Prágai Magyar Hirlap, 1932. július (11. évfolyam, 149-173 / 2962-2986. szám)
1932-07-28 / 170. (2983.) szám
ül földreform előtt? Sria: Fcrgách Géza ii. A csehszlovák földretformjpolitika úgynevezett „szociális" érveinek most megadták a kegyelemdöfést maguk a legérdekel többek: a csallóközi csehszlovák telepesek. A külföldi fórumokon a „szociális" érvekkel való operálás további lehetőségének teljes csődjét jelenti az a segélykérő memorandum, amelyet a közelmúltban a csallóközi telepesek az illetékes körökhöz intézitek. A memorandum írói nem kön tör falaznak, hanem kimondják kereken, hogy: „A földbirtokreform, ez a nemzeti, forradalmi és állalmipolitikai cselekedet, a magyar határvidékekre vitt el bennünket A haza hívásának eleget téve tiszta magyar vidékekre jutottunk, teljes tudatéiban a telepesek történelmi és szent nemzeti kötelezetné geinek." Tehát nem „szociális igazságszolgáltatás", Sxanem nemzeti célok szolgálatában kerültek a csehszlovák telepesek a szinmagyar vidékire. S ezek a nemzeti célok annyira kizárólagosak voltak, hogy a „reform" végrehajtói megfeledkeztek még a legelemibb gazdasági szempontok tekintetbevételéről is. így most csődöt mond a telepítés gazdasági alapja; — ezt bizonyítják maguk a telepesek, amikor bejelentik, hogy ha nem jutnak újabb gyors-segitségfhez, kénytelenek lesznek elvándorolni ezekről a szinmagyar vidékekről, ahová pediglen „történelmi és szent nemzeti kötelességek" jegyében hívták őket. Igen tanulságos a csallóközi telepesek memorandumának azon megállapítása is, hogy gazdasági egzisztenciájukra nézve az is súlyos hendikep, hogy távol lévén a gazdasági és piaci központoktól, terményeiket átlag csak harminc százalékkal alacsonyabban tudják értékesíteni a történelmi országokhoz képest. Ez a panasz nemcsak a telepeseknek, hanem Szlovenszkó és Ruszin- szkó összes mezőgazdáinak, iparosainak és kereskedőinek panasza s ennek előidéző főoka az az igazságtalan tarifakülönbség, amely a ezlovenszkói és ruszinszkói termelést minden téren indokolatlanul megdrágítja. A telepeseknek épp emiatt volna legkevesebb joguk panaszkodni, hisz ezt a tarifapolitikát hasonló soviniszta, nemzeti mentalitás táplálja, mint amilyen táplálta a telepítési politikát. Amikor a földreform csődjéről írunk, lehetetlen utána nem nézni, hogy mi a sorsa a földreformmal kapcsolatos másik „szociális" vívmánynak: a maradékbirtokoknak. Az kétségtelen, hegy a kifelé hangoztatott „szociális" gondolatnak a legszörnyübb megcsúfolása volt a maradékbirtokok osztogatása. A törvény a nagybirtokokat azon a címen foglalta le, hogy megszünteti a nagybirtokot és földhöz juttatja a földteleneket. Tehát a jogcim a földbirtokok föl osztására csak addig állhatott volna meg, amig tényleg vannak mezőgazdasághoz értő földtelen földigénylők. Abban a pillanatban, amikor egy vidéken állítólag minden földtelent földhöz juttattak, a földreform szociális célja százszázalékosan kielégítést nyert, s a Scialeícber tábornok rádióbeszéde óriási felháborodást okozott Franciaországban „Soha német miniszter nem nyilatkozóit ennyi gyűlölettel Franciaországról" A hadügyminiszter a diktatura-vádak étién — Németország biztonsága Berlin, július 27. Schleicher tábornok német hadügyminiszter tegnap este beszédet mondott a rádióba és vázolta az uj német hatalom céljait és törekvéseit. Schleicher katonás határozottsággal állást foglalt az eseményekkel szemben és úgy mutatkozott be, mint a kormány valódi feje, amennyiben körvonalazta Papén kormányának bel- és külpolitikai irányelveit. Külpolitikai jelszavai leginkább a lefegyverzés és a felfegyverzés körül mozogtak s véleménye szerint vagy valamennyi hatalom leszerel vagy Németországnak is meg kell engedni a fegyverkezést. Beszéde folyamán néhány rendkívül éles