, hogy a nemesszivü püspök akciója milyen támogatásban részesül maid a hatóságok részéről. Ha a C9e<h sajtó már most az aratás tető­pontján megállapítja Ruszinszkó nagy nyo­morát, vájjon mi lesz a Verchovinán ősszel és télen, amennyiben kormány idejében hatha­tós akciót nem indít a nyomor leküzdése ér­dekében. A szepsi járás terméskatasztrófája Szepsi, julius 27. Az országos kérész tényszo- •cialista párt szepsi körzeti titkársága jelenti: A szepsi járás már tavaly is a terméktelenség' által leginkább sújtott vidékek közé tartozott Az elemi csapások e járásban már a múlt év­ben is oly pusztító munkát végeztek, hogy a' gazdák nyolcvan százalékának nemcsak vető­magja, de még kenyere se maradt. Az ezt meg­előző 1930. gazdasági évben sem volt sok kö­szönet, úgyhogy a szepsi járásnak minden tar­talékerejéből kifogyott, önhibáján kívül súlyos adó- és bankterhekkel küzdő gazdaközönsége elviselhetetlen bajainak enyhülését egyetlen re­ménységétől: a folyó évi terméstől várta. Ám nem így lett! A járás községeiből egy­másután érkeznek be hozzánk a jelentések, amelyekből egy újabb borzalmas csapás rém­képe bontakozik k,i. Ezekből a jelentésekből az állapítható meg, hogy dúlt ki tanulmányukra a tengerre a kiéli ki­kötőből és Warnemündebe kellett volna be­szaladnia. Egészen szeptember közepéig tar­tózkodott volna a tengeren és ekkor tért vál­na vissza a kiéli kikötőbe. Kicl, julius 27. A Niobe negyven megmen­tett emberével a Königsberg cirkáló szerdán délben futott be a kiéli kikötőbe és 12 őrá 50 perckor vetett horgonyt a Wiker-molo mellett. A parancsnokság rendeletére a Wi- ker-lakianyák környékét teljesen elzárták. A tengerészlaktanya kapuja előtt síró fia­tal lányok állanak sorfalat, az eltűntöknek menyasszonyai. Minden matrózt, aki a kapun áthalad, kérdésekkel rohannak meg, hogy uij híreket tudjanak meg tőlük. Negyedkét óra­kor a Königsberg fedélzetéről átvitték a meg mén tetteket a kaszárnya különböző épü­lete ibe. A borzalmas élmények elleniére a legtöbbjük igen jó kedvben volt, sőt néme­lyik humorát sem vesztette ©1. A megmene­kültek ruházata természetesen igen hiányos. Némelyik mezítláb tette meg az utat a hajó fedélzetéről a kaszárnyáig. A legtöbb meg- menekültön csupán alsónadrág és iug volt. Egyedül a szakács sebesült meg a negyven ember között, mert abban a pillanatban, ami­kor a Niobe oldalra dőlt, egy forró vízzel telt fazék zuhant a fejére és a forró víz össze­égette. A súlyos sebesülés dacára a szakács a fedélzetre ugrott és viz felett tartotta ma­gát mindaddig, amíg egy halászható segítsé­gére nem jött. Úgy látszik, hogy a személyzetnek csupán azok a tagjai menekültek meg, akik a katasz­trófa pillanatában a hajó fedélzetén tartóz­kodtak és módjukban állott, hogy gyorsan magukra vegyék a mentőövet, vagy pedig úszó gerendát elérjenek. A szerencsétlenség oly gyorsan következett be, hogy a mentöcsó- nakok vizrebocsátására gondolni sem lehe­tett. Még csak az S. 0. S.-jeleket sem lehetett megadni. A vizen úszók legtöbbje fadarabok­ra kapaszkodott és igy tartották fenn magu­kat a vizen. Csupán a Königsberg által haza­hozott negyven ember menekült meg, a töb­bi 69 a vízbe pusztult. A katasztrófa okát és lefolyását a túléltek a következőkben adják elő: A Fehmarn-sundban vad vihar-boe támadt. A Niobe tengerészeti vezetése abszolút töké­letes volt. Az első tiszt, aki idejében észre­vette a katasztrófát hozó boe közeledését, még megpróbálta, hogy kitérjen a vihar elől* a szepsi járásban az 193L évi búzatermés Is teljesen tönkre ment. A búzatermést a hőguta (rozsda) semmisítette meg. A kalászban mag jóformán nincsen, ami pedig van, az oly ős®- szesült és töpörödött szem, hogy másra, mint takarmányozásra nem való. A járás több községében próha-cséplésoket vé­geztek, amelyeknek eredményei a csapás