szót mondott Franciaországról. A háború óta német miniszter nem nyilatkozott ennyire Franciaország ellen, mint most Schleicher. A hadügyminiszter beszéde belpolitikai részének legérdekesebb mondatai azok, amelyek a katonai diktatúrára vonatkoznak. A miniszter kijelenti, hogy nem barátja a katonai kivételes állapotoknak és a katonai diktatúrának. A katona előtt nem rokonszenves, ba rendőri szolgálatra használjál!, már pedig a hatalom átvétele ezt iraá elő. A német hadsereg soha nem tesz mást, mint engedelmeskedik a legfőbb hadúr parancsánál! s ez a legfőbb hadúr Hindenburg köztársasági elnök, akit a német nép túlnyomó többsége a közelmúltban megválasztott. Schleicher ideálja az, hogy a kormányt széles néprétegek támogassák s Németországban erre a népkormányra inkább van szükség, mint más államokban. A hadügyminiszter ezután Németország biztonságáról és a lefegyverzés problémáiról nyilatkozott. Kijelentette, hogy egyetlen állam sem annyira védtelen, mint Németország. Ezzel szemben „egy nyugati szomszéd" állandóan azt hangoztatja, hogy Németország háborúra törekszik. Mást a franciák vádjaira nem lehet felelni, mint azt, amit Stresemann mondott egyszer a franciákról a német birodalmi gyűlésen, amikor a párisiak panaszait képmutatásnak és álszenteskedésnek minősítette. Németországban csak kevés ember van, aki nem ismerné el, hogy Franciaország képmutatóan jár el a lefegyverzési konferencián. A franciák genfi törekvéseit Schleicher nem jellemezhette, mert, mint mondotta, a nemzetközi udvariasság tiltja, hogy a! franciák eljárását a maga igazi nevén nevezze.' Németországnak is biztonságra kell törekednie. A biztonság elérésének két módja van, vagy az, hogy a többi állam leszerel, vagy az, hogy Németországnak is megengedik a fegyverkezést. Beszéde további folyamán Schleicher különösen belpolitikai problémákkal foglalkozott s kijelentette, hogy az a beálütás, mintha Brüning kormányát a junkerek és a tábornokok buktatták volna meg, teljesen hamis. Schleicher éles szavakkal kikelt a szociáldemokraták ellen, akiket árulóknak bélyegezett meg s olyanoknak, akik a legjobb érveket szolgáltatják a franciák kezébe, amennyiben állandóan lehetetlen vádakkal illetik a hazafias Németországot. Beszéde végén rendkívül rokonszenvesen emlékezett meg Hitler rohamosztályáról s kijelentette, hogy öröme telik abban, valahányszor az egészségre nevelt ifjúságot látja. Gyakran szemére vetették a németeknek, hogy szenvedélyesen szeretik a fegyelmet, a drillt. Schleicher ebben semmi rosszat nem lát, sőt a fegyelem szenvedélye szerinte erősiti az ember öntudatát és kiöli az ember belsejében lévő hibákat. A párisi hatás Páris, július 27. Schleicher tábornok rádióbeszéde Franciaországban természetesen óriási felháborodást keltett. A lapok egyelőre nem kommentálják a nyilatkozatot, de a címekből már kitűnik, hogy rendkívül ellenségesen fogadják azt. Az Echo de Paris szerint Schleicher tábornok Németország felfegyverzéséről beszélt. A Matin szerint illetékes német személyiség még soha nem zúdított oly éles, hamis, arrogáns és gyűlöletes vádakat Franciaország fejére, mint tegnap Schleicher tábornok. Papén munkában Berlin, július 27. Papén kancellár, mint Poroszország birodalmi biztosa, levélben közölte a volt Braun-kabinett minisztereivel, hogy felmenti őket a birodalmi tanácsban való viselt tagságuk alól. Helyükbe Bracht dr. helyettes birodalmi biztost és minisztereit jelölte. A Braun- kabinett tagjai tiltakoztak az újabb elmozdítás ellen. APPONYI ALBERT a leszerelési konferenciáról Budapest, julius 27. (Budapesti szerkesztö- 6 égünk teíefonjelentése). Apponyi Albert gróf, akinek a leszerelési konferencián elmondott beszédei nagy hatást keltettek s Herriot francia miniszterelnök is nagy elismeréssel