ka­tasztrofális voltát már most szemléltetni ern gedL A próbacsépbés eredménye a.z egyik, nor­mális körülmények mellett nagyon jó 'búzát termő községben például az lett, hogy 6 ke^ reszt mindössze 50 kg magot adott, Ez annyit jelent, hogy a búzatermés mennyiségileg csak egy hat oda a normálisnak, vagyis a mennyiségi kár 83 százalékos. A minőségi kár pedig egyenesen 100 százaién •kos, mert a hőgutás búza takarmányozáson 'kin vül egyébre alig jó 6 emellett az ilyen búzá­nak pélyvája Í6 hasznavehetetlen. A gazdák az újabb csapás egyik legfőbb előidéző okát az állami vetőmagakció során kapott idegen, az itteni éghajlatnak meg nem felelő vetőmagban látja. A se a talajnak, se az éghajlatnak meg nem felelő magból ki­fejlett növény — a gazdák szerint — a né­hány napos hőséget se bírta s a rozsda, hő­guta áldozata lett. Ez az újabb és most már éhínséget is jelentő szerencsétlenség a járásnak eddig minden bajt és gondot oly bámulatos méltósággal viselő1 népét is a teljes elkeseredésbe döntötte. Elérkezett tehát az utolsó órája annak, hogy az illetékes állami szervek a közkötelességeit mindig példásan teljesítő járás lakosságát1 hathatósan megsegítsék, mert ennek híján ff szepsi járás lakossága anyagi tönkrejutása után a morális romlásnak is lejtőjére kerül. Az egymásután háromévi elemi csapásoktól sújtott gazdanép segítségért kiált. Az országos ikeresztényszocialista párt ezúton is azt üzeni a csapással sújtottaknak, hogy ismeri a. ba­jokat, tudja azoknak rettenetes mérvét és ami ■erejétől telik, mindent el fog követni, hogy a teljes tönkrejti tás hínárjába került gazdatársa­dalom valami segítséget nyerjen. — A lles an Steuerbord heran! — adta ki a vezényszót, de már minden törekvése a ha­jó megmentésére hiábavaló volt. A Niobe már nem reagált a manőverre. Már jelenté­keny mértékben oldalra borult. Alig harminc másodperccel később a hajó már 85 mély­ségben feküdt a tenger fenekén. A hajókatasztrófa okáról egy félhivatalos nyilatkozat a következőt mondja: — A legsúlyosabb veszedelem, amely vitor­láshajót egyáltalán érhet, a hirtelen kereke­dő boe, amely elől csak akkor lehet kitérni, ha megfelelő tér áll rendelkezésre. A Niobe egy keskenyebb tengerszorosban haladt és ez okozta vesztét. A boe a háromárbócost erő­sen oldalra fektette s annak ellenére, hogy minden kísérletet elkövettek, már nem sike­rült a hajót függőleges helyzetbe hozni. Tűzvész tört ki egy korzikai hajó fedélzetén Páris, julius 27. A Cyrnos nevű korzikai gőzös fedélzetén tegnap délután a nyílt ten­geren, mintegy ötven mérföldnyi távolságra a francia parttól, veszedelmes tűz tört ki. A hajó fedélzetén ötvennyolc legénységbeli em­ber és 250 utas volt. A gőzös szikratávíró ut­ján kért segítséget a parttól és Nizza irányá­ban visszafordult. A tüzet még idejekorán el­oltották a segítségül jövő hajók. A tűz kitö­résének oka ismeretlen. Pesszimizmus Ottawában London, julitus 27. Az ottawai tárgyalások rendkívül vontatottan haladnak előre. Mig a lapok a konferencia elején biztos sikert jósoltak, addig optimizmusuk most alább­hagyott. A kanadai kormányhoz közelálló egyik lap nyíltan bevallja, hogy a konferen­cia kritikus stádiumba érkezett. E lap sze­rint a nehézségeik abban rejlenek, hogy Ka­nada nem csökkentheti tovább az angol ipari termékek behozatalának vámját. A másik nehézséget az alkotja, hogy Kanada vezetésével több domínium azt követeli az anyaországtól, hogy szakítsa meg a keres­kedelmi viszonyt Szovjetoroszországgal. Az elmúlt napokban a domíniumok egymás között tárgyaltak, anélkül, hogy Angliát be­vonták volna a tanácskozásokba. A Niobe megmenekült negyven emberével a Königsberg cirkáló beleszaladt Kiél kikötőjébe Haivanhilenc áldozata van a kalászirólóna — A katasztrófái a hirtelen kerekedett boe idézte elő

Next

/
Oldalképek
Tartalom