emlékezett meg róluk, tegnap hazaérkezett gyöngyösapáti birtokára. A Pesti Hírlap mai száma hosszabb nyilatkozatot közöl ez alkalomból Apponyitól, aki nyilatkozatában többek között a következőket mondja: — Magyarország két nagy érdeket képviselt a leszerelési konferencián. Az egyik általános jellegű és a fegyverkezések komoly leszállítását kívánja. A másik kívánság az összes államok jogegyenlőségének helyreállítására törekszik. Magyarország nem csatlakozott a német állásponthoz, amely a konferencia határozati javaslatát ridegen elutasította. Mi látjuk a dolgoknak olyan fejlődését, — mondotta, — ami megadja a reményt arra, hogy eddigi álláspontunk győzelemre vezethet. Eljárásunk Németországgal szemben csupán taktikai és nem elvi nézeteltérést jelent. fölmaradt, a föddteleuek által nem igényelt birtokrészeket vissza kellett volna adni a régi tulajdonosoknak. Legalább is ezt követelte volna meg az igazságosság s a magán- tulajdon szentségének elvi és jogi alapján álló természetes észszerüség. Ehelyett azonban a földreform végrehajtói a „fölmaradt" birtokrészekből „mara- dékib irt okokat" kreáltak. Vagyis a megszüntetett régi közép- és nagybirtok ososzfály helyébe uj közép- és nagybirtokososztályt létesítettek, amely csak annyiban különbözik az előzőtől, hogy amig a réginek tagjai szakavatott, hivatásos mezőgazdák voltak, addig ennek az uj „arisztokráciának" tagjai cseh agrárpárti politikusok, párttitkárok, főkortesek vagy azok fiai, akik mindenhez érténél!, csak a mezőgazda ságihoz nem. Nos, a mar ad ékb irt okos ok gazdasági helyzete sem rózsásabb a telepesekénél! A Národni Eeüti&a jelöftteiía pa® előtt, hogy a maradékbirtokok birtokosai is nehézségekbe kerültek, fizetési kötelezettségeiknek nem tudnak eleget tenni s a bankoknak még a kamatokkal is adósak maradnak. Az állami földhivatal el van árasztva pénzsegély iránt benyújtott kérvényekkel. A segélyakciót a földhivatal azonban csak ott hajthatja végre, ahol az uj tulajdonos kvalitásai biztosítják az ingatlan megtartását. A földhivatal máskülönben lehetővé teszi a maradékbirtokoknak egészben vagy résziben „hivatottabb kezekbe" való juttatását. A cseh nacionalizmus egyik legtekintélyesebb lapja tehát beismeri, hogy a maradékbirtokok nagyrészét olyan egyéneknek juttatták, akiknek mezőgazdasági „kvalitásai" nem biztosíthatják az ingatlan megtartását. S mi más az, mint a földreform teljes csődjének bevallása, amiikor a földhivatal rájön arxa, bőgj s maradékbtrtoikokat a meg neon felelő kezekből „hivatottabb" kezekbe kell juttatni? 1 Igen! A ezlovenszkói és ruszinszkói magyarlakta vidékeken a sovinizmus antiszociális és antidemokratikus céljainak megfelelően szétosztott földeket hivatottabb kezekbe kell juttatni! A földreform végrehajtásának csődje után vissza kell térni a szociális föld- reform-alapelvhez. A kisebbségi magyar mezőgazdákkal és földigénylőkkel szemben elkövetett nagy történelmi igazságtalanság jóvátételt követel! (Amint ezt szövetkezett ellenzéki pártjaink néhány óv előtt Koczor Gyula volt képviselő kezdeményezésére benyújtott törvényjavaslatukban kifejtették.) A csőd után uj földreformnak kell jönnie — a szociális igazságszolgáltatás szellemébe©*/ ....-.... ’ El őfizetési ár: évente 300, félévre ISO, negyed- Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SzloVCTlSzkÓi és rilSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok U, emelet — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki . r Prága 1L, Panská ulice 12. Ili emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több pOLltlrCCLl nCLpilCLpjCL Telefon: 34184, Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.-KŐ. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA 4 XL évf. 170. (2983) szám ■ Csütörtök ■ 1932 július 28
